Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-04-02 / 131. szám
Pest, péntek HETILAP. apr. 1. 1847. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KF.BE£KF.nim Előfizethetni a Szerkesztőnél {Seminarium utcza 306. sz. Ráth ház) vagy az Iparegyesület hivatalában (Újvilág utcza Ilkey ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja 1% sőt két ivén is. — Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasabsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p. A Hetilap f. é. april—júniusi évnegyedi folyamára előfizethetni. Helyben 2 fr., vidékre 2 fr. 30 kr. p. p. Tartalom: Vezérczikk. (Erős testben erős lélek.) — Egyesületi mozgalmak. Iparegyesület. — Török-orosz kereskedelmi szerződés.— A dalmatiai és honi indigó ügyéről. Katona Dienes. — Nézzünk szét. — Hirdetések. Vezérczikk. (Erős testben erős lélek.) Iskolarendszerünk egyik tetemes hiánya a testgyakorlás elhanyagolása. Mondtunk már ez érdemben lapunk 107-dik számában némellyeket, de az iskolareform szívünkön feküdvén, részint felvilágosításul, részint buzdításul többet és bővebben szólani kötelességünknek érezzük. Európának úgynevezett civilizált emberisége jellemgyengeségben, és testi ügyetlenségben szenved, minek alapja a lelki tehetségek kellő és czélszerű kifejtésének hiányában, ezé pedig a testnek elpuhításában rejlik. Nem különben a házi mint a nyilvános nevelésben az egész rendszer, és pedig mind a két nemnél „ad commodum juventutis“ látszik szerkeszve lenni. Ostromoljuk ezt, kinek e pálya jutott, és lássák be az igazat, kik az emberiség feldicsőülését nemcsak nyelvükön hordják. Míg az embert a természet az ösztön és anyagi szükségek járszalagán vezette, addig szakadatlanul a testgyakorlás kemény iskolájában volt, és azon czél, miszerint szükségeit kielégítse, öntudatán kívül összevágott azzal, hogy testét is gyakorolja és tökéletesítse. Ez az igazi és természeti testgyakorlás. Midőn azonban a természet az embert a műveltség terére átvitte, és ezer meg ezer módot talált szükségeit kényelmesebb után kielégíteni, akkor az illedelem, kényelem, tulfinom hang, és gyakran a szertelenkedő túlfeszítés rabja jön. — E bálványok elpuhiták , elfinomiták és zsarnokoltak rajta. Ekkor a test ollyan jön neki, mint a csigának a kis tok, mellyel hátán hordoz. A test csak lakóház volt, és úgy lakott benne mint rosz gazda, ki azt elpusztulni hagyja. Ily ilyeténkép sikerült anyagilag a test megöldöklése, mellyet szellemi értelemben annyiszor olly hiában prédikáltak. Az ember megfelejtkezék második főczéljáról, a testgyakorlásról. Ez állapot következése nyommasztó jön. Ekkor a hajdánkor némelly okos népei az előbbi természeti testgyakorlás helyébe a polgári testgyakorlást állították, hogy ama rész következéseket elhárítsák, és a polgár testének több erőt és több hajlékonyságot adjanak. E volt oka a polgári testgyakorlás s testgyakorló intézet (torna) felállításának. Ez intézet, mint a természet utánzója, a sanyargatás amaz iskolája helyett, hova a szükség vas szigorral hajtotta az embert, gyakorló helyet nyitott a művelt polgár számára, és nyájassággal igyekezett azt eszközölni, mit a természet erőszakkal eszközölt. Itt megvetéssel kell emlékeznünk a birkózás mesterségéről, mellyet némelly selejtesek, miként a kötélen tánczolók, éltök czéljává tettek. A testgyakorlás az ifjúság öröm s kedvtelései közt végezni szokott munka. Munka, mivel czélját nem nemtelen időtöltésben kell keresni, hanem a test nemesítésébe helyezni. Ez, kell hogy az ifjúkori öröm környezetében jelenjen meg, mivel ez azon szelíd égalj, mellyben az ifjúság legjobban tenyészik. A torna a testgyakorlás rendszere, mellynek czélja a test tökéletesítése. Ámbár minden kézi munka gyakorolja a testet, de azért még az nem torna, mert annak czélja valami tárgy előállítása, melly a gyakorlón kívül fekszik. A torna czélja ellenben magára a gyakorlóra vitetik vissza. A torna alapeszméjét következőkben fejezhetni ki. 1- or. Szilárdság, azaz jól megalapított élet-erő és egészség. 2- or. Erő, a) belső erő, melly a természeti világ, éghajlat , időjárás kellemetlen benyomásainak kiállásában áll, szóval anyagi erő, melly a megedzéssel egyet jelent, b) külső erő, azaz a tulajdonképi testi erő a mennyiben az a külvilágra hat. c) érzéki erő, a mennyiben azt a gyakorlás táplálja, és igy az érzékek gyakorlottsága. 3-or. Ügyesség, azaz gyakorlás által szerzett készség, minélfogva magát az anyagi világ erőszakos hatásától teste és tagjai ügyes hajlékonysága által megóvja. 4- er Szépség. A szép arczvonás alapja nem áll ugyan hatalmunkban, de nem tagadhatni, hogy a nevelés italában, különösen pedig a testi nevelés igen sokat tesz az arcz képzésére; p. o. vegyünk fel egy fiút s gondoljuk mellé mind a