Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-01-15 / 109. szám
Tartalom: Vezérczikk . (A Budapesti Híradó szabad kereskedése. — A vukovár-fiumei vasútra történt újabb aláírások. Kossuth Lajos. — A szabad kereskedés elvének terjedése (?) Kátay. — Kötelező gyárjegyekről. Kátay. — Egyesületi mozgalmak. A budai és pesti jótékony nőegyletek. — Néhány nap Graetzben. — Korunk egyik jellemvonása. — A Tiszaügy további fejlődésében. III. czikk. Kovács Lajos. — Izlandról, Webster. Hajóssy. — Piaczi árkelet. — JóZSef Nádor meghalt!! E szó egy egész nemzet bánata. Egész országot szivgyászba borit. Magánfájdalomnak könnyeket adott enyhítésül a gondviselés. Közfájdalomtól meg van tagadva e vigasztalás. Meg van tagadva, mert a pietas szelíd bánatához a hazafinak bus gondja járul. Gond, s aggodalom jövendőd felett szegény árva hon! József Nádor ravataláról 50 nehéz év emlékezete szól a magyarhoz. Szól felénk a harczok, az áldozatok emlékezete, miket e nemzet királyi házáért vívott és hozott; felújul a sebek zsongása, miket az idő balzsam-ujjai hegesztgettenek; felnyúlik a szellemi küzdelmek képe, mikben a nemzeti újjászületés vágya birkózott a hanyatló múlt görcsös vonaglásaival; feltűnik a nemzet szelleme, minő volt, midőn a nagy halott pályáját kezdé, és a minő most, midőn végezé. És e férfiú nincs többé! Kidőlt közülünk a magyar élet patriarchája, ki nagyszerű példaként állott sociális erényekben is nagyjaink előtt, ki a magyar föld okszerű növelésének szende örömeiben pihengetett a státusférfiú gondjaitól, ki a hazai műipar első ébredését roskadástól óvta meg. Meghalt január 13-kán reggeli 9 órakor. Legyen áldott emlékezete, és leszen áldott mig magyar él. Fenséges családja pedig keressen, s találjon némi enyhítést a gondolatban , hogy fájdalmában egy egész nemzet híven osz tozik. — Vezérczikk: (A B. P. Híradó szabad kereskedése). Más kárán okulni igen kívánatos szerencse, azért ha melly orgánuma a magyar időszaki sajtónak, mint az élet legilletékesb tolmácsa más nemzetek politikai, országgazdászati, vagy sociális életét folytonos figyelemmel kíséri , és ebből koronként nyilvánulásokat hoz fel saját közönségének tanulságul: igen hasznos dolgot cselekszik. De a taktikának korán sem szabad a dolgok valódi állását nagyon módosító viszonyok és okozatnemző körülmények ignorálásából vagy ignoráltatásából kölcsönzeni fegyvert, különben a jártasnak szemében nevetségesekké leszünk, a járatlant pedig jégre visszük. És az időszaki sajtónak mindkettőtől óvakodnia kell. Becses ellenünk a Budapesti Híradó, melynek a maga nemében ügyes szerkesztését kérdésbe sem hozhatni, a közbenső vámvonal ellenében sorompó-döntögető telepeket rendezett, és ezeknek megerősítésére a szabad kereskedési rendszer érvényesítésére szolgáló mozgalmakat, mellyek Francziaországban, mióta Peel hatalmas nyilatkozványa Európát átszárnyalta, mutatkoznak, saját malmára derekasan felhordja. Eljárása ellen semmi kifogásunk, mert a mi jobb majd győzni fog, de adatainak, mellyek irányunkban korán sem érvényesek, illustratiójára szólnunk kell. Nagy tévedés Francziaország ezen mozgalmainak tényezői közül az angol propaganda hatását kifelejteni; még nagyobb tévedés a franczia ipart és kereskedést a magyar iparhoz és kereskedéshez igényekre és előnyökre nézve sort tartva hasonlítani; de legnagyobb tévedés Francziaország érdekeinek fen és alant képviseltségét és ennek súlyát a magyar érdekek fen és alant képviseltségével párhuzamba állítani. A magyarázat felesleges. Ezen tévedések nem kissé zavarják meg az országgazdászati indulópontot, melly szerint a nemzetek társadalmi életében három fő állapotot szoktunk megkülönböztetni , úgymint: a polgári szabadság, műveltség és vagyonosság állapotát, s axióma gyanánt tartjuk, hogy nem emelkedhetett nemzet a polgári boldogság, jólét és hatalom kitűnő fokára, mellynél e három állapot közül valamellyik fogyatkozott. Látunk nemzeteket, mellyek noha polgári szabadsággal éltek, az egyszerűség és szegénység nyomasztó korláti között tengjenek, igy például Tacitus leírása szerint a hajdani német fajok.Látunk ismét nemzeteket,mellyek valamint a világkincsek birtokához jutottak, úgy veszték el a szabadság- és erkölcs-szeretetet. Ismeretes bizonyságul szolgálnak erre Róma viszontagságai. Nem különben Carthagót, a világ keres 100. Pest, péntek HETILAP jan. 15.1847. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 306. sz. Ráth ház) vagy az Iparegyesület hivatalában (Újvilág utcza Ilkey ház), vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja V/2 sőt két ivén is. — Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p.