Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-03-23 / 128. szám
Pest, kedden mart. 23.1847. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIM, MŰIPANA ÉS KERESKEDÉSRE HETILAP. Előfizethetni a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 306. sz. Ráth ház) vagy az Iparegyesület hivatalában (Újvilág utcza Ilkey ház) vidékén pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánantja ig, sőt két ivén is. — Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p. A Hetilap i. é. ápril.júniusi évnegyedi folyamára előfizethetni. Helyben 2 fr., vidékre 2 fr. 30 kr. p. p. Tartalom: Vezérczikk. Ideje, hogy magunkról gondoskodjunk. — Statisticai és más egyéb adatok Stájerból. A. — Nézetek a növénytan körül. III. Miként igyekeztek Diószegi és Fazekas a nemi rendszer hiányait javítgatni s pótolgatni ? Szanka József. — Fővárosi hírnök.— Még némelly észrevételek a Tiszaszabályozás körül. (Vége.) Galambos Sámuel. — József-vásári árkelet. Vezérczikk. (Ideje, hogy magunkról gondoskodjunk.)Az imént múlt József-vásárról vett hivatalos jelentés szerint nem sok örvendetest mondhatni, mert mind a hazai terményekkel, mind a kézművekkel igen csekély volt az üzlet, mire legnagyobb befolyással volt az alsó Dunán megakadt közlekedés; gyapjú meglehetős mennyiségben és kellő áron kelt. A részletes eladás azonban szint olly csekély eredményű volt. Bőrökkel korán sem történt olly nagy és sikeres forgalom, mint ez szokás szerint főkép e kori vásárok alkalmával máskor volt. Az olajnak, aránylag, legjobb ára volt, de ez is még a vásár előtt emelkedett mintegy harmadfél hónap alatt 11 írtról 16-ra; azonban a vásár utolsó napjaiban ezen ár csökkent, úgy hogy most 15, sőt 14 1/2 frton áll. A dohány ára valamivel javult, de keresettsége nem igen gyarapodott. A zsiradék inkább szállott a novemberi vásár óta. A pénztelenségnek átalában erős és tagadhatatlan jelei mutatkoztak, és ezek nemcsak egyes házaknál, hanem az egyetemes forgalomban. A nagyobb házak , mellyeknek hitelezései éltetik a kisebb kereskedést, mérleget vonnak, számot vetnek, s gyakran káron okulva összevonatkoznak. Vannak házak, mellyek úgyszólván csaknem minden pénzalap nélkül, például egy bécsi nagyház hitelén épültek; minden legkisebb conjunctura-zavaró körülménynél páni rettegés fut át a status - papirosokkal kelletén túl nyerészkedő kalmár-világ vérerein, a bécsi ház bevonja hitelét, s kegyenczei, a puszta jégen épültek, egyetlen csapástól földre hullanak. Mi oka legyen a bizonytalanságnak s pénzszűkének, mindenki igen jól tudja, ki Európa jelen helyzetét figyelmes szemmel kiséri. De a pénz szűke a kereskedői világ körén kívül is átalában igen nagyon érezhető. Már itt az okok részint ollyanok, mellyek honunkon kívül, részint ollyanok, mellyek ebben feküsznek. Amazoknak alapja, hogy az adásvevés a világ piaczán nem készpénzzel, hanem papirosokkal történik, így például Anglia egész belső kereskedését papirossal visszi, pedig a kereskedési forgás csak magában Londonban naponkint egy millió font sterlingre rúg. Ha már a politikai láthatáron barna fellegek torlaszkodnak, a papiros-hitel igen természetesen megcsökken, s ekkor mindjárt érezhető, mikint a pengő pénz a közlekedés szükségeit fedezni nem képes. De a pengő pénz szűkének is vannak átalános okai. Illyenek például a) hogy más világ részéből nem jó Európába annyi nemes érez mint hajdanra, b) A status-adósságok. Európában a nagyobb hatalmasságok között ekkoráig csak a töröknek nem volt adóssága, már annak is van. Németországban csak Oldenburgnak s Lichtenstein nagyherczegségnek nincs. Europa status-adóssága közel 16,000 millióra mg. Kamatfizetésül és tőkefogyasztásul évenkint több mint 700 millió kívántatik. Az összes status-jövedelem pedig Európában 1880 millióra rúg. Tehát az egésznek több mint egy harmadát csak az adósság nyeli el évenkint. c) A status-papirosokkali nyerészkedés tömérdeket von el a forgalomból s a tulajdonképeni adásvevési piaczról. d) A nettön növő fényűzés naponkint több és több nemes érczet fordítván arany s ezüst művekre, aranyozásra, ezüstözésre, és igy a nem-kamatozó kincstetemet folytonosan szaporítja. e) A népesség sokkal nagyobb arányban növekszik, mint a pénztömeg, ez tehát sokkal többek között oszlik el és így gyérebb is. Már most ezek folytán nézzünk csak beljebb a mi saját körülményeinkbe és ne hímezzünk hámozzunk, mert a csak teljesen felfedezett bajok enyhítéséről gondoskodhatni sikerrel. Nem rég érintettük egy czikkünkben, hogy nálunk a pénztelenségnek egyik alapoka abban rejlik, mivel „bizonyos dolgokra keveset költünk.Mondják sokan különös egy állítás, hogy azért nincs pénzünk, mert keveset költünk, pedig úgy van. Mert a gazdagulhatás aknáinak kimivelésére keveset költünk. A mezőgazdaság terén a termelés szaporítását tűzzel vassal sürgetjük, de nyújtunk e elegendő ösztönt, és törekedünk e ennek megszerzésén, mellyől a termes szaporodása aránylag jövedelmező legyen? Van-e gondunk