Hétvége, 1983 (5. évfolyam, 158-208. szám)

1983-02-10 / 163. szám

KISIPAR IMIetwag)­ Rovatvezető: Kántor Oszkár Öt percnyi szépségápolás A szépítőszer nem korunk találmánya, már az óegyip­tomi nők is garmadával használtak arcápoló szereket, de korunkban a nők egyre jobban igénylik. A zrenjanini Jasna Rád kozmetikai szalonjában sokan betérnek arcápolásra, tanácsért. — Az egészségügyi középiskolát fejeztem be, majd a ljubljanai orvostudományi kar kozmetikai szakán szereztem oklevelet. Ezután Bécsbe mentem — mondta a kozmetikus­nő. — Vendégmunkásnak ment Bécsbe. — Nem éppen. Tudniillik gyarapítani akartam szakmai tudásom, és sikerült egy neves kozmetikusnőnél dolgoz­nom. Három évig tartott ez az úgynevezett továbbképzés, amelyről ismét elismervényt kaptam, illetve diplomának is nevezhetem, mert jeles intézményben vizsgáztam. — Hazatérve miként fogott hozzá a szalon megnyitá­sához? — A külföldön megvásárolt legkorszerűbb fölszerelés­sel tértem haza, megnyitottam a műhelyt. S mindig is szerettem a szakmát, ebben láttam a j­övőmet, de nem is tévedtem; aki egyszer eljött hozzám arcápolásra, az mindig visszatér hozzám. — Visszatér? — Természetesen, ha jó tanácsokat adok az arcápo­lásra. Hogy úgy mondjam, állandó vendégeim vannak, akik gyakran betérnek hozzám, hol egy-két tanácsért, de arc­ápolásra is. Az elhanyagolt, hervadt arcbőrt csakis korszerű felsze­reléssel, jó szakmai tudással lehet felújítani, s utána már elegendő a kozmetikus javallatára használni a különféle arcápoló szereket. — Van-e munka? — Hogyne! Hiszen én még a fölösleges szőrszálakat is eltávolítom. Különben Zrenj­aniinban ketten vagyunk koz­metikusak, de számolni kell azzal, hogy nagy a hatóterüle­tünk, s legalább ötünknek lenne munkája, így állandóan van munkám. — A férfiaknak milyen arcápolási tanácsot adna? — Aki nem visel szakállt, borotválkozzon mindennap, ügyeljen a tisztaságra, hogy elkerülje a fertőzést. Szőr­­tüszőgyulladás esetén viszont forduljon bőrgyógyászhoz. — Mi a véleménye e nagyváros szépségápolási gond­jairól? — A dolgozó nő ápolt és szép szeretne lenni. Szerin­tem havonta legalább egyszer szüksége van szépségápo­lásra. Ezért jó volna, ha minden fodrászüzletben lenne koz­metikai részleg is. Ennek a hiányát érzik is a városban. — Szeretik-e a fiatalok ezt a szakmát? — Sajnos, nem. Sem a fiatal lányok, sem a fiu­ik nem érdeklődnének e szakma iránt. Holott sokan munkára vár­nak, különösen olyanok, akik egészségügyi középiskolában végeztek. Néhány év múlva egyedül maradok, mert nincs utánpótlás, segítség. A foglalkoztatási érdekközösség listá­ján sok olyan fiatal vár munkára, aki könnyen kitanulhat­ná a szakmát. Jómagam is szívesen alkalmaznék egy ilyen dolgozót a szalonomban. PRÉC István LETÉTTEL VAGY ANÉLKÜL Szlovénia iparosai az újratermelési anyag és az álló­eszközök behozatalával kapcsolatos korlátozások miatt elé­gedetlenek Legalábbis ez volt a benyomásunk a Jugoszláv Gazdasági Kamara kisüzemigazdaság-ügyi bizottságának ülésén, melyen e köztársaság képviselői rámutattak arra, hogy indokolatlannak tartják az iparosok számára a letét fizetését akkor, ha olyan újratermelési anyag vásárlása ügyében utaznak külföldre, amely idehaza nem szerezhető be. Az ülésen javasolták, hogy az iparosoknak tegyék le­hetővé, hogy évente legalább kétszer mehessenek külföldre letét fizetése nélkül. Természetesen az iparosoknak mellé­kelniük kellene a községi képviselő-testület arról szóló bizonylatát, hogy hivatalos útra mennek. Kérdés, hogy en­nek a javaslatnak lesz-e valamilyen eredménye. Az iparosok állandó törekvése az, hogy helyzetüket ki­egyenlítsék a társult munkabeli dolgozókéval. A gazdálko­dás tekintetében is ugyanolyan jogokért küzdenek, ami­lyenek a társult munkában foglalkoztatottakat megilletik. A letét fizetése országunk gazdasági helyzetéből ered. Az iparosok tudják és tiszteletben tartják ezt. Az intézkedés célja egybeesett a gazdaság stabilizálásának céljával. A stabilizáció azonban a gazdaság, így a kisüzemi gazdaság megszilárdítása nélkül nem lesz eredményes. Nem logikus tehát, hogy az iparosoknak nem teszik lehetővé, hogy le­tét nélkül utazhassanak külföldre, amikor újratermelési anyagért mennek. Az állóeszközöket már nem is vásárol­hatják országunkon kívül. Azzal, hogy az iparosok a határ átlépésekor pénzle­tétet fizetnek, az eddigieknél még kedvezőtlenebb lett hely­zetük a társult munkáéhoz képest. Egyre távolabb kerül­nek tehát a gazdálkodási feltételek kiegyenlítésétől. Ha vi­szont elkerülhetetlen a letét lefizetése, akkor miért nem vonatkozik ez a társult munkára is? — teszik fel a kér­dést az iparosok. Az adatok is azt mutatják, hogy a letét befizetése óta a hivatalos külföldi utazások száma megnö­vekedett, s ebből erednek azok a híresztelések is, hogy a hivatalos út is felhasználható alkalmi vásárlásra. Készülődés a munkára Jasna RacL _________________________________________15

Next