Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1971 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1971-01-15 / 1. szám

^ ^ I'S II. évfolyam, 1. szám fl negyedik ötéves terv új perspektívát nyit megyénk élelmiszergazdasága előtt Beszélgetés Nagy Lászlóval, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével A harmadik ötéves terv befejezése után, a negyedik ötéves terv kezdetén aligha kínálkozik jobb alkalom a beszélgetésre. Nagy László elvtársat, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét arról kérdeztük, miiképpen teljesítette megyénk mezőgazdasága a harmadik ötéves tervet és milyen feladatokat kell megoldani a mostani tervidőszakban. Az elmúlt gazdasági év rendkívül nehéz volt. Objektív akadályok gátolták a jobb mezőgazdasági eredmények elérését, ennek ellenére el kell mondani, hogy a termelőszövetkezeti tagok, - vezetők, nagy erőfeszítéseket tettek az akadályok elhárítására, és munkájukat elismerés illeti. A kedvezőtlen esztendő ellenére a harmadik ötéves terv időszakában megyénk mezőgazdasága, élelmiszergazdasága az előirányzottnak megfelelő ütemben fejlődött. A gazdálkodás a belterjesség irányába haladt, intenzivitása növekedett. Ezt bizonyítja, hogy jelentős mértékben nőtt az eszközállomány, az üzemekben fejlettebb technológiákat alkalmaztak, mint korábban, előtérbe került az automatizálás. Termelőszövetkezeteinkben további terület-koncentrálódás ment végbe, ezt bizonyítja, hogy jelenleg mintegy 3400 katasztrális hold az egy gazdaságra jutó terület. Kedvező jelenség az is, hogy az üzemekben megindult a szakosodás folyamata is. — Hogyan alakult a növénytermesztés? A növénytermesztési eredményeik általában kielégítők voltak, bár búzából és kukoricából nem értük el az országos átlagot. A cukorrépa, burgonya, vöröshere, lucerna és más növényeik termése az országos átlag körül alakult. Feltétlenül említésre méltó, hogy a tervidőszakban az állami gazdaságoknál 66, amíg a termelőszövetkezeteknél 23 százalékkal nőtt a vegyes műtrágyák felhasználása. — Az állattenyésztés? — A szarvasmarha-állomány 3,9 százalékkal, a baromfi törzsállomány egy százalékkal emelkedett. Emelkedő tendenciát mutat a sertéseik száma, beleértve a kocaállományt is. A kívánt mértékben növekedtek az állati produktumok. Korszerű telepítések — Megyénk egyik fő profilja a szőlőtermelés. Volt-e előrehaladás? — Természetesen. Több, mint négyezer holdon telepítettek korszerű nagyüzemi szőlőt, s a tizenháromezer közös szőlőterületből ma már kilencezer a korszerű, gépi művelésű szőlő. Azt is megemlítem, hogy a gyümölcskultúra hetven százaléka szintén korszerű telepítésű. — Hogyan alakultak a beruházások? — Megyénk szövetkezeteiben mintegy 800 millió forint építési jellegű beruházásra került sor. Ezzel szemben viszont nem kielégítő módon alakultak a gépi beruházások, s erre a következő időszakban nagy gondot szükséges fordítani. Talán még egy-két szót a felvásárlásiról. A megye árutermelése, a felvásárolt termékek volumene és értéke egyaránt jelentősen emelkedett, változatlan áron számolva az összes felvásárlás volumene 109,7 százalékot ért el a bázis időszakhoz képest. A felvásárlás jelentősen emelkedett a szövetkezetekből, viszont a háztájiból csökkent. Az állati termékek felvásárlása ütemesebb volt a növényi termékekénél, összességében tehát elmondható, hogy nem volt eredménytelen számunkra az elmúlt öt esztendő. — Miképpen alakulnak a következő évek? — A X. pártkongresszus határozatai, valamint a tervtörvény megyénk élelmiszergazdasága számára is jelentős feladatokat szab meg. Ugyanakkor jelentős perspektívát is nyújt. A határozatok és a törvény biztosítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek további korszerűsítését, a termelékenység és termelési volumen növekedését, a lakosság jobb ellátását, valamint a mezőgazdasági, élelmiszergazdasági dolgozók életszínvonalának arányos növekedését. Mindez a munka komoly politikai, szakmai tevékenységet és szervezett gazdálkodásirányítást követel meg. — Lesz-e változás az alaptevékenységben? — A műveleti ágaknál bizonyos változásokra kerül sor. A kiskörei és visontai építkezések másaibt egyes területek kiszakadnak a termelésből. Az egri járás északi rászán pedig a domborzati adottságok miatt egyes területeken erdősítésre és legelő telepítésre kerül sor. Továbbá várható az is, hogy egyes üzemekben a gazdaságosság, jövedelmezőség érdekében további szakosítási specializációs folyamat bontakozik ki, s ez együtt jár a növényfélék számának csökkenésével. Alapvető a gabonatermesztés — A termelésnél milyen főbb feladatok lesznek? — Egyik alapvető feladat, hogy kenyérgabonából a jelenleginél jobb eredményeket érjenek el az üzemek. Fokozni kell az abrak- és szálas takarmányok hozamát is, hiszen a fejlődő állattenyésztés igényeit másképpen nem lehet kielégíteni. Várható, hogy a tervidőszak végére növekszik a pillangósok vetésterülete. Cél az is, hogy a másttani tervidőszakban ne csökkenjen tovább a szántóföldi zöldségterület, másrészt viszont a hozamok is növekedjenek. A lakossági, a konzervipari és export igényeket másképpen nehéz lesz fedezni. A szőlőnél a rekonstrukció folytatása a feladat, s e célbón mintegy négyezer hold telepítésre kerül sor. Rendkívül nagy feladat e mellett, hogy a meglévő ültetvényekben megfelelő agrotechnikai és növényvédelmi eljárásokat alkalmazzanak, mert csak így biztosíthatók a várt hozamok. A növénytermelési és állattenyésztési produktumok növelését segíti elő a tervidőszakban a mintegy 290 millió forintos meliorációs beruházás — vízrendezés, kémiai talajjavítás, mélylazítás, stb. — amelyhez a népgazdaság 180 millió forintos állami támogatást nyújt. Elmondhatom még, hogy mintegy 30 millió forintos költséggel sor kerül a legelők javítására, s az is örvendetes, hogy tovább növekszik megyénkben az öntözött terület is. — A negyedik ötéves tervben kiemelt feladat az állattenyésztés fejlesztése. Miként valósul meg ez megyénkben? , — Valóban rendkívül nagy gondot kell fordítani erre a munkára. Megyénkben a tervidőszak végére — állami gazdaságokban és szövetkezetekben — 66 ezer fölé emelkedik a szarvasmarhalétszám, s jelentősen emelkedik a sertések, juhok száma is. Mindezt elősegíti, hogy a gazdaságokban 5 ezer szarvasmarha, közel 10 ezer juh és 28 ezer sertésférőhellyel bővülnek az állomány elhelyezését szolgáló létesítmények. Nagy előnyt jelentenek majd a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek, amelyekben az új tartási, takarmányozási technológiák következtében lehetővé válik a gyorsabb hizlalás. A sertések hat hónapos korukra elérik a száz kilós, a szarvasmarhák 18 hónapos korukra az ötszázkilós súlyt. Előre kell haladni a gépesítéssel — Mint korábban említette az elmúlt években nem volt megfelelő a gépesítés üteme. Várható-e a helyzet javulása? — Annak érdekében, hogy az üzemek a terv célkitűzéseit végre tudják hajtani — figyelembe véve a munkaerőhelyzet alakulását — elsősorban a gépesítésben kell előrejutni. Előtérbe kerülnek a négykerékmeghajtású, gumikerekes traktorok, a mezőgazdaság számára nagy számban biztosít kormányzatunk importból 80—90 lóerős szovjet MTZ traktorokat, valamint 220 lóerős nehéz traktorokat is. Ezen túl gondot kell fordítani az egyes termelési folyamatok komplex gépesítésére, mint például a betakarítási munkáknál, a cukorrépai termelésnél, takarmánytermelésnél, mert enélkül szinte megoldhatatlan gondok jelentkeznek. — Milyen nagyobb beruházások várhatók az élelmiszergazdaságban ? — A szakosított telepekről már értesülhettek az olvasók. Emellett megemlíthetem, hogy a tervidőszakban 76 millió forintot fordítottunk a sütőipar fejlesztésére, hiszen alapvető cél a megye lakosságának jobb sütőipari termékekkel való ellátása. Egerben és Hatvanban új sütőüzem épül, sor kerül a pétervásárai, parádi üzemek rekonstrukciójára. A tervidőszak első esztendejében már a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére áll az új, egri növényvédő állomás, az utkári sertéshizékonyság vizsgáló állomás. Az elmélyültebb kutató munkát szolgálja a kompaki kutatóintézet fejlesztése, valamint a 27 millió forintos költséggel épülő egri, kísérleti álomás. A tervidőszakban kerül átadásra Gyöngyösön a kertész szakemberek képzését szolgáló új felsőoktatási intézmény. Befejezésül még egy kérdést. Milyen közgazdasági környezetben tevékenykedhetnek az üzemek? — Azt hiszem, az elmondottakból kitűnik, hogy megyénk élelmiszergazdaságának az új tervidőszakban jelentős feladatot kell megoldani. Ehhez nyújt kormányzatunk komoly segítséget azzal, hogy a szükséges anyagi eszközöket biztosítja, s a gazdaságpolitikai szabályozókkal olyan közgazdasági környezetet teremt, amivel ha jól élnek az üzemek vezetői, akkor az ágazat fejlődése továbbra is töretlen lesz. A feladatok maradéktalan végrehajtásához a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és élelmiszeripari dolgozók becsületes helytállására lesz szükség — fejezte be Nagy László. Kaposi Levente Az agronóm MMS lány Az apci Béke Termelőszövetkezet 21 éves agronómusa, Szerencsés Ilona új beosztásban dolgozik. Feladata főleg a gépesített növényvédelem alkalmazása a termelőszövetkezetben. Debrecenben volt egyéves továbbképzésen, ahol megismerkedett a különféle mérgek, növényvédőszerek alkalmazásával. A szövetkezetnek 60 holdas gyümölcsöse van, ahol bőven elkelnek a gépek. Mint mondja, szeretné ha a kapálás is megszűnhetne a szövetkezetben. Mindezt a munkát gépek, gyomirtó szerek végeznék. (Fotó: Kiss Béla) a tsz-ek szakemberés szakmunkás ellátottságáról tanácskoztam Füzesabonyban Megtartotta idei első ülését a Füzesabonyi Járási Tanács végrehajtó bizottsága, ahol a termelőszövetkezeteus szakember- és szakmunkás-ellátottságának helyzetéről szóló beszámolót vitatták meg. Megállapították, hogy a járás termelőszövetkezeteinek szakember-ellátottsága sokat javult. A 18 termelőszövetkezetben összesen 116 vezető szakember dolgozik, 76 százalékkal több, mint 1966- ban. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a műszaki vezetésben 14 egyetemet, 34 felsőfokú technikumot és 32 szakközépiskolát, középfokú technikumot végzett szakvezető dolgozik. A szakvezetők többsége a növénytermesztés irányítását végzi. Igen kevés, mindössze 5 egyetemi végzettségű vezető dolgozik az állattenyésztésben, de még rosszabb az arány a műszaki szakemberek vonatkozásában. A szövetkezetek könyvelői és főkönyvelői megfelelő végzettségggel rendelkeznek. Tíz szövetkezetben sajnos még mindig nincs egyetemi, négy szövetkezetben pedig felsőfokú technikumú végzettséggel rendelkező szakember. A szövetkezetekben 62 brigádvezetőnek nincs meg a szükséges képesítése. Igen kevés a növényvédelmi szakember, ezen kívül több tízben nyolc osztályt végzett traktorosok látják el a gépcsoportok vezetését. A járás szövetkezeteiben 663 szakmunkás dolgozik és ebből 420 a téli szakmunkásképző tanfolyamokon végzett növénytermesztő, szőlész, és állattenyésztő szakmákban. Hiba az is, hogy 51 szakmunkás ma sem a képzettségnek megfelelő munkakörben dolgozik. Az utóbbi három év alatt 117 általános iskolai tanulóit iskoláztattak be a szövetkezetek szakmunkásképző iskolára, de ezeknek csupán mintegy harmadrésze maradt a szövetkezetekben. Több szakmunkásra lenne szükség az állattenyésztő, a növénytermesztő gépész, a növényvédő és öntöző, valamint traktoros, gépszerelő szakmákban. A vb-ülésen megalapították, hogy a szakember- és szakmunkás-ellátottság megoldása megköveteli a kereseti lehetőségek, a munkakörülmények, a szociális juttatások továbbfejlesztését. (Császár) Tejvezetékes tehénistálló Kiskörén A Kiskörei Állami Gazdaságban — bensőséges ünnepség keretében — átadták rendeltetésének Heves megye legkorszerűbb tehénistállóját. A berendezések között egyik legjelentősebb újdonság az NDK gyártmányú tejvezetékhálózat. A 212 férőhelyes istállóban összesen hat dolgozó látja el az állatgondozást és fejest. A tej a fejőgépekből üvegcsöveken keresztül jut el a tejházba és egy pillanatig sem érintkezik az istálló levegőjével. Az új létesítményt a Kiskörei Állami Gazdaság építőbrigádja valósította meg a Mezőben Heves megyei kirendeltségének tervei alapján.