Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1978 (9. évfolyam, 1-23. szám)

1978-03-15 / 5. szám

Nem szednek díjat az erdészeti, saját használatú utakon A MÉM rendelkezésére az állami erdőgazdaságok a továbbiakban nem szednek úthasználati díjat a járművek vezetőitől azokon az erdészeti, saját használatú utakon, amelyeken a közlekedésrendészeti hatóság bizonyos feltételek mellett korábban már engedélyezte a közforgalmat. A várhatóan növekvő autós turistaforgalomra való tekintettel azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a faanyagszállítás céljára egy forgalmi sávval kiépített, keskeny üzemi utakon a gépjármű-közlekedés nem veszélytelen, ezért szükség van a gépjárművezetők fokozott óvatosságára. Erre egyébként az erdészeti utak végpontjain elhelyezett táblák, illetve továbbra is szolgálatot teljesítő sorompóőrök is felhívják a gépjárművezetők figyelmét. A rendelkezés szerint az állami erdőgazdaságok azonban időszakosan vagy véglegesen lezárhatják az említett üzemi utakat az autóturista-forgalom előtt, ha azt a termelési tevékenység (erdőművelés, fakitermelés, szállítás, vadászat, stb.) indokolttá teszi, vagy a forgalmi rend kialakításáért felelős hatóság forgalombiztonsági okok miatt elrendeli. A hatékonyság emeléséről Tanácskoztak a tejipar szocialista brigádvezetői A lakosság igényeinek jobb kielégítéséről, a termékek minőségének további javításáról, valamint a hatékonyság emeléséről tanácskoztak Aggteleken a tejipari vállalatok szocialista brigádvezetői. A tejipar szocialista brigádvezetőinek tizenegyedik országos tanácskozásán hetven üzem csaknem 11000 dolgozójának képviseletében több mint száz küldött vett részt. A tanácskozáson szó esett arról, hogy 1977-ben hazánkban mintegy tíz literrel növekedett az egy lakosra számított tejfogyasztás, és az éves viszonylatban elérte a 146 litert. A fehérjedús és tápláló tej fogyasztási szintjével mégsem lehetünk elégedettek, mert az európai országokkal összehasonlítva még mindig alacsony. A tejtermékek választékának növelése, és a minőség javítása érdekében az elmúlt évben is számos intézkedés történt a hazai üzemekben. 1977-ben 11 új termék, és az idén is több új termék — köztük a gyümölcsízesítésű gervaise-készítmények, fűszeres krémtúrók és sajtok — kerülnek forgalomba A korszerű termékek bevezetése is várhatóan tovább növeli majd a forgalmat A szocialista brigádvezetők aggteleki tanácskozásán a minőség további javítását, a technológiai utasítások, továbbá a higiéniai szempontok gondos betartását szorgalmazták. Hangsúlyozták, hogy a szállítás jobb megszervezésével a ma még „fehér foltnak’’ számító vidéki településeken is javítani kell az áruellátást. Kedvező vetőmagellátás Az elmúlt évekhez képest idén tavasszal tovább javult a növényi szaporítóanyagellátás. A vetőmag vállalat sajtótájékoztatóján Szabó József vezérigazgató elmondotta, hogy a legfontosabb növények vetőmagjaiból minden eddiginél nagyobb a kínálat, egész sor növényfaj és -fajta lekerült a hiánycikkek listájáról. A mezőgazdasági termelők, a hibridkukoricák lényegesen nagyobb választékból rendelhetik meg a számukra legkedvezőbbeket. Az elmúlt években nem volt elegendő rövid tenyészidejű kukorica, amit a termelők azért keresnek, mert ezek általában jó egészségben és időben beérnek. A hazai kutatók és a hibrid szaporítóanyag-termelő gazdaságok tavaly jó eredményeket értek el, emellett külföldről is vásárolnak hibrid vetőmagot, úgyhogy idén a termőterületnek mindössze 5 százalékára kerül majd a kevésbé keresett hosszú tenyészidejű kukorica. Árpából és zabból is igény szerinti az ellátás, ugyanúgy, mint a takarmánynövények szaporítóanyagaiból. Évek óta nem volt rá példa, hogy ilyen nagy mennyiségű lucernavetőmag legyen a vetőmagraktárakban, mint 1978 tavaszán. Nincs gond az étkezési és az ipari növények vetőmagjára szóló megrendelések teljesítésénél sem. Különösen kedvezően alakul a kerti vetőmagvak fajtaösszetétele és raktárkészlete. Az idevonatkozó minisztériumi rendelkezést a vetőmag vállalatnak sikerült teljesítenie, jelenleg kétszer annyi vetőmagtartalék van, mint amekkora a várható igény. Ilymódon a kiskertek ellátása sem okoz gondot, 4 ezer üzletben szolgálják majd ki a kistermelőket. Dr. Merényi Károly, a Kertészeti Szaporítóanyag Forgalmazó KFT ügyvezető igazgatója a gyümölcsfaoltvány ellátásával kapcsolatban bejelentette, hogy a kívántnál nagyobbak az almaoltványkészletek, ezért az értékesítésre 40 százalékos árengedményt hirdetnek meg a tavaszi forgalmazás idején. Felmérések szerint a tervezettnél 200 ezerrel több elsőosztályú almaoltványt vásárolhat meg az akció keretében a lakosság. a mezőgazdaság szenvedte a legsúlyosabb károkat Az Állami Biztosító fennállása óta a múlt évben fizette a legmagasabb kártérítést: 1,6 millió esetben 6 milliárd 800 millió forintot térített, 59 százalékkal többet az előző évinél — összegezte a biztosítás tavalyi eredményeit sajtótájékoztatóján a MUOSZ-ban Gerebenics Imre vezérigazgató. Ezúttal is a mezőgazdaság szenvedte a legsúlyosabb károkat, amelyekre több mint 4 milliárd forintot kaptak az érintett termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A szőlők, gyümölcsösök tavaszi fagykáraira 800 millió forintot térítettek. Mint már annyiszor, tavaly is a jégverés okozta a legnagyobb pusztítást, a közös gazdaságok 2 milliárd 60 millió forintnyi vesztesége térült meg a biztosítás révén. Ár- és belvízkárokra együttesen 325 millió forintot, az állatok elhullása után 560 milió forintot fizettek ki. Az elemi csapások egy-egy területen koncentráltan okoztak nagy veszteségeket. Szabolcs-Szatmár megyében például 580 millió, Hevesben 350 millió Pest megyében 425 millió forint elpusztult értékre fizetett a biztosító. Hazánkban ma már 5 millió ember veszi igénybe a személybiztosítás különféle szolgáltatásait, amelyekre 2 milliárd forintot fizetett ki tavaly. Mintegy 250 ezer karambolozó gépjármű-tulajdonos több mint egymilliárd forint értékű kárt okozott, illetve szenvedett. A kötelező gépjármű-felelősségi biztosításokra 625 millió forintot fizettek ki, százmillióval többet, mint amennyi e biztosítási forma bevétele volt. A lakáskárok helyreállítására 220 millió forintot adott a biztosító. A vezérigazgató az idei tervekről szólva hangsúlyozta, hogy az igények jobb kielégítésére, a kedvezőbb biztosítási feltételek kialakítására, a kockázatok körének, a szolgáltatásoknak a bővítésére, az ügyintézés, a kárrendezés további egyszerűsítésére törekednek. Ezt szolgálják a már életbe lépett, s a tervezett intézkedések. Ilyen például — mint ismeretes —a járadékok összegének évi kétszázalékos emelése. A csoportos élet- és balesetbiztosításban kiterjesztették a járadékot a betegség- és munkahelyi ártalmak következtében megrokkant személyekre, s térítést nyújtanak egyebek között a betegség miatt hosszabb kórházi kezelésre szorulóknak is. E biztosítás legkorszerűbb formája, a CSÉB 80, egyébként az idén már valamennyi munkahelyen igénybe vehető lesz. Az egyéni biztosításokat korszerűsítik azzal a céllal, hogy alacsonyabb díjért is nagyobb térítést tudjanak nyújtani. A mezőgazdaságban egyebek között a termelési rendszerbe lépő vagy új kultúrát meghonosító gazdaságok számára tették előnyösebbé a biztosítási feltételeket. Bővítik a választékot is, a gyümölcsfaiskolák biztosításának bevezetésével. A gépjármű-biztosításban új betétlap könnyíti a karambolozó autósoknak a kárbejelentést Tovább egyszerűsíti és gyorsítja a kárrendezést az is, hogy felemelték a számla nélküli kifizethető összeget, amely a korábbi 5000 forinttal szemben az új autó árának 20 százaléka is lehet. Az idegenforgalmi szezon kezdetére bővítik az utasbiztosítást: ezentúl szükség szerint valutában térítik meg a külföldi balesetek, betegségek miatt felmerült kórházi, orvosi költségeket. A tavalyinál több zöldség Minden eddiginél nagyobb területen termesztenek zöldségféléket az ország termelőszövetkezeti és háztáji gazdaságai az idén. A már megkötött értékesítési szerződésekben rögzített mennyiség 15 százalékkal meghaladja a tavalyi felvásárlási rekordot, s eléri a 180 ezer vagont. A rendkívül gyors termelésfelfutás a múlt évinél szervezettebb felvásárlást követel — állapították meg az ország 22 tsz területi szövetségének elnökei és titkárai a Visegrádon tartott több napos tanácskozássorozatukon amelyen az 1977-ben lezajlott szövetségi tisztújító közgyűlések tapasztalatait is értékelték. Ezzel összefüggésben azt hangsúlyozták: örvendetes, hogy az újonnan megválasztott elnökségek 343 tagjának többsége fiatal, sok közöttük a munkás. Részesek voltak abban, hogy a február végén befejeződő tsz-közgyűlések szervezésénél mindenütt érvényre jutottak a módosított szövetkezeti törvény rendelkezései. Ezenkívül azt is megállapították a tanácskozáson, hogy javult a termelőszövetkezetek beruházásainak gazdasági és műszaki előkészítése, a tervezési kapacitás azonban nem elegendő az igények kielégítéséhez. Kevés a típus I terv, annál több a korszerűtlen terv és épület. Tanácskozás az Élelmiszergazdaságról A Heves megyei Élelmiszergazdaság szerkesztő bizottsága február 27-én Egerben éves beszámoló tanácskozást tartott a lap fenntartásában együttműködő vállalatok vezetőinek részvételével. A résztvevők meghallgatták a szerkesztő bizottság beszámolóját, majd értékes felszólalásaikban mondták el tapasztalataikat, hasznos javaslatokat tettek a lap munkájával kapcsolatban. A tanácskozás elfogadta a szerkesztő bizottság beszámolóját. Helyeselték azt az irányvonalat, amelyet újságunk követ a rábízott feladatok terén. Jónak ítélték a lap egyre gazdagodó, jellegzetesen kialakult profilját és abban foglaltak állást, hogy ezt az utat kell továbbra is követni, még változatosabb színekben. A vezetői tanácskozáson kiemelték, hogy a lap további munkájában fokozott mértékben váltsa valóra a Heves megyei Pártbizottság 1977. szeptember 14-i ülésének határozatát, amely a lapok eszmei, politikai nevelő hatásával foglalkozik. Bejelentették, hogy tovább gyarapodott a lapunk üzemeltetésében együttműködő vállalatok köre. A szerkesztő bizottság, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával egyetértésben jóváhagyta a Mátrai Erdő- és Fagazdaság ilyen irányú kérését, miszerint a jövőben lapunk eddigi profilját bővítve behatóbban foglalkozik majd — a mezőgazdasági, az élelmiszeripari üzemek tevékenysége mellett — az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a faipar kérdéseivel. Ezáltal még teljesebbé válik a szóban forgó ágazatoknak összefogása megyénkben lapunk hasábjain is. E nagyvilágban ! „Szakosított” munkaverseny a téeszekben A tavalyi termelési eredmények értékelésével egyidőben a TOT-ban összesítették a jubileumi munkaverseny eredményeit ; ezek szerint a téeszek több mint tízezer brigádja teljesítette vállalását, ami azt jelenti, hogy összesen másfél milliárd forint értékkel növelték a termelést. A versenyben 150 ezer dolgozó vett részt, a tagság csaknem 30 százaléka. Kiemelkedő tavalyi eredmények nyomán a verseny 1978-ban folytatódik, de a TOT ajánlására módosított formában. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb, ha a brigádok, téeszek ágazatonként mérik össze tudásukat, és tesznek felajánlásokat, ebben az esetben ugyanis könnyebb az értékelés, az összehasonlítás, és a legjobb módszerek közvetlen átadására is lehetőség nyílik. A tanács ajánlására a mezőgazdasági termelés különböző ágazataiban januárban egész sor versenyfelhívás jelent meg. A vácszentlászlói Zöldmező Tsz tehenészei, akik tavaly 4040 liter tejet fejtek egy-egy tehéntől, a magyartarka állománnyal dolgozó brigádokat hívták ki versenyre. A hartai baromfitenyésztők a jobb takarmányhasznosítás elérését jelölték meg legfőbb feladatuknak, s ebben a tekintetben versenyeznek más gazdaságok baromfitenyésztőivel. Veszprémvarsányból a sertéstenyésztők jelentkezmelés és a takarmányhasztek, a helyi téesz a hústernosítás összhangjának javítását állította a vállalások középpontjába. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Mathiász János brigádja a szőlőtelepítés fokozására indított versenyt, az edelényi közös gazdaság pedig az ésszerű költségmegtakarításban hívta versenyre mindazokat a gazdaságokat, ahol a legfőbb feladatnak a termelésnövekedés és a költséggazdálkodás összhangjának javítását tartják. A szocialista munkaverseny — amint a TOT-ban rámutattak — nyitott jellegű abban az értelemben, hogy nemcsak a feladatok nyilvánosak, hanem közzéteszik a teljesítés eszközeit is. A szocialista versenymozgalom legnagyobb eredménye— hangsúlyozták a TOT- ban — hogy az üzemi demokratizmus szélesítésére köteleez: nem lehet versenyvállalást tenni úgy, hogy a tagok ne ismerjék részletesen gazdaságuk és lényegében az ország mezőgazdaságának feladatait. Helyes az a törekvés, hogy a vállalások mindenekelőtt az élenjáró szocialista brigádok tevékenységén alapulnak, példamutatásuk aktív részvételre kötelez a szövetezeti élet minden területén, a gazdálkodás valamennyi ágazatában. 1 i .............................■■■»—■———scaai mr i-t^hma——Zm Az erdő fokozottabb védelmet igényel 1978-ban lép hatályba az új csehszlovák erdőgazdálkodási törvény, amelyet 1977 októberében vitatott meg és hagyott jóvá a Csehszlovák Szocialista Köztársaság parlamentje. A törvény az erdőhasználatot és az erdőgazdálkodást az új tudományos és technikai ismeretek figyelembevételével szabályozza. A törvény emellett az erdőt nemcsak nyersanyagforrásnak tekinti, hanem egyúttal az élő környezet fontos tényezőjének is. Már az eddigi erdővédelmi törvények is sok gondot megoldottak, de nem eléggé hatékonyan. Az új törvény nemcsak az erdőállomány és az erdei növényzet védelmét szolgálja, de megoldja a károk pótlását is. Ez egyaránt vonatkozik az ipari és egyéb szervezetek által okozott károkra, valamint azokra, amelyeket az ember okoz az erdőállományban, illetve az erdőgazdálkodási létesítményekben. A kártérítésre vonatkozó új rendeletnek nagy jelentősége van az erdőgazdálkodás szempontjából. Például kényszer-erdőirtás esetén a törvény jogi alapot ad az erdő használójának ahhoz, hogy követelhesse a beruházótól a kiirtott erdei terület felújítási értékének megtérítését. A törvény kimondja, hogy tilos az erdei területeket egyéni építkezések céljaira felhasználni. Ez az intézkedés alapvető jelentőségű a víkendház-építkezés szabályozásában, mert megvédi az erdőt attól, hogy természetes képét kedvezőtlenül alakítsák. E rendelkezés alól azonban van kivétel. A Csehszlovák, vagy a Szlovák Köztársaság Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumainak beleegyezésével és a földgazdálkodási tervvel összhangban egészen kivételes esetekben engedélyezhetik az erdős területen való ilyen építkezést, például akkor, ha az adott erdős telket egyéb célokra sajátítják ki — ebben az esetben azonban az épületet el kell keríteni. Az erdőgazdálkodással kapcsolatban a törvény csak keretintézkedést hoz. Elsősorban arra kötelezi az erdő használóit, hogy az erdőgazdálkodási tervnek megfelelően gazdálkodjanak. Megállapítja a maximálisan kitermelhető famennyiséget, amelyet túllépni nem lehet. A gazdálkodás részletesebb szabályozását — ami valamennyi használó részére feltétel nélkül kötelező — a tanácsok rendekezései tartalmazzák az erdőgazdálkodásról és az erdőgazdaság állami irányításáról. A törvény értelmében a szocialista szervezeteknek joguk lesz ahhoz, hogy azokat az erdős területeket, amelyek valamiféle jogi indok alapján, vagy esetleg anélkül (ténylegesen), állampolgári tulajdonban, vagy egyéb nem szocialista szervezetek tulajdonában vannak, térítésmentesen és meghatározatlan időre használatba vegyék. Ezt a jogot a szocialista szervezetek az új erdőgazdálkodási törvény hatálybalépésének napján, vagyis 1978. január 1-én kapják. Ezzel egyidejűleg megszűnik az addigi használóknak szerződésben megállapított, vagy állami döntéssel odaítélt joga ezekkel az erdős telkekkel kapcsolatban. Ezenkívül megszűnik a használatbavételi kártérítés is. E területek növényzete is, tekintet nélkül arra, hogy mikor telepítették, vagy állami tulajdonná válik (amennyiben szocialista szervezet veszi használatba a telket), vagy szövetkezeti tulajdonná, ha szövetkezet használja. E kérdések szabályozása legalább olyan fontos, mint az erdő védelméről, és az erdőgazdálkodásról szóló rendelkezések. Ez a megoldás ugyanis lehetővé teszi az erdőgazdálkodás irányításának koncentrálását, és azt, hogy az egész nemzeti erdővagyont az erdő- és vízgazdálkodási minisztériumok által irányított szervezetek kezeljék. Szakemberképzés Nincsen elég számviteli szakember a mezőgazdasági üzemekben, évek óta gondot okoz a felsőfokú szakmai képesítéshez kötött állások betöltése. Ezen a helyzeten változtat majd fokozatosan a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megállapodása nyomán meginduló felsőoktatási szakemberképzési program. A két minisztérium együttműködésével kidolgozzák a mérlegképes mezőgazdasági könyvelői képesítés követelményrendszerét, a szakvizsgák tárgyainak tematikáját, s ezek alapján a mezőgazdasági felsőfokú oktatási intézményekben az egyes tárgyak tematikáját úgy módosítják, hogy azok magukban foglalják a mérlegképes könyvelői szakvizsgák ismeretanyagát is. Az arra kijelölt egyetemeken és főiskolákon mindazoknak az oklevele magába foglalja majd a mérlegképes könyvelői képesítést, akik tanulmányaikat az 1979—80-as tanévben vagy azután kezdik meg.