Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1982 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1982-01-15 / 1. szám
c. W&fi El MISZER DAZDASÁG XVIII. évfolyam, 1. szám A MEGYEI TANÁCS VB MÉO — A TESZÖV — AZ ÉLELMISZERIPAR ÉS AZ ERDŐGAZDASÁG LAPJA Ára: 1,80 Ft Gazdasági feladatok a gabonaiparban A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Szakszervezeti Bizottsága december 7-én, a bizalmi testület pedig 21-én tárgyalta az 1982. évi terveket, valamint a bérpolitikai intézkedési tervet. A mezőgazdasági üzemek kihasználva a kedvező ősszi időjárást, lényegesen nagyobb területen vetettek búzát, mint az előző évben. Ebből következően a vállalatnak úgy kell felkészülnie, hogy a várhatóan nagyobb felvásárlást is a korábbi évek színvonalán biztosítsa. A mezőgazdasági üzemekkel a termékértékesítési szerződéseket megkötöttük és az első negyedév végén megkezdjük a tárgyalásokat a várható termés elhelyezésére. A termés közelebbi ismeretében intézkedéseketteszünk szükségtárolók építésére, szorosabbá tesszük a mezőgazdasági üzemekkel együttműködésnket a bértárolások növelésére. A raktárgombok enyhítésére pályázatos raktárépítésre előterjesztést tettünk a csányi Búzakalász Termelőszövetkezettel és a zagyvaszántói Zagyva völgye Termelőszövetkezettel közösen 3200 tonna raktártér közös építésére. Termelési feladataink közül legfontosabb az őrlési tevékenység, hisz ennek folyamatos végzése szükséges ahhoz, hogy a lakosság ellátása egész év folyamán zavartalan legyen. Gazdasági érdekünk fűződik ahhoz, hogy őrlési tevékenységünk ne csökkenjen, hanem az értékesítési lehetőségek figyelembevételével kisebb mértékben tovább nőjjön. Az e célt szolgáló elképzeléseinket a Szakszervezeti Bizottság és a bizalmi testületi ülés támogatta és így lehetőség van arra, hogy célkitűzéseink a bérezésen keresztül is érvényre jussanak. Jelentős feladat a vállalat munkájában a keveréktakarmány-gyártás, mellyel biztosítanunk kell a tőlünk vásárló nagyüzemek folyamatos ellátását és kiemelt módon kell kezelnünk a háztáji gazdaságok takarmányigényének teljes választékú kielégítését. A választék bővítése érdekében együttműködésre léptünk a környei és agárdi kombináttal és az ő receptjük alapján is gyártunk keveréktakarmányt a minőségi színvonal javítása érdekében. A jövő év első negyedévében megvalósítjuk a keveréktakarmányok korszerű csomagolását és ettől kezdve műanyag zsákban kívánjuk forgalmazni termékeinket. Az új csomagolási mód megszünteti a különböző higiéniai problémákat és e korszerű csomagolás az árut megvédi az esetleges ázásból következő minőségi romlástól is. Az előző évhez hasonlóan tovább folytatjuk az árpahántolást, zabhántolást és az első félév során további új termékek gyártását is megkezdjük. Vállalatunk kollektívája törekszik arra, hogy hagyományos cikkeinken kívül olyan temékek előállítását is szorgalmazza, amelyek importot válthatnak ki, illetve tovább bővíthetik termékeink választékát és színvonalasabbá tehetik a táplálkozást, a kereskedelmi ellátást. Az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tettünk dolgozóink munkakörülményeinek javítására, szociális ellátottsága színvonalának emelésére. E feladatot ez évben is tovább folytatjuk (Folytatás a második oldalon) Gabonatermelés I népgazdasági terv a gabonatermelés jelentős bővítésével ámol, teljesítésében megyénk szövetkezeti mezőgazdaságának arányosan, lehetőségeivel összhangban kell részt vállalnia. A gabonatermelés jelentőségének megfelelően vezető helyet foglal el megyénk termelőszövetkezeteiben, de a termelési színvonal fejlődése, a termésátlagok növekedési üteme elmarad az országos átlagtól. A gabonatermelés a gazdaságok többségében az eredmények meghatározója, a mérleg szerinti nyereségnek közel 40 százaléka képződik a gabonaágazatban. A gabonatermelés megyénk mezőgazdasági szövetkezeteinek termelésszerkezetében jelentőségének megfelelő helyet foglal el. Az ötödik ötéves tervidőszakban összességében a gabonatermelés feladatait szövetkezeteink eredményesen teljesítették. A termelés színvonalában jelentős differenciáltság jött létre, igen nagy a szóródás terjedelme, (a legmagasabb és legalacsonyabb termésátlag különbsége), általában 3 tonna/hektár feletti. A területegységekre jutó termelési költség mutatója szerint, a termelés költségei az elmúlt években jelentősen növekedtek. Őszi árpát olcsóbban a kukoricát drágán termelik a gazdaságok. A felvásárlási árak emelkedései csak részben tudták ellensúlyozni a termelési költségek növekedését. A gabonatermelés jövedelmezősége évenként változik, ami főként az eltérő hozamokkal magyarázható. A legkedvezőbb az árpáé, a kukorica jövedelmezősége ugyanakkor a legkedvezőtlenebb, nemcsak a kalászosokéhoz, hanem az országos átlaghoz képest is. Mindez főképp az országos átlagtól eltérő természeti adottságokból fakad. A termelési költségek átlagosan 20 százalékos emelkedése, a segédüzemi költségek emelkedéséből származik. A segédüzemi költségek a közvetlen költségeknek a felért teszik ki. A gabonatermelés gazdaságosságának kulcskérdése, az energiagazdálkodás. Ez egyben azt is jelenti, hogy az energiatakarékos termelés a költségcsökkenés legnagyobb tartaléka. A népgazdasági terv a gabonatermelés jelentős bővítésével számol, amely döntően a termésátlagok dinamikusabb emelésével, és a vetésterület növelésével biztosítható. A gabonát élelmezési és takarmányozási jelentősége helyezi a termelés középpontjába. A fejlesztési mértékét alapvetően hazai szükségletek, a nemzetközi exportkötelezettségek, valamint a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának követelményei, együttesen határozzák meg. A vetésszerkezetben a kalászosok elsőbbségét indokolt biztosítani. A vetésszerkezet meghatározásakor, a fajta megválasztásakor a termőhelyi adottságok messzemenő figyelembevételével célszerű kiindulni. Takarmánygabonánál megyénkben az őszi árpa termelés előnyösebb, azonos takarmány mennyiség olcsóbban állítható elő. A sikeres termelés feltéte leit minden tekintetben, teljes körűen, biztosítani kell. A jövedelmezőség kizárólag a fajlagos hozamok növelésével biztosítható. Az anyag- és energiaigényességből eredő költségváltozás iránya ugyan nem fordítható meg, de a növekedés ütemének mérséklése reális célkitűzés. A további fejlődést a tájhoz, a termőhelyi adottságaikhoz már jobban igazodó, méginkább differenciált termesztéstechnológiák kialakítása, a gabonanövények és fajták helyes megválasztása és azok színvonalas termesztése teszi lehetővé. Széles lehetőséget látunk a táj körzetenkénti ésszerűbb termelési kapcsolatok kialakítására,, a gabonaprogramban való fokozottabb együttműködésre. A megyénkben működő termelési rendszerektől kérjük, hogy segítsék a ciklikusság csökkentését, a jövedelmezőbb gabonatermesztést. Ha csupán az átlagon aluliak termelésének az átlagra emelését tudnák termelésszervezői munkával biztosítani, már akkor is igen jelentős eredményeket érnénk el. Mint az őszi határszemlék is bizonyították, a termelőszövetkezetek az 1982. évtől életbelépő közgazdasági szabályozók ösztönző hatásait kihasználva több gabonát vetettek a tervezettnél. A központi szabályozás és az érdekeltségi viszonyokat tovább erősíti. A többlettermelési prémium és külön árkiegészítés bevezetése javítja a jövedelmezőséget, ösztönzi a termelésbővítést. Termelőszövetkezeteink az őszi kalászosok jó minőségben való elvetésével megalapozottan várják az 1982. évi gabonatermesztés eredményét. Sipos András TESZÖV főmunkatárs 1982. január 15. Szakemberképzés és továbbképzés tapasztalatai és feladatai megyénkben A mezőgazdasági termelés tovább fokozása egyre nagyobb feladatot ró a gazdálkodó üzemekre. A feladatokat nehezebb közgazdasági körülmények között kell megvalósítani. • Ezért a képzésnek, továbbképzésnek egyáltalán az új szakmai ismeretek elsajátításának mindinkább nagyobb szerepe van. A központi és megyei ágazati irányítás is egyre inkább fontos feladatnak tartja a képzést és továbbképzést, éppen ezért a szükséges feltételeket a lehetőségekhez képest igyekszünk biztosítani mind a vezetők, mind a fizikai dolgozó emberek számára. Az ötödik ötéves terv teljesítését már sokoldalúan értékelték a párt és állami szervek. Ezt tették az idei tőkések a képzés és továbbképzés megvalósítása tekintetében megyénk mezőgazdasági üzemeire vonatkozóan is. Alapul véve éppen a hatodik ötéves terv képzési és továbbképzési feladatainak megvalósítását szükséges, hogy e sajtófórum hasábjain is szót ejtsünk, az ötödik ötéves terv képzési és továbbképzési feladattainak megvalósulásáról, valamint ezzel kapcsolatos gondokról és problémákról. Az ötödik ötéves terv első időszakában a termelőüzemek részéről elkészültek a képzési és továbbképzési tervek a szellemi, a vezetői, valamint a fizikai dolgozókról. A tervezett és kizervezett továbbképzési rendszerünk mellett jelentős volt az az oktatási munka is, amelyet az üzemekben terveztek és végeztek helyi tanfolyam,, vagy előadássorozat útján. A terveket alapul véve a szalkemberek ezen kötelezettségeiknek teljesítése érdekében szakmaiságra vonatkozóan érdeklődési és munkaterületükkel összefüggésben _ szabad választási lehetőséget kaptak. Mindezen körülményekből kiindulva a szellemi dolgozók a tervciklus alatt továbbképzési kötelezettségüknek a következő módon tettek eleget megyei összesítés alapján. Felsőszintű vezetők továbbképzésére 274 személyt terveztek az üzemek, a teljesítés 75,2 százalék. Középszintű vezetőire a tervezett létszám 237, ami 36,3 százalékra teljesült. A közvetlen munkahelyi vezetők vonatkozásában közel 300 főt terveztek az üzemek, a teljesítés csak 21,1 százalék. Jelentős viszont a felsőfokú szakmai továbbképzés, amint több mint 1789 fő vett részt. Ez a tervhez viszonyítva ezer százalékon felüli túlteljesítést jelent. A középfokú szakmai tanfolyamokra 322 fő jelentkezett és a résztvettek száma is meghaladja a 497 főt, ami 154 százalékos teljesítést jelent. Az említetteken belül közvetlenül megvizsgáltuk a négy első számú vezető továbképzésben való részvételét. A jelentésekből és a MÉM mérnök továbbképző intézettől kapott tájékoztatásából megállapítható, hogy a tsz.-elnökök mintegy 50 százaléka vett csak részt a tervciklus alatt továbbképzésben. Figyelembe véve a túlkorosodást is, a tsz-ek 15 százalékánál nem lehet semmilyen indokot elfogadni, ami a távolmaradást igazolná. Ugyanilyen szempontok alapján vizsgálva a legelső számú vezetőket a következő megállapításokra jutottunk. A tsz-elnökhelyettesek 70,4 százaléka a főagronómusok 40 százaléka, a főkönyvelők 26 százaléka maradt el a rendeletben egyébként előírt továbbképzésekről a már említett ötödik ötéves terv időszakában. Nyilvántartásaink szerint hat olyan tsz van a megyében, ahol négy első számú vezető közül senki sem vett részt továbbképzésben. Milyen gondolatokat látunk általában a tervek teljesítése vonatkozásában, amik az elmaradást okozhatták az oktatás és a továbbképzés minden területén. A tervezés időszakában működő termelőszövetkezetek száma 13 százalékkal csökkent. Ez 8 termelőszövetkezet megszűnését jelenti. A tény az egyes képzési kategóriákat is érintette úgy, hogy a megszűnés következtében a vezetők továbbképzése meghiúsult. Továbbá a bekövetkezett változás, elsősorban a szakmai képzés felé orientálta általában a vezetői munkakörben dolgozókat. A tervezés időszakában a személyzeti vezetői állomány nem volt annyira kiforrott, mint jelenleg. Ennek következtében bizonyos fokú tervezési hiányosságokat tapasztaltunk. A tervciklus alatt a szakmai tanfolyamok tartalmában és formájában változás következett be, ez szintén hozzájárul a már említett eltolódáshoz, és ami elsősorban a szakmai továbbképzést helyezte előtérbe. Végül, de nem utolsósorban hiányzott az idevonatkozó rendelkezéseknek a következetes végrehajtása. Hiányzott továbbá az a nyilvántartási rendszer, melynek segítségével az ellenőrzés e tekintetben biztosítható, és ami éppen a tett intézkedések alapján a hatodik ötéves terv időszakára már kialakult. A fizikai dolgozók képzését áttekintve alapvetően három képzési forma érvényesült az ötödik ötéves terv időszakában . A betanított munkásképzés, a szakmunkásképzés és a szakmunkások szervezett továbbképzése új szakmára. A legnagyobb igény és volumen a betanított munkások képzése iránt mutatkozott. A 2558 fős tervet az üzemek 42,3 százalékra teljesítették. A szakmunkásképzési tervük 1922 volt, és a teljesítés mindössze 11,9 százalék. A szakmunkások továbbképzésére 788 fő lett előirányozva. A teljesítés az előbbinél valamivel jobb, 56,6 százalék. A fizikai dolgozók esetében is szükséges rávilágítani néhány olyan problémára, amely mint jelenség, rendszeresen kíséri a képzést.A fizikai dolgozók képzésének tervezésénél a termelőszövetkezetek alapvetően a szükségletet vették figyelembe. Nem számoltak és nem keresték ennek emberi vonzatát, így a beiskolázási tervet sem tudták teljesíteni, úgy is kifejezhető ez, hogy bizonyos vonatkozásban felületes tervezéssel állunk szemben, illetve nem tettek mindent annak érdekében, hogy a képzés emberi vonzatát megkeressék és biztosítsák. Részleteiben megvizsgálva a fizikai dolgozók képzési tervének teljesítését, arra a megállapításra jutunk, hogy azoknál a szakmáknál, amelynek szakemberrel való ellátását törvényes rendelkezések és intézkedések írják elő, a teljesítés is jobb, sőt szinte megoldottnak mondható. Például a traktorvezető, a motorfűrészkezelő, a növényvédő, az ív- és lánghegesztő betanított munkás szakmák. Azoknál a szakmáknál, ahol a törvényes szankciók, vagy elmarasztalás nem érvényesül és nem érheti az elsőszámú vezetőt, illetve vezetőket, a figyelmüket nem fordítják olyan mértékben e szakmák felé, mint az előbb említettek esetében. Ezek közül is ki kell emelni például az állattenyésztési szakmákat, ahol a betanított munkásképzés 40,2 százalékos, a szakmunkásképzés 13,6 százalékos. A kertészetnél ugyanez az első esetben 6,4 százalék, míg a második esetben 8,2 százalékos az elért teljesítés. Mindehhez azonban hozzá kell tenni — a fizikai dolgozók esetében —, hogy e szakmákra vonatkozóan a beiskolázás nehéz feladat. Az állattenyésztés esetén a fizikai állomány a legheterogénabb. A dolgozókat a tanulásra rávenni nagyon nehéz. A munkahely huzamosabb időre történő elhagyása is körülményes. A kertészeti ágazatban dolgozók összetétele általában a női nemhez tartozik. Ezeket családi okokból nehéz beiskolázni. Az utóbbi két évben pozitív változás következett be. Több termelőszövetkezet igyekszik a fizikai dolgozókat egy-egy szakmának megfelelően kiképezni. Ezt elsősorban a helyi tanfolyamok beindításával próbálják megoldani. Csak tájékoztatásként kell néhány szót ejteni az ifjúsági szakközép- és szakmunkásképzésről. Az ifjúsági képzés során 905 tanuló kapott szakmunkás bizonyítványt a tervciklus alatt, melyből Heves megyei tanuló 573 fő volt. A szakközépiskolások közül, amely a mezőgazdasági termelést érinti 172 fiatal végzett középiskolában. (Folytatás a második oldalon) Minden kedves olvasónknak boldog új évet kívánunk!