Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1990 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-15 / 1. szám

A MEGYEI TANÁCS V. B MÉO, AZ ÉXELMISZERIP­AR. AZ ERDŐGAZDASÁG ÉS AZ AGROBANK LAPJA______________ XXI. évfolyam, 1. szám Ara: 2,30 FORINT 1990. január 15 Az új esztendő küszöbén írta: Jurányi János Minden új esztendő közeledte számvetésre biztatja a mező­­gazdaságban az élelmiszer-termelésben dolgozókat. Így van ez más ágazatokban is, ahol különböző pénzügyi, elszámolási kötelezettségek teszik indokolttá az éves tevékenység mérle­gének megvonását, a mezőgazdaságnak és a hozzá szorosan kapcsolódó élelmiszeriparnak azonban a természettel meghatá­rozott sajátossága, hogy az évben egyetlen és nem ismételhe­tő termelési ciklus megtermelt javait számba vegye, ugyanak­kor már tekintsen előre és próbálja a következő év tennivalóit elképzelni és tervvé szilárdítani. Visszatekintve megyénk élelmiszer-termelésének 1989. évére sommásan úgy összegezhetjük, hogy jó közepes évet zárha­tunk. Kiemelkedő termelési-gazdálkodási eredményeink nem születtek egyetlen ágazatban sem, de azt is elmondhatjuk, — és ez a fontosabb —, hogy válsággócok, súlyos gazdálkodási gondok az élelmiszertermelés mintegy 65 megyei vállalatánál és szövetkezeténél nem alakultak ki. Egyetlen gazdálkodó egy­ségnél sem kerültek olyan helyzetbe, hogy az éves munka eredménytelensége miatt az ott dolgozókat létbizonytalanság fenyegetné. Ez ma kétségtelenül nem kis érték és joggal kér­dezhető, hogy milyen konkrét termelési eredményekkel sike­rült megalapozni. Mindenekelőtt egy jó közepes kalászos gabonatermeléssel, amely ugyan jóval többet ígért és nem a szakembereken mú­lott, hogy csak a tervtől és jogos reményeinktől kevesebb 4,6 tonna hektáronkénti búzatermést sikerült betakarítani. Ígé­retes napraforgótermést hiúsított meg a szeptember elején ki­alakult tartós hűvös és esős idő, és ugyanez jelentő­s károso­dást és terméscsökkenést idézett elő a korai érésű szőlőfaj­táknál. Meg kell jegyezni, hogy főként ezek a fajták gyengén is termékenyültek, ezért kiemelkedő termésre szőlőből az idén nem számítottunk. Ami kedvezőtlen volt a szőlőnek és a napraforgónak, kedvezett a cukorrépának és a kukoricának. Ez a terméseredményekben is megmutatkozott. Cukorrépából még nem végleges adatok alapján 40 tonna körüli hektáron­kénti termés alakult ki és kukoricából megszületett a megyei rekord, amely 6,7 tonna hektáronként. Az állattenyésztésnek nem volt könnyű éve. Az átmeneti külpiaci konjunktúra nem gyakorolt meggyőzően pozitív hatást a sertéstenyésztésre, növekvő tejtermelés mellett nem maradt szinten a szarvasmarha-állomány és tovább csökkent me­gyénkben a juhok száma. A megye élelmiszeripari vállalatai mind eredményesen zár­ják az évet, azonban ez helyenként és időnként rendkívüli erőfeszítéseket és intézkedéseket követelt. Egyik nagy gond az alapanyaghiány volt, amely főként zöld­ségben, vágóállatban jelentkezett. A másik a pénzügyi szabá­lyozás, amely a korábbi évekhez hasonlóan a vállalati gazdál­kodást és fejlesztést a költségvetés szempontjainak rendelte alá. Főként az utóbbi váltotta ki a­ gazdálkodók körében a gaz­dasági érdekvédelem erősítését. Átalakult és megerősítette so­rait a termelőszövetkezetek érdekképviselete, létrejött az egyé­ni termelők és vállalkozók gazdaszövetsége. Megalakult a tel­jes élelmiszergazdaság átfogó gazdasági érdekképviseletére és belső koordinációjára vállalkozni kívánó agrárkamara és ugyancsak létrejött az élelmiszeripari vállalatok szövetsége. Az év során kialakult soha nem látott ütemű társadalmi po­litikai átalakulás hatásai a megye élelmiszer-termelő ágazatá­ban még erőteljesen nem jelentkeztek. Érzékelhetőek viszont azok a bizonytalanságok, melyeket elsősorban politikai indít­tatásból, nem éppen felelősségteljes nyilatkozatok teremtettek. Örömmel tapasztalható azonban, hogy egyre inkább azok a meggondolt vélemények kezdenek uralkodóvá válni, melyek szerint a magyar mezőgazdaság eddig elért eredményeit — főként az élelmiszer-ellátás biztonságát és színvonalát — nem szabad veszélyeztetni. Ez minden magyar állampolgár érdeke és az ágazatban dolgozók alapvető célja és érdeke is. Az új esztendő küszöbén úgy gondolom ezt rögzíteni a leg­fontosabb. Egy ilyen szintű és nagyságredű érdekazonosság nem maradhat figyelmen kívül a mindenkori kormányzati, gazdaságirányítási munkában. Így hát a parasztember sok évszázada kialakult csendes optimizmusával bizakodva várjuk az új esztendőt. Bizakodunk az eddig már elvégzett, a következő évet alapozó munkánk eredményében és bizakodunk abban, hogy a következő évben is lesz értelme munkánknak. Reménykedünk abban, hogy a rövidesen sorra kerülő par­lamenti választások után megalakuló kormánynak lesz egy racionális elveken nyugvó gazdasági koncepciója, ennek ré­szeként egy olyan agrárprogramja, amely egyaránt jól szolgál­ja az állampolgárok és az ágazatban dolgozók érdekeit. Magyar Pékség Üzletlánc A Sütőipari Egyesülés, amely az ország sütőipari vállalatait foglalja magába, elhatároz­ta, hogy Üzletláncot hoz lét­re, amely az egész ország területén azonos formát ölt. Egységes a boltok belső ki­alakítása, a dolgozók öltözéke, hasonlóképpen egységes emb­lémát használnak. Az üzlet mellett minipékség szerepel, az ott sütött termékeket ad­ják el a boltban. Az Üzletlánc első boltját a közelmúltban Gyöngyösön adták át rendeltetésének. Szipszer Imre, a Heves Me­gyei Sütő- és Édesipari Vál­lalat igazgatója köszöntötte a megjelenteket, akik között ott voltak az ország sütőipari vállalatainak vezetői is. Ezt követően Szabó Ferenc MÉM államtitkár méltató sza­vak mellett avatta fel az új üzletet. A megnyitó ünnepsé­gen elhangzott, hogy a Heves megyei vállalat mintegy 3 millió forintot költött az új létesítmény berendezéseire, valamint az épület felújításá­ra. Ebben az üzemben mint­egy 15 féle terméket állítanak elő és hoznak forgalomba. Készülnek itt különböző íze­sítésű „papucsok”, Baquette elnevezésű hosszú vékony ke­nyerek, továbbá sós, paprikás kifli és tepertős kenyérlán­­gos. Ez a bolt készíti és for­galmazza a Márkus-kenyeret, zsemlét, amelynek rendsze­res fogyasztása megelőzi a csontritkulást. A Kondi -ke­­nyércsalád termékei is itt készülnek, amelyek korszerű összetételükkel a fizikai erőn­létet növelik. A gyöngyösi új bolt a ta­pasztalatok figyelembevéte­lével és a piaci igények ki­elégítése céljából jött létre, ahol az új termékek mellett a hagyományos termékeket is­ árusítják. Az Üzletlánc kialakításának ötlete megyénk sütőipari szakembereinek ötletességét is dicséri. Dr. Szabó Ferenc államtitkár megnyitja a boltot Élénk érdek­lődés a pultok előtt Olvasóinknak boldog új évet kívánunk! Lapunk tartalmából: Új név, új célok (2. oldal) Lapunk húsz éve (3. oldal) Megalakult az Agrárkamara (3. oldal)

Next