Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1990 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-15 / 1. szám
A MEGYEI TANÁCS V. B MÉO, AZ ÉXELMISZERIPAR. AZ ERDŐGAZDASÁG ÉS AZ AGROBANK LAPJA______________ XXI. évfolyam, 1. szám Ara: 2,30 FORINT 1990. január 15 Az új esztendő küszöbén írta: Jurányi János Minden új esztendő közeledte számvetésre biztatja a mezőgazdaságban az élelmiszer-termelésben dolgozókat. Így van ez más ágazatokban is, ahol különböző pénzügyi, elszámolási kötelezettségek teszik indokolttá az éves tevékenység mérlegének megvonását, a mezőgazdaságnak és a hozzá szorosan kapcsolódó élelmiszeriparnak azonban a természettel meghatározott sajátossága, hogy az évben egyetlen és nem ismételhető termelési ciklus megtermelt javait számba vegye, ugyanakkor már tekintsen előre és próbálja a következő év tennivalóit elképzelni és tervvé szilárdítani. Visszatekintve megyénk élelmiszer-termelésének 1989. évére sommásan úgy összegezhetjük, hogy jó közepes évet zárhatunk. Kiemelkedő termelési-gazdálkodási eredményeink nem születtek egyetlen ágazatban sem, de azt is elmondhatjuk, — és ez a fontosabb —, hogy válsággócok, súlyos gazdálkodási gondok az élelmiszertermelés mintegy 65 megyei vállalatánál és szövetkezeténél nem alakultak ki. Egyetlen gazdálkodó egységnél sem kerültek olyan helyzetbe, hogy az éves munka eredménytelensége miatt az ott dolgozókat létbizonytalanság fenyegetné. Ez ma kétségtelenül nem kis érték és joggal kérdezhető, hogy milyen konkrét termelési eredményekkel sikerült megalapozni. Mindenekelőtt egy jó közepes kalászos gabonatermeléssel, amely ugyan jóval többet ígért és nem a szakembereken múlott, hogy csak a tervtől és jogos reményeinktől kevesebb 4,6 tonna hektáronkénti búzatermést sikerült betakarítani. Ígéretes napraforgótermést hiúsított meg a szeptember elején kialakult tartós hűvös és esős idő, és ugyanez jelentős károsodást és terméscsökkenést idézett elő a korai érésű szőlőfajtáknál. Meg kell jegyezni, hogy főként ezek a fajták gyengén is termékenyültek, ezért kiemelkedő termésre szőlőből az idén nem számítottunk. Ami kedvezőtlen volt a szőlőnek és a napraforgónak, kedvezett a cukorrépának és a kukoricának. Ez a terméseredményekben is megmutatkozott. Cukorrépából még nem végleges adatok alapján 40 tonna körüli hektáronkénti termés alakult ki és kukoricából megszületett a megyei rekord, amely 6,7 tonna hektáronként. Az állattenyésztésnek nem volt könnyű éve. Az átmeneti külpiaci konjunktúra nem gyakorolt meggyőzően pozitív hatást a sertéstenyésztésre, növekvő tejtermelés mellett nem maradt szinten a szarvasmarha-állomány és tovább csökkent megyénkben a juhok száma. A megye élelmiszeripari vállalatai mind eredményesen zárják az évet, azonban ez helyenként és időnként rendkívüli erőfeszítéseket és intézkedéseket követelt. Egyik nagy gond az alapanyaghiány volt, amely főként zöldségben, vágóállatban jelentkezett. A másik a pénzügyi szabályozás, amely a korábbi évekhez hasonlóan a vállalati gazdálkodást és fejlesztést a költségvetés szempontjainak rendelte alá. Főként az utóbbi váltotta ki a gazdálkodók körében a gazdasági érdekvédelem erősítését. Átalakult és megerősítette sorait a termelőszövetkezetek érdekképviselete, létrejött az egyéni termelők és vállalkozók gazdaszövetsége. Megalakult a teljes élelmiszergazdaság átfogó gazdasági érdekképviseletére és belső koordinációjára vállalkozni kívánó agrárkamara és ugyancsak létrejött az élelmiszeripari vállalatok szövetsége. Az év során kialakult soha nem látott ütemű társadalmi politikai átalakulás hatásai a megye élelmiszer-termelő ágazatában még erőteljesen nem jelentkeztek. Érzékelhetőek viszont azok a bizonytalanságok, melyeket elsősorban politikai indíttatásból, nem éppen felelősségteljes nyilatkozatok teremtettek. Örömmel tapasztalható azonban, hogy egyre inkább azok a meggondolt vélemények kezdenek uralkodóvá válni, melyek szerint a magyar mezőgazdaság eddig elért eredményeit — főként az élelmiszer-ellátás biztonságát és színvonalát — nem szabad veszélyeztetni. Ez minden magyar állampolgár érdeke és az ágazatban dolgozók alapvető célja és érdeke is. Az új esztendő küszöbén úgy gondolom ezt rögzíteni a legfontosabb. Egy ilyen szintű és nagyságredű érdekazonosság nem maradhat figyelmen kívül a mindenkori kormányzati, gazdaságirányítási munkában. Így hát a parasztember sok évszázada kialakult csendes optimizmusával bizakodva várjuk az új esztendőt. Bizakodunk az eddig már elvégzett, a következő évet alapozó munkánk eredményében és bizakodunk abban, hogy a következő évben is lesz értelme munkánknak. Reménykedünk abban, hogy a rövidesen sorra kerülő parlamenti választások után megalakuló kormánynak lesz egy racionális elveken nyugvó gazdasági koncepciója, ennek részeként egy olyan agrárprogramja, amely egyaránt jól szolgálja az állampolgárok és az ágazatban dolgozók érdekeit. Magyar Pékség Üzletlánc A Sütőipari Egyesülés, amely az ország sütőipari vállalatait foglalja magába, elhatározta, hogy Üzletláncot hoz létre, amely az egész ország területén azonos formát ölt. Egységes a boltok belső kialakítása, a dolgozók öltözéke, hasonlóképpen egységes emblémát használnak. Az üzlet mellett minipékség szerepel, az ott sütött termékeket adják el a boltban. Az Üzletlánc első boltját a közelmúltban Gyöngyösön adták át rendeltetésének. Szipszer Imre, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója köszöntötte a megjelenteket, akik között ott voltak az ország sütőipari vállalatainak vezetői is. Ezt követően Szabó Ferenc MÉM államtitkár méltató szavak mellett avatta fel az új üzletet. A megnyitó ünnepségen elhangzott, hogy a Heves megyei vállalat mintegy 3 millió forintot költött az új létesítmény berendezéseire, valamint az épület felújítására. Ebben az üzemben mintegy 15 féle terméket állítanak elő és hoznak forgalomba. Készülnek itt különböző ízesítésű „papucsok”, Baquette elnevezésű hosszú vékony kenyerek, továbbá sós, paprikás kifli és tepertős kenyérlángos. Ez a bolt készíti és forgalmazza a Márkus-kenyeret, zsemlét, amelynek rendszeres fogyasztása megelőzi a csontritkulást. A Kondi -kenyércsalád termékei is itt készülnek, amelyek korszerű összetételükkel a fizikai erőnlétet növelik. A gyöngyösi új bolt a tapasztalatok figyelembevételével és a piaci igények kielégítése céljából jött létre, ahol az új termékek mellett a hagyományos termékeket is árusítják. Az Üzletlánc kialakításának ötlete megyénk sütőipari szakembereinek ötletességét is dicséri. Dr. Szabó Ferenc államtitkár megnyitja a boltot Élénk érdeklődés a pultok előtt Olvasóinknak boldog új évet kívánunk! Lapunk tartalmából: Új név, új célok (2. oldal) Lapunk húsz éve (3. oldal) Megalakult az Agrárkamara (3. oldal)