Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1991 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1991-01-15 / 1. szám
(folytatás az első oldaliöl) ségvetésből a támogatási elképzelések körét tovább szűkítenék. Végezetül aláhúzta, kilátástalan az ország helyzete, és ezen belül az agrárágazat helyzete is kilátástalanná válhat, ha azt hiszik, hogy a kormány megoldja a feladatokat. Ebben mindenkinek részt kell vállalnia, előremutató ötletekkel, javaslatokkal, amelyeket vár a földművelésügyi tárca és igyekszik is hasznosítani. Az államtitkár bevezető előadása után dr. Márk András, a tárca főosztályvezetőhelyettese szólt a várható közgazdasági feltételekről. Elmondta, hogy tervek szerint az árakban tovább csökkentik a hatósági beavatkozásokat. Várható, hogy a termelési költségek tovább növekszenek 1991-ben. Ez elsősorban az emelkedő energiaárakkal, valamint a volt KGST-országokkal a rubelelszámolás helyett a dollárelszámolásra való áttéréssel magyarázható. Változik az adórendszer, valamint a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek támogatási rendszere is. Dr. Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az agrárpiaci kilátásokról beszélt, mind a belföldi, mind a külpiacokat illetően. Beszámolt arról, hogy a jövő évben a kormány rendeletileg létrehozza az agrárrendtartást. Ez tartalmazza majd az export-import szabályozást, az úgynevezett intervenciós rendszert és kiterjed az ágazatra vonatkozó információs rendszerre is. 1991. januártól a piac diktál, tehát a kereslet-kínálat törvénye fog érvényesülni. A kiegészítések után korreferátumokra került sor. Gunics József, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy a támogatások köre jövőre jobban segíti a vállalkozókat. Az üzemek árkiegészítést csupán a tejtermelés után kapnak. Mérséklődnek a beruházási lehetőségek. A fejlesztések inkább a csomagolástechnika, illetve a hűtőtér kialakítására élvezhet előnyöket. Segítséget nyújtanak ugyanakkor az aszály sújtotta üzemeknek, amelyek működőképességét a kiesések veszélyeztetik. Hajagos Antal, az Országos Gazdaszövetség elnöke felszólalásában kitért arra, hogy az agrárértelmiség nélkül nem számíthat senki előbbre lépésre. A jelenlegi támogatási rendszer viszont továbbra sem hajlandó figyelembe venni a szükséges változtatásokat. Pedig ez elkerülhetetlen és e nélkül nem mehetünk előbbre. Dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara közgazdasági igazgatója azt fejtegette, hogy az adórendszert meg kell változtatni annak érdekében, hogy a jelenleginél kedvezőbben befolyásolják a termelést. Az állalmi támogatásokra a magyar élelmiszertermeléshez a jövőben is nagy szükség lesz és erről nem mondhatnak le. Ez a fejlett gazdasággal rendelkező országokban is így van. Rámutatott, hogy van kitörési pont, ott, ahol létrejönnek a változtatások, természetesen nem a régi pénzpolitikai mechanizmussal, hanem a piaci alapokon. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az agrárágazatot integrálja a Közös Piac felé. Ehhez persze sokkal szervezettebb, tudatosabb marketingmunkára lesz szükség a jövő érdekében. Fel kell oldani a jelenlegi szektorokat az ágazaton belül, hogy csupán egy lényeges maradjon, a végtermék és ez legyen a mérvadó! Mentusz Károly & mm j^flElMISIERBAIDASAC TUDÓSÍTÁSOK Az Alkotmánybíróság határozata Felül kell vizsgálni egyes jogszabályokat Az Alkotmánybíróság állampolgári kezdeményezésre eljárva megállapította, hogy az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról rendelkező 1981-ben alkotott törvény és minisztertanácsi rendelet egyes meghatározásai ellentétesek az 1989-ben módosított Alkotmány 50. paragrafusának szövegével, ezért azokat 1991. március 31-ei hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlöny 130. számában megjelent határozatának indoklásában rámutatott arra, hogy a ma hatályos alkotmány rendelkezése általánossá teszi a bíróság jogát a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzésére, ezért alkotmányellenes annak az említett jogszabályok szerinti szűkítése. A vizsgált jogszabályok esetében a jogszabályalkotás mulasztást követett el. Az ebben megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése érdekében az Alkotmánybíróság felhívja a kormányt, hogy 1991. január 31-éig terjesszen az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot, amely a közigazgatási határozatok törvényességének bírósági ellenőrzését az alkotmánynak megfelelően szabályozza. Tejgazdasági gondok Nem vonják el jövőre a tej fogyasztói árkiegészítését; ez az összességében 4,6 milliárd forintos összeg segíthet a tejgazdaság gondjainak orvoslásánál - hangzott el egy szakmai tanácskozáson. Itt a pénzügyi tárca illetékese azt is elmondta: a magántermelők és a nagyüzemek egyaránt pénzügyi következmény nélkül szabadulhatnak meg a tehénállománynak attól a részétől, amely gazdaságtalanul, rossz jövedelemmel termel". Ezt eddig nem tehették meg, ilyenkor minden esetben vissza kellett fizetniük a korábbi állami támogatási juttatást. „AZ IGAZI VESZÉLY A SZEGÉNYSÉG...” Magyarország biztonságát az európai biztonsági és együttműködési megállapodásokban látjuk garantáltnak, és bizonyosak vagyunk abban, hogy Európa jelenlegi fejlődése megadja ehhez a biztosítékokat. Az alacsonyabb szinten megvalósuló katonai erőegyensúly garantálhatja ezt a biztonságot - jelentette ki Antall József miniszterelnök a France Inter rádiónak adott nyilatkozatában. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozójának nyitó napján a magyar kormányfő volt .a nap vendége" a legfontosabb francia rádió reggeli műsorában. Antall József a konferenciáról elmondotta: szerződéses megállapodásokat, az európai biztonság és együttműködés további fejlődését várja a csúcstalálkozótól. A kormányfő aláhúzta, hogy Magyarország számára elválaszthatatlan a politikai, katonai és gazdasági biztonság - a gazdasági bizonytalanság ugyanis politikai bizonytalanságot vonhat maga után, s ez aztán általában is veszélyeztetheti a stabilitást. A katonai biztonságról szólva megismételte, hogy a Varsói Szerződés elvesztette létalapját, katonai szervezete gyakorlatilag megszűnt, és Magyarország mindenképpen kilép abból, ha az nem szűnik meg formálisan is. Gazdasági kérdésekről szólva elmondta, hogy Magyarország 1992. január elsejéig megkötheti társulási megállapodását az Európai Közösségekkel: az erről szóló tárgyalások rövidesen megkezdődnek, a teljes jogú tagság elnyerése azonban csak az évtized második felében lehet reális célkitűzés. Hangsúlyozta, hogy Magyarország mind politikai, mind gazdasági értelemben kiegyensúlyozott irányvonalat követ, gazdasági kapcsolatait is kiegyensúlyozottan kívánja folytatni.Ezért is óhajtjuk azt, hogy Franciaország növelje beruházásait" - közölte. Utalt rá, hogy az öbölbeli válság súlyos gazdasági károkat okoz Magyarországnak (ennek összegét 500 millió dollárban adta meg), de arra kell törekedni, hogy ez ne akadályozza meg a gazdaság helyzetének normalizálását. A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva határozottan elítélte a nacionalizmust, aláhúzta azonban, hogy Magyarország kitart a nemzeti kisebbségek jogainak védelme mellett, amelyeket az általános emberi jogok részének tekint. Szerinte a nacionalizmus veszélyes lehet, de az európai egység megvalósulása, az európai együttműködés és a biztonság megteremtése segíthet elhárítani azt. Az igazi veszély a szegénység, a gazdasági helyzet romlása lehet, mert az társadalmi következményeket vonhat maga után, növelheti a nacionalizmus, a szélsőséges magatartás veszélyét - vélekedett Antall József. Szellemi értékek nélkül nincs előrehaladás Kényszerpályán van a hazai tudományos kutatás, nehéz anyagi gondokkal küzdenek az ezen a fontos területen dolgozók is. Megrázó hangú, de ugyanakkor reális helyzetképet vázolt erről a minap Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Tudományos Újságírók Kamarája előtt. A politikai rendszerváltás után le kell számolni a korábbi illúziókkal, hogy mindenki világosan lássa: a több mint 20 milliárdos adósságteherrel küszködő ország mennyit költhet a tudomány fejlesztésére. Kétségtelen, ezen a területen is nélkülözhetetlen a változtatás, ám a finanszírozást is ehhez kell igazítani a jövőben. 1991 a megrázkódtatások éve lesz a tudományos kutatók életében. A költségvetés - igaz, egyelőre csak tervezet szintjén - az Országgyűlés előtt van: ez tartalmazza a tudományos kutatásra, a műszaki fejlesztésre fordítható összegeket is. Annyi biztos, hogy ez a keserves túléléshez lesz elegendő, de a versenyképességhez már kevés. Ilyen körülmények között sem állhatnak le a tudósok, a kutatók, de az bizonyos, hogy az eddigiekhez képest sokkal ésszerűbb cselekedetekkel munkálkodhatnak. Mégpedig szükség lesz arra, hogy az egyéni, a csoport- és intézeti teljesítményeket tárgyilagosan értékeljék. A következő esztendőben nem maradhat el a tudományos élet szervezeti átalakítása, s a finanszírozás rendszerének megváltoztatása sem. Amit a költségvetés 1991- ben nyújtani tud, az kétségtelen, csak a szintentartáshoz elegendő, s nem elégíti ki a tudományos életben dolgozók igényeit. Ezt erősítette meg Thuma József, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára is. Arra hivatkozott, hogy az elmúlt időszakban sokféle elemzés készült a hazai kutatási és fejlesztési alapra fordított összegek felhasználásának hatékonyságáról. Kiderült, hogy manapság nemzeti jövedelmünk 2,5-3 százalékát fordítjuk erre a célra. Ez nemzetközi összehasonlításban, az országok rangsorát tekintve, a középmezőnyt jelenti! Erre mondhatjuk, hogy kevés, ám a helyettes államtitkár véleménye szerint, a magyar gazdaság teljesítőképességét figyelembe véve, megfelelő. Várhatóan akkor lesz növelhető, ha az utóbbi is emelkedni fog. Annyi bizonyos, hogy 1991- ben a kutatás-fejlesztési pénzek 50 százalékát vállalati forrásból biztosítják majd, a többit pedig a költségvetés állja. A javaslat szerint a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá tartozó intézetek a tavalyi 4,2-vel szemben 5,2 milliárdot, az Országos Tudományos Kutatási Alap a mostani 1,2-vel szemben 1,8 milliárdot, míg a felsőoktatási intézmények kutatási támogatásként a jelenlegi 600 millióval ellentétben egymilliárdot kapnának. Ez reálértékben a költségek növekedését figyelembe véve csupán a szintentartáshoz elegendő. Az viszont előnyt jelent, hogy a január 1-jétől változó adórendszer a tudomány területén dolgozókra nézve a jelenleginél nem lesz „elvonóbb jellegű", és nem csorbítja az eddigi jogokat a személyi jövedelemadózásban . Ahhoz viszont, hogy hazánk hosszú távú fejlődése érdekében a nélkülözhetetlen tudomány, a technológia és a felsőoktatás előbbre léphessen, a kormánynak egyértelműbb tudománypolitikát kell kialakítania. Erre Balázs Katalin tudományszociológus mutatott rá: az elmúlt években a költségvetési ráfordítások ezen a területen folyamatosan csökkentek. Kétségtelen: az Országos Tudományos Kutatási Alap bevezetése egyféle módon igazságosabb pénzosztást tett lehetővé. Végső soron azonban ez teljes egészében mégsem pótolhatja a költségvetést. A kutatók is, mint más szellemi területen dolgozók, nehéz anyagi körülmények között vannak. Jelenleg arra kényszerülnek, hogy más kereseti forrásokhoz is jussanak egzisztenciális okokból. Ez a jövőben nem maradhat így, ebben nagy a felelőssége a kormánynak, a Magyar Tudományos Akadémiának és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak is. Az új finanszírozási rendszer bevezetése viszont elsősorban a kormány mielőbb érvényre juttatott tudománypolitikájától függ, ami nem késhet sokáig. A tudomány nem maradhat pénz nélkül. És ha a régóta óhajtott fellendülést akarjuk a gazdaságban, akkor a szellemi erők felkarolását sem hanyagolhatjuk el. Enélkül ugyanis nem lesz előrehaladás... m. k. f N Eredményekben gazdag, békés, boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének az AGROKER Vállalat! Szakboltjainkban 1991-ben is megtalálja életének nélkülözhetetlen használati tárgyait. Eger, Kistályai út 18. sz. V________________________J