Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1991 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1991-01-15 / 1. szám

(folytatás az első oldaliöl) ségvetésből a támogatási el­képzelések körét tovább szű­kítenék. Végezetül aláhúzta, kilá­tástalan az ország helyzete, és ezen belül az agrárágazat helyzete is­­ kilátástalanná válhat, ha azt hiszik, hogy a kormány megoldja a felada­tokat. Ebben mindenkinek részt kell vállalnia, előremu­tató ötletekkel, javaslatok­kal, amelyeket vár a földmű­velésügyi tárca és igyekszik is hasznosítani. Az államtitkár bevezető előadása után dr. Márk And­rás, a tárca főosztályvezető­helyettese szólt a várható közgazdasági feltételekről. Elmondta, hogy tervek sze­rint az árakban tovább csök­kentik a hatósági beavatko­zásokat. Várható, hogy a ter­melési költségek tovább nö­vekszenek 1991-ben. Ez el­sősorban az emelkedő ener­giaárakkal, valamint a volt KGST-országokkal a rubelel­számolás helyett a dollárel­számolásra való áttéréssel magyarázható. Változik az adórendszer, valamint a ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gú üzemek támogatási rend­szere is. Dr. Vajda László, a Földművelésügyi Minisztéri­um főosztályvezető-helyette­se az agrárpiaci kilátásokról beszélt, mind a belföldi, mind a külpiacokat illetően. Be­számolt arról, hogy a jövő év­ben a kormány rendeletileg létrehozza az agrár­rendtar­tást. Ez tartalmazza majd az export-import szabályozást, az úgynevezett intervenciós rendszert és kiterjed az ága­zatra vonatkozó információs rendszerre is. 1991. január­tól a piac diktál, tehát a ke­reslet-kínálat törvénye fog érvényesülni. A kiegészítések után korre­ferátumokra került sor. Gu­­nics József, a Pénzügy­minisztérium főosztályveze­tő-helyettese arról beszélt, hogy a támogatások köre jö­vőre jobban segíti a vállalko­zókat. Az üzemek árkiegészí­tést csupán a tejtermelés után kapnak. Mérséklődnek a beruházási lehetőségek. A fejlesztések inkább a csoma­golástechnika, illetve a hűtő­tér kialakítására élvezhet elő­nyöket. Segítséget nyújtanak ugyanakkor az aszály sújtot­ta üzemeknek, amelyek mű­ködőképességét a kiesések veszélyeztetik. Hajagos Antal, az Országos Gazdaszövetség elnöke fel­szólalásában kitért arra, hogy az agrárértelmiség nél­kül nem számíthat senki előbbre lépésre. A jelenlegi támogatási rendszer viszont továbbra sem hajlandó figye­lembe venni a szükséges vál­toztatásokat. Pedig ez elke­rülhetetlen és e nélkül nem mehetünk előbbre. Dr. Mészáros Gyula, a Ma­gyar Agrárkamara közgazda­­sági igazgatója azt fejtegette, hogy az adórendszert meg kell változtatni annak érde­kében, hogy a jelenleginél kedvezőbben befolyásolják a termelést. Az állalmi támoga­tásokra a magyar élelmiszer­­termeléshez a jövőben is nagy szükség lesz és erről nem mondhatnak le. Ez a fej­lett gazdasággal rendelkező országokban is így van. Rá­mutatott, hogy van kitörési pont, ott, ahol létrejönnek a változtatások, természetesen nem a régi pénzpolitikai mechanizmussal, hanem a piaci alapokon. Ezzel lehető­ség nyílik arra, hogy az agrár­ágazatot integrálja a Közös Piac felé. Ehhez persze sok­kal szervezettebb, tudato­sabb marketingmunkára lesz szükség a jövő érdeké­ben. Fel kell oldani a jelenlegi szektorokat az ágazaton be­lül, hogy csupán egy lényeges maradjon, a végtermék és ez legyen a mérvadó! Mentusz Károly & mm j^flElMISIERBAIDASAC TUDÓSÍTÁSOK Az Alkotmánybíróság határozata Felül kell vizsgálni egyes jogszabályokat Az Alkotmánybíróság állam­polgári kezdeményezésre eljárva megállapította, hogy az állam­­igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról rendelkező 1981-ben alkotott törvény és mi­nisztertanácsi rendelet egyes meghatározásai ellentétesek az 1989-ben módosított Alkotmány 50. paragrafusának szövegével, ezért azokat 1991. március 31-ei hatállyal megsemmisíti. Az Al­kotmánybíróság a Magyar Köz­löny 130. számában megjelent határozatának indoklásában rá­mutatott arra, hogy a ma hatá­lyos alkotmány rendelkezése ál­talánossá teszi a bíróság jogát a közigazgatási határozatok törvé­nyességének ellenőrzésére, ezért alkotmányellenes annak az emlí­tett jogszabályok szerinti szűkí­tése. A vizsgált jogszabályok ese­tében a jogszabályalkotás mu­lasztást követett el. Az ebben megnyilvánuló alkotmányelle­nesség megszüntetése érdeké­ben az Alkotmánybíróság felhívja a kormányt, hogy 1991. január 31-éig terjesszen az Ország­gyűlés elé olyan törvényjavasla­tot, amely a közigazgatási hatá­rozatok törvényességének bíró­sági ellenőrzését az alkotmány­nak megfelelően szabályozza. Tejgazdasági gondok Nem vonják el jövőre a tej fo­gyasztói árkiegészítését; ez az összességében 4,6 milliárd forin­tos összeg segíthet a tejgazdaság gondjainak orvoslásánál - hang­zott el egy szakmai tanácskozá­son. Itt a pénzügyi tárca ille­tékese azt is elmondta: a magán­termelők és a nagyüzemek egya­ránt pénzügyi következmény nél­kül szabadulhatnak meg a tehé­nállománynak attól a részétől, amely gazdaságtalanul, rossz jö­vedelemmel­­ termel". Ezt eddig nem tehették meg, ilyenkor min­den esetben vissza kellett fizetni­ük a korábbi állami támogatási juttatást. „AZ IGAZI VESZÉLY A SZEGÉNYSÉG...” Magyarország biztonságát az európai biztonsági és együttmű­ködési megállapodásokban lát­juk garantáltnak, és bizonyosak vagyunk abban, hogy Európa je­lenlegi fejlődése megadja ehhez a biztosítékokat. Az alacsonyabb szinten megvalósuló katonai erő­egyensúly garantálhatja ezt a biztonságot - jelentette ki Antall József miniszterelnök a France Inter rádiónak adott nyilatkoza­tában. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozójának nyitó nap­ján a magyar kormányfő volt .a nap vendége" a legfontosabb francia rádió reggeli műsorában. Antall József a konferenciáról elmondotta: szerződéses megál­lapodásokat, az európai bizton­ság és együttműködés további fejlődését várja a csúcstalálkozó­tól. A kormányfő aláhúzta, hogy Magyarország számára elválaszt­hatatlan a politikai, katonai és gazdasági biztonság - a gazdasá­gi bizonytalanság ugyanis politi­kai bizonytalanságot vonhat ma­ga után, s ez aztán általában is veszélyeztetheti a stabilitást. A katonai biztonságról szólva meg­ismételte, hogy a Varsói Szerző­dés elvesztette létalapját, katonai szervezete gyakorlatilag meg­szűnt, és Magyarország minden­képpen kilép abból, ha az nem szűnik meg formálisan is. Gazdasági kérdésekről szólva elmondta, hogy Magyarország 1992. január elsejéig megkötheti társulási megállapodását az Eu­rópai Közösségekkel: az erről szóló tárgyalások rövidesen meg­kezdődnek, a teljes jogú tagság elnyerése azonban csak az évti­zed második felében lehet reális célkitűzés. Hangsúlyozta, hogy Magyarország mind politikai, mind gazdasági értelemben ki­egyensúlyozott irányvonalat kö­vet, gazdasági kapcsolatait is ki­egyensúlyozottan kívánja folytat­ni.­­Ezért is óhajtjuk azt, hogy Franciaország növelje beruházá­sait" - közölte. Utalt rá, hogy az öbölbeli válság súlyos gazdasági károkat okoz Magyarországnak (ennek összegét 500 millió dol­lárban adta meg), de arra kell törekedni, hogy ez ne akadályoz­za meg a gazdaság helyzetének normalizálását. A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva határozottan elítélte a nacionalizmust, aláhúzta azon­ban, hogy Magyarország kitart a nemzeti kisebbségek jogainak védelme mellett, amelyeket az ál­talános emberi jogok részének tekint. Szerinte a nacionalizmus veszélyes lehet, de az európai egység megvalósulása, az euró­pai együttműködés és a bizton­ság megteremtése segíthet elhá­rítani azt. Az igazi veszély a sze­génység, a gazdasági helyzet romlása lehet, mert az társa­dalmi következményeket vonhat maga után, növelheti a naciona­lizmus, a szélsőséges magatartás veszélyét - vélekedett Antall Jó­zsef. Szellemi értékek nélkül nincs előrehaladás Kényszerpályán van a hazai tudományos kutatás, nehéz anyagi gondokkal küzdenek az ezen a fontos területen dolgo­zók is. Megrázó hangú, de ugyanakkor reális helyzetképet vázolt erről a minap Láng Ist­ván, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Tudo­mányos Újságírók Kamarája előtt. A politikai rendszerváltás után le kell számolni a korábbi illúziókkal, hogy mindenki vi­lágosan lássa: a több mint 20 milliárdos adósságteherrel küszködő ország mennyit költ­het a tudomány fejlesztésére. Kétségtelen, ezen a területen is nélkülözhetetlen a változtatás, ám a finanszírozást is ehhez kell igazítani a jövőben. 1991 a megrázkódtatások éve lesz a tudományos kutatók életében. A költségvetés - igaz, egyelőre csak tervezet szintjén - az Országgyűlés előtt van: ez tartalmazza a tudományos ku­tatásra, a műszaki fejlesztésre fordítható összegeket is. Annyi biztos, hogy ez a keserves túlé­léshez lesz elegendő, de a ver­senyképességhez már kevés. Ilyen körülmények között sem állhatnak le a tudósok, a kuta­tók, de az bizonyos, hogy az eddigiekhez képest sokkal ésszerűbb cselekedetekkel munkálkodhatnak. Mégpedig szükség lesz arra, hogy az egyé­ni, a csoport- és intézeti telje­sítményeket tárgyilagosan ér­tékeljék. A következő esztendő­ben nem maradhat el a tudo­mányos élet szervezeti átalakí­tása, s a finanszírozás rend­szerének megváltoztatása sem. Amit a költségvetés 1991- ben nyújtani tud, az kétségte­len, csak a szintentartáshoz elegendő, s nem elégíti ki a tu­dományos életben dolgozók igényeit. Ezt erősítette meg Thuma József, a Pénzügy­minisztérium helyettes állam­titkára is. Arra hivatkozott, hogy az elmúlt időszakban sok­féle elemzés készült a hazai ku­tatási és fejlesztési alapra for­dított összegek felhasználásá­nak hatékonyságáról. Kiderült, hogy manapság nemzeti jöve­delmünk 2,5-3 százalékát for­dítjuk erre a célra. Ez nemzet­közi összehasonlításban, az or­szágok rangsorát tekintve, a középmezőnyt jelenti! Erre mondhatjuk, hogy ke­vés, ám a helyettes államtitkár véleménye szerint, a magyar gazdaság teljesítőképességét fi­gyelembe véve, megfelelő. Vár­hatóan akkor lesz növelhető, ha az utóbbi is emelkedni fog. Annyi bizonyos, hogy 1991- ben a kutatás-fejlesztési pén­zek 50 százalékát vállalati for­rásból biztosítják majd, a töb­bit pedig a költségvetés állja. A javaslat szerint a Magyar Tudo­­mányos Akadémia felügyelete alá tartozó intézetek a tavalyi 4,2-vel szemben 5,2 milliárdot, az Országos Tudományos Ku­tatási Alap a mostani 1,2-vel szemben 1,8 milliárdot, míg a felsőoktatási intézmények ku­tatási támogatásként a jelenle­gi 600 millióval ellentétben egymilliárdot kapnának. Ez reálértékben a költségek növe­kedését figyelembe véve csu­pán a szintentartáshoz elegen­dő. Az viszont előnyt jelent, hogy a január 1-jétől változó adórendszer a tudomány terü­letén dolgozókra nézve a jelen­leginél nem lesz „elvonóbb jel­legű", és nem csorbítja az eddi­gi jogokat a személyi jövede­lemadózásban . Ahhoz viszont, hogy hazánk hosszú távú fejlődése érdeké­ben a nélkülözhetetlen tudo­mány, a technológia és a felső­­oktatás előbbre léphessen, a kormánynak egyértelműbb tu­dománypolitikát kell kialakíta­nia. Erre Balázs Katalin tudo­mányszociológus mutatott rá: az elmúlt években a költségve­tési ráfordítások ezen a terüle­ten folyamatosan csökkentek. Kétségtelen: az Országos Tudo­mányos Kutatási Alap beveze­tése egyféle módon igazságo­sabb pénzosztást tett lehetővé. Végső soron azonban ez teljes egészében mégsem pótolhatja a költségvetést. A kutatók is, mint más szellemi területen dolgozók, nehéz anyagi körül­mények között vannak. Jelen­leg arra kényszerülnek, hogy más kereseti forrásokhoz is jussanak egzisztenciális okok­ból. Ez a jövőben nem marad­hat így, ebben nagy a felelős­sége a kormánynak, a Magyar Tudományos Akadémiának és az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottságnak is. Az új finan­szírozási rendszer bevezetése viszont elsősorban a kormány mielőbb érvényre juttatott tu­dománypolitikájától függ, ami nem késhet sokáig. A tudomány nem maradhat pénz nélkül. És ha a régóta óhajtott fellendülést akarjuk a gazdaságban, akkor a szellemi erők felkarolását sem hanyagol­hatjuk el. Enélkül ugyanis nem lesz előrehaladás... m. k. f­­ N Eredményekben gazdag, békés, boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének az AGROKER Vállalat! Szakboltjainkban 1991-ben is megtalálja életének nélkülözhetetlen használati tárgyait. Eger, Kistályai út 18. sz. V________________________J

Next