Heves Megyei Építők Lapja, 1972 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1972-05-16 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! VII. ivfolyam 1. szám A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, A PÁRT- ÉS SZAKSZERVEZET LAPJA 1972. május 16. Áprilisban került sor arra a beszámolón, amelynek alapján a megyei párt-vk értékelte vállalatunk politikai és gazdasági helyzetét. Jelentésünkben hangsúlyoztuk, hogy pártbizottságunk gazdaságszervező tevékenységének fő irányvonalát az MSZMP IX. és X. kongresszusa, a Központi Bizottság, valamint a megyei pártszervek határozatai szabják meg. VÁLLALATUNK a harmadik ötéves tervben előirányzott termelési tervét 1 milliárd 629 millió forintra teljesítette. Ennek eredményeképpen éves termelési szintje 1970-ben 382 millió forint, amely 1965-höz viszonyítva 65 százalékkal emelkedett. Ez közel tíz százalékkal magasabb, mint az országos átlag. A termelési érték ilyen jelentős növelése ellenjére sem tudta zavartalanul kielégíteni a jelentkező igényeket. Nem teljesült a harmadik ötéves terv lakásépítési előirányzata sem. A feszültséget fokozta, hogy kapacitásunk egy részét megyén kívül hasznosítottuk. A termelésnövekedés 86 százalékban létszámfelfutásból és tizennégy százalékban termelékenység emelkedésből adódott. Ennek oka egyrészt a vállalat csekély fejlesztésű lehetősége, másrészt ,a gazdálkodás hiányossága volt. A tervidőszakban átadott 2á01 lakás közel nyolcvan százalékban a korszerűnek mondható nagyblokkos és öntött technológiával valósult meg. A termelésfejlesztés extenzív módja az új munkaerő tömeges belépését kívánta meg, ami egyrészt jogtalan juttatásokat vont maga után, másrészt a szervezettség és a minőség romlását eredményezte. Az építmények átfutási ideje 333 napról 529 napra emelkedett. A KÖZGAZDASÁGI elemző munka nem felelt meg az új gazdaságrányítási rendszer követelményeinek. A termelőegységek elszámoltatására a gazdaságvezetés nem fordított kellő gondot. Nem alakították ki a gazdaságirányításhoz szükséges vezetési és működési rendszert. Az eredményromlás hatására megbomlott a vezetés egysége. A munkaszervezés és a gazdálkodási fegyelem megszilárdítása helyett a belső levelezések, önigazolások kerültek előtérbe. A vezetési hibák következtében 1969—70-ben a termelés stangált, majd visszaesett, részesedési alaphiány keletkezett, csökkent a dolgozók jövedelme, ami elégedetlenséget szült és kilépésekhez vezetett. 1971-ben a pártszervek és az új gazdasági vezetés erőfeszítései, összefogása következtében a vállalat helyzete javult mind 110- r tikatlag, mind gazdaságilag. Helyre állt a vezetés egysége, szélesedett az üzemi demokrácia, emelkedett a szervezés színvonala, szilárdult a munka- és bérfegyelem, fellendült a munkaverseny-mozgalom. Az eredmények mellett ez ideig sem sikerült felszámolni a határidőknél jelentkező lemaradásokat, a munkaszervezés hiányosságait és a feleslegesen felhalmozódott készleteket. Az elért nyereség nem nyújt fedezetet a vállalat fejlesztésére, sem a korábbi részesedési alaphiány megszüntetésére. A külső kapcsolatokban nincs még elegendő pozitív irányú változás és továbbra is gond a kapacitáshiány tekintetében mutatkozó feszültség. VÁLLALATUNK pártbizottságának az építőipari nehézsék és sajátosságok ellenére sikerült összefognia az általa irányított alapszervezetek munkáját és biztosítani a rendszeres szervezeti életet. Pártbizottságunk tevékenységét a tervszerűség jellemezte, amely megnyilvánult az ülések és taggyűlések megtartásában, ezek előkészítésében és a feladatok széleskörű megvitatásában. Pártbizottsági üléseken tárgyaltuk meg a vállalatpolitikai irányelveket, a középtávú és éves terveket és azokat a legfontosabb problémákat, amelyek a vállalat egészét befolyásolták. A végrehajtó bizottsági üléseken a felsőbb gazdasági vezetők mellett beszámoltak az egyes szakterületek, osztályok, termelőegység vezetői is, s az adott terület tevékenységének javítása érdekében határozatokat fogadtunk el. Határozatokat hoztunk többek között a vállalkozási irányelvekre, az érdekeltségi és szervezési rendszerek fejlesztésére, a vezetés színvonalának növelésére, a személyi állomány műszaki, szakmai felkészültségének, politikai öntudatának emelésére, a közgazdasági szemlélet javítására. Beszámoltatásainknál törekvésünk az volt, hogy azok a munka javítását szolgálják. Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a gazdasági és politikai vezetés között célszerű munkamegosztás alakuljon ki úgy, hogy a gazdaságvezetés önállósága és felelőssége ne csökkenjen. A POLITIKAI bizottság és a megyei pártbizottság határozatai alapján elkészült hatásköri listánk szerint rendszeresen foglalkoztunk kádereinkkel. Végrehajtó bizottságunk a tevékenysége során észrevételekkel, a hibák feltárásával is segítette a gazdaságvezetők munkáját. Pártellenőrzésünk hatására nagymértékben csökkent a túlóráztatás, a gazdaságtalan személyszállítás és megszűnt a jogtalan járulékok kifizetése. Munkánkban hiányként merült fel, hogy egyes esetekben határozatainkat nem kellő következetességgel hajtottuk végre. Ilyen volt például a létesítmények átfutási idejének csökkentésébe, a határidők betartása, a kivitelezés koncentráltságára, a szociális ellátás magasabb szintű kielégítésére vonatkozó döntéseink nem vagy csak részben; teljesítése. Gyengeségeink között kell továbbá megemlítenünk azt is, hogy a helyes állásfoglalások nem minden esetben jutottak le időben azon szervekhez, amelyeknek közreműködése az érintett kérdésekben szükséges és indokolt volt. ALAPSZERVEZETEINK munkája a hiányosságokkal együtt is javult. Taggyűléseiket rendszeresen megtartották, amelyben értékelték a működési területük gazdasági helyzetét, tárgyaltak a kommunisták helytállásáról, a példamutatás fontosságáról, a munkahelyhez való helyes viszonyról, a politikai képzettségről. Az alapszervezetek pártmunkával látták el a tagság jelentős részét, azonban a pártcsoportok tevékenységével nem foglalkoztak megfelelően, holott a területi szétszórtság ezt különösen megkövetelte volna. Kommunistáink többsége példamutatóan eleget tett munkaköri kötelességének, sőt azon túlmenően is vádalt társadalmi feladatokat. E mellett problémáink is adódtak egyes párttagjaink gazdasági és társadalmi munkájával, egyéni magatartásával, helytállásával, amelyeket nevelő munkával, ...illetve pártfegyelmi kiszabásával igykeztünk csökkenteni. Gazdaságszervező munkánkban jelentős helyet kapott az agitációs és propaganda tevékenység, amelyben a vállalatra háruló növekvő feladatok megismerése, illetve megismertetése és teljesítésének elősegítése volt a fő cél. Hangsúlyoztuk az egységes szemlélet fontosságát, amely közös nevezőt jelentett a rend és fegyelem megszilárdításában, a jogtalan előnyök felszámolása tekintetében is, és nagyban elősegítette, hogy az ez irányban tett intézkedések kellő sikerrel jártak. AZ ELMÚLT időszakot a fokozódó aktivitás jellemezte. Népszerűsítettük élenjáró kommunistáinkat, a szocialista brigádban dolgozókat. "A tömegszervezetek és a pártbizottságok munkájában megfelelő összhang alakult ki, mely a szükséges munkamegosztást biztosította. Javult az érdekvédelmi munka, a szocialista versenymozgalom propagandája. A megyei párt végrehajtó bizottság megállapította, vannak eredményeink, érezhető és tapasztalható az előrehaladás, az utóbbi időben a politikai és gazdasági vezetés szorosabban kapcsolódik a megyei igényekhez. Elindult egy kibontakozási folyamat, amelyet elismernek és bátorítanak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártbizottságunk irányító és ellenőrző tevékenysége — figyelembe véve a többlet nehézségeket is— elmaradt a követelményektől. Rámutatott, hogy hiányosság mutatkozik olyan területeken, mint a szemléleti egység, a lakásprogram teljesítése, a minőségi követelmények betartása, az átfogó gazdaságpolitikai értékelések napirenden tartása és az alapszervezetek részére a konkrét célok meghatározása. Kimondta, hogy a hiányok felszámolása, valamint a vállalat előtt álló feladatok megvalósításának érdekéiben munkánkat az alábbi fontosabb területekre kell összpontosítani: SZÜKSÉGES, hogy a vállalat növelje műszaki felkészültségét. Ez megkövetel a központi szervezetek belső mechanizmusának korszerűsítését, valamint a külső termelő szervezetek átalakítását. Alapvető feladat, hogy a létesítmények átfutási idejét lerövidítsük a lakásépítkezéseknél, amelyet kiemelten kell kezelni. A mennyiségi célok elérését a minőségi követelmények betartásával egyidejűleg kell biztosítani. Minden területen és szintén indokolt következetesebb fellépés és ellenőrzés a hozott határozatok és kiadott utasítások maradéktalan megvalósítása érdekében, a személyes felelősség érvényesítése mellett. A gazdaságszervező munkában fokoznunk kell a párttagság aktivitását a libák felismerésére és azok kijavítására. Tovább kell fejleszteni a pártszervezetek munkastílusát, munkamódszereit, valamint a pártcsoportok tevékenységét. Pártszervezeteinknek törekedniük kell a vezetési színvonal emelésére. Ezen túlmenően segítséget kell nyújtani a dolgozók politikai, szakmai felkészültségének növeléséhez továbbképzés és helyszíni, felvilágosító nevelőmunka útján. Fokozni kell az üzemi demokrácia fejlődését, a dolgozók tapasztalatoknak hasznosítását. Szükséges a munkaverseny területén elért eredményeknek a megszilárdítása, majd tovább fejlesztése. A munkaverseny irányítását, szervezését a gazdasági vezetés mellett a pártszervezetek és a szakszervezeti bizottság aktíva-hálózatán keresztül kell biztosítani. Indokolt, hogy a vállalat-politikai, gazdasági elképzelések és azok végrehajtása tekintetében egységes szemlélet és értelmezés érvényesüljön. Különösen a beruházási és vállalkozási politikában, az anyagi érdekeltség helyes vállalati alkalmazásában, az elvi irányító és gyakorlati munka közti összhang megteremtésében. TÖREKEDNI KELL a gazdaságirányítás megváltozott szemléletének helyi érvényesítésére, a komplex vállalati tervezés kialakítására, az átfogó, az egész vállalatot érintő beszámoltatásra. A szükségletnek megfelelően határozatokat kell hozni a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására, különös figyelmet fordítva az alapszervezetek feladataira. Pártbizottságunk jelentése a megyei párt végrehajtó bizottság előtt írta: BODÓCS JÁNOS, a vállalati pártbizottság titkára Hiánypótlás nélkül adtuk át az ÉVIÉP irodaházat Egerben (Fotó: Szendrővári György) Igazgatói dicséret Elmúlt hó foámán a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterétől a Magyar Honvédelmi Szövetségben több éven keresztül végzett, átlagon felüli eredményes munkájáért Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapott Körivély József munkaügyi osztályvezető. Ez alkalomból igazgatói dicséretben és kétezer foint pénzjutalomban részesült. Tóth Imre építésvezető az Északmagyarországi Vízügyi- és Közműépítő Vállalat részére épült irodaház határidő előtti és hiánypótlás mentes, jó minőségű munkájáért a beruházótól jegyzőkönyvi elismerést kapott. Ezért a vállalat igazgatója dicséretben és 1 000 forint pénzjutalomban részesítette. A vállalati döntőbizottság elnöki teendőinek ellátásában kiemelkedő munkát végzett Huszár András számviteli osztályveztető. A vállalat igazgatója dicséretben é s ötszáz forint pénzjutalomban részesítette. A szakszervezeti bizottság múlt havi ülésének határozata szerint Bán Ferenc technikus, Deli Jánosné anyagkönyvelő szaktársakat a munkaügyi döntőbizottságban végzett munkájáért, Kondor Miklós, Kelemen Bertalan, Hovanyecz Ferencné szaktársakat a társadalmi bíróságban végzett munkájukért dicséretben és pénzjutalomban részesítette.