Heves Megyei Építők Lapja, 1972 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1972-05-16 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! VII. i­vfolyam­ 1. szám A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, A PÁRT- ÉS SZAKSZERVEZET LAPJA 1972­. május 16. Áprilisban került sor arra a be­számolón­, amelynek alapján a megyei párt-vk értékelte vállala­tunk politikai és gazdasági hely­zetét. Jelentésünkben hangsúlyoztuk­, hogy pártbizottságunk gazdaság­szervező tevékenységének fő irányvonalát az MSZMP IX. és X. kongresszusa, a Központi Bi­zottság, valamint a megyei párt­szervek határozatai szabják meg. VÁLLALATUNK a harmadik ötéves tervben előirányzott ter­melési tervét 1 milliárd 629 mil­lió forintra teljesítette. Ennek eredményeképpen éves termelési szintje 1970-ben 382 mi­llió fo­rint, amely 1965-höz viszonyítva 65 százalékkal emelkedett. Ez közel tíz százalékkal magasabb, mint az országos átlag. A termelési érték ilyen jelen­tős növelése ellenjére sem tudta zavartalanul kielégíteni a jelent­kező igényeket. Nem teljesült a harmadik ötéves terv lakásépíté­si előirányzata sem. A feszültsé­get fokozta, hogy kapacitásunk egy részét megyén kívül hasz­nosítottuk. A termelésnövekedés 86 száza­lékban létszámfelfutásból és ti­zennégy százalékban termelé­kenység emelkedésből adódott. Ennek oka egyrészt a vállalat csekély fejlesztésű lehetősége, másrészt ,a gazdálkodás hiányos­sága volt. A tervidőszakban átadott 2á01 lakás közel nyolcvan százalék­ban a korszerűnek mondható nagyblokkos és öntött technoló­giával valósult meg. A termelésfejlesztés extenzív módja az új munkaerő tömeges belépését kívánta meg, ami egy­részt jogtalan juttatásokat vont maga után, másrészt a szerve­zettség és a minőség romlását eredményezte. Az építmények át­futási ideje 333 napról 529 nap­ra emelkedett. A KÖZGAZDASÁGI elemző munka nem felelt meg az új gazdaság­rányítási rendszer kö­vetelményeinek. A termelőegysé­gek elszámoltatására a gazdaság­­vezetés nem fordított kellő gon­dot. Nem alakították ki a gaz­daságirányításhoz szükséges ve­zetési és működési rendszert. Az eredmény­romlás hatására meg­bomlott a vezetés egysége. A munkaszervezés és a gazdálko­dási fegyelem megszilárdítása he­lyett a belső levelezések, öniga­zolások kerültek előtérbe. A ve­zetési hibák következtében 1969—70-ben a termelés stangált, majd visszaesett, részesedési alap­­hiány keletkezett, csökkent a dolgozók jövedelme, ami­ elége­detlenséget szült és kilépésekhez vezetett. 1971-ben a pártszervek és az új gazdasági vezetés erőfeszíté­sei, összefogása következtében a vállalat helyzete javult mind 110- r tikatlag, mind gazdaságilag. Helyre állt a vezetés egysége, szélesedett az üzemi demokrácia, emelkedett a szervezés színvona­la, szilárdult a munka- és bérfe­gyelem, fellendült a munkaver­­seny-mozgalom. Az eredmények mellett ez ide­ig sem sikerült felszámolni a ha­táridőknél jelentkező lemaradá­sokat, a munkaszervezés hiá­nyosságait és a feleslegesen fel­halmozódott készleteket. Az el­ért nyereség nem nyújt fedezetet a vállalat fejlesztésére, sem a ko­rábbi részesedési alaphiány meg­szüntetésére. A külső kapcsolatokban nincs még elegendő pozitív irányú vál­tozás és továbbra is gond a ka­­pacitás­hiány tekintetében mu­tatkozó feszültség. VÁLLALATUNK pártbizottsá­gának az építőipari nehézsé­­­k és sajátosságok ellenére sikerült összefognia az általa­­ irányított alapszervezetek munkáját és biz­tosítani a rendszeres szervezeti életet. Pártbizottságunk tevékenysé­gét a tervszerűség jellemezte, amely megnyilvánult az ülések és taggyűlések megtartásában, ezek előkészítésében és a felada­tok széleskörű megvitatásában. Pártbizottsági üléseken tár­gyaltuk meg a vállalat­politikai irányelveket, a középtávú és éves terveket és azokat a legfonto­sabb problémákat, amelyek a vállalat egészét befolyásolták. A végrehajtó bizottsági ülése­ken a felsőbb gazdasági vezetők mellett beszámoltak az egyes szakterületek­, osztályok, terme­lőegység vezetői is, s az adott terület tevékenységének javítása érdekében határozatokat fogad­tunk el. Határozatokat hoztunk többek között a vállalkozási irányelvek­re, az érdekeltségi és szervezési rendszerek fejlesztésére, a veze­tés színvonalának növelésére, a személyi állomány műszaki, szak­mai felkészültségének, politikai öntudatának emelésére, a közgaz­dasági szemlélet javítására. Be­számoltatásainknál törekvésünk az volt, hogy azok a munka ja­vítását szolgálják. Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a gazdasági és politikai ve­zetés között célszerű munkameg­osztás alakuljon ki úgy, hogy a gazdaságvezetés önállósága és felelőssége ne csökkenjen. A POLITIKAI bizottság és a me­gyei pártbizottság határozatai alapján elkészült hatásköri lis­tánk szerint rendszeresen foglal­koztunk kádereinkkel. Végrehajtó bizottságunk a te­vékenysége során észrevételek­kel, a hibák feltárásával is segí­tette a gazdaságvezetők munká­ját. Pártellenőrzésünk hatására nagymértékben csökkent a túl­óráztatás, a gazdaságtalan sze­mélyszállítás és megszűnt a jog­talan járulékok kifizetése. Munkánkban hiányként me­rült fel, hogy egyes esetekben ha­tározatainkat nem kellő követke­zetességgel hajtottuk végre. Ilyen volt például a létesítmények át­futási idejének csökkentésébe, a határidők betartása,­ a kivitele­zés koncentráltságára, a szociális ellátás magasabb szintű kielégí­tésére vonatkozó döntéseink nem vagy csak részben; teljesítése. Gyengeségeink között kell to­vábbá megemlítenünk azt is, hogy a helyes állásfoglalások nem min­den esetben jutottak le időben azon szervekhez, amelyeknek köz­reműködése az érintett kérdések­ben szükséges és indokolt volt.­­ ALA­PSZERV­EZETEINK mun­­kája a hiányosságokkal együtt is javult. Taggyűléseiket rendszere­sen megtartották, amelyben érté­kelték a működési területük gaz­dasági helyzetét, tárgyaltak a kommunisták helytállásáról, a példamutatás fontosságáról, a munkahelyhez való helyes vi­szonyról, a politikai képzettség­ről. Az alapszervezetek pártmun­kával látták el a tagság jelentős részét,­ azonban a pártcsoportok tevékenységével nem foglalkoz­tak megfelelően, holott a területi szétszórtság ezt különösen meg­követelte volna. Kommunistáink többsége példamutatóan eleget tett munkaköri kötelességének, sőt azon túlmenően is vádalt tár­sadalmi­ feladatokat. E mellett problémáink is adód­tak egyes párttagjaink gazdasági és társadalmi munkájával, egyén­i magatartásával, hely­tállásá­val, amelyeket nevelő munkával, ...il­letve pártfegyelmi kiszabásával igykeztünk csökkenteni. G­a­z­da­s­ágs­zer­vező m­un­k­á­n­k­b­a­n jelentős helyet kapott az agitá­­ciós és propaganda tevékenység, amelyben a vállalatra háruló nö­vekvő feladatok megismerése, il­letve megismertetése és teljesíté­sének elősegítése volt a fő cél. Hangsúlyoztuk az­ egységes szem­lélet fontosságát, amely közös nevezőt jelentett a rend és fe­gyelem megszilárdításában, a jog­talan előnyök felszámolása tekin­tetében is­, és nagyban elősegí­tette, hogy az ez irányban tett intézkedések kellő sikerrel jár­tak. AZ ELMÚLT időszakot a foko­zódó aktivitás jellemezte. Nép­szerűsítettük élenjáró kommu­nistáinkat, a szocialista brigádban dolgozókat. "A töm­eg­szervezetek és a párt­­bizottságok munkájában megfe­lelő összhang alakult ki, mely a szükséges munkamegosztást biz­tosította. Javult az érdekvédelmi munka, a szocialista verseny­­mozgalom propagandája. A megyei párt végrehajtó bi­zottság megállapította, vannak eredményeink, érezhető és ta­pasztalható az előrehaladás, az utóbbi időben a politikai és gaz­dasági vezetés szorosabban kap­csolódik a megyei igényekhez. Elindult egy kibontakozási folya­mat, amelyet elismernek és bá­torítanak. Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy pártbizottságunk irányító és ellenőrző tevékenysé­ge — figyelembe véve a többlet nehézségeket is— elmaradt a kö­vetelményektől. Rámutatott, hogy hiányosság mutatkozik olyan te­rületeken, mint a szemléleti egy­ség, a lakásprogram teljesítése,­ a minőségi követelmények betar­tása, az átfogó gazdaságpolitikai értékelések napirenden tartása és az alapszervezetek részére a kon­krét cél­ok meghatározása. Kimondta, hogy a hiányok fel­számolása­, valamint a vállalat előtt álló feladatok megvalósítá­sának érdekéiben munkánkat az alábbi fontosabb területekre kell összpontosítani: SZÜKSÉGES, hogy a vállalat növelje műszaki felkészültségét. Ez megkövetel a központi szer­vezetek belső mechanizmusának korszerűsítését, valamint a külső termelő szervezetek átalakítását. Alapvető feladat, hogy a léte­sítmények átfutási idejét lerövi­dítsük a lakás­építkezéseknél,­ amelyet kiemelten kell kezelni. A mennyiségi célok elérését a minőségi követelmények betartá­sával egyidejűleg kell biztosítani. Minden területen és szintén in­dokolt következ­etesebb fellépés és ellenőrzés a hozott határoza­tok és kiadott utasítások mara­déktalan megvalósítása érdeké­ben, a személyes felelősség érvé­nyesítése mellett. A gazdaságszervező munkában fokoznunk kell a párttagság ak­tivitását a libák felismerésére és azok kijavítására. Tovább kell fejleszteni a pártszervezetek munkastílusát, munkamód­sz­ereit, valamint a pártcsoportok tevé­kenységét. Pártszervezeteinknek töreked­niük kell a vezetési színvonal emelésére. Ezen túlmenően se­gítséget kell nyújtani a dolgozók politikai, szakmai felkészültsé­gének növeléséhez továbbképzés és helyszíni, felvilágosító nevelő­­munka útján. Fokozni kell az üzemi de­mokrácia fejlődését, a dolgozók tapasztalatoknak hasznosítását. Szükséges a munkaverseny te­rületén elért eredményeknek a megszil­árdítása, majd tovább fejlesztése. A munkaverseny irá­nyítását, szervezését a gazdasági­ vezetés mellett a pártszerveze­tek és a szakszervezeti bizottság aktíva-hálózatán keresztül kell biztosítani. Indokolt, hogy a vállalat-poli­tikai, gazdasági elképzelések és azok végrehajtása tekintetében egységes szemlélet és értelmezés érvényesüljön. Különösen a be­ruházási és vállalkozási politi­kában, az anyagi érdekeltség he­lyes vállalati alkalmazásában, az elvi irányító és gyakorlati munka közti összhang megteremtésében. TÖREKEDNI KELL a gazda­ságirányítás megváltozott szem­léletének helyi érvényesítésére, a komplex vállalati­ tervezés kiala­kítására, az átfogó, az egész vál­lalatot érintő beszámoltatásra. A szükségletnek megfelelően hatá­­­rozatokat kell hozni a gazdaság­­politikai célkitűzések megvalósí­tására, különös figyelmet fordít­va az alapszervezetek feladataira. Pártbizottságunk jelentése a megyei párt végrehajtó bizottság előtt írta: BODÓCS JÁNOS, a vállalati pártbizottság titkára Hiánypótlás nélkül adtuk át az ÉVIÉP irodaházat Egerben (Fotó: Szendrővári György) Igazgatói dicséret Elmúlt hó fo­ám­án a Magyar Népköztársaság hon­védelmi m­i­­niszterétől a Magyar Honvé­del­­mi Szövetségben több éven ke­resztül végzett, átlagon felüli ered­ményes munkájáért Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapott Körivély József munkaügyi oszt­­ál­y­vezető. Ez alkalomból igaz­gatói dicséretben és kétezer fo­­int pénzjutalomban részesült. Tóth I­mre építésvezető az Északmagyarországi Vízügy­i- és Közműépítő Vá­llalat részére épült irodaház határidő előtti és hiánypótlás mentes, jó minőségű munkájáért a beruházótól jegyző­­könyvi elismerést kapott. Ezért a vállalat igazgatója dicséretben és 1 000 forint pénzjutalomban részesítette. A vállalati döntőbizottság el­nöki teendőinek ellátásában ki­emelkedő munkát végzett Huszár András számviteli osztál­y­vezte­tő. A vállalat igazgatója dicséretben é s ötszáz fori­nt pénzjutalomban részesítette. A szakszervezeti bizottság múlt havi ülésének határozata szeri­nt Bán Ferenc technikus, Deli Jánosné anyagkönyvelő szak­­társakat a munkaügyi döntőbi­zottságban végzett munkájáért, Kondor Miklós, Kelemen Berta­­lan, Hovanyecz Ferencné szak­­társakat a társadalmi bíróságban végzett munkájukért dicséretben és pénzjutalomban részesítette.

Next