A Nap, 1994. április (1. évfolyam, 15-39. szám)

1994-04-13 / 24. szám

1994. ÁPRILIS 13., SZERDA Szűk(ebb) hazánk A minap, amikor arra jártam, a helyőcsabai cementgyár előtt, kilo­méteres sor állt tartálykocsikból, teherautókból. A Miskolcra bevezető út egy sávját is jó darabon elfoglalták a várakozók. Meglehetősen gyakran fordulok meg arrafelé a munkám miatt, de ilyet bizony évek óta nem láttam. Még a tavaszi hónapokban sem, amikor, mint most is, az építkezések szezonja kezdődik. „Biztosan áremelés lesz” - hallottam egy kívülálló véleményét. Pedig hát az áremelések már nem rendítenek meg ennyire senkit. Vagy ez már valamilyen másféle változás kezdete? Ha az emberek építkezni, a vállalkozók beruházni kezdenek, vagy­is élénkül a gazdaság, azt először az építőanyag-ipar szeizmográfja jelzi. A recesszió kezdetén is ezek az üzemek „ültek le” elsőnek. A bélapátfalvi cementgyárból is egyik évről a másikra hirtelen tűntek el a vevők, s azóta sem kapaszkodott negyven százalék fölé az üzem teljesítménye. Most talán sikerül? Nagyok ezek a monstrumok, a régi időkből származnak, az új világ nem is igen tud mit kezdeni velük - mondják gyakran. Csak hát ezt nem lehet másként, mint nagyban csinálni. Vagy sehogy. A „sehogy”­­tól meg azért az Isten őrizzen, inkább azon kell ügyködni, hogyan tudnánk kilépni szűkebb hazánk még szőkébb piacairól. Ügyes üzlet­kötők már a délszláv békét tervezgetik. „Tudod te, hogy mennyi cement, tégla, faanyag kell oda, ha azok egyszer elkezdenek építkez­ni?” - hallottam vállalkozó ismerősömtől, aki mostanában is gyakran utazik át a déli határokon. De nemcsak a cementről van szó. Ugyancsak egy kereskedő vál­lalkozó mesélte, hogy a szezon közepén százötven tonna uborkát kértek tőle gyorsan szlovák ügyfelei. Itthon jól eladható árut kínáltak érte, vagy persze dollárt, mert már ebben a valutában fizetünk egy­másnak. Az üzlet végül nem jött össze, mert késtek az engedélyek, tulajdonképpen ő is későn vette hírét a lehetőségnek. Egyébként abban az évben a bő termés miatt tonnaszám rohadt meg az uborka a dél-hevesi kertekben, mert nem volt érdemes leszedni. Mindenki állítja, aki ebben a régióban gazdálkodik, kereskedik, hogy Északkelet- Magyarország, Kelet-Szlovákia, Kárpátalja, Észak- Erdély gazdasága szervesen kapcsolódik egymáshoz. Egymást kiegé­szítő kínálatukkal, piacukkal. Akár egy „különleges gazdasági övezet” is létrejöhetne, átlépve a határok szabta korlátokon. Mert hiszen mes­­­sze esnek ide a német, francia, angol vevők, még ha nem is kell eleve lemondanunk róluk. Sorban állnak a teherautók a cementgyár előtt. Ez már a tavasz jele. Valami talán mégis elkezdődik? Hekeli Sándor Néhány sorban • Épül a gázvezeték Sírokban Megkezdődött Sírok községben a vezetékes gázhálózat kiépítése. A szerződés szerint augusztus 15- ig kell befejezni ezt a munkát, ám a kivitelezést végző Rekord Köz­műépítő Szövetkezet az ütemterv­hez képest előrébb tart a munkála­tokkal, így jó esély van arra, hogy határidő előtt átadják a siroki gáz­hálózatot. Nagy Tamás Hevesen Az Agrárszövetség elnöke, Nagy Tamás ma délután hat órakor lakossági fórumon várja a válasz­tókat Hevesen, a városi Művelő­dési Központban. A fórumon be­mutatkozik dr. Gyulavári András is, az Agrárszövetség V. számú vá­lasztókerületi képviselője. Gyomirtás a közutak mentén Mától kezdve két héten keresztül folyamatosan végzik megyénk főút­jain az útpadkák vegyszeres gyomir­tását. A munkákat a Közúti Igazga­tóság megrendelésére a debreceni AGROKEMI Mezőgazdasági BT végzi. A gyomirtás közben forga­lomkorlátozást nem léptetnek élet­be, ám nem árt óvatosan közlekedni, hiszen a munkagép az út szélén köz­lekedik majd, mintegy húsz km óránkénti sebességgel. Tollas Tibor költészetéről Tollas Tibor megzenésített verseit adja elő a Két pont között című iro­dalmi esten, Újlaki Károly és Berek­­szászi Olga. A rendezvény ma dél­után hat órakor kezdődik az egri MDF- irodán, ahol Szarvas Béla or­szággyűlési képviselő, az est házi­gazdája fogadja az 1956-os magyar forradalomnak emléket állító mű­sorra kíváncsi vendégeket. A füzesabonyi SZDSZ-j­elölt gyűlései Tegnap Nagyúton és Feldebrőn tartott választási gyűlést dr.Puha Sándor. Az SZDSZ füzesabonyi országgyűlési képviselőjelöltje ma este hét órakor Feldebrőn, a kultúrházban várja a programja iránt érdeklődő polgárokat. Megkapják pénzüket a hevesi célrészjegy­esek (Folytatás a 1. oldalról) Az elmúlt héten A NAP beszá­molt az érintettek akciójáról, melynek helyszíne a hevesi taka­rékszövetkezet épülete volt. Az emberek a kifizetések elhúzódása miatt keresték fel a pénzintézetet, hogy ott adjanak hangot tiltakozá­suknak. Tegnap késő délután ke­reste meg szerkesztőségünket Gal­­vatos Sándorné, a betétesek képviselője, aki örömmel újságol­ta: a környéken hangosbemondó­kon kürtölik szét a hírt, miszerint napokon belül elkezdődnek a kifi­zetések. Babus Gyula a felszámolás alatt álló Heves és Vidéke Takarékszö­vetkezet ügyvezető igazgatója a hírrel kapcsolatban lapunknak el­mondta: az ügy valóban elmozdult a holtpontról, mert a felszámoló cég és az Országos Betétbiztosítási Alap képviselői megállapodtak abban, hogy április 20-án reggel nyolc órától a takarékszövetkezet hevesi központjában, valamint bu­dapesti fiókjában megkezdik a cél­­részjegyesek pénzének kifizetését A NAP KRÓNIKÁJA Öröm és fájdalom táncai Egerben Az egri Gárdony­i Géza Színházban lépett fel vasárnap este a budapesti Art of Dance Company. A fiatal táncosokból álló balettegyüttes öt modern táncdarabot adott elő, többek között Nina Simone és Sting dalaira, valamint Paco de Lucia, Al di Meola és John McLaughlin dzsessz-szerzeményeire koreografálva. A közönség vastapssal fogadta a produkciót, amiben a művészek teljesítményén kívül annak is szerepe lehetett, hogy a megyeszékhelyen meglehetősen ritkák a hasonló műfajú és színvonalú rendezvények. FOTÓ: KONCZ JÁNOS Amerika Hangja Egerben Egerben járt tegnap az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagy­­követségének sajtóattaséja, Philip T. Reeker és munkatársa, Szombati Zsuzsa információs asszisztens. Reeker urat elsősorban a helyi saj­tó helyzete érdekelte, és hogy első kézből szerezzen tapasztalatokat és információkat, több műhelyt is felkeresett, járt a Városi Televízi­óban, illetve a Mozart Rádió és a Rádió Eger stúdióiban. Mint a Rádió Eger vezetőjétől, Zakar János­tól megtudtuk, a ven­dégeket elsősorban az érdekelte, milyen szerepet kívánnak betölte­ni a médiumok a helyi nyilvános­ság és demokrácia erősítésében, és egyúttal szakmai és erkölcsi segít­séget is ajánlott az első lépések megtételéhez. A tervek szerint le­hetőséget kap majd a Rádió Eger az Amerika Hangja rádió műsora­inak átvételéhez, beleértve a 24 órás, Európának készülő zenés magazinban való tallózást is. A kö­vetség továbbképzést tervez, ám ennek formájáról még nem döntöt­tek: vagy az USA-ban vennének részt tréningen a most induló elektronikus sajtóvállalkozások szakemberei, vagy pedig onnan jönnek majd szakértők, akik Ma­gyarországon vezetnek számukra hasonló programokat. A vendégek kérdéseire vála­szolva Zakar János elmondta: a hozzájuk befutó telefonhívások ta­núsága szerint a hallgatók várják már az adást, amely májusban in­dul majd. Középhullámon előbb pár napos kísérleti adás lesz, mi­után az adót felszerelték, az URH- sávban pedig valószínűleg május 15-én kezdődik a sugárzás. kJ A sajtó pártatlanságra törekszik (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Gábor László, az egri tele­vízió főszerkesztője lapunknak el­mondta: a törvény szerint járnak el, mivel közszolgálati televízió­ként funkcionálnak. Azonos felté­teleket biztosítanak minden párt­nak, s az egri egyéni jelöltek ugyanakkora időtartamban mutat­kozhatnak be április 27-én, 28-án és 29-én. A Heves Megyei Hírlap felelős szerkesztője, dr. Szalay Zoltán kérdésünkre kijelentette: ma dél­után egyeznek meg a listát állítani tudó pártokkal, hogy miképpen folytatják a kampányt, de az már biztos, hogy az eddigi megszokott heti két oldal helyett május 8-ig hármat szánnak rá egy héten. Herman István, az Egriportot kiadó Grafotip kft. ügyvezető igazgatója magáról és a lapjáról kijelentette: mindketten pártsem­legesek, emellett elmondta ne­künk, hogy elsősorban hirdetés orientáltak, így annyit közölnek egy pártról, illetve egy jelöltről, amennyit azok megfizetnek. Weil Zoltán Iván, a Mátrai Tü­kör felelős szerkesztője kifejtette, hogy Gyöngyösön és környékén ők a legnagyobb példányszámban megjelenő újság, így a jelöltek is keresik őket. A jelentősebb pártok hirdetései már eddig is megjelen­tek, ezentúl pedig mindenkinek a reklámja olvasható lesz, aki meg­szerezte az ajánlócédulát. A szer­kesztő sajnálatosnak tartotta, hogy a pártok nem próbálták meg lefi­zetni őket, bár ezt tréfásan jegyezte meg. A Magyar Távirati Iroda Heves megyei Szerkesztőségének veze­tője, Tréba Ákos arról tájékoztatott bennünket, hogy az MTI azokról a nagygyűlésekről számol be, amelyekről a pártok tudósítást kér­nek. A megyében a legnagyobb pél­dányszámban megjelenő hetilap, az Északi Extra szerkesztője, Tóth Rudolf azt ny­i­latkozta a N­AP-nak: igyekeznek a legtöbb jelentős ese­ményről tudósítani, s beszámolni a­ pártok vezető személyiségeinek nagygyűléseiről, hogy minél töb­ben megismerhessék a programo­kat. Mivel a Rádió Eger május kö­zepéig nem sugároz, így ők az első fordulóban kimaradnak a kam­pányból. A NAP úgy véli: beszámol a jelentős pártok vezető személyisé­geinek bemutatkozásairól. Emellett igyekszik minden hír­értékű eseményről szólni. Vala­mint meginterjúvolják az összes vállalkozó szellemű jelöltet A NAP képviselője című játékunk­ban. KA. A NAP 3 Az emberek egymást keresik (Folytatás az I. oldalról) Göncz Árpád azzal a visszaemlékezéssel kezdte megnyitóját, hogy hajdan egy időben ült börtönben Kardos Lászlóval, s a vád is majdnem ugyanaz volt ellenük: segéd­keztek abban, hogy Nagy Im­re könyve kikerüljön Nyugat­ra. Életük vonala többször is találkozott, noha Göncz Ár­pád hajdani kisgazda-szemlé­letű ember lévén, olykor szembe is került a NÉKOSZ- osokkal. Kardos Lászlóról ki­jelentette: nagyszerű szerve­ző, kiváló tudós, s Közép-Európa legnagyobb hatású paraszt-politikusainak egyike volt. Visszatérve a mához, a köztársasági elnök üdvözölte a népi kollégium gondolatá­nak újbóli feltámadását. Mint mondta, azért, mert több mil­lió ember szellemi tevékeny­ségét hasznosítani kell. S ami­kor a tudás áruvá válik, fontos, hogy ahhoz mindenki egyformán hozzájusson. „Nem érezzük még, de orszá­gunk a fellendülés időszaka előtt áll, és ha nem lesz népi értelmiség, akkor ez nem sikerülhet.” Göncz Árpád szerint 1-2 éven belül a kö­zösség utáni vágy robbanásszerű­en kitör az emberekből. A megnyi­tó után ez utóbbi kijelentéséről kérdeztük a köztársasági elnököt: mire alapozza ezt a véleményét? - Nézze - válaszolta Göncz Árpád -, egy ember, aki egyedül marad, rosszul érzi magát. Az az ember, aki egy átmeneti korszak­ban él, amikor minden bizonytalan körülötte, még rosszabbul érzi ma­gát. Egyszerűen szükségét érzi, hogy a mellette lévő, azonos érde­kű, azonos érdeklődésű ember ke­zét megkeresse. Olyan termé­szetes, hogy ha lebeszélik arról, hogy lelke legyen, akkor megke­resi a lelkét, ha lebeszélik arról, hogy esze legyen, akkor meg fogja keresni az eszét. Most nem beszé­lik le, csak éppen nem érdekli őket, hogy valakinek esze, lelke és kö­zössége van. Tehát megint marad az, hogy mindenki megkeresse magának... A tárlatnézés után a köztár­­­sasági elnök és kísérete - köztük Kardos László özvegye is - végig­járták az iskola és a kollégium ter­mei, a varrodák az uszodát, s ta­lálkoztak diákokkal. Később az elnök - miközben a kollégiumi szövetség tanácskozott - gyere­kekkel beszélgetett az iskola könyvtárában. Doros Judit Az elnök Kardos László özvegyével beszélget FOTÓ: GÁL GÁBOR

Next