Heves Megyei Nap, 1997. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

2 HEVES MEGYEIMP AZ ÉPÍTÉSI PIAC 1997-BEN Magyarország: öt-hat százalékos növekedés A magyar építési piacon 1997-ben összességében 5-6 százalékos növekedés várha­tó. Ezt prognosztizálja a Bau- Data építőipari statisztikai adatok gyűjtésével és elemzé­sével foglalkozó információs iroda­­ legújabb elemzése az európai építési piac helyzeté­vel foglalkozik, s azt kedden juttatta el az MTI-hez. A tanulmány szerint Nyu­­gat-Európában az építési tel­jesítmények 0,8 százalékkal bővülnek 1997-ben. Ennél lényegesen gyor­sabb lesz a növekedés a négy kelet-európai országban, amely már hatodik éve társult tagja az európai építési piac­elemzési és prognóziskészítő 19 ország együttműködésé­nek, az Euroconstructnak. Az Euroconstructtól nyert és a Bau-Data által közvetített adatok szerint Csehország­ban, Lengyelországban, Ma­gyarországon és Szlovákiában összességében 5,5 százalékkal bővül az építési piac. A legna­gyobb beruházások mind a négy országban az infrastruk­túra területén várhatók. Emellett jelentős fejlesztése­ket terveznek a lakás-,­építéseknél, a termelő- és szolgáltató szektorban is. A prognózis szerint a lakás­építéseknél 6 százalékos, más magánberuházásoknál 5,6 százalékos, a költségvetési be­ruházásoknál 2,7 százalékos növekedés várható. A mély­építés terén - amely magába foglalja az infrastrukturális fejlesztéseket - a várható nö­vekedés meghaladja a 8 szá­zalékot. A tájékoztatás szerint Magyarországon kismérték­ben a kormányzati beruházá­sok is növekednek, s ez is hoz­zájárul az építési piac átlagot meghaladó bővüléséhez. BELPOLITIKA GÖNCZ ÁRPÁD ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE A válságon túljutottunk Az új év első perceiben, a hagyományoknak megfelelően, a Himnusz elhangzása után Göncz Árpád köztársasági el­nök televízió- és rádióbeszédben köszöntötte az ország la­kosságát és a határon túl élő magyarságot. Beszédének meghatározó része volt a magyar történelem átte­kintése. Göncz árpád így fogal­mazott: „Tudom: a múlton - hazánk múltján - immár nem lehet változtatnunk, hiszen szervesen beépült a jelenünkbe. S bár egyre távolabbról, de hat­ni fog a jövőnkre is. A távoli jö­vőnk még ködbe burkolódzik. Mégis úgy érezem, 1997-ben határvonalra értünk, ahol már ránk köszön a jövő. És búcsút vesz tőlünk a múlt. S ha holnap ugyanazokkal a gondokkal kell is még küzdenünk, mint teg­nap, ha az idő - a térképpel el­lentétben - vörös vonallal meg­rajzolt határt nem ismer, akkor is úgy hiszem, most dereng fel előttünk láthatóan az a választó­­vonal, amely átalakulásunk véglegességét, közgondolkodá­sunk változását többrendbéli múltjaink halványultát jelzi.” A továbbiakban napjainkat így jellemezte a köztársaság el­nöke: „Ami a jelenünket illeti, hadd idézzem a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökének sorait: »Napjaink történései ke­gyetlen erővel rázzák meg az eddigi politikai erők eszmei tar­talékait. Ma nem a múlt hősei­re, hanem a jelen leleményes értőire van szükségünk. Most, a rendszerváltás második szaka­szának, a konszolidációnak kü­szöbén.­ A jelennel - a gazdasági összeomlás közvetlen fenyege­tésével - az ország kormánya húsz hónappal ezelőtt kény­szerítően szembesült. A válság elhárítása kényszerűen gorom­ba volt, s mert végletes takaré­kosságot diktált, társadalmilag igencsak költséges: árát első­sorban a kiszolgáltatottak, a bérből-fizetésből élők és a nyugdíjasok fizették meg. A gazdaságra e méregerős or­vosság úgy hatott, ahogyan egy, már kishíján érett piac­­gazdaságra hatnia kellett: re­­csegve-ropogva bár, de hely­reállt az egyensúlya. A válsá­gon túljutottunk. Sikerült el­vágnunk a gyökereit. Valami egészséges türelmet­lenség hatja át és sarkallja a tár­sadalmat. Igaz, ugyanakkor fé­kezi is valami másik, egész­ségtelen türelmetlenség. Amely nem képes, nem hajlandó sem felismerni, sem elismerni bármi sikert. De egy biztos: az új az, ami győzni fog. A természet tör­vényei szerint. Mert az a jövő. Kár hát fékezni a kibontakozá­sát. És reménytelen is. Az év fordulóján emeljük hát poha­runkat a magunk boldogulásá­ra, Európa többi népével közös jövendőnkre! ” Készenlétben a jégtörők A Duna felső szakaszán másod­fokú jégvédelmi készültséget rendelt el a Győri Vízügyi Igaz­gatóság, miután szlovák terüle­ten erősen zajlik a folyó. A ma­gyarországi szakaszon jelenleg közepes erősséggel zajlik a jég, az Országos Vízügyi Felügyelet illetékesének szerdai tájékoz­tatása szerint a folyómeder vízfe­lületét mintegy 70 százalékban fedi. Ennél nagyobb kiterjedésű jégtakaróra tartósan mínusz 10 Celsius-fok alatti hőmérséklet esetén lehet számítani. A helyzet­re való tekintettel csütörtök­től Bajánál készenlétben áll­nak a jégtörő hajók is. Összefüggő jégtakaró bo­rítja a Felső-Tiszát; Tokaj fölött helyenként 15-30 centiméteres vastagságú a jég, Tokaj és Ti­­szalök között pedig 10-13 centi­méter. Az Észak-magyarországi Vízgyógyi Igazgatóság öt jégtö­rő hajóból álló flotillája a hideg idő beállta óta bevetésre készen áll. Ombódi István igazgató-he­lyettes főmérnök elmondta: két jégtörő hajót a tiszalöki vízi erő­mű és duzzasztó védelmére ren­deltek ki, ám egyelőre csak figye­lőszolgálatot szolgálatot tarta­nak. Három jégtörő Tokajban, a Tisza-Bodrog torkolatánál hor­gonyoz, a téli kikötőt vigyázza. Mivel a meteorológiai előre­jelzések továbbra is hideget ígérnek, a folyó vízhozama is kicsi, ezért a következő na­pokban nem kell tartani jég­zajlástól, a hajók viszont - me­lyek sorszámozva a Jégvirág ne­vet kapták - szükség szerint azonnal bevethetők. Tokajnál beállt a Tisza Bankosodó takarékszövetkezetek A vidéken működő takarék­­szövetkezetek jelentős része a közeljövőben valódi bankká válik. Erre az teremtette meg a lehetőséget, hogy néhány évvel ezelőtt a takarékszövet­kezetek többsége csatlakozott az integrációs szerződéshez, amely 232 takarékszövetkezet és a takarékbank együttmű­ködését szabályozza. Január elsején életbe lépett szabályo­zás szerint a tartalékalapok képzésénél a takarékszövet­kezetekre is a nagybanki sza­bályok vonatkoznak. Ezzel a bankcsoporti működést az ál­lam elismeri. Minderről a ta­karékszövetkezetek sajtókap­csolatokért felelős illetékese tájékoztatta az MTI-t. Jelenleg a takarékszövet­kezeti bankcsoport a magyar bankszektorban a 7. helyen áll. Az országban 1600 szövet­kezeti és 21 banki fiók szolgál­ja az ügyfeleket. A csoport pia­ci részesedése a magyar ban­kok teljes mérlegfőösszegéből 5,7 százalékos. Ez jelenleg 224 milliárd forintot jelent. Benzinárak A fogyasztási adó és az Útalap változása miatt január 1-jétől ismét emelkedik a Mol Rt. há­lózatában forgalmazott üzem­anyag ára.­­ A 98-as ólmozott benzin új ára 146 forint. Egyformán 13 forint 50 fillérrel drágul a többi benzinfajta, így a 91-es ólmozatlan litere 133,50 fo­rint lesz. A 95-ös ólmozatlan január 1-jétől 125 forint 50 fillér helyett 139 forintba ke­rül majd. A 98-as ólmozatlan benzin literének új ára 148 forint. A gázolaj 11 forint 50 fillérrel lesz drágább, így lite­re 129 forintba kerül majd. A vasfüggöny bizonyosan nem jön vissza, de 1997 nagy valószí­nűséggel a határok megerősíté­sének esztendeje lesz. Illúzió­nak bizonyult az, hogy a rend­szerváltozás kiteljesedése auto­matikusan elvezet a határok le­bontásához. Kormányközeli körökben valószínűnek tartják, hogy legalább két határszaka­szon válhat az ideinél jóval bo­nyolultabbá a helyzet. Az első osztrák-magyar ha­tár, ahol a vasfüggöny áthágása - ma már tudható - a hazai rendszerváltásnak is nyitóak­kordja volt. Ausztria 1997-ben - nem feltétlenül az eredetileg tervezett júniusi időpontban, lehet, hogy valamivel később, ősszel­­ teljes jogú tagként csatlakozik a schengeni egyezményhez. Ausztria szá­mára azonban igen kényes problémát jelent, hogy nyu­gati szomszédja, Bajorország szemrehányást tesz a túlontúl nyitott határokért. Abban hibáztatja az osztrák szerveket, hogy túl sokan jut­nak el Szlovéniától, Szlovákiá­ból és Magyarországról Auszt­riába és onnan Németországba. A bajorok szerint sok közöttük az illegális munkavállaló, azon kívül ez a kábítószer-csempé­szet és leánykereskedelem tran­zitútvonala is. A szemrehányá­sokra is reagálva Ausztriában többféle módon készültek fel egyebek közt az osztrák-ma­gyar határ megerősítésére is. Az egyik variáns szerint - amely­hez 15 európai uniós tagállam beleegyezése szükséges - „kül­földi”, tehát nem osztrák EU- szakértők nyújtanának segítsé­get a határellenőrzéshez helyi kollégáiknak. A turisták ellenőrzésénél megjelennének az „elektroni­kus vasfüggöny” elemei, vagyis azok a korszerű technikai esz­közök, amelyek segítenek a lo­pott járművek felderítésében, a hamis vagy manipulált útleve­lek felfedésében. A mozgó jár­őrök gépkocsijaikból is per­cek alatt elvégezhetik a szük­séges ellenőrzéseket, mivel hordozható számítógépeik éj­jel-nappal működő terminá­lokhoz csatlakoznak. Tegyük azonban hozzá: bármilyen gyors legyen is ez az ellenőr­zés, a magyarok beléptetése Ausztriába, főleg a turistasze­zon derekán, valószínűleg las­sulni fog. A második porblematikus határszakasz a jugoszláv lehet. A kérdések azonban itt egészen mások, mint az osztrák vonat­kozásban. Míg Ausztria gondja az Európába történő teljes in­tegrálódás, addig Jugoszláviáé az európai folyamatoktól és trendektől való távolodás. Milo­sevics pártja és az ellenzék kö­zött a feszültség nő, és mind több jel mutat arra, hogy lehet­séges egy erőszakhullám. Az er­ről szóló jelentéseket az európai fővárosok diplomáciai és más hírértékelő központjaiban gon­dosan és kritikusan tanul­mányozzák. * A millecentenárium évében vé­gül is sokak várakozásával el­lentétben nem volt közkegye­lem. Rovatunk úgy értesült, hogy a politikai élet szereplői között az ötlet futólag felme­rült, ám mindjárt el is vetet­ték, mint indokolatlant, s olyat, ami „rossz jelzéseket” mutatna a társadalom felé egy olyan időpontban, ami­kor az emberek éppenséggel határozottabb rendőrségi és ügyészségi fellépést, és szigo­rúbb bütetéseket várnak a bűn­elkövetőkkel szemben. Mindazonáltal Göncz Árpád, köztársasági elnök és kegyelme­­zési jogkörével. November vé­géig 1316 kérelem érkezett és a kérelmezők közül 98-an kaptak kegyelmet. A köztársasági el­nök teljesen szabadon dönt a kérvényekről. Sohasem a bíró­ság ítéletét vizsgálja felül, ha­nem elsősorban az elítélt család­jának szempontjait mérlegeli, amikor meghozza a maga dön­tését. Elhatározásánál a köztár­sasági elnök figyelembe veheti a legfőbb ügyész, illetve az igaz­ságügy-miniszter vonatkozó ajánlását, ez azonban számára nem kötelező és a maga dönté­sét akkor sem kell megindokol­nia, ha az ajánlással ellentétesen dönt. ___________XJf.___________ 1997. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK 13 f I PR 13 Gl RH Hó S. B. A. Jókor jött ez a hó. Oly megnyug­tatóan hullott. Aztán pedig hogy folytatta, hát egyre idegesítőbb lett. És ez volt benne a jó. Hullott a hó, és mindent el­fedve, mindent gyönyörű fehérré és tisztává tett. És persze tudunk róla beszélni. És jó, ha erről be­szélünk. Mert beszélhetünk másról is. A jobbulás ígéretéről és a vele szemben álló áremelkedésekről. Tejről, kenyérről, húsról, ben­zinről. De mindezt most elfedi a hó. Gyönyörű. Mintha minden fehér és tisz­ta lenne. Rakéta a fővárosban Az újév második percében újabb merénylet történt Buda­pesten: vállról indítható jugo­szláv gyártmányú rakétával lőt­tek be egy II. kerületi Szépvöl­gyi úti lakásba. A páncélos har­ci járművek megsemmisítésére szolgáló fegyverrel ezúttal isme­­retlen tettes a Secret Night Klub fölötti lakás ablakát vette célba. A rendőrségtől kapott tá­jékoztatás szerint személyi sérü­lés nem történt, az anyagi kár mintegy 300 ezer forintra tehe­tő. A szórakozóhelyen egyéb­ként a klub alkalmazottai szil­vesztereztek zártkörű rendez­vényen. Az ügyben egyelőre fo­lyik a rendőrségi vizsgálat - kö­zölte a távirati irodával Kormos Endre, az ORFK sajtószolgálatá­nak ügye­letese. Üzemszünet Hosszú évek óta nem volt pél­da arra, hogy évváltáskor ne dolgozott volna a diósgyőri kohászat. Most viszont álltak a gépek, a hengersorok és csapolás sem történt. Az ok, hogy az elmúlt év novembe­rének elején végleg befejezte termelését a nagykohó, helyét elektromos ívkemence vette át. Az elektroacélgyártás tech­nológiája a nagyolvasztós nyersvas- és acélgyártással szemben nem követeli meg a folyamatos üzemet, a kemen­ Diósgyőrben ce jószerivel bármikor leállít­ható, újra indítható, így tör­tént ez most is. A gyárveze­tés úgy döntött, hogy de­cember 31-én reggel befe­jezték a termelést, és csak ma kezdik újra. A Diósgyőri Acélművek Részvénytársaságnál azonban nem állt meg teljesen az élet, a diszpécserszolgálat vezetője az MTI-vel közölte: folyama­tosan érkezett a gyárba az elektrokemence alapanyaga, a hulladékvas. Szilveszter az Operaházban Immár hatodik alkalommal rendezték meg a budapesti Operaház­ban a külsőségekben és belsőségekben egyaránt fényes óévbú­csúztató újévköszöntő szilveszteri bált.

Next