Heves Megyei Nap, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

2 HEVES MEGYEI NAP Belgrád Belgrádba érkezett Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, hogy találkozzon Zoran Djindjiccsel, Belgrád újonnan megválasztott ellenzéki polgármesterével. Demszky Gábor az első külföldi polgármester, aki Djindjic vendégeként a jugoszláv fővárosba látogat. A tervek szerint a megbeszélések során a városvezetők szándéknyilatkozatot írnak alá Budapest és Belgrád kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről, s néhány hónapon belül kerül majd sor konkrét megállapodások aláírására. Tunisz - Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik Tuniszban, csütörtökön találkozott Hamed Kami tunéziai kormányfővel. A magyar delegáció ugyancsak megbeszélést folytatott Tunézia ipari, külgazdasági és kereskedelmi miniszterével is: kétoldalú gazdasági kapcsolatokról volt szó. Gál Zoltánt fogadja Zme el-Abidin ben Ali tunéziai köztársasági elnök is. Bukarest - Hatnapos látogatásra Romániába érkezett a volt román uralkodó, I. Mihály király és felesége, Anna hercegnő. A repülőtéren híveinek mintegy 150-200 fős csoportja köszöntötte, de hivatalos fogadtatás nem volt. Az állami televízió és rádió félórás helyszíni közvetítést adott az érkezés mozgalmas pillanatairól. Bogota Tíz embert megölt, ötvenet pedig megsebesített Kolumbiában egy nagy erejű pokolgép, amelyet vélhetően baloldali gerillák robbantottak fel csütörtökön a dél-amerikai ország északnyugati banántermesztő vidékén, Apartado városában. Az 50-100 kilogrammnyi robbanóanyagot tartalmazó pokolgépet egy tejeskannákat szállító teherautóban helyezték el az egyik helyi hotel előtt. A robbanás ereje szinte teljesen lerombolta a szállodát, és jelentős kárt tett a környező épületekben, köztük egy rendőrőrsben. Iszlámábád - Erős, a Richter-skálán mérve 7,3-as fokozatú földrengés rázta meg péntek hajnalban Pakisztán nyugati részét. A helyi hatóságok szerint legkevesebb 48 személy életét vesztette, és sokan megsebesültek. Félő azonban, hogy az áldozatok száma ennél magasabb, mert a romok eltakarítása még tart. A rengés epicentruma Baludzsisztán tartomány közigazgatási központjától, Kvettától 13 kilométerre délkeletre volt. A föld helyi idő szerint hajnali két óra után néhány perccel mozdult meg, így a helybélieket álmukban érte a földrengés. KÜLPOLITIKA NATO-CSATLAKOZÁS AZ 50. ÉVFORDULÓRA Solana a bővítés lehetőségeiről A NATO tagállamai között egyelőre nincs teljes egyetértés arról, hogy mely országok kerüljenek be a csatlakozás első csoportjába, azaz hogy a szervezet júliusi madridi csúcsértekezletén pontosan kik kapjanak meghívást a tárgyalások megkezdésére. Ezt Javier Solana, a NATO főtitkára jelentette ki a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune pénteki számában. Solana jelezte, hogy ez a kérdés akár egészen a madridi csúcsig is vita tárgya maradhat. A lap ehhez magyarázatként hozzáfűzte, hogy miközben az amerikai és a német tisztségviselők csak Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot nevezik meg az első csatlakozási kör résztvevőiként, Jacques Chirac francia államfő a múlt héten, bukaresti látogatásán a románok törekvéseit szintén Párizs támogatásáról biztosította. Solana egyébként egy másik párizsi újságnak, a Le Figarónak is interjút adott, s ebben is a NATO-bővítés volt a központi téma. A főtitkár elmondta, hogy a szervezet tagországainak külügyminiszterei május végén Portugáliában tanácskozást tartanak a csatlakozási folyamattal kapcsolatos elképzelések megvitatásáról, de az első körbe bekerülő országokról nem ők, hanem az állam- és kormányfők hozzák majd meg a döntést. A csatlakozási folyamat egyszerűbb lesz, mint az EU tervezett kibővítése, mert csak egyetlenegy témáról szól, ugyanakkor bonyolultabb is, mert ez a téma rendkívül fontos. Mindenesetre az idei év vége felé a csatlakozási tárgyalások már vagy befejeződnek, vagy legalábbis nagyon előrehaladott állapotban lesznek, így - figyelembe véve a megállapodás ratifikálásához szükséges időtartamot - joggal gondolhatjuk, hogy 1999- ben, a NATO létrehozásának 50. évfordulóján sor kerülhet az új tagállamok belépésére - szögezte le a NATO főtitkára. Kisebbségben a brit kormány Az előzetes várakozásoknak megfelelően péntektől egyfős tényleges alsóházi kisebbségben kénytelen kormányozni a brit konzervatív párt, amely súlyos vereséget szenvedett az egyik északnyugat-angliai körzetben megtartott időközi választáson. A Wirral South választókerületben megrendezett voksolás a péntek hajnali végleges adatok szerint pontosan az országos népszerűségi mutatók szerint végződött: a tory kormánypárt jelöltje 34, az ellenzéki Munkáspárté 52 százaléknyi szavazatot gyűjtött. Éppen a wirrali megmérettetés napján került nyilvánosságra a legfrissebb felmérés, amely szerint a 18 éve megszakítás nélkül országló konzervatívok 31 százalékával szemben a Munkáspárt a lakosság 52 százalékának támogatását tudhatja maga mögött. Új Munkáspárt, új Britannia” - a győztesek autóbusza ezt hirdeti a szavazóknak Magyar embercsempészt fogtak Egy magyar férfi 41 személyt próbált teherautóján hajnalban Németországba csempészni. A 22 éves magyar állampolgár 7,5 tonnás teherautójával tegnap hajnali kettőkor érkezett a Suben-Passau határállomásra. A papírok szerint a vámzárral rögzített ponyvás autón asztalokat és székeket szállított. A határőrök azonban a bevált gyakorlat szerint megmérték a ponyva alatt a szén-dioxidot és a rendkívül magas érték alapján megállapították, hogy emberek vannak a teherautón. A rakomány egy részének lepakolása után kiderült, hogy 40 férfi és egy nő szorongott a magyar autón. Az utasok szerbek és koszovói albánok voltak, akik elmondásuk szerint Magyarországon szálltak fel a teherautóra, és a csempészésért 300- 500 márkát fizettek. A magyar gépjárművezető tagadja az embercsempészést és azt állítja, hogy útközben véletlenül akadt össze délszláv utasaival. Állítása szerint semmifajta anyagi ellenszolgáltatást nem kapott az útért. A kihallgatásokból egyelőre nem derült ki, hogy magányos csempészről van szó, vagy szervezett banda húzódik meg a háttérben. Magyar embercsempészeket tavaly is több ízben lepleztek le a német határon, közülük többen is börtönbe kerültek. Bűnös bélyeggyűjtő Háromévi börtönbüntetésre ítélte pénteken egy ausztrál bíróság Brian Burke-öt, Nyugat-Ausztrália szövetségi állam volt miniszterelnökét, mert 120 ezer ausztrál dollárnyi (91 ezer amerikai dollár) közpénzt tulajdonított el. Azt vallotta bírái előtt, hogy főként bélyeggyűjteményének gazdagítására költötte el a pártjától, a Munkáspárttól csíbolt pénzt, amelyet politikai adományok címén vett fel. Burke egyébként 1994-ben már hét hónapot börtönben ült, mert akkor 17 ezer ausztrál dollár értékben fel nem használt parlamenti utazási hozzájárulást vágott zsebre. 1997. MÁRCIUSI., SZOMBAT KOLOZSVÁROTT A FŐKONZULÁTUSRÓL Severin Funar ellen Adrian Severin román külügyminiszter pénteken Kolozsvárra látogatott, hogy a helyszínen is válaszoljon azoknak, akik Gheorghe Funar polgármesterrel az élen megpróbálnak hangulatot kelteni a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitása ellen. A külügyminiszter részt vett a városi tanács rendkívüli ülésén, amelyen a polgármester és a pártjához, valamint a Nagy-Románia Párthoz tartozó tanácsosok ismét felsorolták a főkonzulátus ellen szóló állításaikat. Szerintük ezzel „magyar kémközpont” jön létre Erdély szívében, etnikumközi feszültség keletkezik, lovat adnak az RMDSZ alá. Funar egyenesen „Erdély elvesztésének veszélyét” vázolta fel. A külügyminiszter viszont természetesnek nevezte, hogy Bukarest elfogadta a magyar fél kérését a főkonzulátus kolozsvári működésére vonatkozólag. Az intézmény megnyitása ellen kezdeményezett aláírásgyűjtést Severin egyenesen szakadár akciónak nevezte, mivel az külön státust követel Kolozsvárnak, amely pedig az egységes román állam része. Az RMDSZ képviselői és a városi tanács kormánypárti tagjai támogatásukról biztosították a miniszter álláspontját. ÚJ AMERIKAI KOLLÉGÁJÁVAL TALÁLKOZIK Washingtonba utazik Kovács László A magyar külügyminiszter ma hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Kovács László március 6-ig tartózkodik a tengerentúlon. A magyar diplomácia irányítója találkozik Madeleine Albright külügyminiszterrel, a Clinton-adminisztráció nemzetbiztonsági csoportjának vezetőivel, a képviselőház és a szenátus több tagjával, valamint az amerikai média és szakértői körök számos képviselőjével. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő az MTI-nek elmondta: a látogatás lehetőséget nyújt hazánk euroatlanti integrációs elképzeléseinek, valamint a magyar felkészülés helyzetének ismertetésére. A külügyi szóvivő tájékoztatása szerint Kovács László jelezni fogja tárgyalópartnereinek, hogy Magyarország nemcsak „fogyasztója” kíván lenni a NATO- csatlakozásnak, hanem ahogy a délszláv békefenntartás során az IFOR, majd az SFOR keretében már bizonyította - részt kíván venni a közös feladatokban. A NATO-bővítéssel kapcsolatban az elmúlt hetekben napvilágot látott, egymásnak ellentmondó hírekkel kapcsolatban Szentiványi Gábor hangsúlyozta: Magyarország a NATO madridi csúcsértekezletétől várja, hogy megnevezze azokat az országokat, amelyekkel tárgyalásokat kezd a tagfelvételről. „Az eddigi jelzések szerint jó eséllyel pályázunk arra, hogy a bővítés első körében csatlakozzunk a NATO-hoz” - közölte a szóvivő. ___________K_CS.___________ MÉG MINDIG A NATO szerepel a európai sajtó híreinek élvonalában. Nyilatkozatok és ellennyilatkozatok, találgatások és cáfolatok foglalkoznak az Atlanti Szövetség bővítésnek terveivel. Ez többé-kevésbé érthető is, hiszen alig több mint negyedév van hátra addig a csúcsértekezletig, amelynek döntenie kell, hogy mely országokat hívnak el a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A hét elején némi meglepetést okozott Budapesten az a jelentés, amely szerint Magyarország nem kerülhet be az „első körbe”, de ezt a brüsszeli értesülést gyorsan megcáfolták. Igaz, tulajdonképpen mind a hír, mind a cáfolat egyelőre találgatásnak számít, hiszen hivatalos közlés arról, kik lesznek az elsők, változatlanul nincsen. Az ilyesfajta spekulációnál sokkalta lényegesebb, hogy miként alakul Oroszország magatartása. A NATO vezetői ugyan minden alkalommal leszögezik, hogy Moszkvának nem lehet vétójoga az új tagok felvételével kapcsolatban, de azért lázasan keresik az olyan megoldást, amelynek elfogadásával a kecske - pontosabban a medve - is jóllakik és a káposzta is megmarad. Borisz Jelcin a hét elején bizonyos fokú derűlátással nyilatkozott ennek lehetőségéről. Hogy ez az optimizmus kellően megalapozott-e, azt majd az orosz elnök és Bill Clinton amerikai államfő alig néhány nap múlva Helsinkiben sorra kerülő csúcstalálkozója mutathatja meg. Addig viszont folytatódnak a lázas tárgyalások. Primakov orosz külügyminiszter és Solana NATO főtitkár brüsszeli megbeszélésén egyelőre még semmit sem sikerült tisztázni. Oroszország ugyanis jogilag kötelező érvényű szerződésben akar megállapodni a NATO-val kialakítandó új viszonyról, az Atlanti Szövetség viszont egy „charta” elfogadását javasolja az európai biztonság újfajta megközelítéséről. Egy ilyen dokumentum messzemenő együttműködést kínál Oroszországnak, bizonyos garanciákat is ad biztonságának megszilárdításához, de nem nyújt neki beleszólási jogot a NATO ügyeibe. BORISZ JELCIN magatartása egyelőre nem világos sem ebben a kérdésben, sem más, immár Oroszország belügyeit érintő kérdésekben. Az orosz elnök a hosszú szünet után szemmel láthatóan erőteljesebben szól bele Moszkva kül- és belpolitikájának alakításába. Az elmúlt héten már csaknem teljes értékűnek lehetett tekinteni a hosszú betegség után visszatért elnök tevékenységét, s ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy haladéktalanul megkezdte az orosz kormány neki tetsző átalakításának előkészítését, szembeszállt az orosz parlament, a duma olyan lépéseivel, amelyek gyöngítették volna helyzetét, lépéseket tett a meglehetősen szétzilált orosz politika és gazdaság rendbehozatalára. Sokan remélik, hogy Jelcinnek valóban sikerül megszilárdítania hatalmát, mert ez teszi valószínűvé, hogy Oroszországban mégiscsak folytatódik a bizonytalan, botladozó, de jó irányba mutató átalakulás. A belső helyzet megszilárdítása pedig a nemzetközi politikában is megbízhatóbb, szavahihetőbb orosz magatartást hozhat. A VILÁG EGY HETE Királyi vendég Gemencen Magyarországra érkezik vasárnap Fülöp edinburghi herceg, II. Erzsébet királynő férje, aki ezúttal elsősorban környezetvédelmi küldetést teljesít. A királyi vendég a Természetvédelmi Világalap (World- Wide Fund for Nature) tiszteletbeli elnöki minőségében látogat Magyarországra. Programjában szerepel egyebek mellett a gemenci tájvédelmi térség megtekintése, s részt vesz egy dunai hajóúton is. Magyarország az első állomása világ körüli útjának, amely érinti Törökországot, Oroszországot, több arab emírséget, Mongóliát, Japánt, valamint az Egyesült Államokat és Kanadát is. A 76. évében járó herceg több ízben járt már Magyarországon, legutóbb 1993 májusában, II. Erzsébet kíséretében, az uralkodó első hivatalos magyarországi állami látogatása alkalmával. 4 NEM LESZ ELÉG AZ ELNÖKI FIZETÉS Clinton Bill Clinton elnök és felesége hozzávetőleg 2,25 millió dollárral tartozik azoknak a nagy hírű ügyvédi irodáknak, amelyek az érdekeiket képviselik az őket érintő különböző vizsgálatokban és bírósági ügyekben. Az elnöki házaspár továbbra is vészesen az anyagi csőd szélén táncol - technikai értelemben akár már ki is akaszthatja a táblát -, annak ellenére, hogy már több mint hétszázötvenezer dollárt megtérített tartozásából. Az ügyvédi költségek nagy része a Whitewater-ingat számlát lanüggyel kapcsolatos jogi szolgáltatásokból származik. Az elnök még egy ügyben érintett: egy Paula Jones nevű hölgy hétszázezer dolláros kártérítést követelő polgárjogi keresetet nyújtott be ellene a Little Rock-i (Arkansas állam) bíróságon azon a alapon, hogy az elnök még arkansasi kormányzó korában „szexuális élvezetnyújtásra” akarta rávenni. A tetemes ügyvédi költségeknek az évi kétszázezer dolláros elnöki fizetés csak az elenyésző hányadát fedezi. Sirályokkal táncol A nem mindennapi szépségű felvétel Kaliforniában készült, Ventura város tengerparti homokján. A képen valóban úgy tűnik, hogy a 11 éves John Goldman valamiféle előre készült koreográfia alapján táncolna együtt a sirályokkal.