Heves Megyei Nap, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

2HEVES MEGYEI NAP Moszkva, Washington Az orosz és az amerikai elnök csütörtökön este beszélt telefonon egymással, „fontos, nemzetközi politikai kérdésekről” - közölte a moszkvai elnöki sajtóiroda. Bill Clinton azután hívta fel Borisz Jelcint, hogy Csiang Cö-min kínai elnökkel Washingtonban befejezte csúcstalálkozóját. A félórás beszélgetésen Clinton tájékoztatta orosz kollégáját a kínai-amerikai csúcstalálkozó eredményeiről. Szót ejtettek a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről, tekintettel a jövő év első felében esedékes, következő orosz-amerikai csúcstalálkozóra. Varsó - Tegnap letette a hivatali esküt az új lengyel kormány. Aleksander Kwasniewski köztársasági elnök péntek délután hivatalosan is megbízta Jerzy Buzeket a kormány vezetésével, majd átadta a kinevezéseket a kabinet 22 tagjának. Buzeknek két hét áll rendelkezésére a kormányprogram előterjesztésére. A kabinet ténylegesen csak azután láthat munkához, hogy az expozét követő bizalmi szavazáson a honatyák többsége támogatásáról biztosítja a kormányt. Párizs Kilencévi börtönbüntetésre ítélte a párizsi különleges esküdtszék csütörtökön azt a francia atomfizikust, aki 1989 és 1990 között titkos dokumentumokat értékesített pénzért a szovjet titkosszolgálatnak. Francis Temperville elismerte, hogy iratokat adott el, "de mint mondta, nem volt tudatában annak, hogy a volt Szovjetunió javára dolgozik. A 40 éves férfi az Atomenergetikai Főbiztosság munkatársaként két év alatt mintegy száz iratot adott át egy KGB-ügynöknek. Róma - Súlyos szerencsétlenség történt pénteken Milánóban a Galeazzi kórházban. A túlnyomásos kamra berendezéseinek meghibásodása következtében meghalt tíz beteg és egy ápolónő. Az első jelentések szerint a kórházban kisebb tűz ütött ki, s elromlottak a túlnyomásos kamrát szabályozó berendezések. Bár a tüzet sikerült gyorsan eloltani, a kamrába oxigént juttató gép leállt, így az áldozatok megfulladtak. KÜLPOLITIKA MOSZKVÁBAN TÁRGYAL A FRANCIA KORMÁNYFŐ „Meglepően közeli nézetek” A francia kormányfő olyan NATO-bővítés híve, amely „nem keltene nyugtalanságot Oroszországban”. Lionel Jospin ezt pénteken, a moszkvai Lomonoszov Egyetem francia kollégiumának diákjai előtt mondott beszédében hangsúlyozta, kiemelve, hogy Franciaország megkülönböztetett figyelmet szentel e tényezőnek. Jospin, akinek hivatalba lépte óta ez az első jelentős külföldi útja, csütörtökön érkezett háromnapos látogatásra az orosz fővárosba, a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság ma kezdődött ülésére. Az ülés társelnöke Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök. A francia kormányfő előzőleg Borisz Jelcin elnökkel folytatott megbeszélésén „elsőbbséget élvező partneri viszonynak” minősítették az oroszfrancia kapcsolatokat. Tegnapi előadásában úgy vélte, hogy „Moszkva és Párizs valamennyi jelentősebb nemzetközi kérdésben meglepően közeli nézeteket vall, illetve célokat követ”. Megerősítette, hogy Párizs támogatja Oroszország belépését a Kereskedelmi Világszervezetbe, továbbá teljes integrálódását a vezető államokat tömörítő Nyolcak klubjába. Jospint több miniszter és számos üzletember is elkísérte Moszkvába, s a francia miniszterelnök látogatása során több kétoldalú megállapodást írnak alá, egyebek között a vámegyüttműködésről, illetve a Renault- és a Moszkvicsgyárak kooperációjáról. A két kormányfő a bizottsági ülés előtt Ismét nő lett az elnök Írországban Az urnák lezárása utáni első, nem hivatalos felmérések alapján bizonyosnak tűnt, hogy az ír elnökválasztás eredményeként a köztársaság államfői székébe a fő esélyes, Mary McAleese belfasti egyetemi professzor ülhet. McAleese asszonynak négy, politikai értelemben meglehetősen súlytalan vetélytárssal kellett megküzdenie az egyébként teljesen ceremoniális, a világ legkevesebb jogkörével járó ír elnöki tisztségért, amelynek viselőjére olyan kevés politikai felelősség hárul, hogy egyes elemzések az államfői intézmény puszta létjogosultságát is megkérdőjelezik. Mary McAleese a neves belfasti Queen’s Egyetem dékánhelyettese és jogi karának igazgatója. Sokan - főleg északír protestáns körökben - azt tartják róla, hogy az IRA katolikus, terrorcsoport politikai fedőszervének (Sinn Fein) elkötelezett híve és támogatója, jóllehet ő maga ezt határozottan és rendre cáfolja. McAleese asszony számára mindenesetre komoly politikai kihívás lesz az a rendkívüli tekintély, megbecsülés és méltóság, amelyet elődje, Mary Robinson vívott ki magának az államfői székben eltöltött hét év alatt. Most már mosolyoghat Pisztoly az ülésteremben Szenátortársainak fémdetektoros ellenőrzését követeli Radu Timofle román honatya, hogy megállapítható legyen, hoznak-e fegyvert és lőszert az ülésekre. A szenátor az újságírók jelenlétében „leplezte le” parasztpárú társát, Serban Sandulescut, akinek zakózsebe gyanúsan kidudorodott: mint kitűnt, a honatya gázpisztolyt hord magánál, védelmi fegyverként. Sandulescu, akit Rambónak becéznek kollégái, a román televízióban bemutatva gázpisztolyát annak „védelmi jellegét” hangsúlyozta. Timofte viszont abbeli aggodalmának adott hangot, hogy ha kollégái fegyvert visznek be az ülésre, előbb-utóbb akár lövöldözés is kezdődhet valamelyik különösen felforrósodó vitában. Nem mentes a vámmentes Az Európai Bizottság az EU-tagállamok vámmentes kereskedelmi szektorának értésére adta, hogy nincs több haladék: 1999. június végén egészen biztosan megszűnik az EU-n belüli utasforgalom számára az adó- és illetékmentes árusítás. Az adómentes vásárlást az EU-n belül már 1992-ben, az egységes belső piac kezdetekor meg kellett volna szüntetni, ám a szektornak sikerült kijárnia hét év haladékot. A héten újabb kampányt kezdtek a kereskedők, egyebek között a munkahelyek megóvásával érvelve: adataik szerint mintegy 50 ezer munkahely szűnhet meg. POZSONY NEM AKAR MEGBÉKÉLÉST Rudolf Chmel a magyarellenességről Politikai öngyilkossággal játszik az, aki ma a szlovák politikában a magyar-szlovák megbékélés gondolatát szorgalmazza -jelentette ki Rudolf Chmel, a magyar-szlovák kapcsolatok pozsonyi kutatója, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete a Práca című szlovák szakszervezeti napilapban tegnap megjelent nyilatkozatában. Aligha egyszerű a mai Szlovákiában szlovák-magyar megbékélésről, vagy ha úgy tetszik, kiegyezésről beszélni akkor, amikor egy idei közvélemény-kutatásból kiderül: szlovákoknak csupán egyharamada pártolja azt, hogy a szlovákiai magyar kisebbséggel türelmes tárgyalások során kell egyezségre jutni. Szlovákiában korántsem olyan egyszerű arról beszélni, hogy béküljünk meg, egyezzünk ki a magyarokkal akkor, amikor ugyanebből a felmérésből kiderül, hogy a szlovákok 54 százaléka a szlovák nemzeti érdekek erélyes védelmezését szorgalmazza, amikor a magyar kisebbség - és egyáltalán, a magyarországi magyarok - elleni konfrontációs politikát tartja helyénvalónak, amikor ezt a szemléletet a szlovákoknak csupán 28 százaléka helyteleníti - mondotta. Chmel szerint a szlovák kormánykoalíció honatyái a nemzeti ellentéteket és előítéleteket fortyogtató üst alatti tűzre igencsak nagy buzgalommal rakják a fahasábokat, míg az ellenzéki demokraták inkább lapítanak - mert isten ments, hogy az ötvenes évekből ismert elődjeiktől tanuló koalíciós honatyák renegátnak, janicsárnak, nemzetárulónak nevezzék őket. A szlovák-magyar kapcsolatokban csakis egy új szlovák kormány hozhat lényeges változást - hangoztatta nyilatkozatában a politikus. A pápa az antiszemitizmusról Az antiszemitizmust semmi sem igazolja, s a leghatározottabban el kell ítélni. Az antiszemitizmus kialakulásáért a keresztény világ felelős, de az egyház maga nem — hangsúlyozta pénteken II. János Pál pápa, amikor a zsidóellenesség kereszténységen belüli gyökereit feltáró tudományos konferencia részvevőit fogadta. A keresztény világban meglévő, a zsidókkal kapcsolatos téves nézetek „sok lelkiismeretet elaltattak”. Amikor Európában folyt a zsidóüldözés, „azok mellett a keresztények mellett, akik életük kockáztatását is beleértve mindent megtettek az üldözöttek megmentéséért, sokak lelki ellenállása nem felelt meg annak, amit az emberiség joggal elvárhatott Krisztus tanítványaitól”. Ezért tiszta képet kell alkotni a múltról, „az emlékezet megtisztulására van szükség”, és le kell szögezni, hogy „az antiszemitizmust semmi nem igazolja, s teljes mértékben el kell ítélni” -jelentette ki. II. János Pál a konferencia munkájához azt az útmutatást adta, hogy „az egyház határozottan elítéli a népirtás minden formáját, mindazokat a fajgyűlölő nézeteket, amelyek ehhez ösztönzést adnak, igazolni próbálják”. ___________________K_CS.___________________ ÉPPEN TÍZ ÉVE annak, hogy a New York-i tőzsdén hatalmas válság robbant ki. Szinte napra pontosan az évfordulón zuhantak ismét nagyot a Wall Streeten a részvények árfolyamai. Igaz, a válság nem itt indult útjára, hanem sok ezer kilométerrel távolabb, Hongkong tőzsdéjén, sőt pontosabban egy ázsiai „kistigris”, Thaiföld gazdasági nehézségeivel kezdődött meg az a pánik, amely a világ minden tőzsdéjét, így a budapestit is megrendítette. Sokféle magyarázat született arra, hogy mi váltotta ki a jelenlegi gondokat - hiszen például az Egyesült Államokban minden korábbinál jobbnak látszik a gazdaság helyzete, és az árfolyamok zuhanása olyan országokat is érintett, amelyek hasonlóan jó eredményekkel dicsekedhetnek. Sok igazság van abban a megállapításban, hogy az elmúlt években a részvények tőzsdei árfolyama egyre inkább túlértékeltté vált, elszakadt a tényleges gazdasági teljesítményektől, s ennek előbb-utóbb meg kellett nyilvánulnia az árfolyamokban is. Ez azonban még mindig nem ad teljes magyarázatot arra, hogy miért terjedt ki ilyen villámgyorsan a pánik az egész világra. A magyarázat minden bizonnyal egyetlen, mostanában igen gyakran hallott szó: a „globalizálódás”, a világgazdaság olyan újfajta szerkezete, amelyben az egyes országok gazdasága, pénzügye egyre inkább kölcsönös függésbe kerül egymástól, a multinacionális vállalatok világot átfogó hálózata szintén minden ország gazdaságát befolyásolja, s a financiális műveletek egyre inkább önállósulnak. Úgy tűnik, hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a hongkongi tőzsde „tüsszentése” akár Budapesten is influenzajárványt okoz - legalábbis a tőzsde falai között. ÉPPEN TIZENKÉT ÉVE annak, hogy utoljára járt kínai elnök az Egyesült Államok fővárosában. Csiang Cö-min mostani látogatása már csak ezért is nagy jelentőségű. Ami különösen fontossá teszi ezt az utat, az, hogy Washington és Peking most félretette az ideológiai és a politikai megfontolásokat, a gazdasági megállapodások érdekében. Az amerikai közvéleménynek - ahogy azt a washingtoni és New York-i tüntetések megmutatták- egyáltalán nem tetszik az, ahogyan a kínai vezetés kezeli az emberi, politikai szabadságjogokat. Nagyon is tetszik viszont, hogy a Boeing repülőgépgyártó vállalat hosszú évekre szóló, sok tízmilliárd dollárt jelentő megrendeléseket kap. Tulajdonképpen ez is része az említett „globalizációs” folyamatnak, annak, hogy a világon egyre inkább a gazdasági érdekek szabják meg a politikai döntéseket, háttérbe szorul vagy teljesen el is tűnik az ideológia különbsége. Peking és Washington mostani látványos kézfogása talán csak azzal a kézfogással hasonlítható össze, amely annak idején - ugyancsak az amerikai fővárosban - az egykori Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan, az akkori amerikai elnök találkozóján történt meg. Azóta a Szovjetunió eltűnt a világ térképéről. A Kínai Népköztársaságot aligha fenyegeti ilyen veszély. Az azonban könnyen megtörténhet, hogy Kínában sem az ideológia, hanem a gazdaság érdeke szabja meg a jövőben a politikát. 1997. NOVEMBERI., SZOMBAT Gyilkolt-e a Országos megdöbbenést keltett Nagy-Britanniában annak a pernek a kimenetele, amelyben a bostoni bíróság esküdtszéke bűnösnek nyilvánított emberölésben egy 19 éves brit gyermekfelvigyázót. A bírósági eljárás Louise Woodward ellen folyt, azzal a váddal, hogy a tehetős amerikai orvoscsalád által alkalmazott angol au pair február 4-én megölte a gondjaira bízott gyermekek egyikét, a 8 hónapos Matthew Eappent. Woodwardot a brit közvélemény teljesen egyértelműen ártatlannak tartja a terhére rótt vádban, vagyis abban, hogy a gondjaira bízott 8 hónapos kisfiú súlyos fejsérülések miatt februárban elhunyt. A szakértők elképzelhetetlennek nevezték az ügyész azon állítását, hogy a lány hosszú perceken át rendkívüli erővel rázta volna a baby-sitter- csecsemőt, majd fejét valamely kemény tárgyhoz csapta, s így keletkeztek a kisfiú végzetes agysérülései. Woodward szülőhelyén, egy észak-angliai kisvárosban, amelynek lakói egyenesben nézték a történteket, péntek hajnalban hisztérikus jelenetek törtek ki, s mindenki az amerikai jogrendet átkozta. A pénteki nagy brit lapok a végzés kihirdetésének hajnali időpontja ellenére többoldalas elemzésekben számoltak be a történtekről. A The Times szerint a per „kihozta a legrosszabbat az egyébként is ócska amerikai jogszolgáltatásból... az emberek vért akarnak látni, s a politikai alapon választott ügyészek, ezen igényt kiszolgálva, mindig a lehető legsúlyosabb vádra törekszenek.” Búcsú a tengerektől Helikopteres díszkíséretet kapott a skót partok mellett a Britannia, a brit uralkodóház „nyugdíjba vonuló” hajója. Az 1953-ban elkészült hajó az öt kontinens sok városába vitte II. Erzsébet királynőt és családjának tagjait, de az idő eljárt felette, felújítani nem érdemes, s a parlament döntése alapján nem is lesz utóda: túl sokba kerülne egy újabb királyi jacht megépítése. A Britannia azért megkapja a kellő tiszteletet: a tengerektől búcsúzva a szigetország nyolc kikötőjében köszöntik ünnepélyesen, mielőtt végleg kikötne.