Heves Megyei Nap, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

2HEVES MEGYEI NAP Moszkva, Washington­­ Az orosz és az amerikai elnök csütörtökön este beszélt tele­fonon egymással, „fontos, nemzetközi politikai kérdé­sekről” - közölte a moszkvai elnöki sajtóiroda. Bill Clinton azután hívta fel Borisz Jelcint, hogy Csiang Cö-min kínai el­nökkel Washingtonban befe­jezte csúcstalálkozóját. A fél­órás beszélgetésen Clinton tá­jékoztatta orosz kollégáját a kínai-amerikai csúcstalálkozó eredményeiről. Szót ejtettek a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről, tekintettel a jövő év első felében esedékes, kö­vetkező orosz-amerikai csúcs­­találkozóra. Varsó - Tegnap letette a hivatali esküt az új lengyel kormány. Aleksander Kwasni­ewski köztársasági elnök pén­tek délután hivatalosan is megbízta Jerzy Buzeket a kor­mány vezetésével, majd átad­ta a kinevezéseket a kabinet 22 tagjának. Buzeknek két hét áll rendelkezésére a kor­mányprogram előterjesztésé­re. A kabinet ténylegesen csak azután láthat munkához, hogy az expozét követő bizal­mi szavazáson a honatyák többsége támogatásáról bizto­sítja a kormányt. Párizs­­ Kilencévi börtön­­büntetésre ítélte a párizsi kü­lönleges esküdtszék csütörtö­kön azt a francia atomfizikust, aki 1989 és 1990 között titkos dokumentumokat értékesí­tett pénzért a szovjet titkos­­­szolgálatnak. Francis Temper­­ville elismerte, hogy iratokat adott el, "de­ mint mondta, nem volt tudatában annak, hogy a volt Szovjetunió javára dolgozik. A 40 éves férfi az Atomenergetikai Főbiztosság munkatársaként két év alatt mintegy száz iratot adott át egy KGB-ügynöknek. Róma - Súlyos szerencsét­lenség történt pénteken Milá­nóban a Galeazzi kórházban. A túlnyomásos kamra beren­dezéseinek meghibásodása következtében meghalt tíz be­teg és egy ápolónő. Az első je­lentések szerint a kórházban kisebb tűz ütött ki, s elromlot­tak a túlnyomásos kamrát sza­bályozó berendezések. Bár a tüzet sikerült gyorsan elolta­ni, a kamrába oxigént juttató gép leállt, így az áldozatok megfulladtak. KÜLPOLITIKA MOSZKVÁBAN TÁRGYAL A FRANCIA KORMÁNYFŐ „Meglepően közeli nézetek” A francia kormányfő olyan NATO-bővítés híve, amely „nem keltene nyugtalanságot Oroszországban”. Lionel Jospin ezt pénteken, a moszkvai Lomonoszov Egyetem francia kollégiumának diákjai előtt mondott beszédében hangsúlyozta, kiemelve, hogy Franciaország megkülön­böztetett figyelmet szentel e tényezőnek. Jospin, akinek hivatalba lépte óta ez az első jelentős külföldi útja, csütörtökön érkezett há­romnapos látogatásra az orosz fővárosba, a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság ma kezdődött ülésére. Az ülés társelnöke Viktor Csernomir­­gyin orosz miniszterelnök. A francia kormányfő előzőleg Borisz Jelcin elnökkel folyta­tott megbeszélésén „elsőbbsé­get élvező partneri viszony­nak” minősítették az orosz­francia kapcsolatokat. Tegnapi előadásában úgy vélte, hogy „Moszkva és Pá­rizs valamennyi jelentősebb nemzetközi kérdésben megle­pően közeli nézeteket vall, il­letve célokat követ”. Megerő­sítette, hogy Párizs támogatja Oroszország belépését a Ke­reskedelmi Világszervezetbe, továbbá teljes integrálódását a vezető államokat tömörítő Nyolcak klubjába. Jospint több miniszter és számos üzletember is elkísér­te Moszkvába, s a francia mi­niszterelnök látogatása során több kétoldalú megállapodást írnak alá, egyebek között a vámegyüttműködésről, illetve a Renault- és a Moszkvics­­gyárak kooperációjáról. A két kormányfő a bizottsági ülés előtt Ismét nő lett az elnök Írországban Az urnák lezárása utáni első, nem hivatalos felmérések alapján bizonyosnak tűnt, hogy az ír elnökválasztás eredményeként a köztársaság államfői székébe a fő esélyes, Mary McAleese belfasti egyete­mi professzor ülhet. McAleese asszonynak négy, politikai értelemben meglehetősen súlytalan ve­télytárssal kellett megküzde­nie az egyébként teljesen ce­­remoniális, a­­ világ legkeve­sebb jogkörével járó ír elnöki tisztségért, amelynek viselőjé­re olyan kevés politikai fele­lősség hárul, hogy egyes elemzések az államfői intéz­mény puszta létjogosultságát is megkérdőjelezik. Mary McAleese a neves belfasti Queen’s Egyetem dé­kánhelyettese és jogi karának igazgatója. Sokan - főleg északír protestáns körökben - azt tartják róla, hogy az IRA katolikus, terrorcsoport politi­kai fedőszervének (Sinn Fein) elkötelezett híve és támogató­ja, jóllehet ő maga ezt határo­zottan és rendre cáfolja. McA­leese asszony számára min­denesetre komoly politikai kihívás lesz az a rendkívüli tekintély, megbecsülés és méltóság, amelyet elődje, Mary Robinson vívott ki magá­nak az államfői székben eltöl­tött hét év alatt. Most már mosolyoghat Pisztoly az ülésteremben Szenátortársainak fémdetekto­ros ellenőrzését követeli Radu Timofle román honatya, hogy megállapítható legyen, hoz­nak-e fegyvert és lőszert az ülé­sekre. A szenátor az újságírók jelenlétében „leplezte le” pa­­rasztpárú társát, Serban Sandu­­lescut, akinek zakózsebe gyanú­san kidudorodott: mint kitűnt, a honatya gázpisztolyt hord magánál, védelmi fegyverként. Sandulescu, akit Rambó­­nak becéznek kollégái, a ro­mán televízióban bemutatva gázpisztolyát annak „védelmi jellegét” hangsúlyozta. Ti­­mofte viszont abbeli aggodal­mának adott hangot, hogy ha kollégái fegyvert visznek be az ülésre, előbb-utóbb akár lövöldözés is kezdődhet vala­melyik különösen felforróso­dó vitában. Nem mentes a vámmentes Az Európai Bizottság az EU-tagállamok vámmentes kereskedelmi szektorának értésére adta, hogy nincs több haladék: 1999. június végén egészen biztosan megszűnik az EU-n belüli utasforgalom számára az adó- és illetékmentes áru­sítás. Az adómentes vásár­lást az EU-n belül már 1992-ben, az egységes bel­ső piac kezdetekor meg kellett volna szüntetni, ám a szektornak sikerült kijár­nia hét év haladékot. A hé­ten újabb kampányt kezd­tek a kereskedők, egyebek között a munkahelyek meg­óvásával érvelve: adataik szerint mintegy 50 ezer munkahely szűnhet meg. POZSONY NEM AKAR MEGBÉKÉLÉST Rudolf Chmel a magyarellenességről Politikai öngyilkossággal játszik az, aki ma a szlovák poli­tikában a magyar-szlovák megbékélés gondolatát szorgal­mazza -jelentette ki Rudolf Chmel, a magyar-szlovák kap­csolatok pozsonyi kutatója, Csehszlovákia utolsó budapes­ti nagykövete a Práca című szlovák szakszervezeti napilap­ban tegnap megjelent nyilatkozatában.­ ­ Aligha egyszerű a mai Szlo­vákiában szlovák-magyar megbékélésről, vagy ha úgy tetszik, kiegyezésről beszélni akkor, amikor egy idei közvéle­mény-kutatásból kiderül: szlovákoknak csupán egyhar­­a­mada pártolja azt, hogy a szlo­vákiai magyar kisebbséggel tü­relmes tárgyalások során kell egyezségre jutni. Szlovákiában korántsem olyan egyszerű ar­ról beszélni, hogy béküljünk meg, egyezzünk ki a magya­rokkal akkor, amikor ugyaneb­ből a felmérésből kiderül, hogy a szlovákok 54 százaléka a szlo­vák nemzeti érdekek erélyes védelmezését szorgalmazza, amikor a magyar kisebbség - és egyáltalán, a magyarországi magyarok - elleni konfrontáci­ós politikát tartja helyénvaló­nak, amikor ezt a szemléletet a szlovákoknak csupán 28 százaléka helyteleníti - mon­dotta. Chmel szerint a szlovák kor­mánykoalíció honatyái a nem­zeti ellentéteket és előítéleteket fortyogtató üst alatti tűzre igencsak nagy buzgalommal rakják a fahasábokat, míg az el­lenzéki demokraták inkább la­pítanak - mert isten ments, hogy az ötvenes évekből ismert elődjeiktől tanuló koalíciós hon­atyák renegátnak, janicsárnak, nemzetárulónak nevezzék őket. A szlovák-magyar kap­csolatokban csakis egy új szlo­vák kormány hozhat lényeges változást - hangoztatta nyilat­kozatában a politikus. A pápa az antiszemitizmusról Az antiszemitizmust semmi sem igazolja, s a leghatározottabban el kell ítélni. Az antiszemi­tizmus kialakulásáért a keresztény világ fele­lős, de az egyház maga nem — hangsúlyozta pénteken II. János Pál pápa, amikor a zsidóel­­lenesség kereszténységen belüli gyökereit fel­táró tudományos konferencia részvevőit fo­gadta. A keresztény világban meglévő, a zsidók­kal kapcsolatos téves nézetek „sok lelkiismere­tet elaltattak”. Amikor Európában folyt a zsi­dóüldözés, „azok mellett a keresztények mel­lett, akik életük kockáztatását is beleértve min­dent megtettek az üldözöttek megmentéséért, sokak lelki ellenállása nem felelt meg annak, amit az emberiség joggal elvárhatott Krisztus tanítványaitól”. Ezért tiszta képet kell alkotni a múltról, „az emlékezet megtisztulására van szükség”, és le kell szögezni, hogy „az antisze­mitizmust semmi nem igazolja, s teljes mér­tékben el kell ítélni” -jelentette ki. II. János Pál a konferencia munkájához azt az útmutatást adta, hogy „az egyház határo­zottan elítéli a népirtás minden formáját, mindazokat a fajgyűlölő nézeteket, amelyek ehhez ösztönzést adnak, igazolni próbálják”. ___________________K_CS.___________________ ÉPPEN TÍZ ÉVE annak, hogy a New York-i tőzsdén hatalmas válság robbant ki. Szinte napra pontosan az évfordulón zuhantak ismét nagyot a Wall Streeten a részvények árfolyamai. Igaz, a válság nem itt indult útjára, hanem sok ezer kilomé­terrel távolabb, Hongkong tőzsdéjén, sőt pontosabban egy ázsiai „kistigris”, Thai­föld gazdasági nehézségeivel kezdődött meg az a pánik, amely a világ minden tőzs­déjét, így a budapestit is megrendítette. Sokféle magyarázat született arra, hogy mi váltotta ki a jelenlegi gondokat - hiszen például az Egyesült Államokban minden korábbinál jobbnak látszik a gazdaság helyzete, és az árfolyamok zuhanása olyan országokat is érintett, amelyek hasonlóan jó eredményekkel dicsekedhetnek. Sok igazság van abban a megállapításban, hogy az elmúlt években a részvények tőzsdei ár­folyama egyre inkább túlértékeltté vált, el­szakadt a tényleges gazdasági teljesítmé­nyektől, s ennek előbb-utóbb meg kellett nyilvánulnia az árfolyamokban is. Ez azon­ban még mindig nem ad teljes magyaráza­tot arra, hogy miért terjedt ki ilyen villám­gyorsan a pánik az egész világra. A ma­gyarázat minden bizonnyal egyetlen, mostanában igen gyakran hallott szó: a „globalizálódás”, a világgazdaság olyan újfajta szerkezete, amelyben az egyes or­szágok gazdasága, pénzügye egyre in­kább kölcsönös függésbe kerül egymás­tól, a multinacionális vállalatok világot átfogó hálózata szintén minden ország gazdaságát befolyásolja, s a financiális műveletek egyre inkább önállósulnak. Úgy tűnik, hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a hongkongi tőzsde „tüsszentése” akár Budapesten is influenzajárványt okoz - legalábbis a tőzsde falai között. ÉPPEN TIZENKÉT ÉVE annak, hogy utoljára járt kínai elnök az Egyesült Álla­mok fővárosában. Csiang Cö-min mostani látogatása már csak ezért is nagy jelentősé­gű. Ami különösen fontossá teszi ezt az utat, az, hogy Washington és Peking most félretette az ideológiai és a politikai meg­fontolásokat, a gazdasági megállapodások érdekében. Az amerikai közvélemény­nek - ahogy azt a washingtoni és New York-i tüntetések megmutatták- egyál­talán nem tetszik az, ahogyan a kínai ve­zetés kezeli az emberi, politikai szabad­ságjogokat. Nagyon is tetszik viszont, hogy a Boeing repülőgépgyártó vállalat hosszú évekre szóló, sok tízmilliárd dol­lárt jelentő megrendeléseket kap. Tulaj­donképpen ez is része az említett „globa­­lizációs” folyamatnak, annak, hogy a vi­lágon egyre inkább a gazdasági érdekek szabják meg a politikai döntéseket, hát­térbe szorul vagy teljesen el is tűnik az ideológia különbsége. Peking és Wa­shington mostani látványos kézfogása ta­lán csak azzal a kézfogással hasonlítható össze, amely annak idején - ugyancsak az amerikai fővárosban - az egykori Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan, az akkori amerikai elnök találkozóján történt meg. Azóta a Szovjetunió eltűnt a világ térképéről. A Kí­nai Népköztársaságot aligha fenyegeti ilyen veszély. Az azonban könnyen meg­történhet, hogy Kínában sem az ideoló­gia, hanem a gazdaság érdeke szabja meg a jövőben a politikát. 1997. NOVEMBERI., SZOMBAT Gyilkolt-e a Országos megdöbbenést kel­tett Nagy-Britanniában annak a pernek a kimenetele, amely­ben a bostoni bíróság esküdt­széke bűnösnek nyilvánított emberölésben egy 19 éves brit gyermekfelvigyázót. A bírósági eljárás Louise Woodward ellen folyt, azzal a váddal, hogy a tehetős ameri­kai orvoscsalád által alkalma­zott angol au pair február 4-én megölte a gondjaira bízott gyermekek egyikét, a 8 hóna­pos Matthew Eappent. Wood­­wardot a brit közvélemény tel­jesen egyértelműen ártatlan­nak tartja a terhére rótt vád­ban, vagyis abban, hogy a gondjaira bízott 8 hónapos kis­fiú súlyos fejsérülések miatt februárban elhunyt. A szakér­tők elképzelhetetlennek nevez­ték az ügyész azon állítását, hogy a lány hosszú perceken át rendkívüli erővel rázta volna a baby-sitter- csecsemőt, majd fejét vala­mely kemény tárgyhoz csap­ta, s így keletkeztek a kisfiú végzetes agysérülései. Woodward szülőhelyén, egy észak-angliai kisvárosban, amelynek lakói egyenesben nézték a történteket, péntek hajnalban hisztérikus jelenetek törtek ki, s mindenki az ameri­kai jogrendet átkozta. A pénte­ki nagy brit lapok a végzés ki­hirdetésének hajnali időpontja ellenére többoldalas elemzé­sekben számoltak be a történ­tekről. A The Times szerint a per „kihozta a legrosszabbat az egyébként is ócska amerikai jogszolgáltatásból... az embe­rek vért akarnak látni, s a po­litikai alapon választott ügyé­szek, ezen igényt kiszolgálva, mindig a lehető legsúlyosabb vádra törekszenek.” Búcsú a tengerektől Helikopteres díszkíséretet kapott a skót partok mellett a Britannia, a brit uralkodó­ház „nyugdíjba vonuló” ha­jója. Az 1953-ban elkészült hajó az öt kontinens sok vá­rosába vitte II. Erzsébet­ ki­rálynőt és családjának tagja­it, de az idő eljárt felette, fel­újítani nem érdemes, s a parlament döntése alapján nem is lesz utóda: túl sokba kerülne egy újabb királyi jacht megépítése. A Britan­nia azért megkapja a kellő tiszteletet: a tengerektől búcsúzva a szigetország nyolc kikötőjében köszön­tik ünnepélyesen, mielőtt végleg kikötne.

Next