Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2000. január-június (3. évfolyam, 3-26. szám)

2000-03-19 / 12. szám

A kutatónő szenvedélyes kerékpáros VÉGIGKEREKEZTE A FESTŐI RAIMA VÖLGYÉT Szereti a tiszta hajnalokat, a varázslatos napfelkeltét és a napnyugtát, amelyeket legtöbbször a szőlőkben él meg. A műhelye a szabad ég alatt van. Ott érzi igazán jól magát, amikor műszerével járja a sorokat, hangyaszorgalommal vizsgálja a szőlőleveleket, gondosan rögzíti eredményeit. Ezek dr. Báro Borbála életének fontos részei. Az FVM Egri Szőlésze­ti és Borászati Kutató­­intézet nemzetközi hí­rű osztályvezetőjének emellett legalább annyira lényeges élet­eleme a futás, a kerék­pározás és a túrázás. Azon kevesek közé tar­tozik, akik már három­szor végigkerekezték a festői szépségű Rajna völgyét Németország­ban, életre szóló él­ményt szerezve. Itthon biciklivel járta be a Fer­­tő-tó környékét, To­kajt és a Zempléni­hegységet, gyarapítva közvetlen ismereteit. Somogyország szü­lötte, akinek ereiben szőlészvér csörgedez. Édesapja dr. Báló End­re a szakmájában hír­neves szőlész volt, az egykori Balatonboglári Állami Gazdaság kutatóállomá­sát vezette. Édesanyja szintén szőlész, a boglári Mezőgazda­­sági Szakközépiskola tanára­ként vonult nyugdíjba, és ma is a Balaton-parti városban él. Mindkettőjüktől nagyon sokat kapott útravalóként. - Nagy családból szárma­zom, hárman vagyunk testvérek - emlékszik kora ifjúságára dr. Báló Borbála. - Francia nyelvta­nár szerettem volna lenni, de a fonyódi érettségi után, szüleim ösztönzésére, a Kerté­szeti Egyetemen tanul­tam tovább. Nem bán­tam meg, mert olyan nagyszerű tanárok ta­nítottak, mint dr. Koz­ma Pál akadémikus, dr. Csepregi Pál vagy dr. Hargitai László professzor, akinek a ta­lajtani előadásaira ké­sőbb is szívesen vissza­jártam. 1981-ben, ami­kor diplomát szerez­tem, nem akartam ha­zamenni Boglárra, he­lyette Egert választot­tam. Az akkori borgaz­dasági kombinát árnyékszalai főpincé­szetébe kerültem, ahol a fűszerborok javításá­val foglalkoztam. Ez másfél évet jelen­tett, mert 1983-ban dr. Zilai János, aki koráb­ban tanára volt az egyetemen, Kecskemétre, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetbe hívta. - Megtisztelő volt az ajánlat - folytatja a kutatónő -, öröm­mel mentem, mert Zilai tanár úr sok fiatal szakembert vett maga mellé és iskolát terem­tett. A szőlő fotoszintézisének kutatásával bízott meg, amelynek akkor már világszer­te jelentős eredményei voltak. Ennek a hazai feltételeit igye­keztünk az alföldi városban megteremteni. Szerencsém volt, mert részt vehettem az MTA Szegedi Biológiai Kuta­tóintézetének kétéves nemzet­közi tanfolyamán, és ezzel si­került megalapoznom a kutatá­si területemet. A kapcsolatom azóta is fennmaradt velük. Az élet úgy hozta, hogy Kecske­méten teljesedett ki a tudomá­nyos munkám, doktoráltam. Névjegy: sokat publikál­­tam és hobbiból angol, francia, orosz nyelveket tanultam. Ezál­tal kiterjedt nemzetközi kapcsolatokra tettem szert. Közben sikerült bejárnom a fél világot, és ren­geteg hasznos ismeretet gyűj­töttem. Öt éve jöttem vissza Egerbe a szőlé­szeti kutatóin­tézetbe, egykori kecskeméti kol­légám, dr. Mi­sik Sándor, je­lenlegi igazga­tóm segítségé­vel. Nagyon szeretem ezt a vá­rost a hangulatáért, a gyönyörű környékéért, a nagy múltú sző­lészetéért és borászatáért. A strand környékén találtam ott­honra, és kiváló barátokat, tár­saságot szereztem, amellett, hogy a szakmai munkám betöl­ti az életemet. Több nemzet­közi programban veszek részt francia, német, ameri­kai és izraeli társintézetek­kel. Itthon pedig a pécsi és a kecskeméti kutatóintézettel is vannak közös kísérleteim. A szőlő életének, fejlődésének évről évre való nyomon követé­se csodálatos dolog. Olyan nö­vény, amely jó terméssel hálár­a törő-ja meg dést. Szabadidejé­ben szívesen előveszi ked­venc kerékpár­ját, felpattan rá és karikázik, szép tájakat, ér­dekességeket keresve. Az im­már egy évtize­de vásárolt két­kerekű járművét szívesen meg is mutatja: - Szeretem, mert még soha nem hagyott cserben - emle­geti. - Csupán az a baja, hogy nehéz a váza, ezért szeretnék újat vásárolni. Remélem, sike­rül megfelelőt választanom. Egyébként a családunkban édesanyám volt az, aki szíve­sen kirándult. A testvéröcsém rá­ütött, nagy turista, persze, a hátizsákos­­ hazai túrákon én is szívesen részt veszek. Édes­apám a szőlőkben érezte jól magát, ezért kilométereket gyalogolt az ültetvényeken. Neki ez jelentette az igazi tú­rázást. Nagyon várom a ta­vaszt, hogy áprilisban ott le­hessek a cserháti kerékpártú­rán, májusban pedig a Balaton körüli találkozóra nevezek be a barátaimmal, családokkal, gye­rekekkel egy hosszú hétvégére. Mentusz Károly Neve: dr. Bálo Borbála. Foglalkozása: kertészmérnök. Munkahelye: FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. Beosztása: szőlészeti kutatási osztályvezető. Tudományos fokozata: egyetemi doktor (1986), Ph.D. (1997) Nyelvtudása: angol, francia, orosz, német. Egyesületi tevékenysége: több nemzetközi szakmai szövetség és társaság tagja. Publikációinak száma: félszáz. Hobbija: nyelvtanulás, futás, kerékpározás, turisztika. Dr. Bálo Borbála műszerével szőlőlevelet vizsgál. FOTÓ: PILISY ELEMÉR Kitört szárú csizmában táncolják össze a pénzt Magyarországon ma három olyan majorett-együttes van, me­lyek fellépéseit profi, Nyugat-Európában dolgozó mene­dzserhálózat szervezi. A két nyírségi és a hevesi gárda még­is csupán a sikerben tobzódik, nem az anyagi elismerésben. Nyári turnéjuk előtt kitört szárú csizmáikat szeretnék kicse­réltetni, s az őket kísérő fúvószenekarban is elkelne egy-két új hangszer. A közönség persze nem a háttérmunkáért tap­sol, hanem azt a tudást köszöni meg virág- és csokiesővel, amit a hevesi majorettes lányok immár hosszú idő óta rend­szeresen nyújtanak a nyugat-európai közönségnek. - Óriási előnyei vannak annak, hogy fellépéseinket profi me­nedzserhálózat szervezi évek óta - mondja Lővei János, a Hevesi Fúvós és Majorette Együttes vezetője. Nekünk már csak a szakmai szereplésre kell koncentrálnunk. Arra viszont nagyon keményen, mert amiért fizetnek, azért nagyon meg kell dolgozni. Nyu­gaton nem adnak ám mindenre pénzt. Kőkeményen meg­követelik a színvo­nalat, a pontosságot és a precizitást. Ha késünk vagy a lá­nyok nem bírják az iramot, ott megkö­szönik a fáradozá­sunkat, és biztos, hogy soha többé nem hívnak bennünket. Olyan fegyelmet és pontosságot követel egy-egy külföldi turné, hogy hazánkban szinte el sem le­het azt képzelni, mit kell nyújtani a márkáért vagy a frankért. A csapat ezt az elvá­rást mindig tudta teljesíteni. Annyira szigorúak a feltételek, hogy Luxemburgban három órán át kellett talpon lenni, egyperces pihenőket engedé­lyeztek óránként, emellett sü­tött a nap és égetett a tenger­parti hőség. Gyakorlat, hogy a fesztiválok szervezőinek kezé­ben ott a telefon, és aki túllépi a műsoridőt vagy ront, azt azonnal kiemelik a sorból. Ilyenkor jön a megváltoztatha­tatlan búcsú. - A hevesi lányok tizenéve­sek. Hogyan viselik ezt a ter­het, amit egy-egy fesztivál je­lent? - Nagyon jó az állóképessé­gük. Nekik az nem gond, ha 3-4 órán keresztül tűző napon kell állniuk. A turnék diktálta szigort pedig tudomásul veszik. Egy-egy többhetes fellépéssoro­zat milliós nagyságú költségve­tést feltételez. A szülők mégis megússzák néhány ezer forint­ból, hiszen a lányok megkere­sik a pénzt. Ez a farkastörvénye ennek a világnak. A felkészü­lésnek egyébkéntt az a titka, hogy itthon több száz száza­lékra készítjük fel a lányokat, így, ha nem tudják a maximu­mot nyújtani, akkor is a száz százalék közelében maradnak. S azt nagyon tudatosan megta­nulják, hogy a sikerért dolgozni kell. Tavaly a hamburgi feszti­válon virág- és csokieső hullt rájuk. Ahhoz már tudni kell va­lamit, hogy a német közönség ezt így honorálja. - Ezeken a fesztiválokon mindig új és új produkciót kell nyújtani. Hogyan tudnak lépést tartani az éppen diva­tos számokkal, lépésekkel, koreográfiákkal? - Létezik egy katalógus, amely a várható divatot diktál­ja. Ezt hazánkban nagyon ke­vesen ismerik, nekünk is csak egy bt.-n keresztül sikerül be­szerezni. Az 1999-es katalógus már adja, hogy mire lesz igény 2000-ben. Biztos, hogy a nyu­gat-európai közönség körében sikert arat a Cik-cak rock vagy a Derrick című film zenéje. E prospektus alapján történik a darabválasztás. A lányokat Tabody Istvánná, Zsuzsa ta­nítja be. A gyakorlás és a felké­szülés szinte folyamatos. Már most előre tudjuk, hol lépünk fel az idén, sőt vannak olyan rendezvények, hol évekre elő­re felkérnek bennünket. Éven­te átlagosan 50-52 fellépésünk van, ami csak a nyári rendez­vények alatt jön össze. - Ki támogatja ezt a feltéte­lezhetően nagy rezsivel mű­ködő csoportot? - Teljesen önellátók va­gyunk. Tavaly először a polgár­­mesteri hivataltól kaptunk 105 ezer forintot, s a vállalkozóktól pár ezret. A csapatnak úgy kell dolgozni, hogy megkeresse a működés költségeit, a busz, a kotta, a hangszer vagy a ruha árát. Most például a csizmák­kal vannak gondjaink. Kitört szárú csizmában mégsem táncolhatunk. A ruhát sem ár­tana lecserélni, erről viszont a szülők gondoskodnak.­­ A majorettből viszonylag hamar kiöregszenek a lányok. Meddig lehet ezt csinálni? - Most már ten­dencia, hogy még táncolás közben el­kezdenek hangszeres zenét tanulni, hogy a későbbiekben is a csoporttal maradhas­sanak. A zenekari kí­sérők gyakorlatilag kortalanok. A csapat­ban olyan hangulat alakult ki, hogy min­den lány fél attól, mi lesz, ha egyszer ki kell szállnia. Ezért fordulnak a hangsze­res zene felé. Más­részt amíg a csapat­tal van, bejárja az egész világot, és na­gyon sokat tanul. Az is biztos, hogy a csa­pattagok sokkal ma­gabiztosabbak lesznek, mint azok, akik soha nem szerepel­nek közönség előtt. A mai vi­lágban pedig szükség van erre a magabiztosságra, bármit is csinál a későbbiekben. - Lesz idén is külföldi turné? - Július 6-tól 10-ig Gyulán vagyunk, ahol a 10. majorett­­fesztiválon szerepelünk. Itt minden évben fellépünk. Júli­us 12-től 29-ig pedig indul a nagy nyugat-európai turné. A lányoknak a két program közt csak annyi idejük lesz, hogy ruhát cseréljenek, s máris in­dulnak a tengerparti fellépés­sorozatra. Szuromi Rita * 2000. március 19. ★ KÖZELRŐL ★ 3 HÚSVÉTI VÁSÁR A SULARNÁL március 20-tól valamennyi szobai szőnyegünk 65 % engedménnyel vásárolható meg - 50x90-es összekötő 612,- Ft - 165x230-as belga szőnyeg 6.118,- Ft - 200x290-es CAMEL szőnyeg 13.993,- Ft Padlószőnyegek 50-65 % kedvezménnyel többféle szélességben. - Bükié 734,- Ft/m­ - Anyagában mintás 1.131,- Ft/m PVC 2 m széles középvastag 1.980,- Ft/fm HITELLEHETŐSÉG Kárpótlási jegy beszámítás - árengedmény nélkül Minden kedves Vásárlónknak kellemes, családias húsvéti ünnepeket kívánunk! Eger, Pacsirta u. 2. Ttel.: 36/311-699 Nyitva tartás: hétfő-péntek: 9-17; szombat: 9-12-ig Baktai dűlőben 3600 rrz-en 2200 tőke rizling, csemegeszőlő eladó. Érd.: 06/30-9453-479.1.ár: 220 eFt. *7039* tmd­ai­m Az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Felelős kiadó: KISS SÁNDOR, az AS­M Kft. Heves megyei irodavezetője. Felelős szerkesztő: STANGA ISTVÁN Vezető szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN. Szerkesztőség: Eger, Barkóczy u. 7. sz. 3301 (Pf. 23.). Telefonközpont: 36/513-600, szerkesztőségi telefax: 36/513-605 Hirdetési telefon: 36/513-628, telefax: 36/513-630 A terjesztés ingyenes telefonja: 06/80/513-646. E-mail cím: hmhirlapmail.agria.hu Terjeszti az ÉSZAKHÍR RT. és a kiadó saját árushálózata. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger, Vincellériskola u.3. sz. Felelős vezető: Kopka László HU ISSN 1419-0133 Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyil­vántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a kiadónk érdekeltségébe tar­tozó cégek (Axel Springer - Budapest Kiadói Kft., Axel Springer- Magyarország Kft., Harlequin Magyarország Kft, Hungaropress Saj­­tóterjesztő Kft) előfizetéses megrendelését teljesítjük, akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívjuk figyelmüket «•v #I

Next