Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2004. július-december (7. évfolyam, 27-51. szám)
2004-11-28 / 48. szám
2004. november 28., vasárnap A VILÁG IGAZAI KITÜN TETÉST eddig több mint 600 magyarnak ítélték oda. Régebben a cím birtokosai fát ültethettek Jeruzsálemben, az Igazak Kertjében, ám ez - hely hiányában - ma már nem lehetséges. Helyette egy kőfalra kerül a nevük. Azt egyelőre még nem tudni, hogy Karády Katalin oklevelét és medálját ki kapja majd meg. Hozzátartozókról a kutatók egyelőre nem tudnak, így valószínű, hogy az elismerés vagy a Zsidó Múzeum, vagy pedig a Holokauszt Emlékközpont gyűjteményébe kerül. M l Karády Katalin, az életmentő Kanczler Katalinként látta meg a napvilágot, az ország Karády Katalinként ismerte meg. Rengeteg legenda kering élete nagy titkairól, amelyek nagy részét a sírba vitte. Sokan például azt sem tudják, hogy a színésznő a vészkorszakban csaknem kéttucatnyi gyermeket mentett meg a kivégzéstől. Emiatt a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet nemrég a VILÁG IGAZAI KITÜNTETÉST ÍTÉLTE ODA neki. Karády Katalinról sok mindent tudunk. Ő volt az első magyar szexbálvány, aki állandóan lázadt kora finomkodó ideáljai ellen, s az akkori felfogás szerint eléggé szabados életet élt. A magyar filmtörténetben ő testesíti meg a végzet asszonyát, s talán ez a mítosz - no meg Újszászy István kémtábornokkal folytatott viszonya - játszott közre abban is, hogy a színésznőt a II. világháború alatt azzal vádolták, hogy kémkedik, méghozzá mindkét oldalnak. A korabeli nyilas újságok nyíltan zsidóbérencnek nevezték, egyszer a hatóságok 4000 pezsgőre meg is büntették, amiért nem jelentette be zsidó alkalmazottját, megszegve ezzel az akkori törvényt. Nyílt titok volt, hogy 1944-ben lakásaiban zsidókat bújtatott, ám ezt a tettét Magyarország felszabadítása után nem nagyon emlegették. Amíg a nácik voltak hatalmon, baloldaliként volt gyanús, a háború végeztével pedig az „ántivilág” képviselőjét látták benne. Karády 1951-ben elhagyta az országot, s előbb Brazíliába ment, majd az Egyesült Államokban telepedett le, s egy New York-i kalapbolt tisztes jövedelméből tartotta el magát. 1990. február 8-án halt meg. Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Dokumentációs Központ vezető történésze nyolc éven át kutatta Karády vészkorszakbeli tevékenységét. - Az, hogy Karády zsidókat bújtatott s életeket mentett meg, nem volt kérdéses - mondta. - Csak éppen azt nem tudjuk, hogy hány embert mentett meg és kiket. Az általa megmentettek eltűntek a háború viharában, illetve valószínűleg később meghaltak. Hiába bizonyított tény, hogy Karádyt a nyilasok üldözték, többször is elfogták, sőt, valószínűleg meg is kínozták, ahhoz, hogy a Világ Igazai kitüntetést odaítéljék neki, élő szemtanúra volt szükség. A kutatók munkáját végül is siker koronázta. Rábukkantak a ma 67 éves Gömöri Jánosra, aki egyike volt annak a csaknem kéttucatnyi kisgyereknek, akiket a színésznő a halál torkából mentett meg. Az idős férfi ma egy szeretetotthon lakója. - Először akkor találkoztam a színésznővel, amikor Jávor Pállal a Pasaréti úti óvodában forgattak. A szünetben odajött hozzánk, beszélgetett velünk. A második találkozásunk sokkal megrázóbb körülmények között történt. Mi édesanyámmal és a nagyszüleimmel a Wesselényi utcai gettóban laktunk - apámat akkor már elvitték Auschwitzba -, amikor egyszer jött egy csapat nyilas, húsz gyereket sorba állítottak, s puskatussal elkezdtek terelni a Duna felé. Én akkor még nem nagyon értettem, mi történik, de azt éreztem, hogy borzasztó nagy baj van. Már ott álltunk az újpesti rakparton a borzasztó hidegben, amikor egyszer csak fékezett mellettünk egy nagy fekete autó, s Karády Katalin szállt ki belőle. Beszélt a nyilasokkal, majd benyúlt a retiküljébe, valamit odaadott nekik, s mi, vagyis az összes gyerek bezsúfolódhatott az autójába. Meg sem álltunk a lakásáig, ahol az alagsorban bújtatott el minket. A megmentett gyerekek csaknem fél évig laktak a színésznőnél, aki kakaóval itatta és süteménnyel etette őket, s énekelni is tanította a kicsiket. - Dalolt is nekünk, előadta az összes ismert slágerét - emlékezett vissza Gömöri János. - Igazából nem is éreztük, hogy háború van. A szüleinket persze értesítette, de nem volt szabad minket meglátogatni. Csak akkor kereste meg őket, amikor Budapest felszabadult. Gömöri János kapcsolata akkor sem szakadt meg Karádyval, amikor a színésznő kivándorolt Amerikába. Haláláig leveleztek. - A színésznőt az foglalkoztatta leginkább, hogy mi lett a többi gyerekkel - mondta. - Én nem sok információval tudtam neki szolgálni. Egy fiút és egy lányt azért megtaláltam. A levelezésből egy idő után személyes találkozás is lett: Karády ugyanis 1973-ban küldött egy repülőjegyet az általa megmentett egykori kisfiúnak. Gömöri János két hetet töltött nála Amerikában, s mint mondja, a színésznő akkor már visszavonultan élt. - Leginkább a múltról beszélgettünk, bár voltak olyan témák, amiket nem szívesen elevenített fel. Amikor például megkérdeztem tőle, hogy mit adott a nyilasoknak az életünkért cserébe, csak annyit felelt: ez maradjon az én titkom. Gömöri János szerint Karádyt foglalkoztatta a hazatérés gondolata, többször meg is kérte például, hogy nézzen neki Pesten megfelelő szállást. Ám a tervezgetés sohasem vált valóra. Állítólag félt attól, hogy mi várná idehaza, s akkoriban már az egészségével is gondok voltak. Amikor a színésznő meghalt, Gömöri János egyike volt azoknak, akik segítettek a hazahozatalában, s díszőrségben is állt a ravatalánál. Sokak szerint Karády rengeteg titkát magával vitte a sírba. Életmentő akcióiról sem beszélt soha, mint ahogy az is sokáig rejtve maradt, hogy az általa segített zsidókat még a háború után is támogatta pénzzel, különféle adományokkal. Közvetlen, családi kapcsolata nem volt a zsidósággal, amit tett, azt keresztényi, emberbaráti szeretet által vezérelve cselekedte. Nem várt érte köszönetet - igaz, életében nem is kapott. Közélet, gazdaság, politika 5 FONTOS MONDAT Wahorn András grafikus, festőművész „Jólesett, hogy a régi barátok milyen szeretettel fogadtak, tartok tőle, csalódást okoztam. Nem mesélhetek arról, hogy a tengerentúlon létezik egy másik, szebb világ, ahol a művészeket jobban megbecsülnék, mint itt.” Lékó Péter sakkozó „Az utolsó tíz lépés arra szolgált, hogy erőt gyűjtsek a feladásra, és úriemberként viseljem azt az óriási fájdalmat, amit akkor éreztem.” Kis János filozófus „Ha a kórház-privatizáció megtiltására tett javaslat győz, biztosan tovább folytatódik a magyar egészségügy agóniája.” Pozsgay Imre „A Magyarok Világszövetségének mai vezetői... politikai ügyeskedők, akik jó ösztönnel felfedezték a magyarság fájdalmas, elintézetlen dolgaiban a maguk lehetőségét.” Zbigniew Brzezinski egykori amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó „Vlagyimir Putyin elnöksége Oroszországban bizonyos hasonlóságokat mutat fel a 30-as évek olasz, Mussolini-féle fasizmusával: tekintélyelvű állam, nacionalista retorika, nagy történelmi mítoszok a múltról, valamint magánvállalkozás állami ellenőrzés alatt.” tuRMIX MAGYAR BETEG. Gőzerővel kutatják az illetékesek annak lehetőségét, hogy a közterület-felügyelet továbbra is elvégezhesse a piszkos munkát, azaz a tilosban parkoló autók elszállítását. Korábban a rendőrség szállította el a kocsikat, de ez a gyakorlat egy éve szünetel. Nem maradhat így soká! Elvégre a besúgás, a feljelentősdi, az azonnali szankció e tájon mindig is a nemzeti sportok közé tartozott. Miként a valós problémák (itt és most a parkolási kérdés) eltussolása, áthárítása is. Úgyhogy hajrá, uraim! Hajrá! ÉRTÉKELES MAGYAR CSATORNA. A közönség ítéletet hirdetett, s az intim szférában tapicskoló, testi hibás nők plasztikai műtéteit bemutatni igyekvő csodashow (ejtsd: A nagy átalakítás) első epizódját rendesen beelőzte a konkurencia. Sőt, nemcsak hogy előzött a Barátok közt, de messze el is maradt tőle nézettségben a médiaplasztika során családi csigatévéből brotherhaverosra formált TV2. ** BUNTI SZERB MÓDRA. Szabadkán béke van, az olasz piacon például rengeteg magyar rendszámú kocsi parkol, s nem törik be az ablakát, nem karcolják meg a fényezést. Hogy mégse legyen idilli a kép, arról két szerb rendőr gondoskodik, akik lelkesen lesik a magyar rendszámú autókat, s büntetnek mindenért. Az se zavarja őket, ha nem tudják bizonyítani, hogy a magyar gyorsan hajtott, vagy hogy parkoláskor a vezető melletti utas már kikapcsolta a biztonsági övét. Hivatalból büntetik a magyarokat, vagy azért, mert Szabadkán még túl sokan élnek, vagy azért, mert az anyaországból átránduló magyaroknak van pénzük vásárolni, vagy ki tudja, miért. A jugoszláv időkben mi irigyeltük őket, most ők büntetnek bennünket. * Megelőzhetők-e a gázmérgezések? A néma halál. Sokan így is nevezik a SZÉN-MONOXID-MÉRGEZÉST, mivel a színtelen, szagtalan gáz jelenlétét szinte lehetetlen észrevenni, a baj már csak a tragédiák nyomán derül ki. A legtöbb ilyen eset hátterében nem karbantartott gázkészülékek, kémények állnak, s kapható pár ezer forintos riasztókészülék. Ma Magyarországon jelenleg több mint 3 millióra tehető a gázfogyasztók száma, a készülékekből pedig csaknem tízmillió üzemel. A szén-monoxid veszélyének főleg azok a háztartások vannak kitéve, ahol a kéménybe kötött fűtő- és meleg vizet előállító gázkészülékek működnek - állítja Csallóközi Zoltán, a Fővárosi Gázművek Rt. igazgatója. - Sajnos, nagyon sokan megfeledkeznek a készülékek megfelelő karbantartásáról, ami rendellenes működéshez, s ezzel együtt szén-monoxid termelődéséhez vezethet - mondta. - A kémények nem megfelelő huzata, eltömődése hozzájárulhat ahhoz, hogy az égéstermék nem a szabadba távozik, hanem visszaáramlik a lakásba. A harmadik ok, amikor egy gázkészüléket nem a rendeltetésének megfelelően használnak, például fűtenek vele. Ilyenkor általában hamar elfogy az oxigén, s a tökéletlen égés miatt szintén szén-monoxid keletkezik. Kevesen tudják, hogy lehet kapni olyan szén-monoxid-mérő, illetve riasztó készülékeket is, amelyek még a közvetlen életveszély előtt figyelmeztetnek a bajra. Egy-egy ilyen készülék ára 5000 és 37 000 forint között mozog. A nagy árkülönbözetet az eltérő szolgáltatás magyarázza. A legegyszerűbb berendezések figyelmeztető hangot adnak ki, míg a valamivel többe kerülők már nem csak a szén-monoxidot mérik, hanem például a levegőben lévő metán mennyiségét is, s amennyiben bármelyik gázfajta koncentrációja az előzetesen meghatározott mérték fölé ugrik, a készülék nem csak riaszt, hanem a gázkészülék működését is leállítja. A berendezések kezelése egyszerű. Az utóbbi hetek tragédiái kicsit felrázták az embereket: míg korábban egyáltalán nem érdeklődtek a szén-monoxid-mérők után, ma már naponta 2-3 telefon érkezik e tárgykörben a Kéményseprők Országos Ipartestületéhez - állítja Baticz Károlyné irodavezető. Kocsis Attila, a szakmai szervezet elnöke ezt azzal egészíti ki, hogy az a 7-8 ezer forint, amibe az évenkénti átnézetés kerül, sokszor nem csak életeket menthet, hanem a gázszámla összegét is csökkenti. Sajnos, az emberek többsége még mindig úgy gondolkodik, hogy ha tavasszal megnézette a kéményét, akkor ősszel erre már nincs szükség. Holott ez óriási tévedés. Egyébként a tragédiák többségénél az égéstermék el sem jut a kéményig. Gyakori bajforrás például, ha laikus szerel be páraelszívót vagy szellőzőt. Ez ugyanis „visszahúzhatja” a füstgázt a kéményből. Ezért mielőtt ilyen berendezést szerelnek fel, mindig érdemes kikérni szakember véleményét. AZ OLCSÓ A DRÁGA A magyar piacon sajnos rengeteg megbízhatatlan szén-monoxid-mérő van forgalomban - állítja Erdei Krisztina, a Belvárosi Gázkészülék Kft. ügyvezetője. Mint mondta, ezek a berendezések többnyire Kínából érkeznek, s bár olcsók, sokszor akkor is riasztanak, amikor nem kellene, illetve akkor sem jeleznek, ha már nagy a baj. A cégvezető elmondta: náluk jelenleg háromféle készülék kapható, mindegyik minősített, kalibrált, a legolcsóbb 21 900, a legdrágább pedig 28 900 forintba kerül. - A tragédiák mindig növelik a forgalmat - mondta az ügyvezető. - Ugyanakkor sokan azt hiszik, hogy ha új készülékük, illetve kéményük van, őket nem fenyegeti a veszély. Pedig bármikor beeshet a kéménybe egy galamb, vagy bármi mástól eltömődhet a nyílás, s kész a tragédia...