Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2004. július-december (7. évfolyam, 27-51. szám)

2004-11-21 / 47. szám

Riport, interjú Pojáca típusú bohóc vagyok Egyelőre csak újnak tartja magát, művésznek nem. Tévés bohóc, akiről né­hány hete azt írtuk: túl jó a Heti Hetesnek. Froclizták is érte rendesen.­Mond­­ják, hogy csak agykutató édesapja képes megfejteni HAJÓS ANDRÁST. - Meghívhatom egy ásvány­­vízre? Azt nyilatkozta, hogy aki meghívja egy ásványvízre, an­nak őszintén kitárulkozik.­­ Arra utaltam ezzel a sztori­val, amikor Ónodi György, a He­ti Hetes producere megkeresett, ásványvizet ittunk, másrészt így érzékeltettem: nem voltam, nem is vagyok abban a helyzetben, hogy válogassak az ajánlatok kö­zött. Szóba kerültem a Quizfire műsorvezetőjeként, hívtak a Szi­get TV-hez is. - Azt hinné az ember, hogy a Magánszám és a Késő este Ha­jós Andrással című műsorait kö­vető lelkesedések után dőzsölt a meghívásokban. - Kevesek által művelt, spe­ciális dolgot csinálok. Magam elé sorolnám például Fábry Sán­dort. Amit én is képviselek, azt olyan típusú show-kra lehet használni a televízióban, me­lyekkel én is próbálkoztam. - A Heti Hetesre viszont azon­nal lecsapott. El tudta volna kép­zelni magát korábban a Heti Hetesben? - Igen, sőt olyannyira rajon­gója voltam a műsornak, hogy paródiát is írtam a műsorról. Ké­sőbb azt vettem észre, féltékeny vagyok, miként fordulhat elő, hogy mindenkinek van már mű­sora, csak nekem nincs, ezért „bosszúból” nem néztem a Heti Hetest. Ez az én világom: a vic­ceset mondás, egy magamfajta bohócnak való feladat. - Jó néhány adás után elmondható, hogy befogadták a „hatok”? - Kedvesen fogadtak, kapcso­lódnak hozzám, egy rugóra jár az agyunk. Érzékelik, hogy vál­tozatlanul az öniróniával élek. Gálvölgyi azzal is a zsenialitás határát súrolja, hogy a legmé­lyebb apátiából bedob egy mon­datot, amitől mindenki beszarik a röhögéstől. Én pojáca típusú bohóc vagyok, akinek transzba jönnie, exhibicionista görcsöt kell kapnia.­­ Akit Havas Henrik úgy jel­lemzett, hogy roppant tehetséges, képtelen bánni a gesztusaival, és éppoly merev, mint amilyen Komlós János, a Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója volt. - Havas egyszer vendégem vol, cukkoltuk egymást, de e megjegyzéséből semmit nem vonok le. Havas tanár úr csinálja a műbalhét, de nem hiszem, hogy komolyan is gondolná. Ön­magam is megrémülök, mennyi­re nem érdekel Havas vélemé­nye. Ha valaki megjegyezné, Ha­jós András nem a világ legpro­fibb televíziósa, hozzátenném: ki mondta, hogy az vagyok? Pontosan tudom, miben vagyok jó, miben rossz. Jó dalokat írok, de nincs jó hangom, kottát sem tudok olvasni. - Indulásakor lapunkban megkockáztattuk a kijelentést: Hajós András túl jó a Heti Hetes­nek. Froclizták is érte rendesen a műsorban... - El­viccelődtek vele. Megcsi­náltam magamat, minden bi­zonnyal az egyetlen televíziós vagyok Magyarországon, aki sa­ját magát hozta létre társai segít­ségével. Másrészt ez még min­dig jobb, mintha az hangozna el, hogy mi a f...t keresek ott. Azt is írták, itt az értelmiségi Messiás, aki majd új utakra viszi a televí­ziózást. Hiába dobálóztam kol­básszal, olyasmit vártak tőlem, ami nem feladatom. Tévés bo­hóc szeretnék lenni, nem média­reformátor erkölcsi pallos.­­ Lehet, hogy sikerült: bevá­lasztották az ötven legirritálóbb magyar közé. Éjszakákat nem aludt emiatt? „­­ Kétszer lettem rosszul: elő­ször, amikor úgy éreztem, ki­hagynak, másodszor, miután ki­derült, hogy köztük vagyok. Nem vádoltak tehetségtelenség­­gel, legfeljebb akkor rémülnék meg, ha leírnák, kinek a fia va­gyok, hogy bekerültem a tévébe. - Nyílt titok, hogy céges ren­dezvényeken haknizik. Ilyenkor azt kérik, művész úr, jöjjön el és mondjon jókat? - A „művész” megszólítást még visszautasítom, az „urat” el­fogadom. Jó arc vagyok a céges világban, jól is keresek vele. Azt csinálom, amiért a szüleim meg­szidtak, az iskolában intőket kaptam, folyamatosan beszélek. - A Heti Hetes-szereplések oly­annyira emelték az ázsióját, hogy ma már jóval többet kérhet e fellépésekért? - Kétségtelenül más a megíté­lésem. Nem csinálok ebből lelki­­ismereti kérdést, cinikusan és üzletien fogom fel. Egyébként, ha nincs Heti Hetes, színházban csinálnék talk-show-kat és per­sze ott az Emil Boulez. A Késő este... című műsorom megszű­nése után felhívtam fejvadász is­merősömet, állás kellene, de azt mondta, ez már nem megy, mert túlságosan ismert az arcom. - Másrészt, ha jól gondolom, Hajós András belehalna, ha nem állhatna színpadra. - Nem is a tévéhiányba, de az Emil Roulez megszűnésébe biztosan. Amikor persze mind­egyiket csinálhatom, nagyké­pűen mondogatom, bírnám, ha egyik sem Ebből gondolom, hogy belehal­nék. Kicsit bonyolultan vála­szoltam, elég lett volna annyit válaszolnom: igen. Csontos Tibor Megörülök, ha egy nap nem beszél­hetek egy órát folyamatosan. Egyszer arról álmodoztam, mekkora presztízst jelentene, ha meghívná­nak a Heti Hetesbe. Mégsem gondo­lom, hogy most isteni szerencse ért. Megcsináltam magamat, minden bizonnyal az egyetlen televíziós va­gyok Magyarországon, aki saját ma­gát hozta létre társai segítségével. Másrészt az Emil Roulez zenekar akkor is megmarad nekem, ha a nézők elüldöznek a képernyőről. GÁLVÖLGYI JÁNOS színművész: Elfogult vagyok, ismertem korábbi műsorait, melyek alapján megkedveltem. Okos, értelmes és az Emil Roulez szintjén is remek dolgokat csinál. Nem véletlenül családunk kedvence az Emil Roulez. Beilleszkedett a Heti Hetesbe, igaz, keresi még önmagát. Minderre olyannyira törekszik, hogy nem tudja eldönteni, Hajós András szerepét játssza-e vagy ha ezt elhagyja, legyen-e valaki más. BAJOR IMRE színművész: Új színt hozott fél­­szegségével, a „nem akarok poénkodni, de mégis mondom” hozzáállásával. Tehetséges, érdekes és színes egyéniség, nem kell színész­­kednie, hiszen nem is színész, és sokszor ki­csit sándorgyurisnak hat. Műsoron kívül is kife­jezetten kellemes társalkodó partner, aki néha begőzöl, és kedvesen erőszakos, mert többet akar szerepelni, de ezt el is mondja magáról. \ <#"4 HAJÓS ANDRÁS Született: 1969 Családi állapot: nős, két gyermek Tanulmányok: ELTE, szociológia szak (1999) Pályák: rakodómunkás, pincér, politikai beszédíró, sales manager, bohóc Tévéműsorok: Magán­szám (2003), Késő este... (2004), Heti Hetes (2004) 2004. november 21., vasárnap Ki hozza el az egymillió dolláros sztárokat? Régen, ha egy nyugati rockbanda erre tévedt, garantált volt a telt ház. Manapság a politikát már nem érdekli a zene, dollár is van a kasszában, de a jegyek túl drágák. Kockázatos egymillió dolláros sztárokat idecsalogatni, ezért BRÁDY MÁRTON, a Showtime tulajdonosa is felettébb óvatos. - Hogy kerülhet be egy srác a ma­gyar showbusinessbe? - Ez érdekelt, s a Fővárosi Művelődési Házban, majd a Fesztiválközpontban és a Bu­dapest Koncertnél alkalmazott­ként kitanultam a szakmát. Egy fillérem sem volt, tehát olyanok­kal álltam össze, akik a pénzt ad­ták, s egyúttal lenyelték a veszte­séget, nyereséget. Jó idők voltak, a közönség vevő volt Al Di Me­­olára, Eric Burdonra, Nazarethre, Falcóra és Iggy Popra is. Ezekben a hősi időkben a művészek azt is elviselték, hogy itt Kelet-Közép- Európában jóval kisebb gázsit kapnak, viszont telt ház előtt ját­szanak. A Uriah Heep akkoriban 800 fős bécsi klubban lépett fel, míg Budapesten kétszer megtöl­tötte a Kisstadiont. - Hogy tudott saját céget ala­pítani? BRÁDY MÁRTON Született: Budapest, 1966. 04. 16. Diploma: Tanárképző Főiskola (1990) Pálya: Fővárosi Művelődési Ház, Fesztiválközpont, Budapest Kon­cert, Purple Koncert, Showtime Budapest Családi állapot: elvált - Szerencsém volt, mert az osztrák cég, amellyel már dol­goztam azelőtt is, társat keresett. A Showtime Budapesthez ők ad­tak tőkét, én meg a tudásomat. Egy Faith No More-koncerttel de­bütáltunk, s néhány hónappal később egy harmincéves álom vált valóra, hogy a Rolling Stonest elhozhattuk Budapestre. Akkor a közönség hajlandó volt meg­adni a szokásos jegyárak három­szorosát is. A mai jegyáraink majdnem nyugat-európaiak, leg­feljebb 10-15 százalékkal ol­csóbbak, mint Bécsben vagy Berlinben. - Ma már nem számít, hogy Budapesten legyen egy koncert? - Kelet-Európa immár nem egzotikus helyszín. Ha érdekli a menedzsmentet Budapest, ak­kor teszünk egy ajánlatot, de kö­nyörtelenül kiszórnak, ha na­gyon alá ajánlunk. - S ha a zenekar nagyon sze­retne Budapestre jönni? - Ha 500 ezer dollár a taksa, de én csak 300 ezret ajánlok, ak­kor se haboznak, inkább bevesz­nek a programba még egy német várost. Márpedig van egy fix összeg, amit akkor is ki kell fi­zetnem, ha 22 néző van. Ha telt ház van, akkor pedig még az X összeg feletti részen is oszto­zunk. Ha baj van, te viszed el egyedül a balhét. Amúgy meg nekem semmivel sem olcsóbb koncertet rendeznem, mintha ugyanezt Bécsben tenném, mert körülbelül minden ugyanannyi­ba kerül. Túl kicsi az ország, s a budapesti sportarénán kívül a debreceni Főnix csarnok alkal­mas nagyobb koncertre. - Az osztrák társcégnek mennyi a haszna? - Már elváltunk. 2000-ben ki­vásároltam a részvényeiket, így ma 90 százalékban az enyém a cég, 10 százaléka van a magyar társamnak. Az idei egyébként az első év, amikor másfél milliárd forintos forgalom mellett egyik koncerten sem buktunk. - Hogy lehet tutira menni, te­hát miért Cher és miért nem Anastacia vagy Shania Twain? - Az­­ énekesnőkkel nagyon óvatos vagyok, tehát eddig sem Anastaciát, sem Didót, Shania Twaint vagy Beyonce-ot nem mertem megkockáztatni. Ma­­riah Carrey tavaly akkorát bu­kott Bécsben, hogy idáig hallat­szott. Egyébként meg egy bécsi siker sem kápráztat el és a ku­darc is csak elgondolkodtat. Mike Oldfieldre mindössze ötez­ren voltak kíváncsiak, nálunk megtöltötte a Kisstadiont (14 ezer néző - a szerk.). Cher a ki­vétel, a zenetévék, rádiók állan­dóan játsszák, több mint húsz nagy slágere volt már, és az HBO-n nagyon sokan látták a show-ját Magyarországon is. Minden jel kedvező volt, s a kon­certje nekem is az életem egyik legnagyobb élménye volt. Éppen ma sikerült Rod Stewart buda­pesti szerződését megkötni 2005-re, hozzuk a R.E.M.-et ja­nuárban, májusban jön Joe Cocker, szóval ezek a dolgok még kárpótolnak.­­ Van egy jegyirodája is, a Ticket Express, az mennyit se­gít, hogy telt házas koncerteket rendezzen, például sokan átjön­nek Pozsonyból vagy Zágrábból? - Nem, legfeljebb a nézők 10 százaléka jön határon túlról, bár hat országban 600 jegyirodával vagyunk összekötve. Ám a rajon­gók többsége legfeljebb 100-150 kilométert hajlandó utazni. Igaz, a R.E.M.-koncertre még Írország­ból is igényeltek jegyet. - A Rock Hard Kiadó hobbi vagy üzlet? - Ez üzletnek kevés, hiszen csak olyanokat adunk ki, Hobót vagy a Ghymest, akik élőben ját­szanak. Ez talán inkább külde­tés, hogy az élő zene egy kicsit még a felszínen maradhasson. Tombol az igénytelenség. - Akkor már ne is álmodoz­zunk magyar világsztárokról? - Hihetetlen majmolásnak va­gyunk a tanúi. Ha feltűnik a szí­nen Vanessa Mae vagy a Bond, akkor nálunk is több hegedűs csapat alkot, csak három dolgot nem tudnak. Énekelni, táncolni és hegedülni. Dalia László

Next