Hevesmegyei Népújság, 1950 (1-53. szám)

1950-01-01 / 1. szám

VII. ÉVFOLYAM, I. SZ. ÁRA 50 FILLÉR ötéves tervünk küszöbén boldog újesztendőt kívánunk olvasóinknak! 1950. JANUÁR HÓ I. Újévi számvetés Az ötödik szabad újesztendő küszöbén tegyünk számvetést, tekintsünk vissza a mögöttünk hagyott évre és mérjük fel eredményeinket. Minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ez az esztendő történelmi jelentőségű győzelmek esztendeje volt. Olyan esztendő, mely a békefront erőinek növekedése, az imperialista kudarc jegyében állott. Ezen az általános képen belül is jelentősen meggyorsult azonban az iram az utóbbi hónapokban, végül a legutóbbi néhány hét alatt, amikor a sztálini ünnepségek olyan erővel mutatták meg a világ dolgozói, a békeszerető erők egyikvé tartozását, melyre még aligha volt példa a történelemben. Az új esztendő küszöbén te^5ze. V ves ,J^lágpoitikai nelyzt 'ő JL ' jelleműje a vilá% helyzetnek? Egyr^ ^^xe frontjá:ak meg £^ .su, a Szovjetúnió ä ketábor hatalmas g [UNK] .sa, másrészt az mpe''' háborús uszítók 'S>a, egyre elkeseredetten érlete a népek egységének elbontása, új háború irovokálása érdekében. De ugyanakkor* egyre élevebben bontakozik ki az impe'• ‘lentét, Amerlizált országkellentét. Az angol labourista munkásáruló kormány ígéretet tett a hajóépítés fejlesztésére, az erősen megcsappant kereskedelmi hajóraj megerősítésére, most pedig kénytelen azt felgöngyölíteni, mert a Wall Street urai így parancsolták a brit vitát?» s,-Ä •> «, ^ P $ du- 4 £$ £ £ £ Č o^ßesek en * * « ^ ^ ‘va fettck 1 ^ -»it. A Marsall- £> ^ já., hogy nem ordíto» o> £ Anglia gazdagi életén*,helyreállítását, — ■írmennyire is fecsegnek erről labourista vezérek —, hanem ég fokozta az ország háborút illető nehézségeit. Komoly értékben leszállította az angol p életszínvonalát, megnövelte munkanélküliségét, fokozta a skálkrízist és kiélezte a bolrválságot. Hasonló a helyzet a többi Marshall-országban is. A Wall streetnek engedelmeskedő francia kormány tervet dolgozott ki a repülőgépipar további szűkítésére. A kohóiparból nemrég ?0 ezer munkást bocsájtottak el u gyanakkor, amikor a francia cacot elárasztják az amerikai ohóipar termékei. A Kohómunkások Szövetsége a közársasági elnökhöz intézett levében hangsúlyozza: „Ha semmit sem tettek a válság megakadályozására, csak azért nem tették, mert az ország meg van kötve a Marshall-tervvel és több olyan egyezménnyel és szerződéssel, amilyen például a brüsszeli egyezmény és az Atlanti Szerződés. Olaszországban, akárcsak Belgiumban, a munkanélküliség szintén elsősorban azokat az iparágakat érinti, amelyek versenyeznek az amerikai iparra — repülőgép-, rádió-, gépkocsi- és textilipar. Belgiumban minden hatodik munkás munkanélküli. A munkanélküli alap mellett működő statisztikai hivatal vizsgálatai szerint súlyos az ifjúság helyzete. Két és fél év alatt a munkanélküliek számi 2á-szeresére emelkedett és az ifjúság már teljesen reménytelennek látja a jövőt. Alig lép be az életbe, nyomban a „felesleges emberek“ kategóriájába kerül. Az amerikai kenyéradói előtt hajlongó olasz kormány — akárcsak az angol labour kormány — abban látja a kiutat, hogy fokozza a kivándoroltatást. Követeli, hogy a kivándorlók száma érje el évente a 550 ezret. A Marshall-terv keretében különleges kiutalásokkal mozdítják elő az olaszok áttelepülését Dél-Amerika „szűz vidékeire“, ahol majd az északamerikai monopolisták rabszolgáiként fognak nyomorogni az ültetvényeken. így fest a helyzet a marshallizált országokban, de nem sokkal különb magában az Egyesült államokban sem. Az uralkodó köröket rémülettel tölti el az egyre mélyülő gazdasági válság. Ez ösztönzi őket újabb katonai kalandokra, melyek a közelgő gazdasági katasztrófát szeretnék megelőzni, ezért erősítették támadásukat a nyugateurópai országok állami önállósága ellen s arra törekszenek, hogy Nyugateurópát az amerikai áruk szabadpiacává változtassák. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok igyekszik meggyorsítani a nyugat-német bábállam bekapcsolódását az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetébe, ami számításai szerint elő fogja segíteni az “egységes nyugateurópai piacnak“ az amerikai—német monopóliumok szolgálatába állítását. Talán csak egyről feledkeznek meg ezek az árak, és ez számunkra a legfontosabb: minél érezhetőbbé válik a gazdasági válság, annál erősebben fejlődnek ki az ellentmondások a kapitalista világon belül. Mi a helyzet a másik oldalon? Az Egyesült Államok támadószellemű politikája komoly figyelmet és éberséget váltott ki a béke minden hívében. A dolgozók milliói ma már világosan látják, hogy mire megy a játék. Ezért növekedik napról napra az új háború ellen felvonuló, imperialistaellenes tábor, a Szovjetúnió vezette béketábor, amely az európai és ázsiai népi demokratikus országokkal egygyütt, ma már 800 millió embert egyesít. A Szovjetúnió a saját erejébe vetett rendíthetetlen hittel, politikájában a béke híveinek valamennyi országot átfogó sokmilliós táborára támaszkodva, minden lehetőt megtesz, hogy elejét vegye a népek új mészárlásának. De, ha az imperialisták kirobbantják a harmadik világháborút, ez nem hozhat mást, mint az egész világkapitalizmus bukását. A béketábornak mi, magyar dolgozók is szilárd támasza vagyunk. A béke táborának erősödése a mi erősödésünket is jelenti. És, ha azt mondjuk, hogy a mögöttünk hagyott esztendő külpolitikai téren a történelmi jelentőségű győzelmek esztendeje volt, bátran mondhatjuk, hogy vonatkozik ez belpolitikánkra is. Az imperialisták kémbandáját megsemmisítettük, a munkások és a szövetséges dolgozó parasztok szilárdan fogják a kormány rúdját. Politikai és gazdasági eredményeink szinte felmérhetetlenek. Amíg Amerikában egy év alatt 50 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, nálunk a négy évvel ezelőttihez viszonyítva, 80 százalékkal emelkedett az életszínvonal. Amíg az elmúlt évben Amerikában 18 millió, Olaszországban 5 millió munkanélkülit számláltak, nálunk újsághirdetésekben keresi az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal a munkára jelentkezőket. Hároméves tervünket sikeresen befejeztük, — sőt túlteljesítettük, ezzel megteremtettük nagy ötéves tervünk, a szocializmus tervének alapjait. Hatalmas, a Nyugat által is irigyelt — eredményeink előfeltétele a szocialista Szovjetunió baráti segítsége és állandó támogatása volt. Munkásosztályunk visszautasította a nyomort és munkanélküliséget jelentő Marshall-kölcsönt és a növekvő jólétet választotta. Saját erőnkre támaszkodva, — Pártunk és Rákosi Mátyás vezetésével értük el eredményeinket, melyeket egyre javuló életünkön keresztül is lemérhetünk. A Szovjetúnió, mint védőpajzs fogta fel az imperialisták ellenünk szegzett fegyverét és lehetővé tette, hogy minden erőnkkel saját jólétünk növeléséért harcoljunk. Elsősorban ennek köszönhetjük hatalmas eredményeinket. Ha győzelmeink végső okát keressük: győztünk és győzünk, mert a mi oldalunkon van az igazság és mi vagyunk az erősebbek. Ami más szavakkal azt jelenti: győztünk és győzünk, mert a Szovjetúnió és Sztálin vezet bennünket. Méltóképen ünnepelték megyénk dolgozói a nagy SZTÁLIN 70. születésnapját Heves megye dolgozó népe határtalan lelkesedéssel ünnepelte meg nagy barátjának, a béke első harcosának, Sztálin elvtársnak születésnapját. A nagy nap előestéjén az egész megye megmozdult, hogy kivegye részét az ünnepségekből. Egerben a Káptalan utcai, határidő előtt elkészült hidat avatta a lampionokkal felvonult tömeg, de a legkisebb községben is fáklyákkal, lampionokkal vonultak fel a dolgozók, éltetve azt, akinek a legtöbbet köszönhetünk: Sztálin elvtársat. A mozik a sztálni stratégia reprezentatív filmalkotását, a Harmadik csapás című szovjet filmet mutatták be. Másnap kulturelőadások és ünnepi beszédek tették emlékezetessé és felejthetetlenné a dolgozók előtt december 21 dátumát. Domoszlón, Komlón, Markazon, Gyöngyösön és Hatvanban, a megye minden községében ezrek és ezrek szíve dobbant össze egy hatalmas érzésbe, Sztálin elvtárs iránti hála és szeretet érzésébe. ...És közben,a sztálini műszak során teljesedett ki mindaz, ami Pártunk vezetése, szervező munkája és eszmei tanítása nyomán már évek óta érlelődött és két hónap óta egyre fokozódó lendülettel tört előre. Sztálin elvtárs születésnapján a szeretet, a hála, a köszönet megsokszorozta munkásosztályunk növekvő öntudatát, építő energiáját és csodálatos eredményekre késztette. Nemcsak az élenjárók, hanem a tömegek is előre törtek, az új, •>j és újabb eredményeket hirdető megafonok hangja megrezegtette az üzemek ablakait és bent, a dolgozókat új lelkesedésre, több munkára sarkalta Sztálinért, az ötéves tervért, a szocializmusért. Egymás után futottak be a telefonjelentések. Az Erdőgazdasági N műszaki osztálya 30 százalékkal teljesített többet. A szilvásváradi erdőgondnokság átlagát 100 százalékról 260 százalékra emelte a sztálini műszak ideje alatt. A szilvásváradi fűrészüzemnél dolgozó Apró-brigád a gatter szerelési munkálatokban 100 százalékkal teljesítette tűi felajánlását, Borsos Imre élmunkás pedig napi teljesítményét a felajánlott 160 százalék helyett 260 százalékra emelte. A fényespusztai erdőgondnokság a szállítási teljesítményében 650 százalékos, hatalmas eredményt ért el. Ismét egy újabb gyöngyszem a sztálini műszak zászlaján. A recski ércbánya V. sz. csapata a sztálini műszak ideje alatt 754 százalékos teljesítményt ért el. Az I. csoport 271, a II. csoport pedig 250 százalékra teljesítette vállalását. Hatvanban Gőcze Bálint fűtőházi vasesztergályos 521 százalékra teljesítette felajánlását. A város képviselőtestületének ünnepi díszközgyűlése táviratot küldött Sztálin elvtársnak, melyben a többi között a következőket írták: ..Hatvan város dolgozói ünnepi, képviselőtestületi ülésükről mélységes hálával és soha el nem múló szeretettel köszöntik a béketábor első harcosát és útmutatóját, hetvenedik születésnapja alkalmából... önnek és a szovjet népnek köszönhetjük életünket, nap, mint nap érezzük segítségét és támogatását, ahogy utunkat igazítja, és ha tíz életünk lenne, akkor sem tudnánk leróni hálónkat“ ... Az egri lakatosárugyár N sztálini műszaka is a hatalmas eredmények jegyében zajlott le. Klapek Gyula lakatos 120 százalékról 400-ra, Tóth Lajos 120-ról 220 százalékra, Szalai János 120-ról 185 százalékra, Török Klára 120-ról 192 százalékra emelte teljesítményét, a Vasöntöde dolgozói pedig 110 százalékról 210-re emelték teljesítményük átlagát. Az egri Dohánygyár kézigyártási osztálya 114 százalékról 159-re emelte teljesítményét. Dobos Bernátné 145 százalékról 1g1> százalékra, Kendeinás Ignácié 147-ről 186 százalékra, Jászberényi Jánosné 143-ról 171 százalékra emelte teljesítményét a sztálini műszak alatt. A gyár átlaga 117 százalékról 145,8 százalékra emelkedett. Az Egercsemn szénbántya dolgozói is kiugró teljesítményükkel ünnepelték meg Sztálin elvtárs születésnapját. A sztálini műszak alatt átlagosan 26,5 százalékkal termeltek többet. Szentes József vájár 229, Hankó Gábor 228, Bíró István 204 százalékra teljesítette sztálini vállalását. A 17. számú kiscsoport 148, a 40. frontfejtés 142 százalékos eredményt ért el a műszak alatt. Az atkári gépállomás december 21-én teljesen töretlen talajon 50 holdat szántott fel, Gyöngyösön az Alapítványi Közkórház dolgozói 56 ágyas gyermekosztályt állítottak fel, és így tovább sorolhatnánk azokat a teljesítményeket és eredményeket, amelyekkel többszörösen túlszárnyalták felajánlásaikat. Heves megye: dolgozói munkával, soha nem látott lendületes és eredményes munkával ünnepelték meg szeretett tanítójuk születésnapját. Sztálin nevével dübörögtek a gépek. Sztálin neve melegítette a munkások szívét. Sztálin nevéré épül az ország, ahogy az övével épül az egész világ, Flin neve és a munka egybf dott ezen a csodálatos ik ezt visszhangozták a lyek falai, ezt zengték a milliók ajkai, ezt a vörös zászlók, — ezzel menik tovább, előre, mindig előre, a győzelem felé. A sztálini műszak lendületével látunk hozzá új feladatainkhoz, nagyszerű ötéves tervünk győzelmes megvalósításához.