Hevesmegyei Népújság, 1951 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1951-01-06 / 1. szám

NepeS megyei NÉPÚJSÁG III. évfolyam 1. szám. ÁRA : 50 FILLÉR >'Giroy, Vámosgyork kongresszusra készül Megkezdődtek a félévi vizsgák a Pedagógiai Főiskolán Petőfibánya és Egercsehi bánya üzemi bizottságának munkájáról <£ 1951 január 6 Megtárgyalták az 1951. évi tervet az egri Lakatosárugyár dolgozói Feldíszített kultúrtermében tartotta meg legutóbbi tervértekezletét az egri Lakatosárugyár. Az értekezleten teljes létszámmal megjelentek az üzem dolgozói, kiértékelték az 1950- es év eredményeit, hiányosságait, majd megbeszélték a dolgozók azokat a feladatokat, amelyek az 1951- es évben várnak az üzemre. Németh Tibor vállalatvezető részletesen vázolta az üzem 1950. évi munkáját. Rámutatott arra, hogy globálisan teljesítette tervét a lakatosárugyár, de egyes üzemrészek elmaradtak, nem tudtak százszázalékos eredményt elérni. Különösen lemaradt a pántműhely, amely ötven asztali tűzhellyel készített kevesebbet, az előirányzatnál. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy az egyes üzemrészek lemaradásához nagyban hozzájárult a munkafegyelem terén mutatkozó lazaság. Számos dolgozó késve jár munkahelyére, később kezdi a munkát, indokolatlanul kimaradoz, s ezzel több mint 11 ezer forint kárt okozott az üzemnek. Az üzem fejlődéséről szólva elmondotta, hogy az 1950. évben mintegy másfélmillió forintot kapott az üzem új gépekben. Ezenkívül számos szociális és kulturáim célú beruházás történt. Ezek tették lehetővé, hogy a kezdetleges felszerelésű, kiskapacitású üzemből az államosítás óta komoly gépparkkal rendelkező, egyre fejlődő üzem alakuljon ki. Beszélt Németh elvtárs a jobboldali szocdemek kártevéseiről, eltávolításukról, majd az 1951-es év feladatait ismeretté. Hangoztatta, hogy ebben az évben 70 százalékkal lesz nagyobb az üzem gyártási értéke, mint ötéves tervünk első évében, az 1950-es évben. Zirí.jn részletekre bontva ismertette az üzem 1951-es tervét, hangsúlyozta, hogy a nagyobb feladatok végrehajtását elősegítik azok az új gépek, szerszámok, melyek ebben az évben, kerülnek beállításra és úgyszólván teljesen kiküszöbölik a lassú gyártási folyamatot. A beszámoló után hozzászólások következtek. Szekeres József hangoztatta, hogy az államosítás óta háromszorosra emelkedett a munkáslétszám. Pártunknak köszönhetjük, hogy ilyen sokat fejlődött üzemünk! Hálámat azzal is ki akarom fejezni, hogy itt a tervértekezleten ígérem: a terv második évében állandóan 110 százalék felett teljesítem tervemet. Deák István asztalos csoportja az összes csoportot versenyre hívta ki a tervek idő előtti teljesítése terén. A vasöntöde csoport azonnal elfogadta ezt a kihívást.Gertner Béla művezető A Dohánygyárban üzemrészenként tartották meg a tervértekezleteket. Az értekezletek előadói pontról-pontra, hónapról-hónapra vázolták az elmúlt év termelési eredményeit és hibáit, s szinte órára bontva adták meg a dolgozóknak egyéni tervfeladataikat. A tervismertető beszámolók után számos hozzászólás hangzott el a dolgozók részéről, például vállalta, Pacsuta István fűtő hogy a fűtés után melegvízzel tölti meg a kazánt, s így kevesebb szénnel kapja meg a kívánt gőzmennyiséget, ezzel fűtésenként két mázsa szonettá, karit meg. A gépszivarkagyártási osztályon a kettes számú Rapid gép dolgozói versenyre hívták ki a hármas számú gép dolgozóit, hogy melyikük fejezi be előbb az 3951-es tervet. Ugyancsak ezen a téren hívták ki versenyre az ötös számú Triumpf gép dolgozói a négyes számú gép dolgozóit. A szivarelőkészítési osztályon, ahol Szűcs Bernátné, Kovács Rudolfné, Tóth S mdomé, Szab Elemérné, Józsa Györgyné, Dáddi Istvánná és Zala Istvánná már februári tervüket teljesítik, számos felajánlás hangzott el a terv túlteljesítését illetően. Cseh Kálmánná az üzem összes művezetőjét hívta ki versenyre a hosszúlejáratú versenyszerződései megkötése terén. Kónya Károly segédmunkás — eddig 100 százalék alatt teljesített — ígéretet tett, hogy a második tervévben legalább száz százalékra teljesíti tervét. Ugyanakkor rámutatott az anyagelosztás terén mutatkozó tervszerűtlenségre. Számos dolgozó szólt még hozzá az elhangzott beszámolóhoz, vetett fel új problémákat, tett konkrét vállalást az elkövetkezendő tervévre. A lelkes értekezletet az Internacionálé zárta be. ólmunkét ígéretet tett Dáddi Istvánná sztahanovistával együtt, hogy évi tervét december 15-re teljesíti. Nagy Mihályné sztahanovista Kristóf Jánosnéval együtt vállalta, hogy évi tervét december 10-re befejezi, s a gépi anyagnál mutatkozó 1,45 százalékos morzsalékképződést 1.20 százalékra csökkenti. Vágner Károlyné vállalta, hogy május 1 re május 12-i tervét teljesíti. A szivarkaelőkészítési osztályon Magyari Sándorné brigádja jelentette be, hogy az 1951-es tervét december 21-én teljesíti. Varga Józsefné december 1. Turcsányi Gyuláné, Bölkényi Sándorné, Tóth Ferencné, Asztalos Istvánná, Lepros Bernátné és Pothofszky Kálmánná november 1.re teljesíti 1951. évi tervét. Miskolci Imre, Sándor József, Juhász István nyersraktári dolgozók, Terenyei Kálmánná, Tóth Lajosné, Virág Józsefné készáruraktár dolgozói hosszúlejáratú versenyszerződést kötöttek, az adminisztráció dolgozói a munkafegyelem, s az anyagtakarékosság terén tettek vállalásokat tervismertető értekezletük keretében. Tervértekeslet a Dohánygyárban A Minisztertanács határozata a takarékosságról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa fontos határozatot hozott a takarékosságról. Bevezetőben megállapítja a határozat, hogy gyáriparunk termelése az elmúlt év harmadik negyedében 36 százalékkal haladta meg az 1949. év hasonló időszakának termelését- A beruházások összege kétszeresére, a munka termelékenysége 19,4 százalékkal emelkedett. E sikerek mellett azonban komoly akadályt jelent a takarékos gazdálkodás terén mutatkozó nagy hiányosság. Felesleges költekezést lehet egyes hivatalokban megfigyelni, a vállalatoknál pedig határozottan a pazarlás jelei tapasztalhatók. A feszült nemzetközi helyzet, a béke védelme megköveteli a szocializmus építésének meggyorsítását és honvédelmünk megerősítését. Ennek fontos előfeltétele a fokozott takarékosság, mely újabb hatalmas tartalékok mozgósítását teszi lehetővé népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében. A határozat első részében a minisztertanács a takarékos gazdálkodás hiányának legfontosabb jelenségeit állapítja meg, így az anyagfelhasználás területén az alacsony anyagkihozatal, a magas hulladékszázalék, selejt. Jelentős mennyiség kerül felesleges felhasználásra szénben, villamosenergiában, folyékony üzemanyagban. Ipari termelésünk értékének mintegy felét az anyagköltség teszi ki. Mezőgazdasági téren a szálastakarmány rossz kazlalása következtében a beázások több tízmillió forint kárt jelentettek. A helytelen trágyakezelés jelentékeny táperő elvesztését jelenti. A gondtalan tejkezelés következtében évente néhány millió liter tej válik fogyasztásra alkalmatlanná. A beruházások terén az előkészítéshez gyakran nem áll kellő idő rendelkez Vsra, ezért számos építkezés folyik terv nélkül, s ez növeli a költséget is. Számos esetben kevésbbé fontos beruházások megelőznek fontos és hosszabb előkészítést igénylő beruházásokat. Hangsúlyozza a határozat, hogy iparunk gépállománya nincs megfelelően kihasználva, ennek ellenére a több műszakra való áttérés, a gépállási idő csökkentése helyett új gépeket szereznek be. Az építkezéseknél az épületek méretei sokszor túlzottak, s a kivitel is gyakran feleslegesen drága. Ezért minden százalék anyagmegtakarítás több százmillió forint nyereséget jelent népgazdaságunk számára. Az üzemekben nagyértékű, ott felesleges, de máshol felhasználható anyag hever. Az AEK csupán kilencven üzemben kétszázhatvanmillió forint értékű, évek óta heverő ilyen készletet talált. Annak ellenére, hogy igen sok fontos anyag túlnyomó részét csak behozatal útján, részben tőkés országokból lehet beszerezni, teljesen elhanyagolják országunkban a műanyaggal való helyettesítését. Olyan anyagokban is behozatallal kell fedezni a szükségletet, amelyek idehaza is megvannak, de rossz szervezés, nemtörődömség miatt szemétbe kerülnek. Az anyagtakarékosság megvalósításához az anyaggazdálkodás megszervezésére és az anyagnormák széles, kürű alkalmazására van szükség. Külön foglalkozik a határozat mezőgazdaság terén, főképp az állami gazdaságokban és kezetekben mutatkozó termelőszövetmegtakarítási lehetőségekkel. Beszél a szabványosítás kérdéséről, valamint a túlzott igények jelentkezéséről. Pazarlás mutatkozik a munkaerő felhasználása terén is. Annak ellenére, hogy munkaerőhiánnyal küzdünk, a vállalatok egy részében mégis több munkást és tisztviselőt foglalkoztatnak, mint amennyi a munka helyes megszervezése esetén szükséges volna. Az amúgy is túlméretezett nagykereskedelmi vállalatok alkalmazottainak száma tíz hónap alatt kilencezerrel emelkedett. Állandóan növekszik az államapparátus létszáma is, ami nagyrészt a még mindig tapasztalható bürokratizmus következménye. Az államháztartás dologi kiadásainál is sok a túlzott költség. A kiküldetési költségek például 1950-ben kettőszázmillió forintot emésztettek fel. Egyes hivataloknál és vállalatoknál a reprezentációs jellegű kiadásoknál pazarolnak. Felesleges, fényűző rendezvények, költséges szobaberendezések, az állami gépkocsik szabálytalan használata nem egyszer oly méreteket ölt, ami szocializmust építő országban megengedhetetlen. Mindezeknek az állapotoknak megszüntetésére a Minisztertanács elrendelte, meg kell szervezni és biztosítani kell az anyaggal és energiával való takarékos gazdálkodást. Különösen takarékoskodni kell: vas, színesfémek, szén, olaj, benzin, fa, cement, gyapot, bőr, papír és az összes import, anyagokkal. A már elrendelt ötszázalékos megtakarításon felül az összes állami hivatalok és vállalatok takarítsák meg a világítási célokra szolgáló villamosenergia öt százalékát. A gépek jó kihasználása, a javítási költségek csökkentése érdekében minden üzemben meg kell szervezni a gépek rendszeres karbantartását. Mezőgazdasági téren az eddigi 4— 5 százalékos szemveszteséget másfél százalékra kell csökkenteni. A Minisztertanács külön felhívja a dolgozókat, valamint a mérnököket, technikusokat, újítókat és sztahánovistákat, dolgozzanak ki eljárásokat a külföldi anyagok pótlására. Az érdekelt miniszterek kötelessége az üzemekben keletkezett melléktermékek feldolgozásáról és hasznosításáról gondoskodni. A belkereskedelmi minisztérium építsen ki olyan hulladékgyűjtő szervezetet, amely minden házhoz eljut és képes a háztartásokban felgyülemlő értékes hulladékot teljes egészében összegyűjteni. A Minisztertanács utasította az illetékes szerveket, gondoskodjanak az üzemekben elfekvő, nem kerülő készletek felhasználásra számbavételéről. 1951-ben ezer cikkre kell még kidolgozni az anyagnormát. A termelés emelkedését figyelembe véve ez évben a nehézipari üzemek, a könnyűipari üzemek tíz százalékkal csökkentsék 1950-hez képest forgóeszköz szükségleteiket. A pazarlás megszüntetése érdekében az Országos Házza a beruházások Tervhivatal kidől, előkészítésének és jóváhagyásának részletes szabályozását. A beruházások jóváhagyása előtt alaposan meg kell vizsgálni, nem lehet-e azt már működő üzemek, intézmények területének jobb kihasználásával, gépeinknek több műszakon át való igénybevételével, esetleg kisebb költséget jelentő bővítés útján megvalósítani. A beruházásoknál az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben kell felhasználni a szovjet tapasztalatokat. A munkaerőfelhasználás területén a határozat kimondja, hogy az új feladatokat ne a létszám növelésével, hanem a munka jobb szervezésével, a bürokratizmus kiküszöbölése útján a jelenlegi létszámmal kell megoldani. A termelő üzemek a fizikai munkások számához képest csökkentsék az adminisztrációban és a kisegítő munkában dolgozók arányát. Az állami hivataloknál és intézményeknél az 1950. évi november 1-én betöltött létszámot, kivételes esetektől eltekintve, nem szabad növelni. Az illetékes szervek egy hónapon belül meghatározzák azokat a munkaköröket, amelyekben kizárólag öregeket, rokkantakat szabad alkalmazni. A dologi kiadások normáinak felülvizsgálása során mintegy tíz százalékos csökkentést kell elérni. A dolgozók takarékosságának előmozdítása érdekében 1951-ben az építőszövetkezetek keretében legalább kétezer lakást és családi házat kell építeni. Módot kell nyújtani arra, hogy a dől, gőzök megtakarított pénzüket kamatozó, vagy nyereményes betétkönyvekbe időveszteség nélkül tudják befizetni. A Minisztertanács felhívja az illetékeseket, hogy a takarékosság ellen vétőkkel szemben érvényesítsék a fegyelmi és anyagi felelősséget, szigorúan és gyorsan sújtsanak le a pazarlókra. A felelős állami vezetők kötelessége, a rájuk bízott területen a legtakarékosabb gazdálkodás megvalósítása» A Minisztertanács felkéri a SzOT-ot, hogy a takarékosságot a munkaversenyek központi kérdésévé tegye. „Érezzék mindennapi feladatuknak, hogy fokozott takarékossággal növeljék a dolgozók államának erejét, fordítsanak különös gondot az anyaggal, szénnel, tüzelőanyaggal, szerszámmal, villamos energiával való takarékoskodásra, ne feledjék, hogy minden tonna szén, vas, minden mázsa gabona és takarmány, minden méter szövet, minden tégla, minden forint megtakaró tása népgazdaságunk fejlődését ötéves tervünk végrehajtását, hazánk erejének fokozását szolgálja“ — fejezi a határozat. Az állattenyésztés és takarmánytermesztés érdekében hozott határozat végrehajtásáért A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa emlékezetes hosszú időre megszabta határozatában feladatainkat az állattenyésztés és a takarmánytermesztés terén. E feladatok sikeres végrehajtása érdekében megyénk állami gazdaságai, termelőszövetkezeti csoportok, a helyi tanácsok, s egyénileg dolgozó parasztok részvételével január 2-án értekezlet volt a Megyei Tanács nagytermében. Az értekezletet Pap József elvtárs, a Megyei Tanács elnöke nyitotta meg. Megnyitójában körvonalazta tennivalóinkat a határozat végrehajtása terén, rámutatva arra, milyen döntő jelentősége van ötéves tervünk sikere, a béke megvédése érdekelvén a határozat maradéktalan végrehajtásának. Az elnöki megnyitó után a mezőgazdasági osztály állattenyésztési csoportjának előadói ismertették a tervet megyénkre felbontva, s meghatározták a tennivalókat a terv végrehajtása terén. A megyei terv értelmében gyár,tarka szarvasmarhát fogunk matenyészteni, s ezen belül tej-hús típusúakat. Lótenyésztésünk fejlesztése érdekében északon a lipizzai, míg a déli vidékeken a magyar félvér nevelése szerepel a tervben. Sertéstenyésztésünkben az egész megyében a mangalica zsírsertésre kell venni az irányt. A baromfitenyésztésre vonatkozólag megállapította az értekezlet, hogy nagy nehézségekkel, s komoly kárral jár a napos csibék messzi vidékről való szállítása, ennek kiküszöbölése érdekében Gyöngyös környékén egy állami keltető központ létesítését javasolta az értekezlet, mely az egész megyét ellátja majd napos csibékkel. Az állattenyésztés minőségi, mennyiségi fokozása érdekében megyei kiállítást tartanak Hatvanban , ennek mintájára megyénk központjaiban. Még ebben az évben 110 ezer dolgozót alapfokú, 1800 dolgozót középfokú, 800 dolgozót pedig felsőfokú képzésben részesítenek, akik a helyes jószágápolást és gondozást elsajátítva, biztosítják a terv megvalósítását. Az elhangzott beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Dr. Agócs Imre, a füzesabonyi mesterséges megtermékenyítő főállomás igazgatója állomásának eddigi eredményeit ismertette, s rámutatott arra, milyen fontos szerep vár a terv végrehajtása terén a mesterséges megtermékenyítő álloraisokra. Jelenleg 19 községben folyik a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítése, s a jó eredmények láttán , a kalákák minden izgatása ellenére, egyre több és több dolgozó paraszt ismeri fel az állomás jelentőségét. Mint mondotta, az elmúlt évben négyezer darab tehenet kezelt az állomás, s ezek közül egyetlen egy sem került kényszerlevágásra. Juhász János 15 holdas káli középparaszt ígéretet tett, hogy a határozat szellemében az eddiginél is jobb munkát végez az állattenyésztés terén. Takács József, a gyöngyösi méntelep dolgozója állami ménes létesítését javasolta a lipizzai lovak tenyésztése érdekében. Heves megye Tanácsánál végrehajtó bizottsága határozatban biztosította a kétéves állattenyésztési terv megvalósítását megyénkben. A határozat megszabta — az állatlétszám emelése érdekében — a takarmánytermesztés feladatait. Az elmúlt évihez képest harminc százalékkal emelkedik a megyei termésátlag, a rétek holdankénti hozamát 2.5, a legelőkét pedig 2.9 mázsával emelik. Ennek érdekében a dolgozó parasztság bevonásával víztároláshoz szükséges sáncokat és árkokat létesítenek, s újabb 40 község legelőjén hajtanak végre határfásítást. A felvilágosító munka, valamint a különböző mezőgazdasági szakiskolák eredményeképpen tízezer egyénileg dolgozó paraszt készít silót, melyekben állatonként hét köbméter silótakarmányt tárolnak. Makláron, Kiskörén és Adócson több mint négyszáz hold legelő öntözését valósítják meg, mindezeken kívül a növekvő takarmányszükségletet műtrágyázással is biztosítják. Állami gazdaságainkban például holdanként egy mázsa nitrogén műtrágyát használnak fel. Jelentős méretű mezőgazdasági beruházások is szerettetnek a megyei tanács beruházásában. Egy, még ki nem jelölt állami gazdaságban kétszázezer forint értékben víztornyot, a többi gazdaságban 150 ezer forint értékben kutat építenek. Harc indul az állat, betegségek leküzdése ellen is. Állat, orvosaink rendszeres ismeretterjesztő előadásokon adják át tudásukat és talpasztalataikat dolgozó parasztságunknak ö legtöbb eurogazdasági dolgozói) Közös ünnepséget tartott a Hevesmegyei Erdőgazdasági Egyesülés és az Egri Állami Erdőgazdaság. Ennek keretében megjutalmazták legjobb dolgozóikat. Az élenjárók ,,a legjobb dolgozóknak“ feliratú vörös selyem zászlót kaptak, ezenkívül több mint ötven könyvjutalmat és miniatűr zászlót osztottak ki. A jutalmazottak között van Takács Miklós elvtárs, gépkocsivezető, aki a 100.000 kilométeres mozgalom keretében eddig 74.000 kilométer utat tett meg kocsijával anélkül, hogy egy alkalommal is nagyobb javítást kellett volna eszközölni.