Hevesmegyei Népújság, 1952 (9. évfolyam, 35-106. szám)

1952-05-01 / 35. szám

1952 május 1 Éljen május 1 - a békéért harcoló népek seregszemléje, a proletárnemzetköziség nagy ünnepe! A­Z MDP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN­AK LAPJ­A A nyolcadik szabad május elseje A világ dolgozói idén hatvan­­harmadszor ünneplik május elsejét, a nemzetközi szolidaritás napját, a békéért, a demokráciáért és a szo­cializmusért harcoló tömegek hatal­mas seregszemléjét. Óriási változá­sok mentek végbe azóta, hogy a szocialisták párizsi kongresszusán, 1889-ben elhatározták május 1-nek, mint a munka napjának megünnep­lését. A nemzetközi proletáriátus a demokrácia és a szocializmus erői azóta mérhetetlenül megnőttek, a tőkésrendszer pedig elérkezett meg­semmisülése küszöbéhez. Régebben a kapitalizmus egysé­ges és mindent átfogó rendszer volt, a szocializmusról pedig csak az élenjáró munkások ábrándoztak. Ma már közel 800 millió ember kö­veti a szocializmus és a demokrácia zászlaját. A szocializmus a Szov­jetunióban teljes győzelmet aratott; megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, megszűnt a nemzeti elnyomás, nincsen és nem is lehet többé gazdasági válság és munkanélküliség. A termelőerők rendszere tervszerűen és állandóan fejlődik és a gazdaság fejlődése alapján szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. A szovjet nép sikeresen hajtotta végre a há­ború utáni első ötéves tervet és 1951-ben is nagyszerű győzelmeket aratóbb a gazdasági és kulturális élet különböző területein. A szovjet dolgozók nagy lendülettel építik a nagyszabású vízierőműveket, csa­tornákat és öntöző rendszereket, ha­talmas kiterjedésű területeken ala­kítják át a természetet. A Szovjetunió példáját követő országok népei is sikeresen építik a szocializmust. A népi demokratikus országokban évről évre nő az ipari termelés, a mezőgazdasági növé­nyek terméshozama, növekedik a nép életszínvonala. Csak a mi ha­zánkban az 1951 áprilisában közzé­tett, a fölemelt ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtá­sáról szóló iparunk — az jelentés szerint gyár­első negyedévben 100,8 százalékra teljesítette tervét. A gyáripar termelése az egy évvel előbbihez viszonyítva 32.6 száza­lékkal növekedett. A közelmúltban kiadott jelentés szerint gyáriparunk s­zintén túlszárnyalta tervét: 101.7 százalékra valósította meg az 1952- es első negyedév előirányzatát, 30.5 százalékkal termelt többet mint az elmúlt év azonos időszakában. A Horthy-rendszer idején évenként átlag Víz százalékkal emelkedett csak az ipar termelése, ma a fejlő­dés gyorsasága ennek 30—40-szere­­se. Vagyis 10 nap alatt növekszik annyit az ipari termelés, mint a kapitalizmus idején egy egész esz­tendő alatt. Felegyenesedett a nagy kínai nép, lerázta bilincseit, mun­kásai és parasztjai, — csak úgy mint a Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói — állandóan emelik az ipari és termelés színvonalát. mezőgazdasági Ezzel szem­ben: az Egyesült Államokban 1951 áprilisában 223 volt az ipari terme­lés jelzőszáma, első hetében 222. ez év márciusának A csatlós álla­mokban még szembetűnőbb a kapi­talizmus rothadtsága, például Fran­ciaországban az ipar alig éri el az 1929-es színvonalat. A demokratikus tábor országai­nak sikerei annál is jelentősebbek, mert egyre növekvő háborús ve­szély közepette kell harcolniuk nép­­gazdasági terveik teljesítéséért. Az USA vezette imperialista tábor eszeveszett fegyverkezési versenyt folytat, barbár, pusztító háborúval fenyegeti a szabadságszerető népe­ket! A kapitalista monopóliumok minden gaztettre hajlandók — lásd koreai szövetkezés a férgekkel — lábbal tapossák a dolgozók lét­jogait, felszámolják a burzsoá demokratikus szabadságok marad­ványait is, a kormányzás fasiszta rendőri módszereit honosítják meg. A háború és éhség imperialista poli­tikájára válaszképpen fokozódik a dolgozó tömegek békéért és demo­kráciáért vívott harcának ereje. A világ népei látják, hogy a szo­cializmus táborában békés ter­melőmunka folyik, hogy e tábor or­szágaiban nincsenek olyan társa­dalmi osztályok, amelyek érdekelve lennének rablóháború kirobbantásá­ban. Látják, hogy a Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban a dolgozók szükségleteinek kielé­gítése, a dolgozókról való gondos­kodás a vezérelv. Az imperialista országok kormányait megvásárló monopol tőkések ezzel szemben egye­dül profitjuk mértéktelen növelésé­vel törődnek és még nagyobb mérvű meggazdagodásuk biztosítására, valamint a Szovjetunió és a többi szabad nép iránti gyűlölettől vezet­ve új háborút, új világégést akar­nak kirobbantani. Az egyszerű emberek millióinak reménysége szerte a világon a szo­cializmus és a demokrácia tábora, elsősorban a Szovjetunió, amely a béke és a népek szabadságának hatalmas támasza, az újabb háború megakadályozásáért, a tartós és szilárd békéért vívott harc vezetője. A munkásmozgalom a tőkés or­szágokban és a nemzeti­ felszabadító mozgalom a gyarmati és függő országokban egyre szélesebb mére­teket ölt. A népek mozgalma a bé­kéért, harca az új gyújtogatói ellen egyre világháború Sztálin elvtárs szavai a fokozódik. jóakaratú emberek milliói és tízmilliói számá­ra világították meg a béke meg­őrzésének egyedüli lehetőségét: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke meg­őrzésének ügyét és mindvégig ki­tartanak mellette.’’ Az idei május e­sején a nemzet­közi proletariátus és az egész ha­ladó emberiség ennek a sztálini jel­szónak jegyében ünnepli a béke és a munka napját. Ezen a napon egy sorban menetelnek a független­ségért harcoló gyarmati és félgyar­mati népek, a nyugati imperialista országok elnyomott dolgozói és a szocializmust építő országok népei; egy zászló alatt, egy célért, a bé­kéért, az életért. Amíg a szocializ­mus népei már a felszabadult mun­kát ünneplik, a kapitalista országok dolgozói számára ez még csak a remény ünnepe: náluk még a munka nem szabad, őket még a kapitalisták kizsákmányolják. És május elseje a még elnyomatás alatt élő dolgozók szívében is új erőt ad, még szilárdabbá válik ben­nük a felszabadulásba vetett hit. Mi, magyar dolgozók immár nyolcadszor ünnepeljük szabadon és boldogan a dicső május elsejét, a legyőzhetetlen békés munka szim­bólumát. Pártunk jelszavai össze­foglalják mit kell tennünk, hogy megsokszorozhassuk a felszabadult munka — s ami ebből következik — az élet gyönyöreit. Még nagyobb lendülettel kell harcolnunk a má­sodik negyedévi terv végrehajtá­sáért, a mezőgazdasági munkálatok sikeréért, a békéért. Ezt kéri tőlünk győzelmeink szervezője, nagy pártunk, a béke első magyar harcosa, a szocialista Magyarország első építője, Rákosi Mátyás elvtárs, ezzel adózunk a legméltóbban a békéért harcoló emberiség lánglelkű népek közötti barátság vezérének, a zászlóvivő­jének, a nagy Sztálinnak. Előre az ötéves tervért, nagy békeműveinkért, a szocialista Ma­­gyarországértl Kiváló eredményekkel készültek fel május 1 -re üzemeink dolgozói A Mátravidéki Erőmű hat nappal előbb befejezte havi tervét Büszke kéményeit magasra nyújto­gatja a Mátravidéki Erőmű. Petőfi­­bánya lignitje házat más kazánjaiban éltető árammá alakul át, segítve dol­gozó­i népünk országépítő harcát. Ebben a munkában győztes eredménye­ket értek el az erőmű dolgozói: ápri­lis 24-én este nyolc órakor befejezték áprilisi tervüket. Előreláthatólag 120—122 százalékot érnek el április­ban a Mátravidéki Erőmű kiváló mun­kásai. A szép eredmény kivívásában a szállítóüzem Gerő-brigádja végzett igen jó munkát, mely a szénadagoló­kocsi javítását 70 óra helyett 28 óra alatt végezte el. A brigád tagjai — Barak Gyula, Kasza András, Baranyi János és Cibolya Sándor pályaszerelő lakatosok — 142,8 százalékos ered­ményt értek el. Példamutató munkát végzett Klauber Ferenc sztahanovista műszerész és a szénbeszállítőcsoport Vörös Csillag brigádja is. (Haraszti István.) Petőfibánya teljesítette vállalását Heves megye legnagyobb üzeme, Petőfibánya teljesítette május 1-i vál­­lalását. Petőfibánya hős bányászai 125 vagon szenet ígértek terven felül, 150- et teljesítettek, tfcső­pt “át mutatva ezzel a megye minden dolgozójának. A 80 szitahanovista vájár versenyében Ka’csó Mihály 152 százalékos teljesítményével vívta ki az első átlag­he­lyet, Bocsó Mihály 148, Herceg János 140, Susán­­ Lajos 136 százalékot tel­jesített. Az 59 brigád nemes vetélkedésében három brigád érte el a sztahanovista szintet. A Ti­­cki-brigád 171, a Dénes­­brigád 182, Bocsó Mihály brigádja 154 százalékot teljesített. Petőfibánya dolgozói fogadalmuk teljesítése után most új lendülettel törnek előre a má­sodik negyedévi terv teljesítéséért. (K. M.) Példát mutatnak a lakatosárugyár ifjúmunkásai Az április 4-i verseny kiértékelése­kor már bebizonyosodott, hogy az Egri Lakatosárugyár ifjúmunkásai hűek ma­radnak ígéretükhöz. Most a május 1-i versenysza­kaszban ismét példát mu­tattak, Bóta Veronika ifjúmunkás szta­hanovista 160 százalékos vállalását 167 százalékra teljesítette. Imre Sán­dor DISZ-titkár 160, az öntödében Nagy József a vállalt 170 százalék he­lyett 204,2, Gyenes Mihály 150 száza­lékot ért el. (Vladár József.) Április 24-én klinkerégetésben 210 százalékot értek el a selypi cementművek dolgozói A selypi cementművek dolgozói ál­­dozatkész munkával harcoltak fogadal­muk teljesítéséért. Harcuk nem maradt eredmény nélkül, kiváló eredményeket értek el a dolgozók. A Foglár-, Far­kas- és Takács-brigád 100 százalék­ban teljesítették a nagyjavítási mun­kán tett felajánlásukat. A kőműves­­csoport 105, a villamosüzem 107 száza­lékot ért el. Fazekas Gábor, a legjobb égető érdeme, hogy a kunker égetés­ben 210 száza­élkot teljesítettek ápri­lis 24-én a selypi cementművek dol­gozói. (Koréh György.) Klauber Ferenc sztahanovista műszerész Egy elnök és egy brigádvezető a minisztertanács határozatáról Most látom csak igazán, milyen nagy felelősség elnöknek lenni Az egri Balázs Ignác termelőszövetkezet dolgozói nagy örömmel lógatták a minisztertanács legújabb határo­zatát. Én magam a határozat elolvasása után éreztem csak igazán, hogy milyen nagy felelősség elnöknek lenni. Fele­lős vagyok a terméshozamért, a tervteljesítésért, az élen­járó tapasztalatok elterjesztéséért, a teljes munkaszerve­zésért,­­ egyszóval az­­ egész szövetkezetért. Ha szétnézünk a portánkon, azt látjuk, hogy nekünk is van bőven tennivalónk. Tavaly nem dicsekedhetett a szö­vetkezet szilárd munkafegyelemmel, a tagok a legnagyobb dologidőben otthagyták a munkát és máshova mentek dol­gozni. Az idén már erélyesebb rendszabályokhoz nyúltunk, fegyelmi bizottság elé állítottuk azokat, akik lazítani pró­bálták a fegyelmet. Kevés­ volt­­ a munkaerő, de a­ miniszter­­tanács határozata segít ezen a téren is. Az új határozat szerint nemcsak az elnök, hanem a tagság felelőssége is megnövekszik. A területet brigádok­ra, munkacsapatokra, vagy egyénekre kell felosztani. A brigádokon belül minden munkacsapat felelős a gondjaira bízott munka becsületes elvégzéséért. A tagság felelős­ségérzetét még jobban segíti a határozatnak az a része, mely előírja, hogy a fegyelem ellen vétőket szigorúan meg kell büntetni. A határozat minden pontjának eleget teszünk, mert tudjuk, hogy annak betartása a szebb és boldogabb éle­tet jelenti. Az állammal szemben fennálló kötelezettségünknek tojásból, tejből már az egész évinek eleget tettünk, barom­fiból pedig a félévit teljesítettük. A határozat végrehaj­tásában olyan becsületes dolgozókra támaszkodunk, m­int Nagy Péter és Boza Miklósáé, akik már eddig 120 munka­egységen felül teljesítettek. (Elmondotta: Pogonyi András.) Fegyelmezett munkával hajtjuk végre a határozat előírásait A minisztertanács határozata után a Nagy József ter­­melőcsoport is komoly munkához látott. Tavaly munka­­csoportunkban fegyelemről nem is lehetett beszélni. A ve­­zetőség gyenge munkája, a tagok fegyelmezetlensége azt eredményezte, hogy 90 ezer forintos adósággal léptünk át az 1952-es évbe. Az idén már megváltozott a helyzet, Leiszner Sándor, a csoport új elnöke szilárdan kezében tart­ja a vezetést. Első kötelességünknek tartotta, hogy meg­szilárdítsuk a munkafegyelmet, a múlt évről maradt adós­ságot kifizessük és az állammal szembeni kötelességünk­nek eleget tegyünk. A munkafegyelem megszilárdítása ér­dekében fegyelmi határozatot hoztak. A lógósokat fegyel­mi elé állítják, ha ez sem használ, munkaegységet vonnak le tőle. Félévi baromfi- és tojásbeadásunknak már eleget tet­tünk. A gazdagabb termés érdekében a kukoricát négyze­tesen vetettük. Eddig kevés gondot fordítottunk állatállo­mányunk fejlesztésére, tehenünk egyáltalán nem volt. Az új határozat értelmében az édén 20 tehenet vásárolunk, 1090 napos csibével, és 500 tyúkkal növeljük a közös gaz­­dasá­got. A határozat útmutatást ad arra is, hogy pontos és igazságos munkaegység beírással, hogyan lehet jó szel­lemet, fegyelmezett munkát kialakítani a brigádban. Ez már a csoportunkban is érezteti hatását. A tavaszi mun­kák során a Dózsa brigád 153, a Táncsics brigád 148 szá­zalékot ért el, az Új élet brigád 152 százalékos teljesít­ménnyel dolgozik. Komoly, fegyelmezett munkával hajtjuk végre a mi­nisztertanács határozatának előírásait. Szövetkezetünk gyorsabban és egészségesebben fejlődik és az eddiginél jobb életet biztosít tagjainak. (Elmondotta: Majoros Béla, brigádvezető.) Június 1-én Budapesten és minden megyeszékhelyen béketalálkozókat rendez az Országos Béketanács A dolgozók mi­­lói egyre öntuda­­tosabban és egyre szlárdabb egy­ségben vesznek részt hazánk erősí­tésében, a békéért vívott harcban. Dol­gozó népünk megmutatta, hogy együtt­érez azokkal, akiket Koreában, Gö­rögországban, Spanyolországban, az e nyomott országokban az elvetemült imperialista banditizmus a terror és nyomor válogatott eszközeivel halá­ra szánt. Mélységes dühöt és felháboro­dást váltott ki egész népünkből az e­lHatiasodott amerikai imperialisták legújabb gonosztette: Beloiannisz és hős társai kivégzése és a koreai bak­tériumháború. A magyar dolgozók azért küzdenek, hogy meghiúsítsák a háborús gonosz­tevők szörnyű terveinek végrehajtását. Do­gozó népünk helytállásának, béke­­harcának is szerepe van abban, hogy — a nagy Sztáli­n szavaival szólva —. a harmadik világháború ma nincs kö­zelebb, mint volt két vagy három év­vel ezelőtt. Kötelességünk küzdeni tovább, hogy a háború az elkövetkező időkben se kerüljön közelebb a béke erődjeihez, gyárainkhoz, termékeny földjeinkhez, békés otthonainkhoz, gyermekeink játszótereihez. A nemzetközi békeharc hőseivel való együttérzés elmélyülése és hatalmas szocialista építőmunkánk kibontakozása során napról napra új békeharcosok tűnnek fel. Százezrekben él a vágy, hogy számot adjanak apró és nagy tetteikről, kezdeményezéseikről, ame­lyekkel a béke ügyét viszik előre. Le­hetővé kell tenni, hogy egész népünk megismerje ezeket a béketetteket, eze­ket a kezdeményezéseket, a minden­napi munka, a békevédelem erőforrá­sait. Lehetővé kell tenni, hogy béke­harcosaink még nagyobb erővel kap­csolódjanak be a legmagasztosabb cé­lért folyó küzdelembe, s újabb tíz- és százezreket vonjanak be az életért, a bo­dog jövőért folyó harcba. Ezért az Országos Béketanács elha­tározta, hogy június 1-én egésznapos­ béketalálkozót rendez Budapesten és va­lamennyi me­gy­eszékhe­l­yen. A béketalálkoz­ó tanácskozásai ad­janak új erőt, lendületet mindenekelőtt a tervteljesítésben! Tudatosítsák min­denkiben, hogy a békéért nálunk úgy lehet legjobban harcolli, ha ma többet termelünk, mint tegnap, ha növeljük a termelékenységet, erősítjük a mun­kafegyelmet, az állami fegyelmet, ha becsületes, lelkes, gondos munkával készítjük elő a gazdag aratást, cséplést, begyűjtést.

Next