Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-01 / 1. szám

X. évfolyam, I. szám 7953 január 1 Ara 50 fillér HEVESMEGYEI NÉPUJSÁ­G BOLDOG ÚJÉVET biztosítasz magadnak és családodnak, több és jobb munkával! Harcolj az 1953-as évi tervért ötéves tervünk 4. esztendejéért! AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ÁNAK LAPJA Újévi számvetés Bezárult az 1952-es esztendő, előttünk az új év. Boldogan, megelégedetten pillantunk vis­­­sza a megtelt útra, bizakodó hittel, telve reménnyel indulunk az új esztendő új feladatainak. Valamikor nem volt szomorúbb foglalkozás, mint az újévi mér­legkészítés. Sivargásról, nyo­morról beszéltek az emlékek, éhezést, bizonytalanságot ígért a jövő. Ma az év kezdete a győzelem kiindulópontja, m­a a számvetés dolgozó népünk leg­boldogabb, legvidámabb napja. Nem akármilyen esztendő van mögöttünk. Ötéves tervünk döntő, harmadik esztendeje úgy él majd előttünk évtizedek múl­­tán is, mint történelmünk egyik legszebb esztendeje, az új győ­zelmek, a szocializmus építése győzelmének esztendeje. Két nagy feladat állt előttünk: a béke védelme, és a szocializ­mus építése. .Ez a két feladat elválaszthatatlan egymástól — elképzelhetetlen az ötéves terv ilyen gyors ütemű építése béke nélkül, s elképzelhetetlen a béke megvédése virágzó ipar és me­zőgazdaság, erős honvédség megteremtése nélkül. Amíg az amerikai imperialis­ták és hű csatlósaik igyekez­tek egyre szélesebbre nyitni a vérfolyam zsilipjét, amíg meg­történt a nevetséges őrségvál­tás a tőkések árnyékában meg­húzódó „elnöki székben“, amíg az atlanti tömb többi országai, a hű csatlósuk Tito, egyre vadab­bal rázzák a harci bárdot — ■addig mi építettünk. A Szov­jetunió népei, Sztálin elvtárs lángtelkű szavai, a XIX. párt­­kongresszus útmutatásai olyan lendületet adott dolgozó né­pünknek, melynek felbecsülhe­tetlen jelen­tőségét ötéves ter­vünk egyre­ gyorsabb ütemű épí­tésével mérhetjük le. Büszkék lehetünk rá, hogy az évvégi számvetés, az új évi mérleg nem is olyan könnyű- Van miről beszél­nük, van mi­vel büszkélkednünk országos, de megyei viszonylatban is. Az i­not­a­i kooperáció, a Sztálin- Vasmű, Komló építése mellett a mi megyénkben is megválto­zott a városok és falvak képe, új házak emel­k­ednek Petőfibá­­nyán. Európa leghosszabb szál­lítószalagja .dolgozik a gyön­gyösi bányában, öntözőcsatorna épül Kiskörén, 12 génállomás közel 300 traktora, 500 csép­lőgépe, megszámlálhatatlan mennyiségű mezőgazdasági kis­gépe biztosítja a falu szocia­lista átszervezését, a mező­­gazdaság terméshozamának emelését. Kulturális fejlődésünk is gyors ütemű. Amíg a­z Ameri­kai Egyesült Államokban 36 millió ember nem fejezte be is­koláit, amíg Franciaországban, a „művelt’’ nyugat-európai or­szágokban 1000 emberből csak 36 végez főiskolát, addig ná­lunk ma már 51, túlnyomórészt munkás- és parasztszármazású fiatal jár minden 10.000 ember­ből főiskolára. Amíg az Ame­rikai Egyesült Államokban a költségvetés 74 százaléka há­borús célokat szolgál, addig Atkáron 200.000 forintos befek­tetéssel mezőgazdasági szak­iskolát, 353.000 forintos befek­tetéssel pedig Beköltéti új ál­talános iskolát építünk — s ez csak néhány példa. Ötéves ten­­ünk diadalmas építése nyomán növekszik dol­gozó népünk életszínvonala. Egyszerű példával bizonyíthat­juk ezt be: a karácsonyi vásár ideje alatt az Országos Cseme­geke­resk­del­mi Vállalat csak narancsból 10 mázsát adott el, az állami áruház cipőből, kész ruhából.. Férfi és női fehérnemű­ből, másfélmillió forintot árult — olyanok vásároltak, mint Szecskó Ferenc tszcs-tag: mun­kások, parasztok, akiknek a múltban nem narancs, de még kenyér sem nagyon jutott asz­talára. Heves megye dolgozói egyre eredményesebb harcot vívtak a békéért is. Jogos büszkeséggel hangoztathatjuk, megyénket az a kitüntetés érte, hogy Kor­mos Bóta Ferencné balatoni pa­­rasztasszony személyében a budapesti, majd a bécsi béke­kongresszuson is számot adhat­tunk elért eredményeinkről, el­szánt békevágyunkról. Minden egyes elért százalék, minden kiló beadott termény, életünk minden rezdülése egyre inkább szerves részévé válik a Szov­jetunió vezette, s az egész vilá­got átfogó békeharcnak. Mi nyitotta fel népünk leg­szélesebb tömegeinek szemét? Nem utolsó sorban maga­s az imperializmus. Vaknak kell­­ an­nak lenni, aki nem vonta le a helyes következtetést a kocseda­­szigeti vérengzésből, a titóista em­berrablók budapesti bűnpe­­réből, aki nem értette meg Rákosi elvtárs nagyjelentőségű szavait, melyben leleplezte az imperialisták háborús terveit, s a békeharc fokozására hívta fel a mi megyénk dolgozóit is. Hatalmas győzelmeinket, né­pünk egységes helytállását a párt szervezte Újévi számveté­sünk azért tanúskodik eredmé­nyekről. jövőnk azért biztató, mert olyan harcban edzett, le­győzhetetlen elmélettel felvérte­zett párt vezeti dolgozó né­pünket, mint a Magyar Dolgo­zók Pártja. Olyan párt, mely a Szovjetunió Kommunista Párt­jának gazdag tapaszta­lataiból­­merítve, Rákosi elvtárs vezeté­sével képes magához vonzani társadalmunk minden becsüle­tes­­ rétegét. Győzelmeink szer­vezője a párt volt, s az is a biztosítéka az újabb nagyszerű feladatok sikeres végrehajtásá­nak. De ha számvetést teszünk, helytelen volna csak a­z ered­ményekről beszélni. Rákosi elv­­társ az országgyűlés előtt el­mondott beszédében, azt meg­előzőleg Gerő elvtárs, világo­san rámutatott azokra­ a hiá­nyosságokra, melyek fékezik építésünket, s amelyek felszá­molásával biztosíthatjuk csak 1953-as évi tervünk sikerét. A Gyöngyösi Váltó- és Kitérő­­gyárban tíz hónap alatt 11.312 munkaóra ment veszendőbe az igazolatlan mulasztások végett. Sokszáz tonna szén kitermelése maradt el bányáinkban a gép­­törések, gépállá­sok miatt. Sok­ezer forint kárt okozott nép­gazdaságunknak a takarékossá­ga versenymozgalom hiánya — munkafegyelem, munkaszerve­zés, takarékosság terén bőven van mit tenni a mi megyénk dolgozóinak is. A hibák felszá­molása azonban csak akkor hozhat eredményt, ha a párt­szervezetek, a kommunisták példát mutatnak, ha harcolnak azért, hogy minden dolgozó szakadatlanul fejlessze elméleti és szakmai tudását, ha össze­függésben is megmagyarázzák a terv teljesítésének, a békeharc győzelmének elválaszthata­tl­a­n­­sá­gát. Ebben a munkában komoly segítséget ad a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa, Sztálin elvtáre lánglelkű­­ szavai. Kövessük eze­ket az útmutatásokat, harcol­junk, dolgozzunk úgy, hogy a következő újévi számvetésnél még n­agyobb ere­dmén­yekr­ől, még kisebb hiányosságokról ad­hassunk majd számot. Új tervév küszöbén új őrlőmű segít a terv teljesít­ésében Mátrai Ásványbánya Jó munkát végeztek az elmúlt évben az Ásványbánya dolgozói. Az üzemrészek közötti verseny eredménye, hogy évi tervüket 137.3 százalékban teljesítették. A legjobb eredményt a kishegyi terméskőbánya érte el, amely 145.3, valamint a nemti­i tűz­­álló an­yagbánya, amely 133.5 százalékban teljesítene évi elő­irányzatai. Az istenmezei fuk­­erföld-bánya 111.8 az a­sztag­­hegyi kvarcidbánya 103.2 száza­lékot ért el. Az 1953 as esztendő tervteljesítésében komoly segítsé­get nyújt a bánya dolgozóinak a Sólymoson felépülő új őrlőmű. Munkamód­szerátadás eredménye: napi 3 ezer tégla Eger homokosi Téglagyár Télen sem áll a munkás a­ tég­lagyárban. A műszaki vezetőség még a nyári hónapokban gon­doskodott a megfelelő mennyi­ségű nyers tégla letermeléséről, s azokat máglyába raktározták. A nyersgyártás most sem szü­netel, a kemence tetejét hasz­nálják el­ősz­ári tónak. Segítette a gyár dolgozóit az is, hogy új te­rahengert, köradagolót, görgőjá­­ratot, valamint új cserépprést kaptak. Az új gépek segítségé­vel naponta mintegy 4—5000 téglával, 3—4000 cseréppel tud­­nak többet gyártani. A nyári fel­készülés eredménye, hogy az üzem 108 százalékra teljesítette a legutóbbi értékelés szerint évi tervét. Különösen jó munkát végzett ifjú Fülöp Sándor behordó-bri­­gádja, mely 140, és Cserhát La­jos kihordóbrigádja, mely 116 száz­al­ékos á­tl­a­g teljes­ít­mén­nyel dolgozott. Jó munkát végeznek a munkamódszerátadók is . Vincze Pál és Járdán Ferenc ér­deme, hogy gyengébb dolgozók tel­j­es­ítmén­yének emelés­év­el további 3000-rel emelkedett a tégla gyártása. Petőfibánya Rákosi elvtárs nagyjelentősé­gű szavai eljutottak Petőfibá­­nyára, is. Új lelkesedést adott a bányászoknak , s ez tette le­hetővé, hogy a Petőfi altáró, mely december 3-án befejezte évi tervét az elmúlt napokig újabb 26.627 tonna szenet adott népgazdaságunknak. Nem ma­radt el mögöt­te a rózsaszent­­mártoni aknaiüzem sem, mely december 15-én teljesítette fel­emelt évi tervét — 16.114 tonna terven felül kitermelt szénnel já­rult hozzá döntő tervevünk sike­réhez. Komoly lemaradás ta­pasztalható azonban­ a gyöngyösi 1- es aknában, annak ellenére, hogy ötéves tervünktől­­ nagy je­lentőségű ajándékot, 1200 méter gumisza­lag­o­t kapott. Ebben az aknában nem jó ,a munkafegye­lem, nincsenek biztosítva a kel­lő­ műszaki feltételek sem. Eb­ben az évben, különösen most, az első hónapokban a gyöngyösi 12-es­ akn­a dolgozóinak mindent el kell követni, hogy letörles­­­szék adósságukat, teljesítsék ter­vüket. . Adósságot hozott az új évbe a gyöngyösi 12-es akna Egri Dohánygyár Nem maradtak adósai dolgozó népünk államának megyénk egyik legjelentősebb könnyűipari üzemének dolgozói. Az 1953-as évi terv sikeres teljesítésére ér­tékes javaslatokat nyújtottak be. A csomagológépek eddig kész cí­mjelzéseket használtak, melyek­ javaslatokkal a terv sikeréért nők beszerzése nehézségekbe üt­között Nyári József javasolta, hogy a gépeikre aktuális klisé­ket szereljenek fel, melyek a könnyen beszerezhető sima pa­pírra rányomják a kívánt szö­veget. Pál Gyulán­é Csongor báb készí­tőnő azt javasolta, hogy az anyagi ki­mérő nők már előre ada­golják ki a­ dohány mennyiséget. Ezzel mérésenként 10—15 perc­nyi időt ■ lehet m­egtakaríta­ni­, — egy műszak alatt egy­ órét, 500 bábot lehet ennyi idő alatt el­készíteni. Hasonló értékes javas­latokat terjesztettek be a többi dolgozók is. Licska Péterné levelező- Az állattenyésztési terv végrehajtásáért Kisköre versenyre hívta a megyét Mozgalmas nap volt december 26-án a kiskörei tanácsházán. A termelőszövetkezetek képviselői, a falu élenjáró dolgozó paraszt­jai jöttek össze, hogy az állat­állomány sikeres át­tel­el­tetése és fejlesztése érdekében megbeszél­jék,­ a vas megyei dolgozó pa­rasztok versenykihívását és csatlakozzanak a lelkes kezde­ményezéshez. Tatai János elnökhelyettes be­számolója nyomán egymás után emelkedtek szólásra a dolgozó parasztok. Hozzászólásaikban arra tettek ígéretet, hogy­ lelke­sen harcolnak az állatállomány sikeres áttelel­teléséért és fejlesz­téséért. Nagy Lukács három holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy 40 mázsa gy­orssilót ké­szít, a meglévő állom­ány szapo­­rulatát veszteségmentesen fel­neveli. Németh János hat holdas dolgozó paraszt arra tett ígé­retet, hogy a sertéseknél beveze­ti az évi kétszeri fiaztatást, a takarmányhiány pótlására 21 mázsa gyorssilót készít. Papp Béla a Dózsa tszcs . elnöke a szövetkezet tagjai nevében meg­fogadta, hogy 600 mázsa búza­­szalma meszesítésével 300 má­zsa jó minőségű réti szénát pó­tolnak. A továbbiakban a siló­­zási terv 200 százalékos teljesí­tésére tett ígéretet. A hozzászólások után java­solták, hogy hívják ki verseny­re a m­egye valamennyi községét és párosversenyre Tiszanána községet. A javastetot egyhangú lelkesedéssel fogadták. Kisköre község dolgozó pa­rasztságának versenykihí­vása az állatállomány vesz­teségmentes átteleltetésére és az állattenyésztési terv teljesítésére. A takarmány biztosítása te­rén vállaljuk: a) 1953. január 15-re terven felül 300 köbméter silót ké­szítünk. silózási tervünket 120 százalékra teljesítjük. b) A szál­as takarmány pót­lására 500 udvarban gyors­silót készítünk, s ezzel 400 mázsa takarmányt pótolunk. c) 500 mázsa búzaszalma meszes­­lésév­el. 250 mázsa ta­karmányt­­ takarítunk meg. A gyorssiló készítésével és a ré­szesítéssel megtakarított 500 mázsa lucernát, valamint a réti­ szénát megdaráljuk és a sert­ések­nek ab­rakta­ka­rmán­y pótlására adjuk. d) A takarmánybázis kiszé­lesítése érdekében a juhokat és a sertéseket, amíg csak lehet kihajtjuk a legelőre, ezzel 150 mázsa szénafélét takarítunk meg. A továbbiakban arra tettek ígéretet, hogy a szarvasmarhá­nál 50, a sertéseknél 100 szá­zalékban alkalmazzák­ az egy­­ivarzás alatti kétszeri fedezte­tést. A sertéseknél fokozott gon­doskodással öt százalékra csök­­­kenítik az elhullást. A kétéves állattenyésztési tervben előírt 1 szarvasmarha fejlesztési tervet 110, sertéstenyésztési tervet 115, ju­htenyésztési tervet 105, ba­­romfitenyésztési tervüket 110 százalékra teljesítik. A község köztenyészetében lévő állatait fokozottabban gon­dozzák, a tisztaság érdekében félévenként kimeszelik az óla­kat, és az istállókat. A takarmánykészletet az 1953-a­s esztendőben az­ öntözé­­ses gazdálkodással is növelik: 300 kardon öntözéses takarmány­­termelést létesítenek és ezzel 60 vagon szálastakarmánnyal ter­melnek többet. A réteket, a lege­lőket április 1 -i­g­ rendbehozzá­k és 60 holdon nitrogén műtrágyát alkalmaznak, 150 holdon pedig öntözéses legelőt létesítenek. Az állatfejlesztési terv sike­res teljesítése mellett vállalták, hogy vágómarha beadásukat 120, sertésbeadásuk­at 105, ba­­rom­fi beadási kötelezettségüket 100, tejbeadási előirányzatukat havonta 120 százalékra telje­sítik. Az ál­latlét­szám fenntartása, a tervben előírt szaporulat tel­jesítése érdekében a tanács dol­gozói vállalták, hogy pontos nyilvántartással a legkisebbre csökkenti­, a fekete és a kény­szervágások szám­át. Az állatál­lomány fokozott ellenőrzése ér­dekében megalakítják az állatte­nyésztési albizottságot. Hangoshíradót kapott Egerszalók Egerszalók község dolgozó parasztsága jó begyűjtési mun­kájáért hangonhíradó berende­zést kapott. A n­apokba­n ha­talmas teherautó állt meg a tan­ácsháza­ előtt, a teherautóról hangszórót, zenegépet és érté­kes műszereket raktak le. A dolgozók percek alatt körüláll­ták az autót, kérdezősködtek és örömmel vették tudomásul, hogy ezt az­­ újabb jutalmat a község jó begyűjtési munkájáért ka­pta. Egerszalók dolgozó paraszt­sága még nem felejtette azt el, hogy évszázadokon keresztül az egri főkáptalan intézői­­ és se­gédtisztjei sanyargatásainak volt kitéve. Akinek nem jutott hely a gazdaságban, az tavasz­t­ól, őszig istállókbami, csűrökben lakva ette a summ­ások keserves kenyer­e. Ma már 283 család él­­ boldog, szabad életet. Látja azokat a ra­gyogó példákat, hogyan épült, szépül hazánk, hogya­n emelke­dik állandóan a dolgozók élet­­­színvonala. A község is sokat ka­pott a hét esztendő alatt. Új, modern, keltául érmés iskolát, mozit, kultúrotthont, orvosi­­zemlelő felszerelést, hidakat, jég­vermet, legelőkut­akot, bikaistál­lót, nem kell­ ma már gyalog bejönni a városba, autóbusz­­közlekedés biztosítja a forgal­mat. Egerszalók hét­százéves múlt­ja nem tud felmutatni ilyen szo­ciális és kulturális fejlődést. Az egerszalók­iak­­ megértették, miért kell adót fizetni,­­megértették, hogy az állammal szemben kö­telezettségeik vannak és azt ön­ként, becsülettel is teljesítették. Nem volt­­ könnyű feladat az idei aszályos évben a begyűjtés teljesítése. Nem volt kön­n­yű azé­rt sem,­­mert az ellenség újabb és újabb rémhírekkel akarta a dolgozókat a munkától elvonni, a bead­ás­ról lebeszélni. A tanács és a végrehajtó bizott­ság minde­n tagja állandó nép­nevelő és felvilágosító munkát végzett a lakosság körében­. Tu­datosították a­ dolgozó­kn­ak hogy a begyűjtés eredménye az őszi és a tavaszi munkáktól függi éberen őrködtek és ott, a­hol­ hi­bát találtak, azonnal felszámol­­ták. A most jutalmul kapott bar», mosthír­adó­­ nagy segítségére tesz­ a tanácsnak további felvilágosító munkát jáh­oz. Jobb, gyorsabb és eredményesebb kapcsolatot tud tartani a lakossággal. A község dolgozói további jó munkájuk­kal bizonyítják be, hogy megér­demelték az eddig kapott be­ruházásokat. Kovács Sándor VB titkár A minisztertanács határozata a Zenei Alap létesítéséről A mini­s­ztert­an­ács határozatot hozott a Magyar Népköztársa­ság Zenei Alapjának Létrehozá­sára. A Zenei Alapnak, amely 1953 január 1-én kezdi meg működé­sét — az Irodalmi és Képzőmű­vészeti­­ Alaphoz hasonlóan — az a feladata, hogy­ a zeneszerzői alkotó munkát anyagi eszközök­kel és szociális juttatásokkal segítse. A Zenei Alap megterem­tése újabb jele annak a nagy Egyetemnek és megbecsülésnek, ame­lyel pártunk és kormányunk a művészi alkotó munka felé for­dul. Jelentős segítséget fog­ nyújterni ez az intézmény ah­hoz, hogy zeneművészetünk te­rületén is egyre gyorsuló ütem­ben haladjunk szocialista kultú­ránk megteremtése felé.

Next