Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-01 / 1. szám
X. évfolyam, I. szám 7953 január 1 Ara 50 fillér HEVESMEGYEI NÉPUJSÁG BOLDOG ÚJÉVET biztosítasz magadnak és családodnak, több és jobb munkával! Harcolj az 1953-as évi tervért ötéves tervünk 4. esztendejéért! AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Újévi számvetés Bezárult az 1952-es esztendő, előttünk az új év. Boldogan, megelégedetten pillantunk vissza a megtelt útra, bizakodó hittel, telve reménnyel indulunk az új esztendő új feladatainak. Valamikor nem volt szomorúbb foglalkozás, mint az újévi mérlegkészítés. Sivargásról, nyomorról beszéltek az emlékek, éhezést, bizonytalanságot ígért a jövő. Ma az év kezdete a győzelem kiindulópontja, ma a számvetés dolgozó népünk legboldogabb, legvidámabb napja. Nem akármilyen esztendő van mögöttünk. Ötéves tervünk döntő, harmadik esztendeje úgy él majd előttünk évtizedek múltán is, mint történelmünk egyik legszebb esztendeje, az új győzelmek, a szocializmus építése győzelmének esztendeje. Két nagy feladat állt előttünk: a béke védelme, és a szocializmus építése. .Ez a két feladat elválaszthatatlan egymástól — elképzelhetetlen az ötéves terv ilyen gyors ütemű építése béke nélkül, s elképzelhetetlen a béke megvédése virágzó ipar és mezőgazdaság, erős honvédség megteremtése nélkül. Amíg az amerikai imperialisták és hű csatlósaik igyekeztek egyre szélesebbre nyitni a vérfolyam zsilipjét, amíg megtörtént a nevetséges őrségváltás a tőkések árnyékában meghúzódó „elnöki székben“, amíg az atlanti tömb többi országai, a hű csatlósuk Tito, egyre vadabbal rázzák a harci bárdot — ■addig mi építettünk. A Szovjetunió népei, Sztálin elvtárs lángtelkű szavai, a XIX. pártkongresszus útmutatásai olyan lendületet adott dolgozó népünknek, melynek felbecsülhetetlen jelentőségét ötéves tervünk egyre gyorsabb ütemű építésével mérhetjük le. Büszkék lehetünk rá, hogy az évvégi számvetés, az új évi mérleg nem is olyan könnyű- Van miről beszélnük, van mivel büszkélkednünk országos, de megyei viszonylatban is. Az inotai kooperáció, a Sztálin- Vasmű, Komló építése mellett a mi megyénkben is megváltozott a városok és falvak képe, új házak emelkednek Petőfibányán. Európa leghosszabb szállítószalagja .dolgozik a gyöngyösi bányában, öntözőcsatorna épül Kiskörén, 12 génállomás közel 300 traktora, 500 cséplőgépe, megszámlálhatatlan mennyiségű mezőgazdasági kisgépe biztosítja a falu szocialista átszervezését, a mezőgazdaság terméshozamának emelését. Kulturális fejlődésünk is gyors ütemű. Amíg az Amerikai Egyesült Államokban 36 millió ember nem fejezte be iskoláit, amíg Franciaországban, a „művelt’’ nyugat-európai országokban 1000 emberből csak 36 végez főiskolát, addig nálunk ma már 51, túlnyomórészt munkás- és parasztszármazású fiatal jár minden 10.000 emberből főiskolára. Amíg az Amerikai Egyesült Államokban a költségvetés 74 százaléka háborús célokat szolgál, addig Atkáron 200.000 forintos befektetéssel mezőgazdasági szakiskolát, 353.000 forintos befektetéssel pedig Beköltéti új általános iskolát építünk — s ez csak néhány példa. Ötéves tenünk diadalmas építése nyomán növekszik dolgozó népünk életszínvonala. Egyszerű példával bizonyíthatjuk ezt be: a karácsonyi vásár ideje alatt az Országos Csemegekereskdelmi Vállalat csak narancsból 10 mázsát adott el, az állami áruház cipőből, kész ruhából.. Férfi és női fehérneműből, másfélmillió forintot árult — olyanok vásároltak, mint Szecskó Ferenc tszcs-tag: munkások, parasztok, akiknek a múltban nem narancs, de még kenyér sem nagyon jutott asztalára. Heves megye dolgozói egyre eredményesebb harcot vívtak a békéért is. Jogos büszkeséggel hangoztathatjuk, megyénket az a kitüntetés érte, hogy Kormos Bóta Ferencné balatoni parasztasszony személyében a budapesti, majd a bécsi békekongresszuson is számot adhattunk elért eredményeinkről, elszánt békevágyunkról. Minden egyes elért százalék, minden kiló beadott termény, életünk minden rezdülése egyre inkább szerves részévé válik a Szovjetunió vezette, s az egész világot átfogó békeharcnak. Mi nyitotta fel népünk legszélesebb tömegeinek szemét? Nem utolsó sorban magas az imperializmus. Vaknak kell annak lenni, aki nem vonta le a helyes következtetést a kocsedaszigeti vérengzésből, a titóista emberrablók budapesti bűnperéből, aki nem értette meg Rákosi elvtárs nagyjelentőségű szavait, melyben leleplezte az imperialisták háborús terveit, s a békeharc fokozására hívta fel a mi megyénk dolgozóit is. Hatalmas győzelmeinket, népünk egységes helytállását a párt szervezte Újévi számvetésünk azért tanúskodik eredményekről. jövőnk azért biztató, mert olyan harcban edzett, legyőzhetetlen elmélettel felvértezett párt vezeti dolgozó népünket, mint a Magyar Dolgozók Pártja. Olyan párt, mely a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalataibólmerítve, Rákosi elvtárs vezetésével képes magához vonzani társadalmunk minden becsületes rétegét. Győzelmeink szervezője a párt volt, s az is a biztosítéka az újabb nagyszerű feladatok sikeres végrehajtásának. De ha számvetést teszünk, helytelen volna csak az eredményekről beszélni. Rákosi elvtárs az országgyűlés előtt elmondott beszédében, azt megelőzőleg Gerő elvtárs, világosan rámutatott azokra a hiányosságokra, melyek fékezik építésünket, s amelyek felszámolásával biztosíthatjuk csak 1953-as évi tervünk sikerét. A Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban tíz hónap alatt 11.312 munkaóra ment veszendőbe az igazolatlan mulasztások végett. Sokszáz tonna szén kitermelése maradt el bányáinkban a géptörések, gépállások miatt. Sokezer forint kárt okozott népgazdaságunknak a takarékossága versenymozgalom hiánya — munkafegyelem, munkaszervezés, takarékosság terén bőven van mit tenni a mi megyénk dolgozóinak is. A hibák felszámolása azonban csak akkor hozhat eredményt, ha a pártszervezetek, a kommunisták példát mutatnak, ha harcolnak azért, hogy minden dolgozó szakadatlanul fejlessze elméleti és szakmai tudását, ha összefüggésben is megmagyarázzák a terv teljesítésének, a békeharc győzelmének elválaszthatatlanságát. Ebben a munkában komoly segítséget ad a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa, Sztálin elvtáre lánglelkű szavai. Kövessük ezeket az útmutatásokat, harcoljunk, dolgozzunk úgy, hogy a következő újévi számvetésnél még nagyobb eredményekről, még kisebb hiányosságokról adhassunk majd számot. Új tervév küszöbén új őrlőmű segít a terv teljesítésében Mátrai Ásványbánya Jó munkát végeztek az elmúlt évben az Ásványbánya dolgozói. Az üzemrészek közötti verseny eredménye, hogy évi tervüket 137.3 százalékban teljesítették. A legjobb eredményt a kishegyi terméskőbánya érte el, amely 145.3, valamint a nemtii tűzálló anyagbánya, amely 133.5 százalékban teljesítene évi előirányzatai. Az istenmezei fukerföld-bánya 111.8 az asztaghegyi kvarcidbánya 103.2 százalékot ért el. Az 1953 as esztendő tervteljesítésében komoly segítséget nyújt a bánya dolgozóinak a Sólymoson felépülő új őrlőmű. Munkamódszerátadás eredménye: napi 3 ezer tégla Eger homokosi Téglagyár Télen sem áll a munkás a téglagyárban. A műszaki vezetőség még a nyári hónapokban gondoskodott a megfelelő mennyiségű nyers tégla letermeléséről, s azokat máglyába raktározták. A nyersgyártás most sem szünetel, a kemence tetejét használják előszári tónak. Segítette a gyár dolgozóit az is, hogy új terahengert, köradagolót, görgőjáratot, valamint új cserépprést kaptak. Az új gépek segítségével naponta mintegy 4—5000 téglával, 3—4000 cseréppel tudnak többet gyártani. A nyári felkészülés eredménye, hogy az üzem 108 százalékra teljesítette a legutóbbi értékelés szerint évi tervét. Különösen jó munkát végzett ifjú Fülöp Sándor behordó-brigádja, mely 140, és Cserhát Lajos kihordóbrigádja, mely 116 százalékos átlag teljesítménnyel dolgozott. Jó munkát végeznek a munkamódszerátadók is . Vincze Pál és Járdán Ferenc érdeme, hogy gyengébb dolgozók teljesítményének emelésével további 3000-rel emelkedett a tégla gyártása. Petőfibánya Rákosi elvtárs nagyjelentőségű szavai eljutottak Petőfibányára, is. Új lelkesedést adott a bányászoknak , s ez tette lehetővé, hogy a Petőfi altáró, mely december 3-án befejezte évi tervét az elmúlt napokig újabb 26.627 tonna szenet adott népgazdaságunknak. Nem maradt el mögötte a rózsaszentmártoni aknaiüzem sem, mely december 15-én teljesítette felemelt évi tervét — 16.114 tonna terven felül kitermelt szénnel járult hozzá döntő tervevünk sikeréhez. Komoly lemaradás tapasztalható azonban a gyöngyösi 1- es aknában, annak ellenére, hogy ötéves tervünktől nagy jelentőségű ajándékot, 1200 méter gumiszalagot kapott. Ebben az aknában nem jó ,a munkafegyelem, nincsenek biztosítva a kellő műszaki feltételek sem. Ebben az évben, különösen most, az első hónapokban a gyöngyösi 12-es akna dolgozóinak mindent el kell követni, hogy letörlesszék adósságukat, teljesítsék tervüket. . Adósságot hozott az új évbe a gyöngyösi 12-es akna Egri Dohánygyár Nem maradtak adósai dolgozó népünk államának megyénk egyik legjelentősebb könnyűipari üzemének dolgozói. Az 1953-as évi terv sikeres teljesítésére értékes javaslatokat nyújtottak be. A csomagológépek eddig kész címjelzéseket használtak, melyek javaslatokkal a terv sikeréért nők beszerzése nehézségekbe ütközött Nyári József javasolta, hogy a gépeikre aktuális kliséket szereljenek fel, melyek a könnyen beszerezhető sima papírra rányomják a kívánt szöveget. Pál Gyuláné Csongor báb készítőnő azt javasolta, hogy az anyagi kimérő nők már előre adagolják ki a dohány mennyiséget. Ezzel mérésenként 10—15 percnyi időt ■ lehet megtakarítani, — egy műszak alatt egy órét, 500 bábot lehet ennyi idő alatt elkészíteni. Hasonló értékes javaslatokat terjesztettek be a többi dolgozók is. Licska Péterné levelező- Az állattenyésztési terv végrehajtásáért Kisköre versenyre hívta a megyét Mozgalmas nap volt december 26-án a kiskörei tanácsházán. A termelőszövetkezetek képviselői, a falu élenjáró dolgozó parasztjai jöttek össze, hogy az állatállomány sikeres átteleltetése és fejlesztése érdekében megbeszéljék, a vas megyei dolgozó parasztok versenykihívását és csatlakozzanak a lelkes kezdeményezéshez. Tatai János elnökhelyettes beszámolója nyomán egymás után emelkedtek szólásra a dolgozó parasztok. Hozzászólásaikban arra tettek ígéretet, hogy lelkesen harcolnak az állatállomány sikeres áttelelteléséért és fejlesztéséért. Nagy Lukács három holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy 40 mázsa gyorssilót készít, a meglévő állomány szaporulatát veszteségmentesen felneveli. Németh János hat holdas dolgozó paraszt arra tett ígéretet, hogy a sertéseknél bevezeti az évi kétszeri fiaztatást, a takarmányhiány pótlására 21 mázsa gyorssilót készít. Papp Béla a Dózsa tszcs . elnöke a szövetkezet tagjai nevében megfogadta, hogy 600 mázsa búzaszalma meszesítésével 300 mázsa jó minőségű réti szénát pótolnak. A továbbiakban a silózási terv 200 százalékos teljesítésére tett ígéretet. A hozzászólások után javasolták, hogy hívják ki versenyre a megye valamennyi községét és párosversenyre Tiszanána községet. A javastetot egyhangú lelkesedéssel fogadták. Kisköre község dolgozó parasztságának versenykihívása az állatállomány veszteségmentes átteleltetésére és az állattenyésztési terv teljesítésére. A takarmány biztosítása terén vállaljuk: a) 1953. január 15-re terven felül 300 köbméter silót készítünk. silózási tervünket 120 százalékra teljesítjük. b) A szálas takarmány pótlására 500 udvarban gyorssilót készítünk, s ezzel 400 mázsa takarmányt pótolunk. c) 500 mázsa búzaszalma meszeslésével. 250 mázsa takarmányt takarítunk meg. A gyorssiló készítésével és a részesítéssel megtakarított 500 mázsa lucernát, valamint a réti szénát megdaráljuk és a sertéseknek abraktakarmány pótlására adjuk. d) A takarmánybázis kiszélesítése érdekében a juhokat és a sertéseket, amíg csak lehet kihajtjuk a legelőre, ezzel 150 mázsa szénafélét takarítunk meg. A továbbiakban arra tettek ígéretet, hogy a szarvasmarhánál 50, a sertéseknél 100 százalékban alkalmazzák az egyivarzás alatti kétszeri fedeztetést. A sertéseknél fokozott gondoskodással öt százalékra csökkenítik az elhullást. A kétéves állattenyésztési tervben előírt 1 szarvasmarha fejlesztési tervet 110, sertéstenyésztési tervet 115, juhtenyésztési tervet 105, baromfitenyésztési tervüket 110 százalékra teljesítik. A község köztenyészetében lévő állatait fokozottabban gondozzák, a tisztaság érdekében félévenként kimeszelik az ólakat, és az istállókat. A takarmánykészletet az 1953-as esztendőben az öntözéses gazdálkodással is növelik: 300 kardon öntözéses takarmánytermelést létesítenek és ezzel 60 vagon szálastakarmánnyal termelnek többet. A réteket, a legelőket április 1 -ig rendbehozzák és 60 holdon nitrogén műtrágyát alkalmaznak, 150 holdon pedig öntözéses legelőt létesítenek. Az állatfejlesztési terv sikeres teljesítése mellett vállalták, hogy vágómarha beadásukat 120, sertésbeadásukat 105, baromfi beadási kötelezettségüket 100, tejbeadási előirányzatukat havonta 120 százalékra teljesítik. Az állatlétszám fenntartása, a tervben előírt szaporulat teljesítése érdekében a tanács dolgozói vállalták, hogy pontos nyilvántartással a legkisebbre csökkenti, a fekete és a kényszervágások számát. Az állatállomány fokozott ellenőrzése érdekében megalakítják az állattenyésztési albizottságot. Hangoshíradót kapott Egerszalók Egerszalók község dolgozó parasztsága jó begyűjtési munkájáért hangonhíradó berendezést kapott. A napokban hatalmas teherautó állt meg a tanácsháza előtt, a teherautóról hangszórót, zenegépet és értékes műszereket raktak le. A dolgozók percek alatt körülállták az autót, kérdezősködtek és örömmel vették tudomásul, hogy ezt az újabb jutalmat a község jó begyűjtési munkájáért kapta. Egerszalók dolgozó parasztsága még nem felejtette azt el, hogy évszázadokon keresztül az egri főkáptalan intézői és segédtisztjei sanyargatásainak volt kitéve. Akinek nem jutott hely a gazdaságban, az tavasztól, őszig istállókbami, csűrökben lakva ette a summások keserves kenyere. Ma már 283 család él boldog, szabad életet. Látja azokat a ragyogó példákat, hogyan épült, szépül hazánk, hogyan emelkedik állandóan a dolgozók életszínvonala. A község is sokat kapott a hét esztendő alatt. Új, modern, keltául érmés iskolát, mozit, kultúrotthont, orvosizemlelő felszerelést, hidakat, jégvermet, legelőkutakot, bikaistállót, nem kell ma már gyalog bejönni a városba, autóbuszközlekedés biztosítja a forgalmat. Egerszalók hétszázéves múltja nem tud felmutatni ilyen szociális és kulturális fejlődést. Az egerszalókiak megértették, miért kell adót fizetni,megértették, hogy az állammal szemben kötelezettségeik vannak és azt önként, becsülettel is teljesítették. Nem volt könnyű feladat az idei aszályos évben a begyűjtés teljesítése. Nem volt könnyű azért sem,mert az ellenség újabb és újabb rémhírekkel akarta a dolgozókat a munkától elvonni, a beadásról lebeszélni. A tanács és a végrehajtó bizottság minden tagja állandó népnevelő és felvilágosító munkát végzett a lakosság körében. Tudatosították a dolgozóknak hogy a begyűjtés eredménye az őszi és a tavaszi munkáktól függi éberen őrködtek és ott, ahol hibát találtak, azonnal felszámolták. A most jutalmul kapott bar», mosthíradó nagy segítségére tesz a tanácsnak további felvilágosító munkát jához. Jobb, gyorsabb és eredményesebb kapcsolatot tud tartani a lakossággal. A község dolgozói további jó munkájukkal bizonyítják be, hogy megérdemelték az eddig kapott beruházásokat. Kovács Sándor VB titkár A minisztertanács határozata a Zenei Alap létesítéséről A minisztertanács határozatot hozott a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjának Létrehozására. A Zenei Alapnak, amely 1953 január 1-én kezdi meg működését — az Irodalmi és Képzőművészeti Alaphoz hasonlóan — az a feladata, hogy a zeneszerzői alkotó munkát anyagi eszközökkel és szociális juttatásokkal segítse. A Zenei Alap megteremtése újabb jele annak a nagy Egyetemnek és megbecsülésnek, amelyel pártunk és kormányunk a művészi alkotó munka felé fordul. Jelentős segítséget fog nyújterni ez az intézmény ahhoz, hogy zeneművészetünk területén is egyre gyorsuló ütemben haladjunk szocialista kultúránk megteremtése felé.