Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉP UJ­SÁ­G AZ MDP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 ÁPRILIS 2. Megyénk minden városában, legtöbb községünkben, gondos orvosi kezek ügyelnek legféltettebb kincsünkre, gyermekein­k egészsé­gére. A korszerű gyermekgondozók felszerelésére, további bővíté­sére sokmillió forintot fordított kormányzatunk HETMERFÖLDES LÉPTEKKEL Az 1949-ben megválasztott or­­szággyűlés megbízatása, amely alkotmányunk értelmében négy évre szól, néhány hét múlva, május 15-én lej­ár. A Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a minisz­tertanács javaslatára május 17. napjára kitűzte az új ország­gyűlési választásokat. A választás előtt, a most le­záruló országgyűlés munkájára visszatekintve a magyar dolgozó nép — történelmében először — méltán állapíthatja meg: képvi­selői valóra váltották adott sza­vukat; megbízatását a nép or­­szágo­ vúTése teljesítette. • Négy esztendővel ezelőtt, az 1949 tavaszán tartott ország­­gyűlési választásokon pártunk kezdeményezésére a független­ségi népfront az ötéves terv ha­talmas, az egész országot át­alakító programmjával lépett hazánk népe elé: az ötéves terv jóváhagyását, népi demokrá­ciánk békepolitikájának jóváha­gyását kérte a választóktól. „Az előttünk álló feladatok közül kettő a kimagasló: ötéves tervünk megvalósítása és békénk megőrzése — mondotta Rákosi elvtárs a választások előestéjén. — A két feladat csak együtt va­lósítható meg, egyik feltételezi a másikat, egymástól el nem vál­­osztható". Dolgozó népünk 1949 május 15-én egyem­berként adta szava­zatát az ötéves tervre, a béke tervére, egyemberként választot­ta meg országgyűlését, amely összetételében híven visszatük­rözte nemzeti egységünket, a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, a munkásosztály vezető szerepét, s amely híven kifejezte azt a változást, hogy hazánk az urak országából a dolgozók hazájává fejlődött. „A sárbaragadt, elmaradt ma­gyar dolgozó nép azelőtt csak meséiben álmodott a hétmérföl­­des csizmáról, most azonban megvalósult annak a lehetősége, hogy hétmérföldes léptekkel ha­lad­junk előre” — mondotta Rákosi elvtárs 1949 május 14-én. És dolgozó népünk másnap, a választások napján szavazatai­val tett hitet amellett, hogy hétmérföldes léptekkel akar ha­ladni a haza felvirágoztatása útján. Dolgozó népünk jogos büszke­séggel jegyezheti fel történeté­nek legdicsőbb lapjaira: az 1949-ben megválasztott ország­­gyűlés a dolgozó nép alkotmá­nyának parlamentje volt. Ez az országgyűlés fogadta el népünk első igazi alkotmányát, amely a halhatatlan Sztálin felszabadító műve, a Szovjetunió dicsőséges hadserege által megnyitott úton, a szovjet nép önzetlen támoga­tásával elért eredményeinket rögzítette és megjelölte további fejlődésünk irányát, a szocializ­mus felépítését. „A Magyar Népköztársaság­ban minden hatalom a dolgozó népé". Hétmérföldes lépést je­lentett országunk életében az alkotmány és szilárd alapját adta minden elkövetkező törvé­nyünknek, amelyet az ország­gyűlés a dolgozó nép anyagi jó­létének és kultúrájának emelé­sért hozott. Dolgozó népünk büszkén je­gyezheti történelmének legdi­csőbb lapjaira: az 1949-ben megválasztott országgyűlés a nagy alkotások, az első ötéves terv győzelmeinek parlamentje volt. Ez az országgyűlés iktatta törvénybe a tervet, amely tör­vénnyé vált az ország gazdáinak szívében is és kibontakoztatta a dolgozó tömegek teremtő erejét, kezdeményezéseit: a tervet, amely a béke alkotásaivá maga­sodott munkásosztályunk keze­­munkája nyomán, ötéves ter­vünk első évében elkészül: a Sztálin-híd, a polgári Tisza-híd, a bajai Duna-híd, a Dunavölgyi Timföldgyár, a Szegedi Texti-kombinát fonodája, a Lőrinci Hengermű durvahengersora, a Gödöllői Árammérőgyár és szá­mos más nagy létesítmény. A tervet a szocialista munkaver­seny, a Sztahanov-mozgalom ki­bontakozása eredményeként már az első esztendőben messze túl­­teljesítettük és így pártunk,­ kor­mányunk, országgyűlésünk még nagyobb feladatokat tűzhetett hazánk népe elé: módosított öt­éves tervünkben az eredetileg előirányzott, csaknem 51 mil­liárdnyi beruházást 85 milliárd­­ra emeltük, a gyáripar termelé­sének növelését az 1949. évihez képest az előirányzott 186,4 százalékkal szemben 310 száza­lékban állapítottuk meg, a ter­melékenység emelését pedig az 1949. évi szintről 50 százalék helyett 92 százalékban irányoz­tuk elő. „A módosított ötéves terv segítségével Magyarorszá­got a vas és az acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá alakítjuk" — mondotta ki módosított ötéves tervünk törvénye. E rövid pár esztendő alatt lett a tervből mind előbb valósággá Sztálinváros és a Sztálin Vas­mű, az új Komló, a Tiszalöki Vízlépcső, a diósgyőri kooperá­ció, a November 7 Erőmű, a Budapesti Földalatti Gyorsvasút. 1951-ben kezdte meg működését a Sztálin Vasmű öntödéje és mechanikai műhelye, a Rákosi Művek új Csőgyára, a Novem­ber 7 Erőmű két gépegysége, a Kiskunfélegyházi Középnehéz Vasszerkezeti Gyár, a Jászberé­nyi Aprítógépgyár, a Gyöngyösi Váltógyár, a balinkai mintabá­nya, a Kaposvári Fonoda, a Zalaegerszegi Ruhagyár, 1952- ben megindult a forgalom a Petőfi-hídon, üzembe helyeztük a Tiszamenti Vegyiműveket, a Matyi Téglagyárat, a Sztálinvá­­rosi Tűzálló Téglagyárat, a komlói és oroszlányi szénosztá­lyozó első gépegységeit, az or­szág legnagyobb vaskohóját Diósgyőrött, a Rákosi Mátyás Művek durvahengerdéjének ne­gyedik állványsorát, az Ózdi Kohászati Üzemek új hűtőtor­nyát, a Ganz Vagon, az Eszter­gomi Szerszámgépgyár, az EMAG és a Vörös Csillag Trak­torgyár új szerelőcsarnokait — és így sorolhatnánk tovább és tovább új és kibővített, korsze­rűsített gyárainkat, létesítmé­nyeinket. Dolgozó népünk méltán je­gyezheti történetének legdicsőbb lapjaira: az 1949-ben megválasz­tott országgyűlés a békeharc si­kereinek parlamentje volt. Ez az országgyűlés szavazta meg a béke védelméről szóló törvényt, amelynek következetes érvénye­sítésével, népünk éberségének fokozásával lesújtottunk békénk, függetlenségünk, építőmunkánk minden rendű és rangú ellensé­gére. Az új országgyűlési választá­sok­­ további lépést jelentenek a demokratikus jogok kiterjesz­tésének útján is: hat új korosz­tály járul az urnák elé, közötte a 18 és 19 évesek korosztálya. Rendszerünk demokratizmusá­nak további elmélyülését, a dol­gozó nép még közvetlenebb részvételét jelenti az állam igaz­gatásában, hogy a képviselő­jelölteket az üzemekben, falvak­ban, intézményekben jelölik. Győzelmeink újabb győzelmek­­re lelkesítik a magyar dolgozók millióit. A felszabadulási hét nagyszerű termelési sikerei né­pünknek azt az egységes, szilárd elhatározását váltják tettekké, hogy a Szovjetunió vezette le­győzhetetlen béketáborban, a diadalmas sztálini lobogó alatt, Rákosi elvtárs vezetésével még gyorsabban akar előrehaladni a megkezdett úton, az ötéves terv és a béke útján. (Szabad Nép vezércikkéből) à i ELŐRE A FÉLSZ­AB­ADEL ASZ HÉT SIKERÉÉRT Harc, kemény és következetes harc folyik most üzemeinkben a felszabadulási hét sikeréért, az április 4-i fogadalmak valóra­­váltásáért. Nem egy üzemünkben ragyogó eredmények születtek már eddig is: a hónapokon keresztül utolsó Se­ypi Cementgyár most országos viszonylatban is az első­ helyre került. Pető­fi altáró 106 százalékos tervteljesítéssel dolgozik, a Bélapátfalvi Cement­gyár befejezte negyedévi cementtermelési tervét. Minden dolgozó úgy harcol, úgy küzd most, hogy a legméltóbban fejezhtesse ki azt a mélységes hálát, amelyet a felszabadító Szovjetunió, hazánkat kormányzó nagy pártunk iránt érez. Egyre több, egyre újabb név kerül fel a versenytáblákra, új hősöket köszöntenek az üzemi hangos híradón, s a kommunisták helytállása nyomán ragyogóbb­nál ragyogóbb munkahős tetteket hajtnak végre a mi megyénk ipari dolgozói Ív BÉLAPÁTFALVA A Bélapátfalvi Cementgyár teljesítette negyedévi cement- és klinkertermelési tervét Nagy, s kemény ígéretet tet­tek a Bélapátfalvi Cementgyár dolgozói: április 4-ig 1500 ton­na cementet termelnek terven felül. A dolgozók t­el­j­es, lendü­letes versenyben harcoltak a pártnak adott szó valóra váltá­­sáért. Ebben a harcban a kom­munisták jártak az élen, nem kis mértékben nekik köszönhe­tők az elért eredmények. Kor­mos Gábor pártcsoportvezető, a kőcsinléző-brigád irányítója, nap mint nap új tettekre buzdítja, lelkesíti dolgozó társait, bemu­tatja változó szép életünket, s nem véletlen, hogy a brigád 210 százalékos tervteljesítéssel dol­gozik. Nem kell szégyenkeznie Becskei József karbantartó­­brigádjának sem, a munka he­lyes megszervezésével, a 480 perc maradéktalan kihasználá­sával 169 százalékos teljesít­mény értek el-A dolgozók lelkes versenye azt eredményezte, hogy szombat este cement-, hétfőn délután pe­dig negyedévi klinkertervét tel­jesítette a gyár, s kedd reggel 6 óráig a vállalt 1500 tonnából 1125 tonna cementet termeltek terven felük RECSK Gondos munkát végeznek a műszaki vezetők Napról- napra, szin­te óráról órára emelik termelésüket a recski ércbányászok. Amíg március 23-án a szín­­portermelési tervüket 116.8, s nyersérct­er­­melési tervüket 111.6 százalékban teljesítet­­ték, addig már­cius 25-én már 129.9 százalék volt a szín­por és 112.5 a nyers­­érctermelés tervteljesí­tése. Nem­­ véletlen ez. Szabó László mérnök, Kossuth Zoltán főmű­­vezető, a bányaüzem­nél Avar Imre üzem­vezető mérnök, Teme­­si Gáspár bányarm­es­­ter mindent elkövet, hogy a bel­gőzök mara­déktalanul végrehajt­sák felajánlásaikat. A dolgozók, a jó mű­szaki feltételek segít­ségével egyre maga­sabbra emelik egyéni teljesítményeiket is. Török Imre II. és Hor­váth Gyula csillés 165, Udvardi István és Csortos Bálint vájár 140, az ércelőkészítő­­mű Raveczki-brigádja 112 százalékos napi teljesítménnyel dolgo­zik. (Cseh Pál) MÁTRAVIDÉKI ERŐMŰ Jó szervezés segíti a dolgozókat vállalásaik teljesítésében A büszke élüzem cím tulajdo­nosa az ország egyik legna­gyobb energia­üzeme. Az Erőmű dolgozói tudják, hogy ez a cím kötelez, ezért teljesítették 101,6 százalékos átlaggal eddig a fel­­szabadulási hét előirányzatát, ezért fejezték be határidő előtt negyedévi tervüket. Különösen jó munkát végzett a szállító­üzem, melynek javítócsoportja a kötélcsere munkáit 165, az osz­lopcserét pedig 165,2 százalék­ra teljesítette. A kazánüzemben a IV-es ka­zán javításra szorult. A gyors­­revíziót sikerrel oldották meg, minden armatúrához, ventilátor­hoz szükséges anyagot már elő­re gyártottak és odakészítet­­ték a­ helyszínre. A javítócso­portban Regős János és brigád­ja 177, Katona IV. István 164 százalékot ért el — a kazán­javítást a legrövidebb idő alatt befejezték A turixnaüzemben Lauber Já­nos 140, a villamosüzemben Kalmár Sándor és Tóth Illés ugyancsak 140 százalékos telje­sítménnyel jár élen a felsza­­­badulási versenyben. Hasonló jó eredmények születtek az üzem más területén is. HATVAN Vasutasok harca a gyors lykürekedésért Nemcsak fogadalmat tettek, de keményen harcol­na iSHFok végrehajtásáért a hatvani állo­más forgalmi dolgozói. Kiemelkedő jó eredményt értek el iï a­ tehervonatok menetrendszerinti indí­tásában, melyet 155,8 és a túlsúlyos vontok indításában, melyet 166.7 százalékban teljesítettek. Dobók László gurítóbrigádja a gurított kocsik mennyiségében 137, Gaál Sándor forgalmi szol­gálattevő az eíegytovábbításban 142.9 százalékot ért el, Galla István kocsimester 149, Várhegyi Ferenc és Tompa József 289 százalékot ért el. A hatvani vasutasok most az induló gépek gőz­­tartási idejének teljesítéséért, a személyvonatok menetrendszerinti indításáért harcolnak. EGER Javul a minőség az Egri Bútorgyárban Nagy lendületet adott a fel­­szabadulási hét az Egri Bútor­gyár dolgozóinak. Emelik e terv teljesítését, javítják a mi­nőséget és csökkentik az anya­g­­fehasználást. A szerelőbrigád azelőtt 132 százalékos átlagtel­jesítménnyel dolgozott 95 száza­lékos min­őség mellett. A felsza­badulási héten terv­teljesítésüket 165,4, míg minőségi eredményü­ket 96 százalékra emelték a bri­gád tagjai. Az előkészítő­ brigád kereken 27 százalékkal emelte tervteljesítését és egy százalék­kal minőségét. Az egyéni versenyzők közül Miskolci Sándor 195, Gyula De­zső 157, Makkai Ferenc 125 szá­zalékos teljesítményátlagot ért el — mindhárman lényegesen javítottak a munka minősé­gén is. Ülést tartottak megyénk népfrontbizottságai Megyénk városaiban, közsé­geiben hétfőn est­e mindenütt összeült a helyi Népfrontbizott­ság, kiegészítette tisztikarát, s megválasztotta a választási bi­zot­tságokat. Szihalom község népfront­­bizottsági ülésén vállalásokat is tettek a dolgozó parasztok. Sári Antal egyénileg gazdál­kodó paraszt azt vállalta, hogy félévi tojásbeadási kötelezettsé­gét, amelyet április 4 tiszte­letére már teljesített, ötvennel túlteljesíti. Istenmezeje község­ben a népfrontbizottsági ülésen részt vett dolgozó parasztok arra tettek ígéretet, hogy mai, s havi begyűjtési tervüket 105 száza­lékban teljesítik. 6 a mező­­gazdasági munkákat a minisz­tertanács­ határozatiban meg­jelölt határidők előtt öt nappal el végzik. Csabai Mihály és Bíró Lajosné egész évi tojás- és baromfibeadását teljesíti. Egerben a Népfrontbizottság kiegészítette tisztikarát és el­nökéül Jenei Arthur elvtársat, a városi pártbizottság titkárát választotta meg. Helyt kapott a tisztikarban többe­k között Urbinovics Anna, az Egri Do­hánygyár, Lepres Mária, a La­­katosárugyár sztahanovistája, dr. Németh Ferenc főorvos, Cserháti András tszcs-tag, s többen mások, kik pe­derm­uta­tóan élenjárnak a munkában, a békéért folyó harcban. A vá­lasztási bizottságokba is élen­járó dolgozók kerültek: Tóth Lajos kétszeres sztahanovista, az Egri Lakatosárugyár tűz­­helycsoportjának vezetője, ki­nek csoportja a felszabadul'!'­­ héten 167 százalékos átlaggal dolgozik — és még többen mások. A népfrontbizottsági ülések mindenütt felmértek, az elmúlt választás óta eltelt eredmé­nyeket, mit végzett ez alatt az idő alatt az országgyűlés, s nem utolsó sorban, m­it kaptak köz­ségeink, városaink, egész me­gyénk az öt éves tervtől. A felszabadulási hét hősei A Selypl Cementgyár kivívta az országos első helyet a ce­menttermelésben. A gyár lendü­letes munkáját Lefferholc István főmérnök szervezi, irányítja.Ez nem egyszer maga is példát mu­tat a kemény helytállásban. Petőfibánya bányászai közül igen sokan értek el ragyogó­ eredményeket. Különösen jó munkát végez ifj. Tóth Ferenc vájár, aki márciusban 231 szá­zalékos átlagteljesítménnyel dol­gozott, s ma már 1954 májusi tervénél tart. Bíró­­ István II. egyik leg­jobb bányásza Egerese Ilinek. Április 4 tiszteletére háromcsil­lés napi túlteljesítést vállalt és ezt 120 százalékban­­ teljesítette. Havi tervében 165 százalékot ért el. 1955. évi tervét teljesHi. ÉLJEN ÁPRILIS 4. HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK NAGY ÜNNEPE!

Next