Népújság, 1953. június (45-52. szám)
1953-06-04 / 45. szám
1953 június 4. NE PUJ SAG A mezőgazdasági állandó bizottságok elnökei értekezletet tartottak Gyöngyösön (Tudósítónktól.) Egyre közelebb érünk a gazdag termést ígérő aratáshoz. A nagy munka előtt a falu dolgozói, a legfontosabb tennivaló, a növényápolás gyors elvégzésén szorgoskodnak. Emellett azonban serényen folyik már az előkészület az aratás, cséplés, másodvetés jó elvégzésére is. Ennek a munkának segítői, irányítói a mezőgazdasági állandó bizottságok. A gyöngyösi járás állandó bizottsági elnökei az elmúlt szombaton értekezletre jöttek össze, hogy beszámoljanak eddig végzett munkájukról és megbeszéljék a soron következő feladatokat. Az értekezleten büszkén mondották el a növényápolásban eddig elért eredményeiket és azt, hogyan készülnek a betakarítás nagy munkájára. Fodor József a viszneki mezőgazdasági állandó bizottság elnöke elmondotta, hogy jó munkájuk nyomán a községben a kukorica teljesen be van kapálva és befejezték a burgonya másodszori töltögetését, öt hold uán elvégezték a rozs pótbeporzását is. Ígéretet tett arra, hogy tovább is becsülettel dolgoznak, s az aratást négy, a cséplést pedig nyolc nappal határidő előtt befejezik, s versenyre hívta a járás valamennyi mezőgazdasági állandó bizottságát. Tóth Pál szűcsi községből vett részt az értekezleten. Hozzászólásában arról beszélt, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság már elkészítette az aratás és a hordás ütemtervét. Először a fogattal nem rendelkező dolgozó parasztoknak hordják be a terményt. Szabó Alajos a ludas állandó bizottság elnöke csatlakozott a visznekiek versenyfelhívásához, s megfogadta, hogy a növényápolás gondos elvégzésével holdanként 220 mázsa cukorrépát termelnek. A lelkes felszólalások után az úttörő pajtások piros rózsacsokrot nyújtottak át az értekezlet résztvevőinek, s elmondották, hogy kultúragitációval ők is kiveszik részüket az idei gazdag termés gyors betakarításából. Az értekezlet végén az állandó bizottsági elnökök megfogadták, hogy fokozottabb felvilágosító munkával, határidő előtt öt nappal befejezik a növényápolást. Faragó elvtárs most nyújtotta be tizenhatodik újítási javaslatát Jóval a városon kívül esik a gyöngyösi Váltógyár, de megérte a gyaloglást, hogy kijöttem. Olyan emberekkel sikerült beszélnem, mint Varga Lénárd elvtárs, országgyűlési képviselő az üzem párttitkára, meg Faragó József elvtárs tizenhatszoros újító szerszámlakatos sztahanovista. Beszélgettem más dolgozókkal is, de most a velük való beszélgetésről szeretnék beszámolni. Faragó elvtárs most nyújtotta be a tizenhatodik újítási javaslatát. — Eddig már tizenöt újításomat fogadták el és vezették be. Közel félmillió forint megtakarítást jelent ez a gyárnak, mondja Faragó elvtárs, aztán elmondja, hogy a Horthy fasizmus alatt tehenész volt és álmában sem merte volna gondolni, hogy nyomorult sorsából valaha is, kiszabadulhasson. — 1951-ben átképzős lettem Diósgyőrben. Megszerettem a szakmát és lassan a legjobbak közé sikerült bejutnom. Mikor újításainak titkáról érdeklődöm, mosolyogva válaszol. — Nincsenek titkaim elvtárs. Egyszerűen sokat olvasom a szovjet műszaki könyveket és a sztahanovista mozgalomról szóló műveket. Ezekből rengeteg útmutatást kapok újításaimhoz. Otthon már van vagy 20 kötet műszaki könyvem. Ezek, meg a politikai könyvek, a legjobb barátaim. Van pár szépirodalmi könyvünk is, ezeket a feleségem vásárolta. Faragó József az egykori tehenész tüzetesen elmagyarázza nekem, milyen óriási segítséget nyújtanak a szovjet műszaki könyvek munkájában. Varga Lénárd elvtárs így nyilatkozik: — Nem Faragó elvtárs az egyetlen nálunk, aki nagy eredményeit a műszaki könyvek nagy segítségének köszönheti. Egy év óta hatalmas fejlődésen mentek át dolgozóink, kiknek mintegy 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott, mielőtt hozzánk került. Könyvtárunk akkor 126 könyvből állt, ma ennek háromszorosa. Az olvasók száma meg már ötször annyi, mint egy éve. Főleg az ifjúság forgatja szorgalmasan a könyveket. Éppen a minap kérték, hogy az „Új barázdát szánt az eke"-ből még legalább két példányt szerezzünk be, mert sokáig kell rá várni, míg sorra kerülnek a könyvtárba. Aztán elmondja, hogy eleinte a szépirodalmi könyveket olvasták inkább, de most már mindig többen vannak, akik megszerették a szakkönyveket is. Szántó László a Beloiannisz szegecselő, brigád tagja, Kövér Lajos a lelkes fiatal gyalus és mások neveit sorolja Varga elvtárs. — Mindig több lesz az olyan dolgozó, akinek legjobb barátja a jó könyv, — mondja Varga elvtárs. — Szakmailag, politikailag, fejlődnek az elvtársak és javul a munka, csökken az önköltség a Váltógyárban. Wessely Ferenc levelező A nők világkongresszusára készülnek a rózsaszentmártoni asszonyok A rózsaszentmártoni asszonyok derekasan kivették részüket a választási munkából. A 25 MNDSZ népnevelő a párt népnevelőivel együtt harcolt a győzelemért, azért, hogy minél több dolgozó paraszt teljesítse az állam iránti kötelezettségét. Hegyi Istvánné és 34 asszonytársa a népnevelők munkája nyomán teljesítette félévi, illetve egész évi beadási kötelezettségét. Most, a választás után tovább folytatjuk a felvilágosító munkát a dolgozó asszonyok meggyőzéséért — a félévi beadási terv maradéktalan teljesítéséért. Népnevelőink most a nők világkongresszusa előtt felvilágosító munkájuk során foglalkoznak a kongresszus jelentőségével, megmagyarázzák asszonyainknak, hogy szervezetten többet tudnak tenni a békéért. Kisgyűléseken mondjuk el, hogyan változott meg a dolgozó nők élete és milyen boldog jövő vár asszonyainkra. — és ezért a jövőért dolgozni, harcolni kell. Kapás István lakásán megtartott kisgyűtésen 16 asszony volt jelen s mind a 16 elhatározta, ezután szervezettebben harcolnak a béke érdekében, mindannyian beléptek az MNDSZ-be és megígérték: az állam iránti kötelezettségüket határidő előtt teljesítik és a többi szervezeten kívül lévő asszonytársaikat is meggyőzik, hogy kövessék példájukat a béke, családjuk védelme érdekében. Mi, MNDSZ-asszonyok tudjuk, hogy szervezetünk erősítésével a béketábor erejét növeljük és az újonnan bevont asszonytársak segítségével a jövőben még szebb eredményeket fogunk elérni, ezzel köszöntjük méltóan a Nők Világkongresszusát. Dorner Lajosné MNDSZ-titkár a május 30-i értékelés alapján. Cukorrépa első kapálásában: 1. egri járás 84, 2. hatvani járás 84, 3. hevesi járás 70, 4. füzesabonyi járás 64, 5. gyöngyösi járás 62, 6. pétervásári járás 22 százalékkal. Kukorica egyelésben: 1. füzesabonyi járás 89, 2. egri járás 87, 3. gyöngyösi járás 80, 4. pétervásári járás 76, 5. hevesi járás 67, 6. hatvani járás 43,7 százalékkal. Kukorica első kapálásában: 1. egri járás 95, 2. füzesabonyi járás 87, 3. hevesi járás 87, 4. hatvani járás 82, 5. gyöngyösi járás 78, 6. pétervásári járás 77 százalékkal. Burgonya kaplájában: 1. hatvani járás 96, 2. gyöngyösi járás 94, 3. pétervásári járás 79, 4. füzesabonyi járás 79, 5. hevesi járás 73, 6. egri járás 71 százalékkal. Napraforgó első kapálásában: 1. egri járás 97, 2. hatvani járás 96, 3. gyöngyösi járás 91, 4. pétervásári járás 82, 5. füzesabonyi járás 81, 6. hevesi járás 77 százalékkal. i 5 Táviratot küldtek Rákosi elvtársnak az egri 212 MTH iskola fiataljai Lelkeshangú iskolagyűlésen tárgyalták meg az egri 212-es MTH-iskola ifjúmunkásai a minisztertanács legutóbbi határozatát. A fiatalok már eddig is becsületes, jó munkát végeztek, a vasgyűjtés alkalmával közel 1000 mázsás vas- és fémhulladékot gyűjtöttek össze, most újból fogadalmat tettek, s ezt táviratban közölték Rákosi Mátyás elvtárssal. „Az, a 212-es MTH-intézet ifjúmunkásai örömmel és lelkesedéssel vettük tudomásul pártunk és kormányzatunk szerető gondoskodásának újabb megnyilvánulását — írják táviratukban. Az állami ellátást az évvégi vizsgák sikeres letételével háláljuk meg és azzal, hogy még fokozottabban részt veszünk a DISZ munkájában, hogy ifjúságunk a lenini Komszomolhoz hasonlóan valóban rohamcsapata legyen a szocializmus építésében. Soha nem felejtjük el az értünk küzdő ifjú kommunista mártírok példáját, kik értünk áldozták életüket, a német gúzsba kötő Horthy- rendszer elleni harcban. Az ő szellemükben igyekszünk tanulni a szaktudásért és küzdeni a népért, a békéért, drága hazánk függetlenségéért. Hála és köszönet párt tutiknak és kormányzatunknak a nagy segítségért." Munkakönyv hamisításért kétévi börtön A munkafegyelem megszilárdításának egyik fontos segítőereje az új típusú munkakönyv. Dolgozóink nagy többsége megértette a munkakönyv jelentőségét, de vannak még olyanok is, akik a könyv meghamisításával igyekeznek kibújni az önkényes kilépés következményei alól. Ezek közé tartozik Zahorák László, aki a Hatvani Cukorgyárból lépett ki önkényesen. A járási tanács Petőfibánya Vállalathoz közvetítette, majd miután ott sem vette fel a munkáit, a Nagygyombosi Tangazdasághoz. A gazdaságból ugyancsak önkényesen lépett ki. Zahorák László időközben megnősült és felesége, aki a Mátravidéki Erőműnél dolgozott, „hozzájárulással" lépett ki üzeméből. A többszörösen önkényesen kilépő Zahorák László kiszedte felesége munkakönyvéből a lapokat és azt saját munkakönyvébe helyezte. A munkakönyvhamisítót a hatvani járásbíróság okirat, hamisítás bűntettéért kettő évi börtönre ítélte. AZ ARTOKTATÓK HÁZA értesíti a káderképző tanfolyam hallgatóit, hogy útmutatóinkat — minden szakon és fokon — átvehetik a Pártoktatók Házában. ÚTTÖRÖK megyei tanács mepgazdasátji osztálya jelenti Sugarat szerelj! Rajta! — hangzik a vezényszó, s rá mintegy visszhangként hallatszik a tömlők suhogása, a fecskendő szivattyújának jól ismert hangjai, de egyelőre még semmit sem lehet látni a szertárból, kinek szól a vezényszó, de a szertár mellett elhaladva igen kedves kép tárul a szemünk elé: a gyakorlótéren két ifjú tűzoltócsapat szokásos gyakorlatát láthatjuk. A parancsnok kezében órával méri a csapat teljesítményét. Újra hallatszanak a vezényszavak, majd fürge úttörőkezek szerelik a fecskendőt használható állapotba, s máris szoprán csengésű gyermekhang száll győzelmi kiáltásként. Víz, indulj! — A parancsnok elégedetten nézi óráját, jóval egy percen belül szerelt az abasári úttörő tűzoltócsapat. Közben már készülődnek a lángok is, hogy bemutassák, ők is megállják a helyüket! — Gyorsasággal már nincs komoly baj — mondja a parancsnok —, de az alaki kiképzést tovább kell folytatni. — Hiba van még a kemény kilépésekkel. A két ifjú csapat fáradhatatlanul gyakorolja a katonás lépéseket, a parancsnok is beáll közéjük, együtt végzik el a nehezebb gyakorlatokat, közös munkájuk eredménye leolvasható a falu népének arcáról, amint körbe ülve nézik a fiatalok munkáját, s örülnek kemény, biztos mozdulataik láttán. Idős asszonyok, férfiak csoportja élénk érdeklődéssel figyeli aiatalok gyakorlatát. Milyen gondolatok járhatnak ilyenkor az idős emberek, asszonyok fejében, látva a fiatalok derűs, boldog életét? Az első sorokban csendesen szólal meg egy néző: „Hej, ha mi is ilyen fiatalon kezdhettük volna" s szava egy mély sóhajtásban vész el. Többen rábólintanak, a múltra gondolok, az elmúlt gondoktól barázdált arcú emberek. A fiatalok víg kacagása azonban kizökkenti őket a merengésből és a szemek újra a kipirult arcú gyermekeken állnak meg. Egy idős, nagybajuszú bácsi nay érdeklődéssel nézi az úttörő tűzoltókat. Meg is mondja a nagy érdeklődés okát: „Mindkét unokám köztük van”. Igen, amit a nagyapák nem tudtak a munkában eltöltött keserves évtizedek alatt elérni, most azt, az unokák elérték. Megyei versenyen szemelnek vasárnap, mégpedig előreláthatóan jó eredménnyel. A szerelési idő jóval kevesebb az előírtnál, tehát meg van a lehetőség arra, hogy a két ifjú csapat a megyei verseny után a Margitszigeten rendezett országos versenyen is bemutathassa ügyességét. A gyakorlat lassan véget ért. A fecskendőt, hűséges barátja kát, begördítik a szertárba. A falu népe azzal a biztos megnyugvással hagyja el a gyakorlóteret, hogy az ifjú tűzoltók ügyes, gyors keze megvédi terményeiket, házaikat, a „vörös kakas" pusztításától. Bognár Pál 3 Felhívás Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, növénytemelő brigádok vezetői! Hozzátok szólunk, a növényápolás nagy munkájának parancsnokaihoz. Rajtatok múlik, hogy előirányzott termelési terveiteket teljesítsétek, hogy bőséges terméssel segítsétek ötéves tervünk építését. Lelkesítsétek állandóan brigádjaitok tagjait a jobb munkára, a terméshozam növelésére. Ugyanúgy, mint eddig, járjatok élen a munkában, ne engedjétek, hogy a részetekre kiadott területen gyom pusztítsa kultúrnövényeinket. A rendelkezésre álló idő maximális kihasználásával, a családtagok bevonásával mutassatok példát az egész megyének a növényápolásban. Kövessetek el mindent, hogy a felosztott területeken, a családtagok segítségével győzelemre vigyük a növényápolás nagy csatáját. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Készüljenek lelkiismeretesebb munkával az aratásra, cséplésre megyénk gépállomásai Gépállomásaink a falu szocialista átépítésének, az időben végzett mezőgazdasági munkáknak fontos szervei, végrehajtói. Megyénkben 1949-ben létesült az első gépállomás — az elsőt követte a többi s ma már 12 gépállomás végzi fontos munkáját. A gépállomások éppúgy, mint az ország többi gépállomásai beváltották hozzájuk fűzött reményeket, s dolgozó parasztságunk, tszcs-k tagjai szeretettel és bizalommal fordulnak nemcsak a munka, hanem életük más területén felmerült problémájukkal is hozzájuk. Megyénk gépállomásai e bizalmat azzal érdemelték ki, hogy segítik a dolgozó parasztságot munkájukban és ez évben is a tavaszi munkákban igen szép eredményeket értek el. Megyénk gépállomásai tavaszi tervüket 135 százalékra teljesítették, s a munkában nagyszerű, új eredmények születtek, új neveket ismert meg a város és a falu dolgozó népe, akik fáradtságot nem kímélve, harcolnak a dolgozó parasztsággal együtt az új kenyérért. Győri Mihály, a honi gépállomás traktorosa egyedül 565 normálholdat szántott fel. És mégis, az eredmények ellenére most az egyik legfontosabb munkánál, a növényápolásnál gépállomásaink elmaradtak tervüktől, s emellett nem készültek el határidőre a gépek rendbehozásával sem. Május elején még arra tettek felajánlást a gépállomás megyei igazgatóságának vezetői, hogy május 25-re 100 százalékban kijavítják a gépeket. Most június elején — felrúgva a határidőt — még mindig 30 gép áll javításra várva. Baj van az aratás, cséplés munkálataihoz szükséges munkaerő biztosításában is: 6529 embert kellett volna biztosítaniuk, hogy a bőnek ígérkező termést idejében elcsépeljék, s mintha ez sem érdekelné a vezetőket, mindössze 50—60 százalékban biztosították a munkaerőt. Mivel magyarázható, hogy most, amikor a legnagyobb szükség volna a gépállomások szorgos munkájára, ilyen hanyagság, tunyaság ütött tanyát a megyei igazgatóságon, a gépállomások nagyobb részénél? A válasz: a tavaszi munkák sikere fejébe szállt a gépállomások vezetőinek, s most úgy gondolják, joguk van egy kicsit megpihenni. Elsősorban tapasztalható ez a megyei igazgatóságon, ahol a vezetésnek nem éppen a kommunista módszerét alkalmazzák a gépállomásokkal szemben. Kiszalad gátnak a gépállomásokra s ott nem beszélik meg alaposan a feladatokat, nem adnak módszereket, nem tanítják az embereket, hiányzik a felelősségrevonás, a jók dicsérete. Kapkodva, tervek nélkül dolgoznak. Munkájukból hiányzik életünk, fejlődésünk legdöntőbb rúgóai: a bírálat és önbírálat. Munkájukban legtöbbször a jelentésekre támaszkodnak, amelyek éppen a felelősségrevonás hiányában rózsás hangulatúak, nem egyszer hamisak. Az ilyen vezetésnek nem is lehet más a következménye, mint ami most tapasztalható gépállomásaink nagyobb részénél. A növényápolási munkában úgyszólván az utóbbi időkig egy gép sem segített a tsz-eknek, dolgozó parasztoknak. Különböző hamis, önigazoló elméleteket gyártottak a gépállomás igazgatói is. Azt mondták — és ezt sajnos az igazgatóság vezetői elfogadták — „kicsi még a kukorica, bent lehet belemenni gépekkel.’’ A sok eső után aztán most nagy a gaz, nem látszik tőle a kukorica. ..megint nem lehet belemenni gépekkel“ — mentegetődznek. Egy másik esetben: a megyei igazigatóság terve szerint 20 csépőgépen alkalmazák a Bredjuk-féle szovjet gyorscséplési módszert. Vajjon milyen lelkiismeretességgel készítették fel a meghonosítandó új módszerre a gépállomások vezetőit? Az ellenőrzések során a megkérdezett négy gépállomás igazgatónak fogalma sem volt róla, hogy náluk az idén bevezetik a Bredjuk-módszert. Súlyosbítja mindezt a hibát az, hogy a gépállomás megyei igazgatóságának vezetői nem akarnak felébredni a rózsaszín hangulatból. Ők maguk sem bírálják egymás magatartását és munkáját, s ha a párttól, vagy az alulról, a dolgozóktól kapnak bírálatot azzal válaszolnak: „nem megy elvtársak, még akkor sem megy, ha bennünket innen leváltotok." Ez a pipogya magatartás, a bírálatnak ez a bűnös elkenése lentről is visszatükröződik. Ezért meri megtenni Szalai, a detki gépállomás politikai helyettese, hogy fütyülve a dolgozó nép véleményére három hold földet, bérelt, s azon egyénileg gazdálkodik. Elhanyagolja a politikai nevelést — de vájjon hogy is nevelné ez az ember áldozatvállalásra, új., típusú szocialita munkával a dolgozókat, amikor egyéni érdekeit előbbre tartja a haza, a gépállomás érdekeinél. A megyei vezetők önelégült és langyos magatartásából a felelősség alóli kibújásából fakad, hogy a lőrinci gépállomás vezetője már hónapok óta könyörög váltsák le őt vezető beosztásából S ilyen nem egy akad a gépállomásokon, akik félnek a felelősségtől, és gyáván meg akarnak szökni a dolgozó nép által rájuk bízott feladattól. Kovács elvtárs, Noszál elvtárs nem harcolnak elég következetesen az ellenséggel szemben sem. Hosszú ideig tűrik, hogy egy-egy gépállomásra behúzódott ellenség romboló munkát folytasson — azzal áltatják magukat: már egy csomó ellenséget elzavartunk. Nincs rendben minden gépállomásainkon az erkölcs területén sem. Nem tarthatjuk véletlen jelenségnek azt sem, hogy az egerfarmosi gépállomáson rövid idő alatt négy lány adta egymásnak a kilincset. Államunk, a dolgozó nép megtisztelő, igen fontos feladatokkal bízta meg a gépállomásokat. Ilyen vezetéssel, a munka ilyen tervszerűtlen, fejetlen szervezésével e feladatokat nem lesznek képesek megoldani. Építsenek és támaszkodjanak a dolgozó nép kezdeményezésére, fogadják el a bírálatot, és a vezetők is bírálják az elmaradókat. Harcoljanak következetesen az ellenséggel szemben. Dolgozzanak tervszerűen, hagyják abba a szaladgálást, a futongoslnőrzést, töltsenek hosszabb időt egy-egy gépállomáson, a feladatokhoz adjanak módszereket is. A sürgős tennivalók közül is a legfontosabb: javítsák ki maradékalanul a gépeket, fogjanak hozzá az összes géppel, még a vontatókkal is a növényápolás munkájához. Biztosítsák a megfelelő munkáslétszámot az aratáshoz, csépléshez. Vessenek véget a szájtárságnak, az opportunizmusnak. Úgy gondoljuk, elég volt a nagy szavakából, — beszéljenek most már a tettek, az eredményeik.