Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-01 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KÉPÚJSÁG AZ MDP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 88. SZÁM. Ára 50 fillér 1933 NOVEMBER 1. Az építőipari dolgozók megtisztelő, nagy feladata Országunk népe nagy érdeklődéssel figyeli építőipari dolgozóink nemes munkáját. Az építőipar dolgozóinak keze nyomán épül országunk — válik napról napra szebbé. Ahol tegnap még puszta rét vagy szántóföld volt, ma gyárak, munkáslakások, kultúrházak emelkednek a magasba — ide „varázsolta” a sok-sokezer szorgos, építő kéz. Az építőipar dolgozói az elmúlt évek alatt bebizonyították, hogy méltók azoknak a feladatoknak elvégzésére, amelyeket népünk elvár tőlük, e feladatok elvégzésével kivívták népünk elismerését, szeretetét. Ötéves tervünk, a kormányprogramus naponta hívja harcba a már eddig is sok csatát nyert építőipari dolgozókat. Hatalmas létesítményeink vannak, melyek alkotására büszke az egész ország és különösen büszkék az építőipari dolgozók. Ilyen alkotás a Sztálin Vasmű, a komlói bányászváros, a miskolci egyetemi város, Kazincbarcika, a Tiszalöki Vízmű, megyénkben a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, a Gyöngyösoroszi Ércelőmű, a káli óvónőképző és az a sok százezer lakás, mely az ország különböző részén épült. Hazánk építésével egyidőben növekedett az építőipari munkások tudása, áldozatvállalása. Az építőiparban számos követőre talált a szovjet sztahanovisták módszere, az elmúlt évek alatt korszerűbbé vált az építés, mind nagyobb helyet kaptak a modern gépek, melyek leveszik a terhet az építőmunkások válláról, segítőtársakká váltak az építésben. Megváltozott az építőmunkások élete is. Egészséges, tiszta szálláshelyeken laknak, üzemi konyhán étkeznek, autóbusz szállítja őket munkahelyükre. Kormányunk hatalmas összeget fordít minden évben munkakörülményeik állandó javítására. Megyénk építőmunkásaiból 201 töltötte pihenését Lillafüreden, a Mátrában, a Balatonnál és még több üdülőben. Galyatetőn 17 dolgozó üdült az állam költségén. Népünk megbecsülését bizonyítja, hogy megyénkben 293 sztahanovista, r több olyan van, aki állami kitüntetésben részesült. Méginkább kifejeződik az építőipari dolgozók megbecsülése a kormányprogramok megjelenése után. Számos rendelet, határozat teszi még könnyebbé, még szebbé életünket. Az építőipari dolgozók nagy többsége meleg ruhát kapott, emelkedett a szociális norma, a munkavédelmi beruházás stb. Népünk sokat vár az építőipari dolgozóktól, a kormányprogram új megvalósításában. Új lakóházak, új kulturális létesítmények épülnek, s hogy ezeket mikor veheti tulajdonába dolgozó népünk, az építőiparban dolgozóktól függ. Az építőipari dolgozók erőpróbája már megkezdődött. Még ebben az évben hatalmas beruházásokat kell megvalósítani, sok lakást kell építeni, tatarozni. Ez a munka még fokozottabb helytállást követel, még jobb, még áldozatosabb munkát kíván. A jó munka biztosítása érdekében jobban meg kell szervezni a munkát, minden lehetőséget ki kell használni, hogy biztosítva legyen a téli zavartalan munka is. Az egyik alapvető feladat a fegyelem és a szervezettség megszilárdítása. Minden építési részlegnek, minden dolgozónak szervezetten és pontosan kell együttműködnie, a fegyelmezetlenségek, a munkaidőkiesések nem hátráltathatják most a munkát. A fegyelem fegyver, melynek forgatásával meg lehet rövidíteni az építkezések határidejét, biztosítani lehet a gépek jobb kihasználását. Éppen ezért minden erőt latba kell vetni a fegyelem megszilárdításáért, az egyenletes termelésért. A határidő legyen törvény a dolgozók előtt, gondoljanak arra, hogy munkáscsaládok várják az új lakást és dolgozók gyermekei az új bölcsődét. Az építkezések határidőre való befejezése attól is függ, hogy milyen az anyagellátás, milyen a gépek kihasználása. Gazdasági vezetőinknek gondosan és nagy felelősséggel kell irányítaniok a munkát, biztosítaniok kell a gépek jó kihasználását, karbantartását. A szakszervezet fontos feladata küzdeni, hogy az építőiparban is még jobban fellendüljön a munkaverseny, hogy kiváló teljesítmények, új munkasikerek segítsék az építkezéseket. A verseny segítségével az eddiginél jobban kell terjeszteni a szovjet sztahanovisták példáját és a verseny növekvő lendületével segíteni kell a takarékosságot, hogy a nehezen beszerezhető anyagot így is pótolni tudjuk. E cél elérésében mozgósítani kell a különböző szerveknek és a gazdasági vezetőknek minden dolgozót. Fel kell karolni minden helyes kezdeményezést, bátorítani és támogatni kell az alulról jövő bírálatot, sokkal határozottabban és keményebben kell fellépni azokkal szemben, akik nem veszik figyelembe az egyszerű dolgozók szavát. Minél harcosabbak lesznek az építőmunkások, minél bátrabban bírálják a fogyatékosságokat, annál fegyelmezettebb, annál jobb lesz a munka. Harcolni kell azok ellen, akik a kormányprogrammot arra próbálják felhasználni, hogy olyanokat terjesztenek a dolgozók között, hogy „most már szabad a lógás, mert eltörölték a büntetést”, azok ellen, akik kártevő munkával igyekeznek hátráltatni a munkát. A vezetők nem feledkezhetnek meg egy percre sem a nagy munkában arról, hogy az eredményeket a dolgozóknak köszönhetjük, s akikre a feladat megoldásában az oroszlánrész hárul: a dolgozók. Minden munka mögött az embert kell látni és gondoskodni kell róluk. Kormányunk nagy összegeket fordít a beruházásokra, a dolgozók védelmére, s ezt biztosítani is kell. Pártunk és népünk számít arra, hogy az építőmunkások úgy, mint eddig, ezután is megállják helyüket a szocializmus építésében, hogy munkájukkal, tervük teljesítésével előreviszik dolgozó népünk ügyét. Az építőipar dolgozói válaszoljanak tettekkel erre a bizalomra: a november 7-i versenyvállalások teljesítésével, az építkezések határidejének betartásával, még jobb munkával bizonyítsák be, hogy küzdenek népünk életszínvonalának emeléséért. Zsilákó János, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének heves megyei elnöke. Modern mészmű a Bélapátfalvi Dementgvárban Előre a november 7-i versenyvállalások teljesítéséért! A Heves megyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó egri homokúti téglagyár október hó 29-én déli 12 órakor teljesítette évi nyersgyártási és égetési tervét. Ugyanebben az időben az egri Vécsey-völgyi téglagyár is befejezte évi nyersgyártási tervét. így készülnek a forradalmi műszakra a Selypi Cementgyár dolgozói A Selypi Cementgyár dolgozói szorgalmas munkát végeznek. Amit ígértek, azt teljesítik is. November 7-e tiszteletére azt vállalták, hogy erre a napra tervükön felül 400 tonna kunkért és 300 tonna cementet termelnek. Az üzem kollektívája hozzá is fogott nagy lendülettel a vállalás mielőbbi teljesítéséhez. A héten azonban sok akadályba és nehézségbe ütköztek. A bajok ott kezdődtek, hogy először eltörött a cementmalom meghajtó tengelye, amely két cementmalmot hajtott. Máskor törés után a tengelyt mindig kicserélték. Újat esztergáltak helyette, ami többnapos állásidőt jelentett. De ha most leállnak, veszélyben lett volna a havi terv és a vállalás teljesítése Leifelhofc István, a gyár főmérnöke gyorsan összehívta a karbantartó lakatosokat, hogy mit lehetne csinálni. Az ötlet hamar megszületett. Nem cserélték ki a tengelyt, hanem gyorsan meghegesztették. Ez mindössze háromórás kiesést jelentett. A cementmalmok azóta is rendesen működnek. Alighogy kész lettek a cementmalom tengelytörésének a hegesztésével, eltörött a kemence fűtődobjának a tengelye. Máskor ennek a helyrehozása 8—1 órát vett igénybe. A lelkes lakatosok azonban a fütődob tengelyét két és félóra alatt csinálták meg. De még mindig nemért véget a balsikerek sorozata. Kivörösödött a II-es kemence , amely azt tudatta a klinkerégetőkkel, hogy falazásra vár. A leállás ismét veszélyeztette volna a gyár kollektívájának terv teljesítését és vállalását. Elhatározták, hogy a siker érdekében, a forradalmi műszak alatt is mindvégig üzemeltetik a kemencét és ezidő alatt klinkerrel tapasztják a kivörösödött részt és a forradalmi műszak alatt győzelemre viszik vállalásuk teljesítését. A Selypi Cementgyáriak vállalásaikból október 30-ig 40 tonna kankert és 320 tonna cementet teljesítettek. Befejezte évi tervét A gyöngyösi XII. akna dolgozói a két egri téglagyár novemberi tiszteletére „Mi, a Petőfibánya Vállalat XII. akna Gyöngyös üzem műszaki és fizikai dolgozói elhatároztuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját újabb termelési sikerekkel ünnepeljük meg és csatlakozunk ahhoz a versenyhez, melyet az Egri Lakatosárugyár kezdeményezett. Ennek megfelelően november 1- től 7-ig „forradalmi hetet” fogunk tartani. Vállaljuk: 1. A „forradalmi héten” tervünket 192 százalékra teljesítjük, mindennap és ezt a teljesítményt továbbra is tartani fogjuk. 2. A minőség megjavítása terén a megengedett 1.5 százalék palatartalmat 0.5 százalékra csökkentjük. 3. Politikai felvilágosító munkán keresztül az igazolatlan mulasztások számát 0.9 százalékra csökkentjük. A műszaki vezetés anyagellátását úgy szervezzük meg, hogy a frontok, a munkahelyek időben és megfelelő méretű fákat kapjanak. Nagy nyomás alatt lévő frontok szállítóvágata fenntartását biztosítani fogjuk. A lőmesterek munkáját úgy szervezzük meg, hogy a gyors és balesetmentes robbantás biztosítva legyen. Az üzemi bizottság vállalja, hogy a munkafegyelem megszilárdítása érdekében fokozza a politikai felvilágosító munkát. Fokozottabb ellenőrzést fogunk végezni a munkavédelmi rendszabályok betartásáért és a munkavédelmi felszerelések használatáért. A pártszervezet vállalja, hogy a párt tagjai élenjárnak és a népnevelőket, valamint a politikai iskola hallgatóit mozgósítja a példamutatásra, mind a termelésben, mind a tanulásban. Zwillinger István üzemvezető, Bakos Sándor MDP-titkár, Juhász Ferenc ÜB-elnök.” Az egerfarmosiak versenyre hívják megyénk valamennyi gépállomását Mi az egerfarmosi gépállomás dolgozói a minisztertanács az őszi munkákról szóló határozatának maradéktalan végrehajtása érdekében a következő vállalásokat tesszük: 1. Vállaljuk, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat határidő előtt elvégezzük. 2. őszi tervünket határidő előtt öt nappal 105 százalékra teljesítjük. Üzemanyagfogyasztásunkat 3, önköltségünket 5 százalékkal csökkentjük. Ez 150 ezer forint megtakarítást jelent gépállomásunknak. 3. 1820 kataszteri hold vetéstervünket határidő előtt három nappal, a szántást határidő előtt négy nappal befejezzük. Az utóbbi biztosítása érdekében az egy gépre eső öt normálhold átlagteljesítményt 5,1 normálholdra emeljük. 4. Mi, agronómusok vállaljuk, hogy a termelőszövetkezeteknél a betakarítás helyes megszervezésével biztosítjuk a fejlett agrotechnika alkalmazását. Továbbá szakmai előadásokon ismertetjük azokat. 5. Vezető mechanikus, körzeti mechanikusok és műhely munkások vállalják, az erő- és munkagépek folyamatos üzemeltetésének biztosítását, azok karbantartásának ellenőrzését, s a szakmai oktatás rendszeresítését. 6. Az üzemi pártszervezet vállalja, a kommunisták példamutatásra való mozgósítását. Az ÜB részéről vállaljuk a verseny rendszeres ismertetését. A versenyjelentéseket a MEDOSZ-nak, valamint a gépállomás megyei igazgatóságának pontosan küldjük. 7. A minisztertanács határozatának értelmében biztosítjuk a dolgozókkal való gondoskodást, állandóan ellenőrizzük a dolgozók pontos bérezését. A dolgozók jogos panaszait azonnal orvosoljuk. Vállaljuk a szakszervezeti munka megjavítását, létszámának emelését. 8. Mi, az adminisztrációs dolgozók vállaljuk, hogy az egyénenkénti verseny értékelését az elszámolás után egy nappal elkészítjük. A határidős jelentést határidő előtt egy nappal a felügyeleti szervek részére megküldjük. Anyag, munkabér és egyéb költség felhasználásának fokozottabb ellenőrzésével vállaljuk a pénzügyi fegyelem pontos betartását. 9. Traktorosaink közül november 7 tiszteletére Jakab Ráfael 225 normálholdas őszi tervének 400 normálholdra való teljesítését vállalja. Csörgő Albert 225 normálhold előirányzatával szemben 315 normálhold, Veres Simon 286 normálhold elvégzését vállalja 225 normálhold tervével szemben. 10. A gépállomás éves tervét határidő előtt két nappal 105 százalékban teljesíti, 98 százalékos üzemanyagfelhasználás mellett. Az alant felsorolt szempontok alapján versenyre hívjuk a megye összes gépállomá- Tóth Albert igazgató, Joó János párttitkár. Két műszakos szántással a vetés sikeréért! Néhány nap múlva, elérkezik az őszi vetés végső határideje. Ennek ellenére az őszi munkák üteme korántsem kielégítő. A gépállomások nem adnak kellő segítséget a termelőszövetkezeteknek, s egyénileg gazdálkodó parasztoknak. A legtöbb gépállomáson lassan, vontatottan halad a munka. A két műszak megszervezésével mla sem törődnek a vezetők. Gépállomásaink a vetőszántást mindössze 67, a vetést 87, a mélyszántást pedig 36 százalékra teljesítették. A lemaradás oka elsősorban a rossz munkaszervezés. A gépállomások 273 erőgépe közül mindössze 91 dolgozik két műszakban. A pétervásári gépállomásnak például egyetlen gépe sem dolgozik két műszakban. Következésképpen több ezer hold áll még vetetlenül e gépállomás körzetében. A füzesabonyi gépállomáson is „megfeledkeztek” a két műszak bevezetéséről. Gépállomásaink helyes munkaszervezéssel, a két műszak bevezetésével tervüket határidőre tudnák teljesíteni. A káli gépállomás dolgozói minden percet kihasználnak, s a siker nem is marad el. A vetőszántást 113 a vetést 196, s a mélyszántást 85 százalékban végezték el. A vetés végső határideje október 31 volt. Gépállomásaink ne tétlenkedjenek tovább. Az élenjáró káli és egerfarmosi gépállomás példája nyomán vezessék be a két műszakot, a gyors munkai egyik alapfeltételét. MIÉRT KÉSZ Megyénk dolgozó parasztjai elmaradtak az őszi munkákkal. Három nappal a vetés határidejének lejárta előtt, mindössze öt község és 30 tsz, illetve tszcs végzett a vetéssel. Súlyos a lemaradás a szántásban és az istállótrágyázásban is. A megye október 29-ig őszi árpavetési tervét csak 62 százalékra teljesítette, a búzavetéssel pedig alig haladták túl az előirányzott terület felét. A vetés elmaradására jellemző, hogy a megye legjobban teljesítő járása, a pétervásári járás is csak 86 százalékra teljesítette eddig előirányzatát. Az elmaradásért súlyos felelősség terheli a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, amely nem fordított kellő gondot az őszi munkák ellenőrzésére. Megelégedett például azzal, hogy a járásoktól csak globális jelentést kapott, így nem szerezhetett tudomást arról, hogy melyik községben, termelőszövetkezeti csoportban legnagyobb a lemaradás és így természetesen elmaradt a segítségnyújtás . A VETÉS? is. Ez a nemtörődömség átragadt a járási és községi tanácsokra is. Tétlenül nézték, hogy a dolgozó parasztok „objektív” okokra,, elsősorban a szárazságra hivatkozva, halogatták a munkák megkezdését. Ennek következménye volt az is, hogy legtöbb helyen elmaradt a párosverseny, nem vették figyelembe, hogy az őszi munkákat mennyire előre lendíti. Pedig jó példa is volt: Bélapátfalva és Mikófalva már az őszi munkák megindulásakor párosversenybe lépett, melynek eredménye, hogy Bélapátfalván már október közepén befejezték az őszt vetést. Munkájukat a tanács is segítette, hetenként kétszer kisgyűlést tartottak, ahol beszámoltak az elvégzett munkáról és a verseny állásáról.. A mezőgazdasági állandó bizottság tagjai pedig naponta felkeresték az elmaradó gazdákat és beszélgettek velük. A két község dolgozói boldogan nézegetik a gazdag termést ígérő zöldelö vetést, míg ugyanakkor a megye sok községében „az esőre várók” még a szántást sem kezdték meg, ^