Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-01 / 88. szám
1953 november 1. NIpöjsåg Petőfibánya november 7 előtt egy héttel KÉSZÜLŐDÉS A NAGY ÜNNEPRE Ha olvasóink közül valaki 9—10 évvel ezelőtt Selypen járt és sétálgatott a cukorgyár feketén füstölgő kéményei közelében vagy a község szélén, az jól láthatta, a mostani Petőfi-bánya helyén az elhanyagolt kis bányatelepet, szegényes bányászlakásaival együtt. Azóta a táj képe lényegesen megváltozott. A nyomorúságos lakások helyén ma már szép munkáslakások mutogatják sárga falaikat, a bányatelep középpontjában pedig a többemeletes legényszállások és az igazgatósági épületek ablaküvegein keresztül hatolnak be a vénasszonyok nyarának arányló sugarai. .4 bányavállalat, Petőfibánya telepén komoly, szorgalmas munka folyik, igyekvő, dolgos, hangyabolyhoz hasonlít az egész telep dolgozóinak munkája. A vállalat bányászai, akik az ipar kenyerét, a szenet szolgáltatják népgazdaságunknak, munkaruhába öltözve, karbitlámpással a kezükben sietnek munkahelyükre, hogy ott a föld gyomrába leszállva, nehéz munkájuk árán termeljenek minél több szenet a hazának. Nemcsak a földalatti részlegek, hanem a gépműhelyek és irodák dolgozói is, minden igyekezetükkel segítik a többtermelést. Nem nehéz kitalálni, mi az oka ennek a szorgalmas munkának és a nagyarányú igyekezetnek. Október vége felé járunk és közeledünk november 7-hez, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hősies kivívásának 36. évfordulójához. Bányászaink jól tudják azt, hogy az 1917-es októberi forradalom győzelme végeredményben minden eredményeink és sikereink kiindulópontja. Felszabadulásunk és mai szép életünk ténye is végső fokon 1917-hez vezethető vissza. Ezzel magyarázható az a munkalendület, ami most sűti őket. November 7 tiszteletére jobb munkájukkal igyekeznek tervüket minél előbb befejezni és egymással versengve minél sikeresebben végig vinni azt a háromhónapos versenyt, melyet nemrég indítottak. Október 22-én a bányavállalat műszaki értekezletén indult el az a nagyarányú munkaverseny, amely az év végéig, december 31-ig tart. Mérnökök, aknászok, bánya- és frontmesterek, vájárok hívják ki egymást nemes versenyre, hogy ezzel is előbbre lendítsék a többtermelést. A versenykihívások alkalmával Mátra Ferenc bányamester így nyilatkozott: „Nemcsak a negyedik negyedévi, hanem egész évi tervünket teljesítjük december 25-re. Egyben versenyre hívom ki régi tanítómesteremet, Pap István elvtársat." A munkába induló bányászok a leszállás előtt, az igazgatósági épület előcsarnokában gyülekeznek. Itt rengeteg hirdetmény, grafikon, rajz és különböző feliratok, szemléltető agitációk formájában szervezik, buzdítják versenyre a dolgozókat, tudatosítják az eredményeket és harcolnak a fennálló hibák ellen. Itt olvashatjuk azt, hogy 20-án Kolozsvári Mihály 1611 köbméter szenet termelt, s ezzel ötnapi tervét teljesítette. Napi eredménye 532 százalék. Egy másik helyen, 17-én kiváló eredményt ért el Torják Kálmán 432 százalékos teljesítménnyel, 225 mázsa szenet termelt, s ezen a napon 190 forintot keresett. Közli a versenyiroda, hogy a háromhónapos versenyben a legjobb eredményt elért brigád 10 ezer forint, a második pedig 5000 forint pénzjutalmat kap és az a dolgozó aki havi tervét 25-re befejezi, 100 forint jutalomban részesül. A versenyiroda mindennap értékeli és feljegyzi az eredményeket, szervezi a dolgozók versenyeit, s a legjobbakat a hangoshíradón keresztül népszerűsíti. A pártszervezet a népnevelőkön keresztül agitációs és felvilágosító munkával, jó példamutatással siet a dolgozók segítségére. Így például a Petőfialtáróban dolgozó Gálái József vájár, aki állandóan 150 százalékon felül teljesít. " . Saját munkája mellett, segít a lemaradott vagy a sejtés közben bajbajutott elvtársaknak. Egy másik helyen, ahol az ellenség befolyása alatt álló Szabó József azt a kijelentést tette, hogy a kommunisták csak maguknak teremtik meg a jobb életet, Hegyi Miklós pártcsoport bizalmi frontgyűlést hívott össze, s ott a pártonkívüli dolgozók hozzászólásaival bizonyította be hogy mennyivel jobb életük van most, mint a múltban. A szakszervezet munkájáról Az íróasztal fölé hajolva találjuk Kovák József elvtársat, a szakszervezet vezetőjét. Éppen jókor jönnek elvtársak — mondja. — Hai később jöttek volna, nem találnak itt. Éppen készültem lemenni a bányába, ott akartam beszélni az emberekkel. Tényleg az az ő munkahelye, nem az iroda. Beszédjében, dicsér is, meg bírál is, úgy, ahogy azt egyebek érdemlik. Megtudjuk tőt, hogy az utóbbi időben sokat javult a szakszervezet munkája. Régebben a szakszervezeti bizalmiak száma 45—50 körül volt, most pedig 82 bizalmi harcot az emberek megnyeréséért. Jó munkájáért — hogy még többet adhasson tudásából a dolgozóknak — vitték el háromnapos tanfolyamra. Innen visszajövet nem zárta magába tudását, hanem amit tanult és amit tud, átadja a többieknek is. A most beinduló bizalmi oktatásnál ő a vezető A felajánlásoknál megszűnt az, hogy a dolgozóknak csak alá kell írni felajánlásukat", amit felülről kapnak. Most minden dolgozó saját maga készíti el a felajánlást és így érték el, hogy nagyobb lendületet vett a spirtjárlás ,minit eddig. A verseny érdekében plakátokat készítenek és ezeken tudatosítják a dolgozókkal, hogy hogyan állnak a teljesítéssel. Ezt a célt szolgálja a hamagos híradó is. A dolgozók büszkék arra, amikor meghallják a nevüket. Azok a dolgozók pedig, akik még hátul állnak a teljesítésben arra törekednek, hogy az ő nevüket is meghallgassák a Petőfibánya dolgozói. A szakszervezeti bizalmiak jól dolgoznak. Ezt bizonyítja például Sitké Viktor eredménye is, aki 140 százalékot ért el. Kovák elvtárs szerint inkább kevesebben érjenek el magas eredményt, de a dolgozók többsége 100 százalékon felül dolgozzon. Sajnos, még mindig vannak olyan dolgozók, akik súlyosan megsértik a munkafegyelmet, de ezek igyekeznek kijavítani hibáikat. Így például Szeles István is, aki szalagon „utazott". Evvel veszélyeztette nemcsak a saját, hanem a mások életét is. Amikor figyelmeztették erre, durva lett, de a végén belátta, hogy mennyire hibás volt Megígérte, hogy kijavítja hibáit és tényleg azóta nem csinált ilyesmit. ÉLENJÁRÓK NOVEMBER 7-ÉRT Garamvölgyi Lajos aknász neve, nemcsak a bányatelepen vált ismertté, sok „Megyénk büszkeségei’” faliújságról, vagy „Legjobb bányászaink” felirat alól mosolyog felénk. A XIlI-as akna vezetőjének és az egész csoportnak munkáját, most október fénye világítja be. Vállalták, hogy százalékukat 110- ről 115-re emelik, ügyelnek a szén tisztaságára és a törmelékből minden darab szenet fellapátolnak. Vállalásukat már eddig is túlteljesítették és azt is megmutatták, hogy a Forradalom hőseinek példamutatása náluk visszhangra talált akkor, amikor a nemrégen leszerelt honvédekből 12-őt tanítanak aknásznak. „Gyere velem a mindennapi tervteljesítésért”. Ez a néhány de sokat mondó szó Banis Józsefnek a Xl-es front aknászának felhívása, akiről minden bányász a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel beszél. Mivel érdemelte ki ezt a nagy megbecsülést? Banis József szeptember végéig a XIII-as fronton dolgozott, ahol mindig elérték a 150 százalékot. Amikor szeptember végén havi értékelést tartottak, a XI-es aknászbrigád munkáját a terv szerint csak 60 százalékra értékelték, és akkor őt a párt ehhez a csoporthoz irányította. Azóta csak egy hónap telt el és a 60 százalékból máris 111 százalék lett. — Jó és gyors eredményemnek egyedüli forrása az emberséges bánásmód, — mondja egyszerű szavaival. — Ne beszéljetek egymáshoz durván, hiszen mindannyian emberek vagytok — mondta társáinak, példát mutatva. Azt is gyakran hangoztatta, hogyha nagy darab a szén, akkor elakad a szalag. Minden héten egyszer röpgyűlést is tartanak, ahol megbeszélik, mi volt munkájukban a helyes és mit kell sürgősen kijavítani. Banis József úgy látja, hogy akkor ünnepli méltóképpen a forradalom 36. évfordulóját, ha új brigádjának teljesítményét magasabbra emelve harcol az emberek megnyeréséért. 3 AZ IFJÚSÁGRÓL Az utóbbi néhány hét alatt Petőfibánya hangoshíradója többször követendő példának állította a DISZ-fiatalok elé Godó Sándor és Balázs József 16 tagú brigádját. Hogy kettőjük között kié az elsőbbség, azt eddig is nehéz volt megállapítani, az egyformán jól dolgozó brigádok munkájából, de az október hónapban elért 132 százalékuk még jobban megnehezítette a „versenybíró" helyzetét. Kénytelen volt elismerni, hogy az eredmény „döntetlen”. Úgy látjuk, a Baranyi-brigád is összeszedte minden erejét, és szeptemberi 87 százalékát 102 százalékra emelte — hangzik a híradóból. Gyuricska Márton DISZ-titkár és úgy érzi, nem volt eredménytelen a velük eltöltött pár óra, sokat segítettek szavai. A DISZ versenytábláján is gyakran változnak a nevek, új és új ifjúmunkások törnek élre. Most a november 7-re élmunkásjelvényért felterjesztett ifik- I fcel büszkélkedik a versenytábla. Valkó Ferenc 186.8, Kopka Lajos 177.8, Zsemle Lajos 133.7 és Berta Ferenc 150 százalékkal érdemelték ki népünk megbecsülését és bizalmát. A bányásznapon pénzjutalomban részesítették őket, ez lendületet adott az ellkövetkezendő időben, munkájukhoz. Ezek után bárki azt gondolná, hogy Petőfibánya fiataljai DISZ- életükkel egyformán meg vannak elégedve. Pedig az eredmények mellett súlyos hibák várnak még orvoslásra. Hogy mikor volt legutóbb komoly DISZ-gyűlés? — arra még vezetőségünk is csak gondolkozás után tud válaszolni, de mindjárt megmondják az okát is: nincs olyan helyiség, ahol bányánk 800 fiatalja összejöhetne. Az utóbbi néhány gyűlés egyhangúsága pedig a kedvüket is elvette és jogosan fordultak panasszal a vezetőséghez. A kultúrfelelős kötelessége, hogy a gyűléseket néhány táncszámmal, vagy kisebb előadásokkal hangulatossá tegye. Ezzel is segítsük hozzá ifjúságunkat a kultúra széleskörűbb megismeréséhez és az ebbe való bekapcsolódáshoz. Annak sem szabad megismétlődni, ami október 25-én történt. A fiatalok DISZ-aktívaűlést rendeztek, amelyen a párt és üzemvezetőség részéről senki sem jelent meg, így az összegyűlt tagokkal egyedül tartották meg a gyűlést. Hogy lehet az, hogy a pártot — kinek egyik legfontosabb feladata az ifjúság nevelése és irányítása — ne érdekelje, mivel akarják ünnpelni a Forradalom évfordulóját. Hiszen ezekből lesznek a jövő sztahanovistái, a legjobb kommunisták. A DISZ és a párt vezetősége kapcsolja össze munkáját, összetartoznak, tehát segítsék egymást, mert így az ifjúság elveszti munkakedvét. Közösen beszélik meg a jobb munkamódszert a fiatalok. Ezt láttuk a javítóműhelyben Gyors és jó minőségű munkával, példamutató magatartással készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére a műhelyben is, vagy ahogy sokan nevezik: az „újítások pihenőhelyén". Varga János fiatal gépészmérnök erősen tiltakozik az elnevezés elen, és minden türelmetlenkedőt leint: „nálunk kevés a létszám és bővítésre sem számíthatunk, de azért minden erőnkből dolgozunk”. Igaza van, ez a műhely már sokszor megmutatta, mire képes néhány ember is, ha törekszik. November 7-re felajánlották, hogy a XIV-es front üzembeállításához transzformátorállomást szerelnek be és áram alá helyezik. — Itt aztán elválik ki a legény a talpán — mondja egy alig 18 éves szőke fiú társának, Szabó Kálmán a A kimagasló eredmények és szép egyéni teljesítmények közepette nem titkolhatja el a bányavállalat az összterv teljesítésében való elmaradását. Szorgalmas munkájuk és jó felajánlásaik ellenére is a bányavállalat e havi tervét idáig 88,5 százalékra teljesítette. Bányavállalat dolgozói, köszörüljétek ki a csorbát, s a vezetőség jobb munkájával, a termelés jobb megszervezésével a párt- és DISZ-munka, valamint a kis büszkélkedő, de nyugodtan mondhatjuk: van neki mire. A fiatal sztahanovista két és fél éve dolgozik itt mint villanyszerelő és azóta már 240 százalékot is elért, őt is megjutalmazták a bányásznapon 250 forinttal, most november 7-re sztahanovista-jelvényre van felterjesztve. Nem sokkal távolabb dolgozik tőle Fáczán Ferenc, aki szintén jól tudja, hol kell megfogni a dolog végét. Csak nem marad el a vele egyidős társaitól — gondolja és gyorsan beindítja gépét. Becsületes, lelkiismeretes munkájával ő is ért már el 210 százalékot, és átlagosan is 170 százalékra dolgozik. Most felajánlotta: teljesítménye emelése és a minőség javítása mellett gyengébb társait is segíti munkájukban. mennyiségi és minőségi termelés megjavításával még nagyobb lendülettel törjetek élre, hogy a vállalat november 7-re és utána is diadalmasan haladjon az élenjárók soraiban. Császár — Dobai — Hajdú: Szabó Kálmán, a gépműhely ifjú sztahanovistája ÉPÜL A KÁLI ÓVÓNŐKÉPZŐ Korszerű óvónőképző iskola épül Kál főutcáján. A munka igen szépen halad. Az ácsbrigád jelenleg a tetőszerkezet összeszerelésén dolgozik. Az új iskolát december 31-re adják át a leendő óvónőknek. Ennek érdekében a vállalások egész sora születik november 7 tiszteletére. Nagy János kubikos brigádja a pincehelyiség betonozásának, az ácsbrigád a tetőszerkezetnek az elkészítését vállalta. A kőművesek elhatározták, hogy november 7-re a földszinti rész belső vakolását befejezik. Az ácsbrigád vállalásának 50 százalékban, Nagy János brizalékban 28-án reggelre eleget gádja a betonozásnak 100 százett.