Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-07 / 1. szám
j í VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 JANUÁR 7. 1 . , INTÉZET 1 . xáí/i/V E £ 3 Hazánkban ezrével, tízezrével ápolják és fejlesztik tovább a dolgozók a népművészet hagyományait. Képünkön: Ostoroczki József szűcsi faragómester: MEGYÉNK ÉLETÉBŐL AZ ELSŐ NAP EREDMÉNYEI Petőfibánya dolgozói a múltévben többször lemaradtak esedékes tervük teljesítésében, de év végére hősies munkájukkal elérték azt, hogy éves tervüket 100 százalékon felül teljesítették. Az új év első termelési napján azzal az elhatározással álltak a szénfal elé, hogy ebben az évben minden nap maradéktalanul teljesítik tervüket. A bányavállalat dolgozói az új év első termelési napján, vasárnap reggeltől hétfő reggel hat óráig 109,7 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. Legjobb eredményt ezen a napon a rózsaszentmártoni IX-es akna bányászai érték el, napi tervük 112,4 százalékos teljesítésével. Az alma üzemben valamennyi bányász megjelent munkahelyén és senki sem teljesített 100 százalékon alul. Népbetegségek és az ellenük való védekezés Cíodaifizmust építő társadalmi rendszerünk a2 egészségügy fejlesztésében is igen nagy lehetőségeket biztosít. Ezeket a lehetőségeiket az úgynevezett népbetegségek leküzdése terén is egyre nagyobb mértékben kell igénybe vennünk. A népbetegségek közé elsősorban a gümőkórt, a rákot és a nemi betegségeket számíthatjuk. A gümőkór még a felszabadulást közvetlenül megelőző években is igen nagyszámú áldozatot követelt hazánkban. Ezért a tüdőbejt sokan ,,magyar betegségnek” nevezték. Tudjuk jól, hogy a gümőkór szociális betegség. Ezért nem lehet csodálkozni, ha a kapitalista rendszer rossz lakásviszonyai között, egészségtelen, munkahelyek és elégtelen táplálkozás, valamint megfelelő orvosi ellátás hiánya miatt tízezrek haltak meg ebben a betegségben és még többen váltak munkaképtelenné. Súlyosbította a helyzetet az se, hogy kellő számú gyógyintézeti férőkén hiányában sem a betegek gyógyításai, sem a fertőző személyek elkülönítése nem volt bereezdülvihető. A fejezatriadulaS óta fokozatosan javult a helyzet és most már feleannyian sem halnak meg ebben a súlyos betegességben, mint például 1938-ban. Ez a nagyfokú javulás a megváltozott politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi körülményekkel magyarázható. "Megszűnt a munkanélküliség, nagy mértékben emelkedett ai sisakosság szociális és kulturális ellátottsága. A dolgozók egészségesebb űaMsokban laknak, járták a munkahelyek higiénikus viszonyát, a fiatalkorúak és nők egészségét külön rendelkezések védik. Az egészségügyi felvilágosítás útján széles tömegek értesülnek a védekezés módjairól. Javult a lakosság orvosi ellátása, új gyógyító és megelőző intézmények létesültek, a meglévőket pedig kibővítették. Azonkívül új gyógyszerek és gyógyítási módok állanak most már ingyenesen minden dolgozó rendelkezésére. Igen elterjedt az újszülötteik BGG-oltása is. Megyei viszonylaton is jelentős lépésiek történtek a gümőkór leküzdésére. Hevesen új tbc-kórház létesült, a mátraházai szanatórium ágyszámát felemelték, Füzesabonyban új tbcgondozó kezdte meg működését. Az egri megyei gondozó megfelelő elhelyezést nyert, beosztott orvost és még egy asszisztensnőt kapott és gyermekek részére külön szakrendelést biztosítottak. Ilyen nagy jelentőségű a szűrővizsgálatok Szávának állandó növekedése. A JT/Unikaiviszonyt megelőző vizsgálatokon kívül röntgenszűrésben részesülnek a tanintézetek tanulói és pedagógusai, az élelmiszeripar és kereskedelem dolgozói, a sportolók és egyre gyakrabban kerül sor egy-egy üzem összes dolgozóinak szűrővizsgálatára. Ilyen üzemi szűrés történt 1953-ban Petőfibányán, Rózsaszentmártonban, a Bélapátfalvi Cementgyárban és a Recski Ércbányában. Az egri megyei tbcgondozó felemelt évi szűrési tervét már december 8-án teljesítette. A gondozó dolgozói újítások bevezetésével ,s elősegítették tervük túlteljesítéséit. Az egyéb szűréseken kívül nagy számban történtek reprezentatív szűrővizsgálatok is, melyeken egyes kiválasztott területek összes lakosságát vizsgálták át.További célkitűzéseink elsősorban a szűrések számának fokozására és a gyógyintézeti kezelést igénylő betegek gyorsabb elhelyezésére irányulnak. Ez utóbbi célból megyei beutaló központot létesítünk. Fokozatosan kiépítjük a szakrendeléseket, így például 1954-ben Gyöngyösön tbc-s gyermekiek részére, Egerben pedig sebész szakrendelést indítunk. Hevesen a gondozóintézeti rendelőórák számát növeljük. Második népbetegségként a rák elleni küzdelemről kell megemlékeznünk. Ennél a betegségnél tudnunk kell, hogy a rákos betegek, ha megfelelő időpontban kerülnek gyógykezelés alá , teljesen meggyógyíthatók. Tekintettel arra, hogy a rák a kezdeti időszakban sokszor alig okoz még fájdalmait, vagy egyéb tünetet, az ellene való küzdelemben a legfontosabb a kellő egészségügyi felvilágosítás és szűrővizsgálatok tartása. Az időben történő orvosi vizsgálat alapján nemcsak a már rákos betegek kerülnek megfelelő gyógykezelés alá, hanem olyan betegségek, elváltozások és tünetek is felfedezést nyernek, melyekből később esetleg rák fejlődhetne ki. Ezek közé tartoznak az egyes bőrelváltozások, kisebb gödöződések az emlőben, a méhszáj kisebbedése, stb. A már kifejlődött rák eredményes gyógykezelésére is egyre több és hatásosabb gyógymóddal rendelkezünk, ha a kezelés idejében megkezdődhet. A rák leküzdésére Egerben és Gyöngyösön szakrendelők, ugyanitt, azonkívül Hatvanban és a községekben rákszűrő állomások működnek. Főképpen a 35 éven felüli nők részére ajánlatos a félévenkénti orvosi vizsgálat, de egyre inkább bevonjuk a férfiakat is a szűrésekbe. Harmadik csoportja a népbetegségeknek, a nemi betegségek. A szocialistái társadalmi rendszer ezeknek a leküzdése terén mutatja a leggyorsabb eredményt. A munkanélküliség megszüntetésével, a nők egyenjogúsításával, a család intézményének megszilárdításával, a korai házasságkötés lehetővétételével, a szocialista erkölcsösség megteremtésével egyidejűleg nagy mértékben megszűnt a nemibetegségek terjedésének a lehetősége. Ha még ehhez hozzávesszük a szakorvosi hálózat kiterjesztését, a nemibetegségek kezelésének kötelezővé tételét és új, hatásosabb gyógyszereknek ingyenes rendelkezésre bocsátását, úgy érthetővé válik, hogy a friss, fertőző esetek száma országosan egyre csökken, így van ez megyénkben is. Mindezek azonban nem teszik szükségtelenné a nemibetegségek elleni küzdelmet. Tovább is küzdenünk kell még a fertőző források maradéktalan felderítéséért és gyógykezelésbe vételéért. Ennek érdekében megyénk három városában működő nemigondozó intézeteink egyre több szűrővizsgálatot végeznek és egyre jobban ellenőrzik és irányítják működési területük munkáját is. A nemigondozói munkái megjavítása céljából az egri megyei gondozó intézetbe a közeli jövőben új főfoglalkozású másodorvos beállításait tervezzük. Ilyen intézkedések mellett remélhetjük, hogy a nemibetegségek egyre inkább elvesztik népbetegségi jellegüket. A népbetegségek elleni küzdelem igazán eredményes csak akkor lehet, ha kellő felvilágosító munkával, a tömegszervezeteik bevonásával a legszélesebb tömegek között tudatosítjuk a gyógyítás lehetőségét és felhasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyeket pártunk és kormányunk ezen a téren is az egészségügyi szervek rendelkezésére bocsát. Dr. Geday József megyei orvos, előadó. Visszatértek a nagy családba Az ősz folytamévi termelői sizövetkezeteinkből többen — az ellenség szavára, hallgatival — kiléptek. Ezen dolgozóik közül most egyre többen, kérik visszavételüket a termelőszövetkezetbe. Belátták, hogy a csoportos gazdálkodás szebb,jobb megélhetést biztosít számukra. Ősszel megyénkben 86-an kérték visszavételüket. A mezőtárkányi Jóakarat termelésövetkezőibe 15-en tértek vissza. A hatvani Petőfi termelő őtszövetkezetben 11 tag kérte visszavételét. A visomfai Haladásból az ősz elején hárman léptek ki, s most mind a hiármiair is visszatérnek. A tárnáiéteszi Petőfi tsz-ben nyolc régi tag választotta újra a közös gazdálkodást. A dolgozók gyermekeiért Heves megye községeiben, városaiban a múltban senki sem törődött a dolgozók gyermekeivel. A szülők reggel munkába mentek, gyermekeiket az utcára tették, vagy a lakásba zárták. Népi államunk messzemenően gondoskodik a jövő reménységeiről, a dolgozók gyermekeiről. Ma már Heves megye minden városában, községében bölcsődék, napköziotthonok létesültek, ahol szerető gondoskodással vigyáznak a dolgozók gyermekeire. A bölcsődék és óvodák egyre szaporodnak és férőhelyeik is állandóan bővülnek. 1953-ban a heves megyei bölcsődék férőhelye több mint 250-el szaporodott. Gyöngyösön új, modern bölcsőde nyílott és a kormányprogramm óta Egerben és Hatvanban 20 idénybölcsődét állandósítottak. Hevesen most építenek egy korszerű bölcsődét, amely 1954 januárjában megnyílik. Az 1953-cs évben a bölcsődei férőhelyek száma Egerben ötvennel, Hatvanban pedig harminccal növekedett. Ma már minden dolgozó anya gyermekét szeretettel várják a kényelmes, jól felszerelt bölcsődék, ahol képzett védőnők, orvosi felügyelet alatt vigyáznak legdrágább kincsünkre, a gyermekre A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti 1S53 december 31-én: Tejbeadásban 1. egri járás 85, 2. pétervásári járás 84, 3. gyöngyösi járás 78.6, 4. hatvani járás 75.1, 5. füzesabonyi járás 71, 6. hevesi járás 68 százalékkal.. Tojás beadásban: 1. pétervásári járás 87, 2. egri járás 86, 3. hatvani járás 78.3, 4. gyöngyösi járás 68.9, 5. füzesabonyi járás 61, 6. hevesi járás 58.6 százalékkal Baromfibeadásban: 1. pétervásári járás 86, 2. egri járás 75, 3. hatvani járás 70.1, 4. hevesi járás 64.3, 5. füzesabonyi járás 59, 6. gyöngyösi járás 57.5 százalékkal. Sertésbeadásban: 1. hevesi járás 87.6, 2 egri járás 79.5, 3. füzesabonyi járás 67.9, 4. pétervásári járás 66.3, 5. hatvani járás 62.9, 6. gyöngyösi járás 54.4 százalékkal. Vágómarhabeadásban: 1. hevesi járás 129.7, 2. egri járás 129.3, 3. füzesabonyi járás 120.2, 4. pétervásári járás 106.5, hatvani járás 94.7, 6, gyöngyösi járás 88 százalékkal. Többszáz holddal növekszik a megye rizsterülete Megyénkben az 1953-as évben 418 kat. hold rizsföldről 7583 mázsa, termést takarítottak be a termelők. Megyei átlagtermés holdanként 18,1 mázsa volt. Kormányunk jelentős anyagi támogatást nyújt a rizstermelőknek, s új telepítőknek. Tsz-tagok, egyénileg dolgozó parasztok látják, hogy ilyen segítség mellett, mérdékelő talajon érdemes foglalkozni a rizstermeléssel. Egyre többen nyújtják be telepítési kérelmüket. Ez év tavaszán a tarnaszentmiklósi Petőfi 200 holdon kezdi meg a rizstermelést. Tiszanánnai Vörös Csillag is elhatározta, hogy ők is 100 holdon termelnek az idén. A pélyi Rákosi tsz is 80 holdat irányzott elő az 1954-es évre. Községeinkben egyre több dolgozó paraszt kezd a rizsfelepítéshez. A tiszanánai dolgozó paasztok 125 katassztrális holdon, a kisköreiek 40 holdon kezdik meg tavasszal a rizstermelést. A rizstelepeken az őszi mélyszántást már mindenhol elvégezték és a szükséges egy mázsa szuperfoszfátot (műtrágyát) is kiszórták. A FALVAK VILLAMOSÍTÁSA Az 1953-as év utolsó napja nagy örömet hozott Szilvásvárad község dolgozóinak is. Ezen a napon délelőtt 11 órakor kigyulladt a fény a faluban és ezzel új korszak, új élet kezdődött a szilvásváradi családi otthonokban. A falakról, az asztalokról lekerültek a petróleumlámpáik és helyükbe az új kultúrát hozó villanyégő került. A községben 300 dolgozó paraszt házába vezették be a villanyt, akik boldogan fogadták az első villanyfényt, amely most már nagyban segíti őket, még szebb jövőjük építésében. Az 1953-as évben Heves megye területén négy község, hat gépállomás, nyolc termelőszövetkezet és kilenc állami gazdaság kapott villanyt. Megyénk dolgozó parasztjai ismerkednek az új begyűjtési rendelettel Az új begyűjtési rendelet ismertetése céljából megyénk területén már számos községben tartottak gyűléseket, melyeken ismertették a dolgozó parasztoknak adott kedvezményeket. Ez érdekli most legjobban a dolgozó parasztságot. Pártunk és kormányunk által nyújtott kedvezményeket Maklártálya községben december 22-én gyűlésen ismertették, melyen számos dolgozó paraszt vett részt. A hozzászólások alkalmával Szűcs József dolgozó paraszt elmondotta, hogy sok tekintetben helyes megkülönböztetést tesz a rendelet az 1953. és 1954. évi begyűjtés között. Be’yesélte, hogy a tartalék területek hasznosításával kapcsolatban az új rendelet értelmében a bérbevevő és a bérlő együttesen felelős a beadás teljesítéséért. Egerbaktán december 22-én ismertették a rendeletet. Több mint 100 dolgozó paraszt vett részt a gyűlésen. Mező Sütő József és Szálkai Ágoston hozzászólásukban hangsúlyozták, hogy ez a rendelet igen sok kedvezményt ad a parasztság részére, ők eddig is mindig előljártak a begyűjtés teljesítésében, s a többi dolgozó társaikat is arra nevelték. S elmondották, hogy a jövőlben is példamutatóan fogják teljesíteni államunkkal szemben a kötelezettségüket. Megyénkben eddig 42 községben ismertették a rendeletet. A gyűlések azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk egyre inkább megismerte pártunk és kormányunk segítségét, útmutatását, melyre azzal válaszolnak, hogy 1954-ben a magasabb terméshozam eléréséért dolgoznak. Rabóczki La jos sajtópronagandista. Köszönjük a cipész KTSZ-nek ! A VI. számú általános iskola nevében ezúton mondok köszönetet az Egri Cipész Szövetkezet ügyvezetőjének, Prokal elvtársinak, és az ott dolgozó elvtársaknak, amiért karácsonyra 17 pár új cipőt és 15 pár talpalást készítettek el az iskolák tanulóinak. Szép példát mutattak azok az üzemek is — köztük a Tejipari Központ — akik a VI. számú általános iskolát karácsony alkalmából segítették és a tanulóknak ezzel örömet szereztek. Köszönet illet minden üzemet, melyek most, vagy a közeljövőben segíteni fogják az iskolát. Molnár Miklósné A Szülői Munkaközösség tagja