Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-07 / 1. szám
4 GYÖNGYÖSOROSZI ÉPÜLŐ, ÚJ ÜZEME A FELSZABADULÁS ÓTA országunkban nem egy helyen talpaisétálhatjuk, hogy népi demokráciánk iparosko törekvései nyomán, több jelentéktelen, eddig alig ismert falu vált jelenadős ipari központtá. Megyénk újabb ipari létesítményei közé tartozik a most épülő gyöngyös - oroszt ércet okészítő míd, amely Gyöngyös környékén, a Mátra tövében meghúzódó kis falu. Gyöngyösorosszai nem teszi híressé, és ezt a községet fejleszti fontos ipari központtá. Sűrűn közlekednek az építőanyaggal, és gépekkel megrakott tehergépkocsik a györtgyösoroszi országúton és szállítják az építéshez és az üzem felé tereléséhez szükséges anyagokat és igépeiket. A községtől mintegy két kilométernyire az út melletti, lerakott hatalmas méretű gépek, vezetékcsövek, fogaskerekek hevernek szánaszéjjel, várnak a beszerelésre. Távolabb cserepek, vöröstéglák, deszkáik sora fornnak hosszú lakásban, mellettük, a leendő hatalmas épületek vasvázai meredeznek az ég felé és mindezek már jódőre érzékeltetik velünk a hatalmas építkezést, a le épülendő üzem nagyszerű körvonaljait Ettől a helytől néhány kilométernyire a Mátra festői szépségű hegyvonulatai között vámai gyöngyösoroszi ércbánya, amelynek termét nyersanyagát, majd az érckeszítőmű dolgozza fel. 1928-BAN egy kapitalista cég az Urikányi—Zsilvögyi részvénytársaság aranyat keresett ezen a helyen,és megnyitotta a Péter—Pál -aknát. Számításukban azonban csalódtak, tervük csődöt mondott, mert aranyat nem tanláltak és az állandó vízbetörések nagy bányafenntartási költséggel jártak. Abbahagyták a kutatási munkálatokat. 1949-ben a geológusok kutatása nyomán államunk felfigyelt az itt vevő gazdag természeti kincsekre, fontos nyersanyagokra és megindította azok feltárását. Még abban az évben megkezdték az új, három és fél kilométeres altáró fúrását, abból mellékfolyósdikat nyitottak, melyek tele voltak értékes nyersanyagokkal, s ereik a könny les nehézipar számára egyaránt fontosak és értékes behozatali cikkeket takarítanak magveink. Gaóennif (elemére), és szfalerint (cinkére) talar iható a Gyöngyösbroszi Ércbányában, ahol még jelenleg osialk kutatási és feltárási munkákat végeznek, a teljes üzemi termelés csak az ércelőkészítőmű felépítése után indul meg, s akkor ez az üzem az orszaág legnagyobb ólom- és cinkbánnyájaiként növeli Heves megye hírnevét. A bányában végzett munkafolyiamatok már most is népesítettek. A zgv kéménysépni érckőzetet fúrókalapáccsal fetik és ennek végére vidra betétsapkás fúrókoronát szereltek, a munka könnyebbé tétele és a bányászok egnészségének memóra is a cél rebel. A bányává ItoH?? éves tervének töltéslésével bizony elmaradt. Ennek oka, a rossz áramellátás. Az elmaradás másik oka, hogy az itt dolgozó bányászok még nem váltak igazi bányászokká, a legtöbbnek saját szőlőe van, melynek terméséből műszak előtt, bizony sokat nogatnak és így ez a munka és a munkafegyelem rovására megy. Van, aki odaba»» közszükségleti cikkek fanaigáával keres. Inkább a bányábajárás helyett. Nagy nevelői- és felvilgosítómunkára van még szükség a vállalat vezetősége, párt- és tömegszervezet részéről, hogy ezeket a hibákat minél előbb kijavítsák és valódi bányászokat, jó szakembereket neveljenek a bányavállalat dolgozóiból. A BÁNYÁT öt kilométer hosszú vasútvonal köti majd össze az ércelőkészítővel, ahol a kohók számára feldolgozzák az olvasozáshoz előkészített ércet. Az ércelőkészítő gépei vegyi mechanizmussá választják ki a kőzetből az ércanyagot, különböző zúzó és őrlő eljárások után és színporrá őrlik azt. A szívirpor kiválais cffcásához rengeteg vízre van szükség, és ezért a megfelelő mennyiségű víz tárolása érdekében, folyamatban van egy völgyzárógát építése, amety majd 300.000 köbméter vizet tud tárolni. Az itt felhasznált vizet szűrőberendezéseken keresztül megszűrve engedik ki a patakokba, hogy újra, mint tiszta vizet használhassa fel a lakosság. Az üzem 1952 óta épül és előreláthatólag 1954 nyarán kezdi a termelést. Az Ércbányái fejlesztése, a kutatások és az ércelőkészítő építési községeinek fedezésére, állhmunk több mint 100 milió forintot fordít. A munkai megindulása utáni körülbelül napi 50.000 forintot jövedelmez, illetve takarít meg a népgazdaság számára. Több vállalat dolgozik itt és közös munkával építik ezt a fontos ipari üzemet. Az építés munkálatokat a 21-es Építőipari Tröszt végzi. A munkát beton- és malterkeverőgének végzik. A szállítás lebonyolítására pedig kábeldaru áll az építők rendelkezésére. Előregyártott épületelemekből, kész betongerendáikból építik a négy flotációs épületet, a transzformátorházat és a munkáslakásokat. Az ipari villanyszerelő vállalat a transzformátor ház berendezését végzi és beszereli az üzem gépeinek villamoshálóztakát. Budapesti szakmunkások végzik a gépi berendezések összeállítását. Ezek a munkások indítják be a gépeket és a sikeres próbaüzemeltetés után átadják a vállalatnak. Az ércbánya és az ércelőkészítő közötti öt kilométer hosszúságú vasútvonalat, s a két rendezőpályaudvart a Vasútépítő Vállalat építi. Még egy siklópálya építése van folyamatban. A MÁTRA VIDÉKE természetkincsekben igen gazdag. Jelenlegg újabb érckutatások folynak Mátrakeresztesen, Mátraszentimrén, és Bányabércen. Nagy tehetőségek és fényes jövő előtt áll a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítő mű, amely népi demokráciánk ipari létesítményeinek emik fontos bázisa. A kormányprogramm nyomán meginduló inani átszervezés mellett, de feledjük el, hogy a szocializmust építő ország egyik alapjai továbbra is a nehézipar fejlesztése, amely fontos nyersanyagokat termel a könnyűipar és az egyéb üzemek számára. A gyöngyösoroszi ércélőkészítő miű üzembeállása és termelése megyénk hírnevét öregbíti, növeli megyénk nagyipari üzemeinek számát, a megye dolgozóinak jobb kereseti és megélhetési lehetőséget biztosít, s gazdagítja a szocializmust építő Magyaroszáigot. Császár István ilouses jelen» a gépjavítási verseny 1953 december 31-i állásáról: 1. Boconád terve 77 darab, teljesítve 42 darab (54.5%)) Igazgató: Báli Jenőné, mechanikus: Vonó Mihály. 2. Sarud terve 106 darab, teljesítve 45 darab (42.4%). Igazgató: Dobó József, mechanikus: Barkóczi György. 3. Pétervására terve 78 darab, teljesítve 24 darab (30,7%). Igazgató: Kovács Gyula, mechanikus: Antal István. Lemaradtak a gépjavítási versenyben: L Füzesabony terve 121 darab, teljesítve 17 darab (14%). Igazgató: Kovácska Mihály, mechanikus: Kovács Benedek. 2. Deák terve 83 darab, teljesítve 14 darab (16,8%). Igazgató: Sütő Józsefné, mechanikus: Molnár Ferenc. 3. Egerfarmos terve 100 darab, teljesítve 19 darab (19%). Igazgató: Tóth Albert, mechanikus: Dudics Lajos. NÉPÚJSÁG A falusi oktatás színvonaláért A heves megyei kisiskolák nevelői részére hétnapos bentlakásos konferenciát rendezett a megyei tanács oktatási osztálya december 29-én és 30-án. A jelenlévő nevelők két napon keresztül részletesen megbeszélték a kiadott nevelői továbbképzési anyagot: matematika kis iskolák felső tagozati nevelői részére. A tanult ismeretek birtokában az osztatlan és részben osztott iskolák felső tagozati tanulóit sokkal eredményesebben tudják oktani nevelőink, így küzd kormányzatunk az általános iskolák között lévő színvonalbeli különbségek eltüntetéséért. A búcsúbeszéden minden megjelent nevelő 25—30 kötetes ház könyvtárat, alsó tagozati, szeméitelőképet és vászonra vont két-két darab falitérképet kapott iskolája részére. A kormányprogramm alapján így iparkodik a megyei tanács oktatási osztalya az általános iskolák fejlődését előbbre vinni. Körmendi Károly, megyei tanács oktatási oszt. sajtófelelőse. KARÁCSONYRA virradó éjjel nem aludtam. Hallgattam feleségem nyögdécseléseit este tíztől éjfélig. Nagy türelemmel hallgattam, hiszen sóhajai új élet kezdetének közeledtét jelezték. Útban a harmadik, két lány után! Minden gondolatom az volt, hogy bárcsak fiú lenne! Nem sok időm volt a filozofálgatásra, a tettek mezejére kellett lépni. Minél hamarabb eljutni az ilyenkor legbiztonságosabb helyre, a kórház szülészeti osztályára. Elkísértem a páromat és miután biztos kezekbe tettem le a jövendő nagy ígéretét, hazatértem. Egész éjjel nem tudtam aludni, csak néha szenderedtem el egy-egy pillanatra, akkor is mindig lányokkal küszködtem álmomban. A reggel 8 óra ott talált a kórház kapujában, amint a tényeket közöltem a portással és vártam az örömhírt. Azonnal kérem, egy pillanat! — A telefon sarka alá wit csiptetve egy kis cédula, a portás felvette és nézte. Irtózatosan hosszú pillanat... Hát kérem, megvan a baba... Igen?! Mondja csak, fiú, vagy lány? Várjon csak kérem, nem látom jól! — és messze tolta szemétől a papírt. Kérésemre beleegyezett, hogy nézzem meg magam. Feleségem neve után az állt, hogy fél három és egy bizonytalan „f” betű. Fiú! És már rohantam is neki a lépcsőnek. Álljon meg! Hová rohan? Délután kettőkor lesz látogatás! Harsogott a rendreutasítás. Mint egy siheder, akit rajta csíptek valami csíny levésen, úgy mentem ki az ajtón az utcára. Ebben a pillanatban tudtam volna a legigazabban megcsókolni feleségemet, aki Hvon nagy boldogságot szerzett nekem, magamhoz szorítani a kis pólyást, nevem birtokosát, dehát a rend az rend. A DÉLUTÁN MINDENBEN kárpótolt. Nincs szebb dolog a világom, mint agának lenni! Azaz ... Ha legközelebb jössz látogatni, hozz magaddal egy munkáltatói igazolványt! — mondta a feleségem. Le kell adni az irodába. Aztán az anyasági segélyhez szükséges iratokat is szerezd be! — toldotta meg kívánságainak ksorát. Hát hogyne! Persze, minden rendben lesz. Legközelebb hozom az egész iratcsomót — nyugtattam meg. Itt kezdődött, hogy üröm vegyült az örömbe, dehát akinek fia van ... Egy szót se! Hajrá az iratokért! POSTAHIVATAL, EGER 2. Kérek egy „Munkáltatói igazolvány”-t Sajnos, nincs, kérem, tessék a nagypostára fáradni, ott tetszik kapni! — és visszatolták az üvegablakot. Nincs mit tenni, mint menni. Akinek fia van ... POSTAHIVATAL, EGER 1. Itt a lap! Kérek öt fülért! A biztonság kedvéért megnéztem, mit kaptam? „Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ” — alatta feltűnően nagy betűkkel: „Munkáltatói igazolvány”. Ez azt Már rohanok is, hogy kitöltsem és az igazgatómmal aláírassam. Tűkön állva fogadom a kartársak gratulációit a ■ nagy fiúhoz, ment sietek, még ma el akarok intézni minden aiktadolgot. No, egészen egyszerű ... A dolgozóra vonatkozó adatok... Név ... Született. Mely napon dolgozott utoljára... Jelenlegi munkaviszonya előtt, hány napig állott folyamatos munkaviszonyban... Hát ide mit írjak? Ne írj semmit! — szólt az igazgatóm.. Itt a lényeges úgyis csak az, hogy igazoljuk a munkaviszonyt. Aláírja, Már viszem is, egyenest a kórház irodájába. Jó, elvinns, rendben van! Böngészgeti a kórház tisztviselője. Érdekes, ezelőtt más formájú igazolványokat láttam. Úgy látszik újkeletű a nyomtatvány. Hopp! — ezen nincs együttélési igazolás. Tessék a városi tanácshoz e’menni és kéri egy ,, Együttélési bizonyítvány”-t! Igen, város, tanács ... Kérem ehhez a munkáltatói igazolványhoz kellene egy együttélési bizonyítvány. Tessék kiállítani! Szabad? Odanyújtorni a papírt. Miért kell ehhez együttélést igazolni? Az elvtárs táppénzt kér? Meg kellett osztaná a pad örömömet az elvtársnővel], mindent elmondva töviről hegyire. Hát akkor ez a munkáltatói igazolvány nem jó! — mondta ki a rettenetes szót. Méltatlankodtam, bizonygattam a magam igazát. Nézze elvtárs, ez jó lenne ha... Ha teszem azt, az elvtárs volna benne szülészeten, mint dolgozó! Vegyen másikat, töltse ki De olyat vegyen, amely a munkavállaló csialiárdtagjainak van rendszeresítve. Annak a hátlapján az együttélést is igazoljuk. Ó, milyen egyismerű, nem kéU két papír! Indulás! Akinek fia van ... POSTAHIVATAL, EGER 1. Sajnos, olyan munkáltatói igazolvány amilyet az eltáns kér, nincs! Talán az SZTK-ban kap. Igen, SZTK... Újabb elbeszélés enről, hogy volt, mit mt volt. Tudom miről van szó — mondta kedvesen az elvtársnő, a tizes számú ablak mögött — itt van a lap. Kettőt is adok, mert egy az anyasági segélyhez is kell. Igen hálásan mosolygok, hiszen egy újabb úttát mentett meg az elvtársnő. Most már megy minden, mint a karikacsapás! Kiállítom, aláíratom, viszem »z együttélést igaz«Itatni a tanácsra és... No látja, ez az — szólt a tanács tisztviselője, mikor átnyujtottaim ai pra5be űs, kitöltött nyomtatváinyk Miért kell igazolni az együttélést? Újra elmondok mindent, úgy, ahogy egy órával előbb. Mikor született a baba? Karácsony napján? Akkor már anyakönyvezték. Lépjen át az anyakönyvi hivataliba és kérjen „Születési értesítőt’'! Addig kiállítóim az együttélésit, a... is íratom és ha fel tetszik mutatni az értesítőt, át is adom. Nem értettem, hogy az együttélés igazolásához miért kell születési értesítő? Már szólni akartam, amikor megtudtam, hogy szükségem lesz rá még néhányszor. Szolgálati helyem, gazdasági hivatalának is kell egy, hogy folyósítani tudja a magasabb családi pótlékot, az anyasági segélyhez is egy, a szakszervezetnek is egy... Hát hia kell, megyek. Különben is, akinek fia van... Igen, I. emelet tizenkettő, anyakönyvi hivatali. Kiről kéri az értesítőt? Hát a fiamról! — mondom zavartan. Hol kötöttek önök házasságot? Baranyában? Szentlőrincen? Még nem anyakönyveztem be kérem. Házassági mint fakönyvi kivonat kell hozzá. Nincs otthon? Akkor megkérem Szentlőrincről. Néhány nap és Mit van. Be se kieírt jönnie érte, ki fogom küldeni a lakásra, így lesz egyszerű... EZER SZERENCSE, hogy beáll néhány nap szünet. Úgy érzem, azért minden rendiben lesz. Eltűnik az üröm az apai örömből. De miért is került bele?! Talán azért, mert hivatalos szerveink mindent a lehető legegyszerűbben csinálnak?! Nagy Sándor, Eger, Merengő-út. 1. sx. 1954 január 7. KÖNYVESPOLC Rideg Sándor: Daruszegi vasárnapok A „Daruszegi vasárnapok” helyszíne a hatalmas történelmi változások tűzében edződő magyar falu. Maga a regény cselekménye, amely a felszabadulásit követő időktől a szövetkezeti mozgalom kibontakozásáig és az acsarkodó ellenséggel való leszámolásig terjed, szinte bármelyik hazai faluban lejátszódhatnék. Király Gergő volt kubikosnak, a földigénylő bizottság elnökének minden áldozatkészsége és jószándéka ellenére harcok dúlnak a földosztás körül. Sok a panasz, a vitás kérdés, a nagygazdák arról kárognak, hogy hiába kaptak a szegények földet, semmire se mennek majd vele. A volt nagybirtokos képviselő ügyvédje hamis okmányok alapján visszaköveteli megbízója már felosztott földjét, a zsíros gazdák pedig a vén papot akarják felhasználni arra, hogy uszítson a kommunisták ellen. Mesterkedéseik nem vezetnek sikerre. Amikor a rendőrök elvonutatják a cséplőpépeiket, nehogy — mint már tették — mégegyszer szabotálhassák a cséplést, képtelennél-képtelenebb rémhírekkel kürtölik tele a falut. Az osztályharc élesedésével ennél veszélyesebb fegyverekhez nyúlnak, végül már arról tanácskoznak, hogy a vezető kommunistákat elteszik láb alól. A feszült légkör ellenére fokról-fokra felvirágzik a dolgozó nép ügye. Nagy népgyűlésükön hármas győzelmet aratnak: leleplezik a látszatra közéjük állt, valójában ellenséges volt főjegyzőt — a kezdeti lépések után most erősítik meg a szövetkezeti mozgalmat — végül új bírót választanak Király Zsófi személyében, aki sok férfit megszégyenítő fáradhatatlan munkájával és a kulákokkal szembeni kemény kiállásával bebizonyította, hogy méltó a hivatalra. A győzelmet mégsem követheti azonban zavartalan öröm, vészhír rázzal meg a falut: lelőtték Kocsis Lajost, a járási párttitkárt, a megalkuvást nem ismerő harcost. Elkezdődik a tisztogatás és a törvény végleg megszabadítja a daruszegieket a szabad életükre, munkájukra törő belső ellenségtől. Thury Zsuzsa: A francia kislány Újszerű nézőpontjával hat elevennek, frissnek- ez az ifjúsági regény. Egy francia bányavidékre emigrált magyar kommunista bányász kislányának sorsa az a keret, mely lehetővé teszi az író számára úttörőink boldog életének megmutatását. Rosta József 1937-ben emigrált Franciaországba. Ott letelepedett, francia lányt vett el. Kislánya, Jeanette a francia munkásgyermekek életét éli. A francia proletárasszony fiatalon elpusztul, a magyar kommunista bányászt nem köti már semmi Franciaországhoz, a kapitalista életformához. Elhatározza, hogy részese lesz a szabad Magyarország építőmunkájának: 1952- ben kislányával együtt hazautazik Magyarországra, így csöppen a 12 éves kislány — a magával hozott idegességével, árvaságával, vadságával — a budapesti úttörőik rendezett, szervezettt, kiegyensúlyozott közösségébe. A magyar úttörők életét figyeli a francia proletár kislány; kisebb-nagyobb lelki válságon keresztül a maga boldogságát is megtalálja Jeanette-Annuska ebben az új világban. Ennek a folyamatnak az ábrázolása adja a regény üde báját, komoly nevelőértékét. Jeanette-Anouska nyelve megoldódik a magyar iskolában, szíve kitárul a pajtások előtt, szelleme megvilágosodik. A nemzetközi munkás szolidaritás, hazafiság, családiasság, pajtásiasság, jótanulói becsvágy azok az eszmék, erények, amelyek lassan-lassan képülnek a francia kislány lelkében. Szmirnov: Fiúk Az író helyesen és meggyőzően írja le a kolhozmozgalom előtti szovjet falut, a kolhozmozgalom kibontakozását a harmincas években, a kulákság kártevéseit, azután a kolhozmozgalom egyre fokozódó politikai, termelési és kulturális eredményeit. Főszereplője szegényparaszt özvegyasszony, aki férjét a polgárháborúban elvesztette, utána két ikerfiával a falubeli kulák cselédje és csak nagynehezen küzdi át magátba kolhozmozgalmat megelőző éveken. Egész sor társadalmi és vallási előítélet rabja, csak nehezen birkózik meg az új renddel, de amikor megismeri két fiával együtt a szocialista verseny élenjárója lesz. A regény azzal fejeződik be, hogy az asszonyt, mint kiváló lentermesztőt, a Lenin-rendjeliel tüntetik ki. HELYESBÍTÉS: Kedves Elvtársak! Az 1953 december 31-én megjelent Népújságban a VILLÁM- rovatban vállalatunkat bírálta Dancza János elvtárs. Bírálja az evtárs a Füszért vállalatot, hogy december 22-én érkezett 41 mázsa margarint miért nem hoztuk forgalomba, hogy az a dolgozók asztalára kerülhetett volna az ünnepekre. A bírálatot nem fogadhatjuk el, mert nem fedi a valóságot: ugyanis érkezett az említett napon margarin az egri fiókunkhoz, de nem 41 mázsa, hanem csak 21 mázsa, de ez még nem változtatna a helyzeten. A valóség az, hogy az érkezett margarin már január havi keret és mivel a margarin a zsírféleségekhez tartozik, ami azt jelenti, hogy keretgazdálkodás alá vont cikk, így nem hozhatjuk forgalomba csak az esedlékes hónap folyamára. A helytálló bírálatot a Fűszért vállalat mindenkor elfogadja és igyekszik a hibát kijavítani, de ezt a bírálatot dolgozóink sérelmesnek tartják és kérjük a Népújság szerkesztőségét, hogy a jövőben nagyobb figyelemmel ellenőrizzük a bíráló cikkek helyességét és ezt a bíráló cikket kérjük a Népújság legközelebbi számában helyesbíteni. Elvtársi üdvözlettel; Fűszer és Édességkereskedelmi Vállalat, Eger. A szerkesztőbizottság megállapította, hogy a fentiek megfelelnek a valóságnak, a hibát a szerkesztőbizottság követte el, mikor nem ellenőrizte kellőképpen a cikk igaz voltát. Szerkesztőbizottság A Néműiség november 26-i számiban ..174 kisiparos kapott működési engedélyt” cím alatt megjelent cikkünknek az a része, hog ry ..Felnémeten például nem volt borbély és a férfiaknak Egerbe kellett járni borét, válkozni” — nem felel meg a valóságnak. Ez az elkövetett hiba a medyei tanács sajtóosztálya és a Magyar Távirati Iroda vezetőinek téves adatközléseiből származik. Szerkesztőségünk pártszervezete a hiba közvetlen elkövetőit felelősségre vonta. Szerkesztőbizottság — Január 8-án, pénteken délelőtt 9 óraikor ankétot tartunk az Egri Gyógyfürdő Vállalat helyiségében, amelyre a város dolgozóit meghívjuk, hoagy hozzászólásaikkal segítsék a gyógy- és strandfürdő fejlesztési tervének elkészítését és tereprendezésének vitáját. A fürdőfejlesztés előadója Szabó József igazgató. Műszaki tervek előadója, Márkus Béla mérnök, az egri tervezőiroda vezetője. — Az elmúlt évben megyénkben az élelmiszeripari osztály beruházási tervét 97 százalékban teljesítette, s ennek keretében 1.300.000 forintos felvásárlást eszközölt. Az egri vágóhidat 240 méter hosszú kői kerítéssel körülkerítették, ezenkívül e<gy korszerű zsíregalizálót, fürdőt, zuhanyt kaptak a vágóhíd dolgozói. A gyöngyösi vágóhidat 350 méter hosszú kerítéssel, úgyszintén zsíregalizálóval, öltözővel, szekrényeikkel látták el,