Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-04 / 9. szám

* , VILÁG PROLETÁRJAI ESTES ÖLJ­ETEK? NÉPÚJSÁG AZ MPP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 FEBRUÁR 4. MA! SZÁMUNKBAN­: KÉPZŐMŰVÉSZEINK MUNKÁJÁRÓL (3. OLD.) A mezőgazdaság fejlesztésének ü­gye megyénkben A szólás­mondás azt tartja, hogy a jó hír ólomlábakon jár. Úgy látszik, ez egyszer tévedett, aki útjára bocsátotta ezt a köz­mondást, mert a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat nem ólomlábak­on, hanem a szél sebes szárnyán jutott el a legtávolabbi falvakba is. Népnevelőink fáradtságot nem ismerve járták a távoli tanyákat, a távol eső falurészeket is, hogy mindenkivel megis­mertessék ezt a nagyjelentőségű határozatot. Alig, hogy kiléptek a népnevelők, minden háziban megindult a tervezés, számolgatás, falusi lakosságaink soh­­a nem töltött annyi időt tervezgetéssel, mint az utóbbi hónapokban. Terveznek, mert látják a biztosítékot arra, hogy ezek a tervek meg is valósulnak. Az érdeklődés soha nem látott méreteket öltött, a tanácsülé­seken három-négyszer annyi gazda vesz részt, mint régebben. A kis gyűlések is nagy érdeklődésnek örvendenek s alig lehet lépni olyan helyre, ahol ne a határozatról beszélnének, vitatkoznának. Csányban, habár nem nagy község, 400 gazdákodó vett részt azon a falugyűlésen, ahol a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határo­zatot ismertették. Hiba lenne azonban, ha nem figyelnénk fel helyenként a hatá­rozattal szemben megmutatkozó közömbös magatartásra. Előfor­dul még sok helyen, hogy a rádióra és a sajtóra bízzák a határo­zat ismertetését, nem segítik népnevelő munkával — mondva — úgyis hallgatta mindenki a rádiót — minek zaklatni őket. Érdemes felkeresni a dolgozó parasztokat s meggyőződni megnövekedett termelési kedvükről, segíteni a tervezgetésben és észszerű javaslataikat terjesztve, segíteni a terméseredmények növekedését. Ki meri kétségbevonni dolgozó parasztságunk ter­melési kedvének megnövekedésé­t? Azt hisszük, a rosszakarókon kívül senki, hiszen olyan tények bizonyítják ezt, mint az évek óta elhanyagolt trágyázás újbóli alkalmazása, mert a vak is láthatta, hogy az elmúlt években minden udvar tele volt istállótrágyával, a föld meg szinte sirt a trágya után. Ezen az őszön és a télen más­kép áll a helyzet. Megyénk dolgozó parasztsága 110 százalékra teljesítette trágyázási tervét s még most is hordják a földekre, újabb holdakat téve termékenyebbé, kövérebbé. Az utóbbi évektől eltérően, dolgozó parasztságunk újra sze­retettel fordul a földhöz. Nem nyűgöt lát benne, hanem azon fára­dozik, hogy minél termőbbé tegye, hogy ősszel minél több termés hálálja majd évi fáradságos munkáját. A megye dolgozó parasztságának sok bosszúságot okoztak a szikes, sovány földek, melyeket öntözéssel, fásítással lehetett volna hasznosítani. Igen ám, de eddig nem gondolt erre senki, most gon­dolnak és cselekszenek is. Besenyőtelek határában a tepélyi dűlőn közel 40.009 hold szikes területet fásítanak. Nem lehet így dicsekedni az öntözéses gazdálkodás terjesz­tésével, bár hatalmas lehetőségek állnak előttünk ezen a téren ma. Az eddig hasznosított 2500—3000 katasztrális hold terület helyett 12 és félezer holdat lehetne öntözni különösebb beruházás nélkül Ezen a területen egy év alatt 62 millió forint értékű zöldséget lehetne termelni a Tisza és kisebb-nagyobb patakok kihasználásá­­val. Miért félnek hát termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink az öntözéses terület növelésétől? Azt hisszük, nincs alapja a húzódásnak. A határozat egyik legfőbb feladatként jelöli meg a gabona vetésterületének és termésátlagának a növelését. Egyre jobban iparosodó megyénk is ezt követeli hogy az idén és a következő években nagyobb darab kenyér kerüljön a dolgozók asztalára. Elsősorban a búza vetésterületét kell növelni. Előreláthatólag 10.000 hold tavaszbúza kerül a földbe. Ez a terület Eger város lakosságának egyévi kenyérszükségletét biztosítja. A másik fontos feladat az őszi vetések szakszerű tavaszi ápolása. A felfagyott vetések fogasolása, hengerezése mellett alkalmazni kell a fejtrá­­gyázást. A szükséges műtrágya több mint 120.000 hold fejtrágyá­zását biztosítja. A kongresszusi versenyben jóformán minden ter­melőszövetkezet és a dolgozó parasztok többsége is vállalta a fej­trágyázás elvégzését a gyengén telelt őszi vetéseken. Vállalták, hogy a tavaszi kalászosok vetőmagjai tisztítva, csávázva, kereszt­­sorosan kerülnek a földbe s ez az ígéret biztosíték arra, hogy már az idén növekedik a kalászosok termésátlaga. Megyénk minden része más növényt szeret, így az a felada­tunk, hogy kihasználjuk ezt a szeszélyességet. Ha a heves környéki földek szeretik a dinnyét, tegyünk eleget kívánságának. Ültessünk oda dinnyét, Csányban tököt, Boldogon paradicsomot. Egerben Gyöngyös környékén szőlőt és gyümölcsöst telepítsünk. Az évti­zedek óta kialakult tájjelleg további megerősítésével sokat segít­hetünk a határozat megvalósításában. Sok szó esett már róla, de nem lehet eléggé hangsúlyozni dolgozó parasztságunk termelési kedvének megnövekedését, és ennek nyomán születő helyes kezdeményezések jelentőségét. Megyeszerte telepítik a szőlőt, a gyümölcsöst, pótolják a hiányzó tőkéket, tisztítják, óvják a gyümölcsfákat. A termelőszövetkeze­teink ebben a munkában is élenjárnak. Az e múlt őszön 108 hold új telepítésű szőlő alá készítették elő a talajt. Alig van olyan szövetkezet, ahol ne terveznék gyümölcsös, vagy szőlő telepíté­sét. A hevesi járásban a rizsterület növelésére fordítanak nagy gondot, ez évben duplájára emelkedik az eddigi rizsterület. Ez az alkotó kezdeményezés néha a bürokrácia, a közömbösség vesze­delmes falába ütközik, úgy mint az a hasán dolgozó parasztoké akik elhatározták, hogy öntözéses szőlőoltványtelepet létesí­tenek, társadalmi munkával építenek duzzasztógátat és csator­nát, ám a szép tervet elaltatta a megyei tanács növénytermelési csoportja. Az abasáriak várhatják a tavaszt, se csatorna, se ön­tözés, míg a bürokrácia, és a meg nem értés gordiuszi csomóját szét nem vágja a türelmetlen dol­gozó parasztok akarata. Ahhoz, hogy ez a határozat megvalósuljon, szükséges, hogy dolgozó parasztságunk áttérjen a tudományos földművelésre. Ezért indulnak, habár elég gyengén, megyeszerte a mezőgazda­­sági szaktanfolyamok, szakkörök, ezért tért vissza falujába vagy szövetkezetébe közel 70 mezőgazdasági szakember, akik eddig közvetlenül nem vettek részt a gyakorlati munkában. Ezért érke­zik az iparból, az ország különböző részéről egyre több szak­ember, mérnök gépállomásainkra, ezért kap a megye 72 új trak­tort és egyéb mezőgazdasági gépet. Falvainkban a hideg tél ellenére is szorgalmas, pezsgő munka folyik. Most nem szunnyad a falu. A termelési bizottságot választ­ják megyszerre, mely lendítője lesz a mezőgazdaság fejlesztésé­nek. A falu színe-java, a legjobb, nagy szakértelemmel bíró dol­gozó parasztok veszik kézbe a mezőgazdaság fejlesztésénel ügyét. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak most kell igazán segí­teni, hogy jó kezekbe kerüljön a határozat megvalósítása. Olyan hároméves tervek szülessenek, melyek virágzó kertté varázsolják a falvakat, melyeknek nyomán megelégedett, jómódú szövetkezeti és egyéni parasztságunk a mun­kásosztály szövetségeseként egy­mást kölcsönösen segítve, teszi szebbé országunk minden lakó­jának életét. lő munkámról országoshtra a kompolti kísérleti gazdísaft. Képünkön: Letley János, a gazdaság igazgatója a fejlődő növényzetet vizsgálja. A HL pártkongresszus tiszteletére Megyénk üzemei a kongresszus tiszteletére Megyénk üzemeiben, ipari dolgozóink között egyre jobban kiszélesedett a versenymozga­­lom. A III. pártkongresszus tisz­teletére az egyéni felajánlások mellett lendületes páros- és brigádverseny bontakozott ki. Munkásaink, akik naponta ta­pasztalhatják államunk, pártunk nagy segítségét támogatását, jobb munkával, magasabb telje­sítménnyel, munk­amód­s­ze­r át­­adással hálálják meg a róluk való gondoskodást. A rózsa IX-es akna VIli. számú MSZF-front dolgozói és Galisz Jenő csapata a gyöngyö­si XII-es és Petőfi Irány a MSZT- fronton dolgozó szovjet bányá­széti versenyre hívták ki. „A III. pártkongresszus első nap­jáig 1000 tonna szenet terme­lünk terven felül.” Ennek meg­valósítása érdekében kérik a műszakiakat, hogy segítsenek a ciklusos munkamódszer még eredményesebb alkalmazásában és biztosítsák a zavartalan fa­­ellátást. A gépkarbantartó bri­gádok ígéretet tettek arra, hogy a legkisebb géphibát jó időben javítják, így a szállítási akadá­­lyok a legminimálisabbra csök­kennek. A verseny győzelméért azt is megfogadták, hogy a szén mi­nőségének nem­­,­l­ea érdekében a meddőt csökkentik. Az egri állomás forgalmi dol­gozói a kongresszus tiszteletére az igazgatóság II-es csoportjá­ba tartozó összes állomással versenyben­ vannak. Versenyfel­tételek­­ között szerepel tehervo­­natoknál a terhelést, február­ban: 2, márciusban: 2.5, ápri­lisban: 3 százalékkal növelik, a munkásszállító vonatok késését három hónap alatt 1.8 száza­­lékról 0.6 százalék alá csökken­tik, személyszállító vonatok­nál pedig 4.5 százalékról 3.5 százalék alá. Az utazási sebes­séget közvetlen vonatoknál áp­rilisban 20.22 kilométer/óra, to­latás vonatoknál pedig 7.9 km/óra növelik. Január 25-én a hatvani cukor-, konzerv- és pektinüzem dolgo­zói felajánlásokat tettek a párt­kongresszus tiszteletére. Pesz­­leg csőszerelő kétszeres, jelvé­­nyes sztahanovista brigádja vállalta hogy havi 768 mun­kaóra helyett 720 munkaóra alatt végzik el havi ütemtervük előirányzatát. A villanyszerelő műhely­ dol­gozói nevében Oroszi István megígérte, hogy havi tervüket 117 százalékra teljesítik, emel­lett ügyelnek a műhely tisztasá­gára, minőségi munkát végez­nek és takarékoskodnak az anyaggal. Egyben versenyre hívta a többi műhelyrész dol­gozóit. .A műszaki dolgozók is har­colni akarnak a jó eredménye­kért. Erre enged következtetni Magyar István segéd műszak­­vezető vállalása, aki anyagellá­tás­i minőségi munka mellett a munkafegyelem megszilárdítá­sát is ígérte. A gyár dolgozói fogadalmat tettek, hogy a versenyben vata­rereiket valóra váltsák. A Gyöngyösi Szerszám- és Ké­szülékgyár, szivattyú és kazán­ház dolgozói a pártkongresszus tiszteletére a következő felaján­lásokat tették. Szénm­egtakarítás terén napi 10—12 százalékot vállalnak. 4800 perc munkaidőt pontosan kihasználják, késése­ket és igazolatlan mulasztást megszüntetik. Kisebb tudással rendelkező szaktársaikat szak­mailag képezik. Tisztasági ver­senyben pedig kihívják a válla­lat összes dolgozóit. Az egri cipész és jobb Az egri cipész szövetkezet dolgozói az 1953-a­s év sikeres lezárása után 1954 januárban közgyűlést tartottak, amely új feladatokat tárt a szövetkezet dolgozói elé. A szövetkezet el­nöke ismertette az első negyed­­évi tervet, amely az 1953-as év első negyedévi tervénél nagyobb. Az elnöki beszámoló után a dol­gozók hozzászóló síkban méltat­ták a III. pártkongresszus jelen­tőségét és Felajánlásokat tettek A szövetkezetben 1953-b­an há­­rom brigád állt egymással ver­senyben: a felső­ részt készítő Béke-brigád, a kezdő reszort Szabadságharcos-brigád és a bevégző MSZT-brigád. A három brigád közül egyszer a Béke 158 százalékkal, kétezer pedig az MSZT-brigád nyerte meg a ver­senyt 163 és 171 százalékkal. A nyertes MSZT-brigád nevében Elek József vette át a verseny­­zászlót és a III. pártkongresszus tiszteletére újból versenyre hívta ki a brigádokat mennyiség, mi­nőség és anyagtakarékosság te­rén. A verseny győztese az lesz. KTSZ a több cipőért aki mindenben a legmagasabb százalékot éri el. A brigádok a versenykihí­vást elfogadták, Prokai István az I. számú javítófiók vezetője felszólal­ásában bejelentette, hogy két brigádjukkal a Ráfcosi- és Vörös csillag-brigáddal ők­te részt vesznek a versenyben. Bu­­kucs Ferenc, a rendelőrészleg ve­zetője is csatlakozott a felhívás­hoz Az üzemben dolgozó csiz­madia-brigád ugyancsak követte példájukat. A verseny értékelésére öttagú bizottságot választottak, mely felülvizsgálja a munka minősé­gét és a versenyfeltételek betar­tását. A cipészszövetkezet szta­hanovistái és dolgozói azt is el­határozták, hogy a III. pártkon­gresszus tisztel­etére­­ az összes egri szövetkezet­ sztahanovistáit és dolgozóit versenyre hívják Szövetkezeti dolgozók, előre a p­á­r­tkon­gress­z­us sikeréért ! Kántor Imre, az egri cipész KTSZ szta­hanovistája. A hála első jelei Dolgozó parasztságunk és termelőszövetkezeteink a be­adási kötelezettség teljesítésé­nek megkezdésével hálálják meg pártunk és kormányunk segítségét. A nagyrédei Munka­­sz vállalta, hogy egész évi ser­tés beadását január 30-ig telje­síti. A dolgozó parasztok is csatlakoztak a Munka tsz fel­hívásához és január 22-én 17 dolgozó paraszt kezdte r­eg be­adásának teljesítését. Poroszló községben is megkezdődött a baromfi-, tojásbeadási kötele­zettségek teljesítése, Adácson Dér István, Rákos József­né, özvegy Major Istvánná és Ács János kezdték meg állampol­gári kötelezettségük teljesíté­sét. A pusztaszikszói állami gaz­daság a beadási kötelezettség mellett megkezdte baromfiállo­mányának fejlesztését, a csibe­keltetést. Ez a gazdaság ba­romfiállományának fajtiszta­­ságát segíti elő és a dolgozók jobb ellátását biztosítja. Szunyogh Béla oszt. vez. Bíró B. János csapata jár az élen Az Egercsem­ Bányaüzem dol­gozói a napokban nagyon sokat beszélnek arról, hogy a kon­gresszusi verseny ideje alatt törlesztik eddigi adósságukat, mivel ez évben is lemaradtak a tervteljesítésben. Január 29-én reggelig havi tervüket 99,7 szá­zalékra teljesítették. A januári lemaradás nem sok, de Eger­csem­ harcos bányászai elhatá­rozták: nem tűrik tovább, hogy aknaüzemüket mindig az elma­radók­­ között emlegessék. Ezt a lemar­adást is megszüntetik. Az aknaüzem csapatai megindítot­ták a harcot a több és jobb szén termeléséért. A terv túlszárnya­lásáért folyó lelk­i versenyben élen jár Biró 3. János 15 tagú csapata, melynek tagjai januári tervükön felül már 500 csille jó m­­inőségű fekete szenet küld­tek a felszínre. Lelkes munkát végeztek: Víz­berger István és Zám István csapatának tagjai is, akik 140—140 csi­­e szénnel szárnyalták tű! havi előrányza­­tu­kat. Az egyéni versenyben Ország K. József magasan túlszárnyal­va tervirányzatán, péntek reg­gelig 100 csille szenét küldött a felszínre. Nyomában van Nagy A. János II. vájár is, aki 76 csille szénnel termelt többet ter­vénél. Az aknaüzemben az élenjáró­kat követve napról napra foko­zódik a verseny lendülete, hogy a III. pártkongresszus tisztele­tére folyó versenyben az Eger­csem­ Bányaüzem is az élenjáró bányák közé kerüljön. 430 tonna szén terven felül a verseny első napján Petőfibánya dolgozói még az év elején megfogadták, hogy ebben az esztendőben minden nap maradéktalanul teljesítik tervüket. A frontbrigádok lelkes versenyt indítottak annak érde­kében, hogy hat­i tervüket há­rom atl­était­­ icijtsítsek. F­el­ajánlották azt is, hogy a kon­gresszus tiszteletére Peőfibánya több mint 10.000 tonna szenet termel terven felül. Az év elején indított lelkes versenynek már január hónap­ban is szép eredménye volt. Petőfibánya vállalat január havi tervén felül 5340 tonna szenet termelt. De a verseny még sok­kal nagyobb lendülettel indult meg február 1-én, a kongresszusi verseny első napján. Petőfibánya vállalat ezen a napon 430 tonna szenet termelt előirányzatán fe­lül. Ebből 390 tonnát Petőfi al­táró dolgozói termelték­ ki. Ott dolgozik Misinczki István bri­gádja, melynek tagjai január havi tervükön felül 1500 tonna szenet termeltek és a kon­gres­­­szusi verseny első napján is jó­val túlszárnyalták előirányzatu­kat." Nem sok...,s maradt el tőle Godó Sándor brigádja sem, melynek tagjai február 1-én 30 tonna szenet termeltek napi elő­irányzatukon felül. A gyöngyösi aknaüzemben Pál Antal brigád­ja 318, Timár Mihály brigádja pedig 328 százalékra teljesítette a kongresszusi verseny első nap­ján előirányzatát. Petőfibánya összes aknaüze­­mein­ek dolgozói elhatározták, hogy a kongresszusi verseny ideje alatt minden nap túltelje­sítik tervüket és az élenjáró üzentek közé küzdik fel magu­kat. így készülnek a Recski Ércbánya dolgozói A Recski Ércbánya dolgozói, a műszakiak és fizikaiak egy­aránt minden előkészületet megtettek a III. pártkongres­­­szus tiszteletére indított mun­kaverseny sikeres végrehajtá­sára. Január 26-27-i termelési értekezleteken megtárgyalták a műszaki feltételek biztosítá­sát, és lépéseket tettek a gátló körülmények eltávolítására. A napirend egyik pontjaként el­fogadták a Gyöngyösoroszi Ércbánya dol­gozóinak verseny­­kihívását. A vállalat vezetősé­ge a pártszervezettel és a szak­szervezettel együtt megbeszélte a dolgozóikkal a pártkongres­­­szus jelentőségét, tiszteletére felajánlást tettek. Felajánlásukban ez áll: A vágatkihajtási terven felül 20 méter vágatot hajtunk ki körülbelül 20.000 forint érték­ben. Bányászati felújítási mun­káknál 15 méter vágattal töb­bet nyitunk újra a tervezettnél körülbelül 7000 forint érték­ben. Március hó 31-ig a 422-es magaz­infejté­st érccel annyira megtöltjük, hogy a magazin­fejtés további semíige­­lése lehetővé válik. A 1717-es feltörést a 11-es tömzsszel­lőz­­tetésének, tömedékelésének és közlekedésének megoldása cél­jából kilyukasztjuk a­ külszín­re. A Steyer gépkocsit felújít­juk március hó 31-ig körülbe­lül 10.000 forint értékben. A laboratóriumi sűrített levegős ventillátort január 31-ig üzem­be helyezzük az ott dolgozók egészségének megvédése cél­jából. Értéke 2.500 forint. A túróélező kompresszort üzembe helyezzük január 31-ig. Értéke 500 forint. A IX. ereszke mé­lyítéséhez új szkip csillét ké­szítünk. A munkaverseny sikere érde­kében a dolgozók már eddig is számtalan felajánlást tettek. Borsos János vájár párosver­senyre hívta ki Ficsor József vájár csapatát. Kerepesi Gábor csillés csapatával 140, Prokai Károly csillés 130, Csorba Pál csillés 130 százalékos tervtel­­jesítést vállalt. Fenyvesi Ilonát gépkezelőnő Kőműves Lajosnét hívta ki párosversenyre, mely­ben vállalták, hogy a csillése­ket üres csillével ellátják. Jur­­sicsin Tibor bányakovács vál­lalta, hogy a csillefogó kes­­­­ékeket rendben tartja és ez­által az esetleges balesetek számát csökkenti. Paskó Ist­ván, a fúróvájárok zavartalan fúróellátása érdekében meg­ígérte, hogy a csapatoktól ös­­­szeszedi a fúrókat és rend­­­ben tartja. Ezzel a fúrócsapa­­tok munkáját javítja. Így készülnek a Recski Érc­bánya dolgozói a pártkon­gresszusra. Cseh Pál levelező

Next