Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-01 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 25. szám. Ára 50 fillér 1954 ÁPRILIS 1. Eger város tisztaságá­ért Heves megye és Eger város dolgozói büszkék az évszáza­dos múltú megyszékhelyre, — és ez a büszkeség jogos is. Szám­talan történelmi nevezetessége, híres bora, gyógyfürdője, gyö­nyörű szép vidéke a dolgozók ezreit csalogatja a városba. Az ide látogató kirándulók csodálattal nézik a híres várat, a tö­rök­ mecsetet, a keskeny utcákat, a Népkertet, de gyönyörköd­nek új létesítményeinkben is, a nemrég rendbehozott új mú­zeumban, új gépállomásunkban. A megnövekedett idegenforgalom az utóbbi években azon­ban csökkent, s ennek egyik oka, hogy a város utcái, terei, parkjai, üzletei és szórakozóhelyei nem ütik meg közegészség­­ügyi szempontból a kívánt mértéket. Nyilvánvaló, hogy a sáros, vagy poros utcák és terek, a szétszórt szemét, a gondozatlan parkok, az utcák árkaiban legelésző kecskék, a Szervestrágya­­gyűjtő Vállalat nyitott kocsijai, a lebujókra emlékeztető sötét italboltok — élükön az autóbuszmegállónál lévő „Utasellátó“­­val — egyáltalán nem vonzzák az érkező idegeneket. Egyesek azt mondják, hogy ennek oka: szűkek a város utcái, nagyot fej­lődött Eger gazdasági élete, s emiatt nehéz tisztántartani. Az igazság azonban csak féligazság, s az utcák valóban szűkek, de az aránylag tiszta Sztálin-út is bizonyíthatja, hogy a tiszta­ság elhanyagolásának más okai vannak. S ezek az okok vég­eredményben közegészségügyi szempontból is komoly veszélye­ket rejtenek magukban, hisz dr. Varga Béla kórházi szemész­főorvos megállapítása szerint is, az Egerben előforduló szem­megbetegedéseknek nagy részét az itt tapasztalható rendkívüli nagy por, a piszkos utcák okozzák. A városi tanács már a múlt évben is igyekezett javítani ezen a helyzeten, de nem sok eredménnyel, mert egyrészt az intézkedések sem voltak mindenkor megfelelőek, másrészt nem volt következetes az ellenőrzés, a hanyagok felelősségre vonása sem. A tömegszervezetek, vállalatok, üzemek is inkább csak vitatkoztak, értekezleteket tartottak, mintsem aktívan segítet­tek volna a tarthatatlan helyzeten. A városért elsősorban természetesen a városi tanács a fe­lelős, amely nem következetes ezen a téren, nem harcol a vá­ros tisztaságának megvédéséért, a parkok rendszeres gondozá­sáért, nem ellenőrzi, s nem vonja felelősségre az elhanyagolt, nem egyszer piszkos italboltok, cukrászdák, szórakozó­helyek vezetőit. Kevés « ♦erh.uiVM i“bet«»«ég ?s » város tisztántartásához. A Köztisztasági Vállalat 12 rokkant dolgozója képtelen egyedül tisztára seperni a várost, a locsolóautó pedig többször üzem­­képtelen, mint használható. Az utcák és terek seprésének kézi erővel való megoldása ma már elavult, eredményes munkát csakis gépi sepréssel lehet végezni. Amennyiben a seprőgép beszerzése nem lehetséges, meg kell kísérelni a locsoló­lajtra szerelhető utcaseprő szerkezet beszerzését, — ehhez is szük­séges azonban, hogy állandóan üzemképes legyen a vontató. Mindkettő biztosítása elsősorban a városi tanács feladata. De addig is, amíg ez lehetővé válik, más eszközökhöz kell folyamodni. Ilyen például — amit már meg is kezdtek , hogy a belváros utcáit, lehetőleg az éjjeli órákban, vízvezetéki fecs­­kendezéssel mossák tisztára. Ennek is az az előfeltétele, hogy egyrészt a városi tanács adjon megfelelő anyagi keretet a Köztisztasági Vállalatnak, másrészt pedig a Vízművek ebben az esetben ne hivatkozzék áramkorlátozásra, s járuljon hoz­zá a locsolók vízbiztosításához. Meg kell változtatni a szállíttató vállalatok szállítási mód­szereit is, mert megengedhetetlen, hogy állandóan teleszórják az utcákat mindenféle hulladékkal. Felül kell vizsgálni a szál­lítókocsikat, ki kell javítani, s résmentessé kell tenni ezeket. Helyes lenne, ha a város lakói zárt, hézagmentes szeméttáro­lókban tartanák a szemetet, s a Köztisztasági Vállalat is zárt kocsikban szállítaná. A járdák tisztántartását a háztulajdo­nosoknak, a KIK-nek és az üzleteknek kell vállalni, ugyan­akkor szaporítani kell a fedett, utcai szemétládák, valamint a papírhulladékgyűjtő fémkosarak számát is. A rendészeti kö­zegek lépjenek erélyesen közbe, hogy a város belterületén ne legeltessenek háziállatokat, kecskéket, kacsákat, amelyek még a fiatal növényeket, fákat is tönkreteszik. Szigorúan járjanak el azokkal szemben, akik fegyelmezetlenül rongálják a parko­kat, szándékosan vétenek a közegészségügy ellen. Igen fontos követelmény az élelmiszerboltok, cukrászdák, italboltok, ven­déglők tisztántartásának szigorú ellenőrzése, a tapasztalható hiányosságok azonnali megszüntetése. A hibák felszámolására történtek már kezdeményezések. A város idei költségvetésében a tavalyinál jóval nagyobb összegeket biztosított Eger tisztántartására, a kertészet és köz­­tisztasági vállalat összevonása lehetővé teszi a köztisztaság és a parkosítás összehangolását. Az állami ingatlankezelő vállalat is foglalkozik már a járdák tisztántartásának megjavításával. Ezek azonban még korántsem elegendők. A városi tanács mellett fokozott gondot kell fordítania erre a fontos feladatra a városi pártbizottságnak is, mely eddig elhanyagolta ezt, nem hívta fel az illetékes szervek figyelmét a tisztaság, a város szépségének megóvására. Áprilisban tisztasági hét indul Eger­ben, melyben részt kell vennie a város minden dolgozójának, valamennyi tömegszervezetének, üzemének. Alakuljon nemes verseny az iskolák, intézmények között, harcoljanak minden ellen, ami a város tisztaságát, szépségét, s nem utolsósorban hírnevét veszélyezteti. Adjon segítséget ehhez a nagy munká­hoz a megyei tanács kommunális osztálya is. segítse a városi tanácsot, ellenőrizze ő maga is a kiadott intézkedéseket, — közös erővel harcoljon a megyeszékhely minden dolgozója a tisztább Egerért. Itt a tavasz, az egész természet új ruhát ölt. öltsön hát Eger városa is új, tiszta ruhát. ★ Eger a történelem folyamán ki­vívta magának a hírnevet s el­ismerést. Rajtunk a sor, járul­junk hozzá hírneve emeléséhez, s legyünk méltók az egri név­hez. ★ A megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlójaiért Krisztián Imre Szántó László Szabó István Bortosi István a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár Beloiannisz szegecselő-brigádjának tagjai elhatározták, hogy 224 százalékos átlagteljesítményüket tovább tartva, felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére elérik a sztahanovista címet. ★ in * Akik tovább harcolnak a terv túlteljesítéséért Az a határtalan versenylendület, amely Petőfibánya Válla­latnál a kongresszusi versenymozgalomban kibontakozott, va­lamennyiünknek felkeltette érdeklődését. Naponta fokozódó izgalommal vettük kezünkbe az újságot, hogy megnézzük, tart­ja-e még első helyét a kis trösztök között. És Petőfibánya meg­mutatta, mire képes, derekasan tartotta a nehéz munka árán megszerzett vezető helyet. A legjobb frontok, élenjáró brigádok és kimagasló teljesít­ményt elért bányászok neve ismertté vált. Ma már megye, sőt országszerte emlegetik Petőfi-altáró II-es frontján Tóth Ferenc brigádját, amely átlagos 151 százalékos eredményét nem egy­szer emelte 180 százalék fölé. Vagy a III-as fronton Berki János 20 tagú brigádját, akiknél hasonló teljesítmények szület­tek. Nem kevésb­é terjedt el híre kiemelkedő eredményének, 133 átlagszázalékának a Rózsai XI-es aknán dolgozó Vincze Barnabás brigádjának, de megismerték a többi brigádok jó eredményeit is. Az egyéni legjobbak gyakran változtak. Ifjabb és újabb bányásznevek hirdették: álljuk a pártnak adott sza­vunkat. Gyakran mutatták ezt Tóth Ferenc, Póczos Ferenc, Szilágyi László, Báli András és Novák Ferenc 180 százalékot túlhaladt teljesítményei, de ennek pecsétje Bacsó Mihály és Blaskó András frontvájárok 200 százalék feletti átlagszáza­léka is. A petőfibányaiak az elhalasztott kongresszusi hét idejéig még jobb eredmények eléréséért harcolnak. Karácson­ és Nagyfüged élenjár a vetésben A gyöngyösi járás elsőnek végzett a kalászosok vetésé­vel, s ezért miniszteri dicséret­ben részesült. A járás jó ered­ményeihez hozzájárult az élenjáró községek példamu­tató munkája. A karácsondi dolgozó parasztok március 20- án végeztek az árpa vetésével, ezen a napon jelentették, hogy vetéstervüket 103 százalékra teljesítették. A jó eredmények eléréséhez hozzájárult az is, hogy az ősszel 90 százalékig el­végezték a mélyszántást, s ta­vasszal a 80 tagú termelési bi­zottság szervezte, segítette a munkát. A vetésben Kiss An­tal, Palik István, Káposzta Fe­renc és Póka Jenő jártak az élen, példájukat követte a köz­­ség többi dolgozó parasztja is. A vetési munka vasárnap sem szünetelt. A községi tanács hangoshíradón állandóan nép­szerűsítette az élenjáró dol­gozó parasztokat, nótát küldött jutalomképen. Igyekeztek a vetéssel a nagyfügedi dolgozó parasztok is, egy nappal a karácsondiak után ők is befejezték a vetést. 374 hold tavaszi árpájukat 10 nap alatt elvetették. A terme­lési bizottság tagjai itt is élen­jártak a munkában. Nagy Já­nos, Kovács Ferenc, Matányi József elsők között végzett a vetéssel. A korai vetést elő­segítette az is, hogy idejében megérkezett a minőségi vető­mag, gyorsan kicserélték, s így idejében jó vetőmag került a földbe. Dübörög a traktor, egymásra forduló barázdák sora hirdeti: lói hal r­ szántás az egri határban. Csatlakozom Németi Zoltán versenykihívásához Kőművestársaimmal együtt én is olvastam Németi Zoltán, a 63/5-ös Építőipari Vállalat 6340-es számú felnémeti lakás­­építkezés héttagú brigádjá­nak versenykihívását. Ehhez a versenykihíváshoz az összes feltételek elfogadása mellett csatlakozom. Az a kérésem, hogy ne a kongresszusi hét ré­gebben meghatározott idejéig, tehát április 18-ig, hanem má­jus 24-ig tartson a verseny. A jól dolgozó Német-brigádnak és az összes versenyhez csatla­kozóknak sok sikert és ered­ményes munkát kívánok. Erdélyi Ferenc 63/4-es Építőipari Vállalat sztahanovistája. Heves megye befejezte a tavaszi búza vetését Vasárnap reggel apró szemekben szitált az eső, de a me­gye dolgozó parasztjait nem hátráltatta a munkában. A kora reggeli óráktól mintegy ötven traktor és közel 300 fogat hasí­totta a barázdákat és vetette el a jól előkészített talajba a magvakat. A sarudi gépállomásról kora reggel több traktor indult ki a környékbeli termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjeire és a homokos részen a délutáni órákig, közel negyven hold földet szántott fel és készített elő a tavaszi növények alá. Andornaktálya községben szom­baton még közel 40 hold búzavetés hiányzott az előirányzatból. A dolgozó parasztok elhatározták, hogy vasárnap minden tal­palatnyi földön elvetik a búzát, ígéretüket be is váltották: vasárnap, a déli órákban már befejezték a vetést. . Szorgos munkával telt el a vasárnap a megye valamennyi járásában, melynek eredményeképen vasárnap délig Heves megye a tava­szi árpa után befejezte a tavaszi búza vetését is. Mikófalva hároméves terve a megvalósítás útján Mikófalva község 56 tagú termelési bizottsága három heti gondos munkával készí­tette el a község hároméves mezőgazdasági fejlesztési ter­vét. Az egyik legfontosabb fel­adatként a talajerő pótlását tekintették, s tervbe vették 447 hold tarlóhántását, két kilo­méteres vízlevezető árok elké­szítését, mellyel 30 hold föld­területet tesznek művelhetővé. A fejlett agrotechnika, — fő­ként a korai vetés, fejtrágyá­zás — alkalmazásával három alatt az őszi búzatermés átlagát 2.6, a tavaszi búzáét 2.2, az őszi árpáét 1.6, a tavaszi ár­páét 2.6 mázsával akarják nö­velni. Az alacsony burgonya ter­­mésátlagot minőségi vetőmag­gal akarják emelni, ez évben 100 mázsa minőségi vetőmagot ültetnek el, s három év alatt a jelenlegi 65 mázsáról 120 má­zsára emelik a burgonya ter­mésátlagát. A terv másik fontos feladat­ként az állattenyésztés fejlesz­­tését tűzi ki. Nagy gondot for­dítanak a törzskönyvezésre és a tenyésztési szerződések nép­szerűsítésére. A tehén, ló és baromfiállományt is növelni akarják. Ennyit röviden a tervről, most pedig lássuk, mit tettek a terv megvalósításáért A falu dolgozó parasztsága március 10-e körül a déli fek­vésű domboldalakon megkezd­te és március 22-re befejezte a tavaszi kalászosok vetését. Ed­dig 60 hold őszi kalászost szer­ves és nitrogén műtrágyával fel trágyáztak. A tavaszi mun­kák megszervezésében sokat segített a termelési bizottság, s a kongresszusi versenyben is szép munkát végzett. Felvi­lágosító munkája nyomán 69 dolgozó paraszt tett felajánlást a kongresszus tiszteletére, ez­­idáig 90 százalékban teljesítet­ték a vállalt munkákat. Elsők között tett eleget ígéretének Józsa liszter Ferenc dolgozó paraszt, aki március 10-re el­vetette tavaszi árpáját, Kele­men Puskás Dezső és Kovács busa András középparaszt, akik három nap alatt végez­tek a fejtrágyázással és a ve­téssel, így harcol a község dolgozó parasztsága jelenleg a há­roméves terv megvalósításá­ért, hogy versenytársuktól, Bélapátfalvától a begyűjtési versenyben aratott győzelem után a mezőgazdasági mun­kákban is megszerezzék az el­sőbbséget. Rapcsák László agronómus.

Next