Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)
1954-09-02 / 69. szám
7 NÉPÚJSÁG helyes megoldás: az értelmiségieket szívós, türelmes, bölcs magatartással közelebb hozni pártunk, dolgozó népünk, a szocializmus ügyéhez6* «■* Részletek az Eger város pártaktívaülésén elhangzott beszámolóból «• munkát végez. Ugyanakkor szinte teljesen gazdátlanok eszmei, politikai nevelésük, fejlődésük tekintetében. A beszámoló felhívta a figyelmet arra, hogy nagy úszóink: Kádas Géza, Utassy Sándor, Válent Gyula, Gyergyák Magda mellett nagy figyelmet kell fordítani Csohány Mária, Gyergyák Károly, Fábián Béla, Konc Károly, Visontai József, Rüll Ildikó, Kiss Judit, Fábián József, Korepta Gyula s a többi fiatal úszó nevelésére. Majd megállapította, hogy a város úszósportjának fejlődését akadályozza, hogy egyetlen úsómedencéjük van, s ezt a lakosság is igénybe veszi fürdési célokra. Halaszthatatlan feladat biztosítani egy fedett uszoda létesítését. S hogy pártbizottságunk biztosítsa úszóink eszmei-politikai nevelését. Az úszók mellett említést tesz a beszámoló arról, hogy „annak ellenére, hogy úszóink magatartása jobb, mint a labdarúgóinké, mégis egy sereg kispolgári, burzsoá elmélet, erkölcsi felfogás uralkodik közöttük, anyagiasság, hiúság, és így tovább. Mit tudnának elérni nagyszerű úszófiataljaink, ha tudnák, miért úsznak. Ha rendszeres eszmei-politikai nevelésüket biztosítanánk?!A beszámoló részletesen foglalkozott a közoktatás kérdésével. A Magyar Dolgozók Pártja Eger városi párt-végrehajtóbizottsága aktívaértekezletet tartott, melyen Eger kommunistái vettek részt, hogy közösen beszéljék meg a pártkongresszus határozatai alapján az eddig elvégzett munkát, s meghatározzák a feladatokat. A beszámolót Horváth Nándor elvtárs, a városi párt-végreható bizottság első titkára tartotta. aktívaértekezlet beszámolója foglalkozott a harmadik pártkongresszus jelentőségével, s a kongresszus útmátamegállapította: „Eger összlakosságának 17 százaléka diák s ebből közel négyezer általános iskolás. Ebből a tényből az következik, hogy figyelmünk, érdeklődésünk homlokterében az általános iskoláknak kell állniuk, annál is inkább, mert az új szakasz előtt elhanyagoltuk az általános iskolák, a „kis magyarok“ oktatásának kérdését a felsőbb oktatás javára“. Majd megállapította, hogy javulás mutatkozik a tanulmányi színvonal emelése terén. Az ötös számú általános iskolában például 3,17 százalékról 3,58 százalékra emelkedett az átlagos tanulmányi eredmény. A beszámoló hiányosságként rója fel, hogy „még mindig nagy a bukottak százaléka s ezen belül a munkás- és parasztfiatalok száma. Még mindig nem nyert kellő teret a magyar nyelv és irodalom oktatása. Még mindig jelentős a klerikális reakció befolyása az általános iskolás ifjúságunkra, sőt a pedagógusaink egy részére is“. Majd arról beszélt, hogy iskoláink felszerelése sem minden esetben megfelelő. örömmel állapította meg a beszámolójában Horváth Nándor elvtárs, hogy „középiskolai tanáraink bátran harcolnak az oktatás, a nevelés minőségének megjavításáért“, majd felhívta figyelmüket arra, ne hagyják magukat megfélemlíteni a rosszul nevelt diákok, vagy egyes ,bizakodott DISZ- funkcionáriusok fenyegetőzéseitől. „A minőség emelése mindenekelőtt a tanári munka, az oktató munka minőségének, eszmei-politikai szilárdságának megjavítását követeli meg. Ezzel együtt fokozni kell a diákoknak adott pedagógiai segítséget. Korántsem elegendő — bár fontos — a szigorú osztályozás. Ezen a téren különösen a Dobó gimnázium tanári karának van szüksége a munka ■ megjavítására“ — állapította meg a pártaktíva beszámolója. Olyan fontos kérdésekkel is foglalkozott a beszámoló, mint az ifjúság körében elterjedő kozmopolitizmus. A beszámoló szerint us ..középiskolás diákfiataljaink sorában elég jelentős a kozmopolizmus befolyása öltözködésükben, magatartásukban, életfelfogásukban. Ezenkívül diákfiataljaink jelentős része tanulás helyett fő„Úszóink sikerének egyik titka, hogy nevelésük, szakma, tájai alapján megszabta a feladatokat a mezőgazdaság, az ipar és áruforgalom, a tanács és a pártszervezetek előtt. A továbbiakban szóba került Eger város kulturális fejlődése. A jelenlévő kommunisták megtárgyalták városunk sport- és kulturális fejlődésében elért eredményeket és hiányosságokat s meghatározták, hogy mit kell tenni a város lakosságának, hogy a meglévő tubákat megszüntessék a kulturális élet, az oktatás és a sport területén, leg udvarláson, bálokon, duhojkodáson töri a fejét. A cinizmus erkölcsi kérdésekben is fellelhető. Tiszteletlen, durva, kulturálatlan a magatartás a lányokkal, a tanárokkal, az idősebbekkel és a gyengébbekkel szemben. Megállapította a beszámoló, hogy a középiskolai DISZ-szervezetek nem állnak hivatásuk magaslatán. Sok helyen bálrendező bizottságokká alakultak át. Felhívja a beszámoló a középiskolai DISZ-szervezetek figyelmét, hogy vonják szorosabbra az iskola a család, az iskola és az állami, gazdasági és pártszervek kapcsolatát. Majd a városban működő szakérettségis tanfolyam nevelőihez szólt Horváth elvtárs, kérte őket, mivel befejeződött a tanfolyam, továbbra is olyan lelkiismeretesen dolgozzanak, mint ahogy régebbi munkahelyükön dolgoztak. Köszönetet mondott a Dobó gimnázium, a Tanítóképző és a Közgazdasági Technikum nevelőinek, mivel országos viszonylatban is elsők közé kerültek. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy a városi pártbizottság kevés munkával járult ehhez hozzá. A beszámoló a továbbiakban megszabta a legfontosabb feladatokat a közoktatás területén. Pártbizottságunknak az általános iskolákat kell segíteni elsősorban. A középiskolák pártszervezeteit meg kell teremteni s a városi oktatási osztály munkájához is nagyobb segítséget kell adni". Az oktatási kérdések mellett a beszámoló részletesen foglalkozott a városunk tudományos, művészeti és sportéletével. Hiányosságként állapította meg, hogy a biológiai, orvosi, agrotechnikai és a történelmi tudományok területén városunkban nem folyik jelentősebb tudományos kutató és kísérletező munka. Kiváló pedagógusaink sem írnak elméleti jellegű cikkeket, tanulmányokat. Ehhez valamennyi, de legalább is az élenjáró gyakorlati pedagógusok, Lengyel Gábor, Habis György, Radics Jolán, Sós Lajos, Lóska Károly és a többiek adhatnak hathatós segítséget. Azt is hiányolta a beszámoló, hogy Gárdonyi városában alig van irodalmi élet. Nagy hiba, hogy a Népújság sem segíti elő ennek a hibának a kijavítását. A sport területén képzésük megbízható kezekben van. Bakó Jenő edző becsületes „A tapasztalatok azt mutatják, hogy párttagságunk, sőt pártfunkcionáriusaink egy részénél is helytelen, hamis elméletek vannak értelmiségünkkel kapcsolatban. Csernyusevszkij, a nagy orosz író mondotta: ..ahol zavar van a fejekben, ott ostobaság van a tettekben, egyes párttagjainknak, sőt pártvezetőinknek értelmiségieinkkel kapcsolatos helytelen magatartása e tétel fordítottját is bizonyítja; ahol ostobaság van a tettekben, ott feltétlenül zavar van a fejekben. Ismeretes, Nagy Sándor elvtársnak, a városi tanács elnökének helytelen magatartása a Dobó gimnázium pedagógusaival szemben, melyet a Népújság szerkesztőségi cikkében bírált. Kevésbbé ismert — de helytelen — az az értelmiségellenes hangulat, amely kórházaink pártszervezeteiben, azok vezetőségeiben, sőt titkárában, Kovács elvtársnőben is fellelhető. Nagyfokú bizalmatlanság, „ősnyomozás“ kapott itt lábra, irigység orvosaink anyagi jövedelmével kapcsolatosan. Ezek csak egyes példák. De elrettentő példák. Ez a legfőbb oka annak, hogy pártbizottságunk, városunk pártszervezetei nem értek el jelentős eredményeket az értelmiségi dolgozók között végzett munkában. Hogy lehetne ezt az elméletet röviden összefogni? Ezek az elvtársak, az értelmiségieket különösen a polgári származásújukat, valami idegen, sőt a munkásosztállyal és a parasztsággal ellentétes erőnek tekintik, megvető és lenéző magatartást, nagyfokú bizalmatlanságot tanúsítanak velük szemben. Olcsó mulatság ez. A lehető legegyszerűbb dolog polgári származású értelmiségieink múltjában botlásokat, hibákat felfedezni. Egy „ideológiailag nem szilárd nagymamát“, egy ’akciós sógort“ találni. Ugyanúgy olcsó dolog magatartásukban véleményükben helytelen vonásokat, véleményeket találni“. A beszámoló a hiányosságok megmutatása mellett a kivezető utat is feltárta. „A nehéz — de egyetlen helyes megoldás ezeket az értelmiségieket szívós, türelmes, bölcs magatartással közelebb, egyre közelebb hozni vártunk, dolgozó népünk, a szocializmus ügyéhez. Nehéz — de egyedül helyes — magatartás ezekkel az értelmiségiekkel szemben a meglévő hibák magas színvonalú, hozzáértő, eredményes nyesegetése, szakértelmük felhasználása népünk szolgálatában“. A továbbiakban Horváth Nándor elvtárs felhívta a város kommunistáinak a figyelmét, hogy „felesleges bizalmatlansággal, parancsolgatással, durvasággal nem szabad a bizalmat megrendíteni egyetlen dolgozó társadalmi osztállyal szemben sem. Különösen nem az érzékenylelkű értelmiségünkkel kapcsolatban. Mi nem nélkülözhetjük egyetlen olyan polgári származású, a múltban kiképzett jó értelmiségi szakember munkáját sem, aki nem ellensége népi demokratikus rendszerünknek. Még akkor sem, ha sok részletkérdésben nem ért velünk egyet. Az a fontos, hogy a leglényegesebb — a béke és a szocializmus építésének — kérdésében értsen velünk egyet. Ne féltsék népi demokratikus rendszerünk szilárdságát az ő hibáiktól, sokkal inkább féltsék azoktól a helytelen nézetektől és gyakorlattól, melyeket az bb említettem. A kötelező éberséget nem szabad összetéveszteni az értelmiség elleni vádaskodással, irigységgel, áskálódással, fecsegéssel, és „ősnyomozással“. Különös és elképesztő dolog, hogy a szép számmal jelentkező új népi származású értelmiségünkkel szemben is bizalmatlanság tapasztalható, vagy legalábbis olyan felfogás, hogy ők „másodrendű“ emberekké váltak, nem munkások, csak értelmiségiek. Ezek az elvtársak idővel odajutnak, hogy himnuszokat zengenek a tudatlanság, az elmaradottság, a bigottság dicsőítésére. Nem ismerik pártunknak azt a nagyszerű célkitűzését, hogy idővel minden munkást és parasztot műveltté kell tenni, hogy el akarjuk tüntetni az értelmiség és fizikai dolgozók közötti különbséget. Nem úgy, hogy az értelmiséget süllyesztjük le a munkások és parasztok műveltségi színvonalára, hanem ezeket emeljük fel az értelmiségiek, a mérnökök, az agronómusok színvonalára.“ A beszámoló ezután a pártélet különböző kérdéseivel foglalkozott. Befejezésül felhívta a figyelmet arra, hogy az aktívaülésen elmondott hibákat a pártkongresszus határozatainak segítségével javítsák ki, hogy ezen a téren se kelljen szégvenkezni városunk kommunistáinak, nagy figyelmet szentelt a pártaktíva beszámolója az úszásnak. Befejezésül egy elméleti kérdéssel foglalkozott a beszámoló. Hazafias feladatunk az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása (Tudósítónktól). A nap sugara már nem olyan perzselő, estefelé már a vidám fürdőzők is meleg ruhát öltenek magukra. A határ ezernyi színéből is egyre jobban elvész a zöld, már a Mátra öreg fáinak zöld lombjai is mind jobban sárgulnak. Lassan beköszönt az ősz. Következik a vasutas dolgozók évi munkájának legnehezebb része, az őszi forgalom. A mnkás-paraszt szövetség további erősítése azt kívánja, hogy a vasutak elszállítsák a betakarított termést a városba, is a kész ipari termékeket, közhasználati cikkeket a falu számára. Nem kis feladat volt ez máskor sem, mert mindezt határidőre, lehetőleg a zord időjárás beállta előtt kellett végrehajtani. A hatvani vasutasok eddig minden évben eleget tettek nagy nemzeti feladatuknak, sikeresen bonyolították le az őszi csúcsforgalmat. A jelenlegi, méreteiben semmivel sem kisebbnek ígérkező őszi forgalom végrehajtásában a III pártkongresszus feladataiból kiindulva, még egy komoly kötelesség hárul rájuk: szállítás ne csak pontos és balesetmentes, hanem gazdaságos is legyen. Közel másfél hónap óta kisebb és nagyobb méretű értekezleteken, vizsgáztatásokon, párt- és szakszervezeti gyűléseken, népnevelő értekezleteken sok szó esik erről. Itt az ideje tehát, hogy minden hatvani vasutas dolgozó tudja a következő időben ráháruló feladatát, itt az ideje, hogy a határozatok a munkában öltsenek testet. Itt az ideje, hogy a termelés parancsnokai, a párt- és a szakszervezet vezetői, népnevelői és bizalmiai a területükön, a dolgozók között tartózkodjanak. Személyes jelenlétükkel, bátorító és biztató szavakkal öntsenek lelket a dolgozókba, ott kinn a helyszínen intézkedjenek egy-egy esetleges helytelen utasítás vagy igazságtalan eljárás megszüntetésére. A helyes és törvényes utasítások, rendeletek betartása mellett csakis a dolgozókkal való fokozottabb foglalkozás, a párt és tömegek kapcsolatának szorosabbra forlása viszi sikerre az őszi csúcsforgalom nagy csatáját, Fogonyi Lajos. 1954 szeptember 2. csütörtök. (Az egri vasútállomáson a legsötétebb sarokban bú* ívelték el a menetrendtáblákat.) HÁZASTÁRSAK Fovicsék — miután vagy tíz húzásnál elmondták, hogy csalás az egész, hogy higyjék el, ki van az csinálva, mert íme a példa: ők még egyszer se nyertek — ezer forinttal gazdagabbak lettek e legutóbbi húzáson. Kovács először a Szabad Népben fedezte fel az ismert számot és diadalmasan hordta körül az újságot a könyvelésben, (pedig megfogadta, hogy hallgatni fog, ha nyer, nehogy kölcsönkérjenek tőle), majd a nyerés tényét a hivatalos nyereményjegyzék is megerősítette. Este tíz óra. Fekszenek az ágyban és tervezgetnek, mit vesznek holnap a pénzből. — Függönyt veszek, olyan montírozottat, mint Jolánéknak van. Úgyis mondták már, hogy mi az, még egy rendes függönyt se tudtok venni ? Mindig azzal a vacakkal henceg, hogy olyat ma már nem is lehet kapni. Juszt is olyat veszek ... mit szólsz hozzá?.-. -, — ... Már hétszázért lehet azt a kék micsodát kapni, azt a Csepel kerékpárt. Egészen jó pofája van. Régen fáj a fogam rá. Nem kell gyalogolni, lehet kirándulni.. -, — ... Bár jön a tél és nekem nincs ruhám. Kellene egy szép szövetruha. Nagyné most vett olyan sötétkék anyagot, valami 250 forintért. Jópofa ruhát lehet csinálni belőle, nyakba egy színes tarzsállal, vagy azzal a fehér gyönggyel, amit eljegyzésünkkor vettél ... . ...Nem gondolod, hogy okosabb volna, ha cipőt csináltatnék? Olyat, amilyen Pistának van, persze csat nélkül. Pénze van ennek a tökkelütöttnek, csak ízlése nincs. Olyan cipőre csattot? — ki hallott még ilyet... — ... de ha olcsóbb anyagot veszek, szandálra is futja. Feketét. Mit szólsz hozzá?.. . vagy inkább drappot vegyek?... ... Nem, fekete mégis csak jobb lesz.. . — Tudod, mi jutott eszembe? Veszek egy öltöny ruhát, készen. Amit a hivatalba hordok, az már kezd kimenni a formájából, s nyolcszázért már egész jó ruhát lehet kapni ... Legfeljebb igazit rajta valamit a szabó ... —... igen, megveszem az anyagot, meg a fekete szandált ...... tehát akkor így is lesz, megveszem az öltönyt és majd a szabó ... S miután ilyen szépen megegyeztek, a fal felé fordultak és elaludtak. Gyurkó Géza AZ ASSZONY A FÉRJÉHEZ: Nem megmondtam, hogy ne hagyd otthon a gyertyát? Tudhattad volna, hogy anélkül semmire se megyünk, hisz mikor egy évvel ezelőtt erre jártunk, akkor se volt világítás. '★i Szakszervezeti aktívák soronlévő feladatai A szakszervezetekre nagy feladatok hárulnak a szocializmus építésében. Ezek között legfontosabbak a szocialista munkaverseny szervezése, a dolgozók érdekvédelmének biztosítása, a tömegek nevelése. A magyar szakszervezetek e sokrétű feladatuk megvalósításában már eddig is nagyszerű sikereket értek el. Elég csak arra gondolni, hogy a kongresszusi munkaversenyben üzemeink nagy része pótolta éveleji lemaradását. További feladataik a III. pártkongresszus célkitűzéseiből fakadnak. Az agitációs munkán keresztül segíteni kell a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a jobb minőségű áruk előállítását. Ez a jólét emelésének célravezető útja. Szükséges ehhez a munkához a minisztertanács és a SZOT határozatának tanulmányozása, amely a munkaversenyre vonatkozik. A szakszervezeti aktíváknak biztosítani kell, hogy a Sztahanov-mozgalom tömegmozgalommá váljon, javítani kell a verseny nyilvánosságát és a műszakiak között végzett szakszervezeti munkát. Harcolni kell az olyan nézet ellen, amely a műszakiak lebecsüléséhez, a dolgozók és a műszakiak viszonyának romlásához vezet. Az utóbbi időkben elhanyagoltuk az újító mozgalmat, pedig ez egyik hajtóereje a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének. Erélyesen fel kell lépni a lógósok, a kimaradozók, a táppénz- és a bércsalók ellen. Olyan hangulatot kell kialakítani a dolgozók között, amely nem tűri a munkafegyelem lazítását. Ott, ahol a meggyőzés nem használ, alkalmaznunk kell a törvényesség minden eszközét, egyszóval rendet kell teremteni. A munkafegyelemhez tartozik a technológiai fegyelem betartása is. Aki nem tartja be az előírt gyártási folyamatokat, az a munkafegyelem ellen vét és a népgazdaságot is megkárosítja. Hasonlóképpen fontos a munkaerővándorlás megszüntetése, a szocialista vagyon védelme. A szakszervezeti aktívák egyik feladata a dolgozókról való gondoskodás. Ezt a kollektív szerződés következetes megvalósításával lehet legjobban elérni. Mindannyiunknak érezni kell, hogy a kollektív szerződés az üzem alkotmánya és betartása mind a két fél részéről kötelező. Többet kell foglalkozni a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésével iá Jakó József Mátravidéki Fémművek ügj elnöke