Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-14 / 90. szám
4 íreg Antal János megbotránkozva hallotta, hogy Egerben, Budapesten akadnak félkegyelműek, akik sok vesződséggel és drága pénzért képesek szálanként kigyómláltatni a szemöldöküket, ugyanakkor pedig őkelme büszkén gondozza az ország legnagyobb szemöldökét. Bajusz módjára kijenve és a két füle mögé sodortatva viselte; ha lefelé fésülte, elfátyolozta az egész arcát. A dicsőséges múltban csupán a Buda melletti, Sz. Lőrincről nevezett pálos zárda egyik termetes szerzetese, bizonyos Nagy-Kakas viselt vala ehhez hasonló szemöldöket. Szent szövegeket, imádságokat, legendákat másolt szerzete részére, s abbahagyván az írást, lombos szemöldökébe helyezi a lúdtollat, nem a füle mellé. Hogy ezért nagy becsülete vala a barátnak. M tetszik abból, hogy még Mátyás királyunk sem sajnálta a fáradságot meglátogatni őkéimét. Ámbátor csakúgy kijárt az elismerés Antal János uramnak is. Bécsben való katonáskodásának ideje alatt ezredese sohasem mulasztotta el, hogy be ne mutassa a parádés megjelent előkelőségeknek. Sőt a fővárosba, a panoptikumba is csábították, node olyan ember, mint Antal János, igazán nem szorult rá, hogy pénzért mutogassa magát a szájtáti publikumnak. Vagyon neki tisztességes mestersége. Apja után, aki (a nyáron múlt két éve) 104 esztendős korában hunyt el, a híres rizskása-malom igazgatója Egerhez közel, Felnémet határában. Amellett földeket árendált a papoktól, meg jószágot nevel, ki halandó emberfia hozzá betéved, annak a gégéje nem marad szárazon. A molnárokat, igaz, azzal bosszantják, hogy ha vizük van. KOLACSKOVSZKY LAJOS: bort isznak, ha nincs vizük, vizet isznak, de amióta világ a világ, a Rizskása-malomban sohasem voltak szükségében a bornak. Mert a felsőtárkányi patak, amely a malomkereket forgatja, sohasem apad el, a legmérgesebb kánikulában sem. Azért becsülte a malmot a török is és rizshántásra használta, amikor még rizst termeltek a szélvédett, vízzel könnyen elárasztható egri völgyön. A név is a török után ragadt rá a malomra. Ha még az idegent is szívesen látták itt, gondolni való, mekkora megtiszteltetésben volt része a sógornak, már mint Hulják Márton uramnak, aki csak minden szent időben látogathat el a Rizskása-malomba, lakván messze, a Dunántúlon. Tyúkkal, kaláccsal forgolódtak körülötte, a helyét is megfújták ahová leült. A sógor apróra átvizitálta a portát, a malmot. S a földecskéket sem sajnálta végiglátogatni, pedig pl. a kukoricás elég messze volt ám, valahol az Almárvölgy bejáratánál. A sógor igen meg volt elégedve a látottakkal, csak a kukoricaföldre nézve találta megjegyezni, hogy ha rajta állana, bizony dinnyét termesztene a kukorica helyett. Tekintve pedig, hogy Eger, a felvevő piac sincs messze, a dinnye nagyon, de nagyon meghálálná a vele való bajoskodást. Jazzel pedig a sógor nem kis bolhát eresztett Antal uram fülébe. Attól fogva ugyanis se éjjele, se nappala a malmosnak, örökké a dinnye járt az eszében. Elkapta a tollasodás vágya. Hátha beüt a dolog! És jövőre dinnyét termelt az Almárhoz közel eső földjén. Az időjárás kedvezett, igen szép termés ígérkezett, igen nagyobb is, mint amennyire számított. Ha sikerült elsőnek megjelennie az egri piacon, bizony témát csinál! No, persze, ha sikerül! De az ám a feneség, hogy az idevalósi nép mindig éhes, azért, amit a szeme lát, azt a keze ott nem hagyja. Tavaly lopáson érték magát a csőszt, Pampusik Sándort is, pedig harminc esztendeje már, hogy a határra felügyel. Piszkolta persze a szolgabíró, hát lám, még neki állt feljebb, hogy azt mondja: — Tekintetes uram, mindenki lop, az úr is lop. Csak ím az eszével, a paraszt meg a kezével. Arra is gondolt Antal uram, hogy valahol a Paphegy alatt, illetve Almárnál szobrot állíttat Sz. Vendelnek, vagy Sz. Dónátnak. Amilyen istenes nép a palóc, a szentekre való tekintettel tán békén hagyja a dinnyét. Itt meg az a baj hogy a szentek se azok már, akik valaha. Együtt vénülnek az emberekkel és persze elkopnak, ellustulnak, a hivatalukat elhanyagolják. Valamikor Erdődy püspök milyen díszes szobrot állíttatott Sz. Donátnak az egri határban és mégis megesett a csúfság, hogy a jég épp azokat a szőlőket verte el, amelyek neki voltak kiutalva. Meg is neheztelt rá a parasztság, megfordítá ők érmét a talapzatán, hadd lássa, mire vezet a lustaság; csúfságból egy kéve venyigét kötöttek a hátára. Iye hát kihez-mihez folyamodjék Antal uram, ha a csősz se jó, szent se jó? ... És ahogy közeledett a dinnyeszüret ideje, egyre inkább elborult a kedélye, keveset evett, keveset ivott, a kopasz feje sem világított úgy, mint máskor. A nemzetes asszony, szül. Lóczy Borbála (a felsőtárkányi temalom egykori bérlőjének a leánya) „aggódva látta ezt a holdfogyatkozást, faggatta is eleget az urát, mi bántja, mi búsítja, Antal uram azonban a világért sem fakított volna, csak pislogott, akár a Pilátus macskája. Hanem a molnárlegény a „hétlelkű“ Kerekes Matyi csak kivette a gazdájából a titkot. öt, esztendeje dolgozott a malomban, ismerte jól Antal uram észjárását, aztán rokon is volt szegről-végről. Ahogy nyitjára jött a legény a nagy nekibúsulásnak, akkorát rikkantott jókedvében, akár a rézorrú rigó. — Hát csak ez a baj? Azon ugyan könnyű segíteni! — Azt tartom én, fiamöcsém, — válaszolt szomorúan a nagy szemöldökű molnár, hogy rajtam az isten sem segít. — Kutykuruty, az isten nem, de segít az ördög. Aztán az imposztor elkezdett sugdosni valamit. S láss csodát, attól a sugdosástól, úgy megjött az Antal uram kedve, hogy a végén akár madarat lehetett volna vele fogatni. Rácsapott a súlyos diófából készült ebédlőasztalra, amelyet a nemzetes asszony még a szépanyjától örökölt, és úgy rácsapott, hogy a lapja rögtön kettérepedt; akkor tette a nevezetes kijelentést: — No, fiam-öcsém, ha beüt a dinnye, szabatok kendnek olyan csizmát, de olyan fámn csizmát, hogy a felnémeti lányok, menyecskék, ha meglátják, mind utána szaladnak kendnek. (Folytatása következik.) — A MEGYEI TANÁCS népművelési osztálya közli, hogy Heves megyében csak a megyei tánctanítók munkaközösségének tagjai foglalkozhatnak társas tánctanítással. Ezek a tánctanítók: Begovits Emil, Bezzeg Ferencné, Molnár Ferencné, Szabó Jánosné, Sz. Romhányi Katalin, Tarján Lajos, Valkay Emil. — MAKSÁRTÁLYA községben nagyban készülnek a színjátszók, táncosok és úttörők a felszabadulás és tanácsválasztás napjára. HEVESEN a megye felszabadításáról Kristóf János november 14-én tart előadást. — VÁRASZTÓ községben az újonnan szervezett ének-, tánc- és színjátszócsoport a tanácsválasztásra egy jelenettel, énekszámokkal és 3 népi tánccal készülnek. A Bátor községben a színjátszók Móricz Zsigmond: Választás című színdarabját tanulják. NOVEMBER 16-ÁN, d. u. 4 órakor az Egri Lakatosárugyárban dr. Némedi Lajosné az irodalmi szakosztály elnöke Mikszáth: Két választás Magyarországon c. művét ismerteti. A VISZNEKEN a termelőszövetkezet tánccsoportja készül előadásra, Atkáron pedig a színjátszók Gárdonyi: Bor című színművét adják elő. NOVEMBER 17-ÉN este 7 órakor az Állami Faluszínház „Vándordiák” című előadást mutatja be a városi színházban. DIMITROV-DÍJAS bolgár művészek közreműködésével a MÁV szimfonikus zenekara november 24-én hangversenyt rendez Egerben, a városi Dózsa Filmszínházban. JEZOVICKI VINCENÉ a TTIT politikai szakosztályának tagja november 14-én Bélapátfalván a tanácstörvényről beszél. AZ EGRI JÁRÁSI KULTÚRHÁZ fotó szakköre az elmúlt időkben a szakkör szervezése miatt szünetelt. Most újra megkezdi munkáját és a kezdő fényképezők számára előadásokat tart. A JÁRÁSI KULTÚRHÁZ SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTJA november 28-án Eger város közönségének vidám esztrád műsort mutat be. A SZILVÁSVÁRAD! munkásüdülőben november 19-én délután a Bükk állatvilágáról címen előadást tart Vajon Imre biológiai szakosztály vezetője. NOVEMBER 20-án, délelőtt a Szilvásváradon üdülő dolgozók részére kirándulást rendez a biológiai szakosztály Vajon Imre vezetésével. Eger város anyakönyvéből Születtek: Cselezi István, Popovits Lajos, Kelemen Ernő, Kelemen Emma, Csipkés Tibor, Kótai Gusztáv, Mácsai Erzsébet, Kocsis Mária. Meghaltak: Rágó Sándor, Huszár Katalin, Ulrich László, Lakatos Gyula. Közlemény A Népullás november 4-i számában ,,Jól jövedelmez a tinóhizlalás” cím alatt nem tinó, hanem bikahízlalás értendő, mert a hozzánk érkezett levelet a feldolgozásnál nem jól értelmeztem Elsősorban a bikahízlalásra kell szerződést kötni. T—emabban a lapszámunkban a sertéshizlalási szerződéskötésnél e ffv számot elírtam. A 90— 110 kiló súlyban átadandó hússertésért március végéig 18 forintot fizetnek. Dobál Maráit NÉPÚJSÁG A Szépirodalmi Könyvkiadó terveiről Ez év végéig a Szépirodalmi Könyvkiadó klasszikus és élő írók számos kiváló alkotásának megjelentetését tervezi. Új kiadásban jelenik meg Jókai Aranyember című műve, Mikszáth Kálmán Fekete város, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, továbbá Móricz Zsigmond Rózsa Sándora. Megjelenik Madách: Az ember tragédiája; négykötetes, bibliofil, bővített kiadásban jelenik meg a Hét évszázad versei című gyűjtemény. Megjelennek továbbá Bródy Sándor, Kosztolányi Dezső, Gábor Andor novellái, Radnóti Miklós, Sárközi György versei és egy népballada-gyüjtemény „Repülj páva, repülj” címmel. A mai magyar írók művei közül Gyárfás Miklós novelláskötete, Horváth Mária Kati című regény, Szabó József: Erdei emberek elbeszélés kötete kerül az olvasóhoz. Új kiadást ér meg Aczél Tamás Vihar és napsütés című regénye, Déry Tibor Feleletének első kötete, Németh László Bűn című és Reményi Zsigmond Bűntudat című regénye. Ebben a negyedévben megjelenő verseskönyvek között szerepel Devecseri Gábor a Jövendő tükre című kötet is. Megyei tanács közleménye — A MINISZTERTANÁCS 1090/1954. (XI. 4.) számú határozata az 1954—55. évi szerződéses sertésvásárlást szabályozza. A határozat a többi között kimondja azt is, hogy az egyéni termelők részére — sertésenként 400 forint, a tsz-ek részére pedig 600 forint szerződéses hizlalási előleget kell fizetni. Szabályozza a határozat, hogy milyen élősúlyban, hány forintos árban kell a sertéseket átadni, illetve átvenni. A fenti rendeletekkel kapcsolatos bővebb felvilágosításért a helyi tanácsokhoz kell fordulni. 1354 november 14. vasárnap NÉGY ESZTENDŐ MÚLTÁN 1950 november 14-én rövid hír adta tudtára a megyének, az országnak, az egész világnak: meghalt Fleischman Rudolf, a magyar növénynemesítés úttörő kutatója. A négyesztendős évfordulón Heves megye dolgozói kegyelettel emlékeznek a növénynemesítők sorában méltán előkelő helyet elfoglaló Fleischman Rudolfra, aki 46 esztendőn keresztül, 1904-től, 27 éves korától haláláig szüntelen tudományos munkával segítette, támogatta a mezőgazdaság fejlődését. Ország-világ előtt ismert az F 481-es vihart álló búza, melyet megyénkben ma már közel félszázezer holdon termelnek, az F zab, mely még ma is a legjobb zabfajták közé tartozik. Szakadatlan kutatói, nemesítő munkájának egy-egy állomása az F korai sárgalófogú és az F lófogú kukorica, mely annak idején világszerte elismerést vívott ki nemesítője, s a komvolti kísérleti gazdaság számára A felszabadulás után, élve az új, nagyszerű lehetőségekkel, betegen is, megtörten is, új meg új feladatok megoldásán munkálkodott, miközben egész sor fiatal kutatót indított útjára. Közvetlenül halála előtt a nagy terméshozamú kender és kukorica fajta nemesítésével kísérletezett. A laboratórium falai, a kísérleti parcellák közül, a mindennapi munkából ragadta el 73 éves korában a halál. TA éltó a megemlékezésre..-. Negyvenkét fiatal tanító kezdte meg munkáját Heves megyében Az egri Pedagógiai Főiskoláról minden évben többszáz fiatal pedagógus került falura, hogy a falusi iskolákban kezdje meg hivatását. Ebben az évben a tanév megkezdése előtt 340 fiatal pedagógus választotta a falusi és tanyai iskolákat. Ennek több mint a fele Szabolcs-Szatmár megye falvaiban helyezkedett el, negyvenkettő pedig Heves megye községeiben találta meg új munkakörét. Fiatal pedagógusokkal szaporodott Kömlőn, Besenyőtelken, Sarudon és Poroszlón is a községi tantestület. Az idei tanév végére ismét 310 végzett fiatal pedagógussal gazdagodnak majd Heves és a szomszédos megyéik iskolái. Hová menjünk szórakozni — A MAGYAR RÁDIÓ KISEGYÜTTESE november 14-én este fél 6 és fél 9 órai kezdettel az egri Dózsa-színházban Verdi—Puccini estet rendez. — VASÁRNAP délelőtt siker Egerben az SZMT Rákositermében a Kőbánya Dózsa— Egri Vasas csapatai között ökölvívómérkőzés lesz. — EGERBEN, november 17-én este 6 és 8 órai kezdettel a Dózsa filmszínházban a Faluszínház rendezésében bemutatásra kerül a „Vándordiák“ című színmű. Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG: November 14-én: Ernst Thälmann (német). 15—16-án: Szkander bég (bolgár). . 17—18-án: Lammermoori Lucia (olasz). Vasárnap, november 14-én d. e. 11 órakor matiné: Hópelyhecske. EGRI DÓZSA: November 14-én: Trubadúr (olasz). 15—17-ig: Köznapi komédia (angol). Vasárnap, november 14-én délelőtt 11 órakor matiné: Napoleon ellen.GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: November1 14—18-ig: Rokonok (magyar). Vasárnap, november 14-én matiné: Dalolva szép az élet. GYÖNGYÖSI PUSKIN: November 14-én: Két úr szolgája (szovjet). 15— 18-ig: Rokonok (magyar). Vasárnap, november 14-én matiné: Kiskrajcár (magyar). FÜZESABONY: November 14—15-ig: Varázsdoboz (angol). 16— án: Császár pékje (cseh). 17 — 18-ig: Elveszett melódiák (osztrák). HATVAN: November 14. 15, 16-án: Hűtlen asszonyok (olasz). 17— 18-ig: Négy szív. Vasárnap, november 14-én matiné: Ifjú Gárda I. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójára és a tanácsválasztások napjára egri üzemeink is tettek takarékossági vállalásokat. A Lakatosáru gyár dolgozói hat takarékossági brigádban harcolnak az anyagtakarékosságért, az önköltségcsökkentésért. A szellőzőberendezések gyártásánál keletkezett hulladékanyagból gyermekágy vasalást készítenek, ezáltal sokszáz forint értékű új anyagot takarítanak meg. A Dohánygyár dolgozói a takarékossági mozgalmat szorosan összekapcsolják a minőség javításáért indított mozgalommal. A vállalás óta eltelt időben szép eredményeket értek el a szivargyártási osztály dolgozói. Tóth Antalné szivarfonónő például a vállalt 5 ezer darab helyett 7600 darab borítóanyagot takarított meg 135,3 százalékos teljesítmény mellett, minőségi pontja pedig 95. Nagy Margit szivarfonónő 4300 darabbal teljesítette túl borítóanyagmegtakarítási vállalását, — MEGYÉNK KÉT ÚTTÖRŐJE, a felnémeti Szarvas Szerén és a novaji Nagy Katalin kapták meg a begyűjtési miniszter kitüntetését kiváló kalászgyűjtő munkájukért. — A fémgyűjtésben eddig szép eredményt értek el Kelemen Éva, az egri IV. számú általános iskola I. osztályú tanulója 153 kg vassal, Szatmári József, a IV. sz. iskola tanulója 150 kiló vassal, Héti Dezső, az egri VI. számú iskola tanulója 112 kiló vasat és egy kiló fémet gyűjtött. — A megyei DISZ-bizottság előadói csoportja és Eger város DISZ-bizottsága 1954 november 17-én délután 5 órai kezdettel, a Közgazdasági Technikum dísztermében a nemzetközi diáknap alkalmából ünnepséget rendez, melyre meghívja Eger város DISZ fiataljait. Városi DISZ-bizottság ■— A felsőtárkányi Dózsa, termelőszövetkezet az évi zárszámadás után az iskolában megtartott november 7-i ünnepélyes csapatgyűlésen az úttörőknek 230 forint értékű futballabdát adott át. A felsőtárkányi iskola tatarozásánál az Erdőgazdaság Vasútüzeme is jelentős összeggel segített. A EGER VÁROS kisipari szövetkezeteinek dolgozói november 6-án este 7 órakor, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából kultúrházavatást tartottak a Gárdonyi út 31. sz. alatti kultúrhelyiségben. Sályi elvtárs, a megyei békebizottság titkárának megnyitó beszéde után több értékes javaslat hangzott el a város kisiparosaitól. VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS PÉTERVÁSÁRÁN Pétervására község Hazafias Népfront bizottsága november 10-én este hét órakor a járási kultúrotthonban községi választási nagygyűlést rendezett. A gyűlésen megnjelent közel 200 dolgozó paraszt és ipari munkás előtt Ratkó Anna, a SZOT titkára mondott beszédet.