Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-01 / 1. szám
VURG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 1. SZ. Ára 50 fillér 1955 JANUÁR 1. SZOMBAT. KÖSZÖNTJÜK AZ ÚJ ESZTENDŐT Irta: Császár István Új esztendőt kezdünk a mai nappal. Az évforduló alkalmával levesszük íróasztalunkról, szobánk faláról a régi naptárt, új kerül a helyébe. Új naptár, amely az elkövetkező esztendő napjait mutatja számunkra. Azután ünnepi ruhába öltözve a szokásokhoz híven elmegyünk mulatni, ünnepelni. Emlékezni a múltra, köszönteni az új esztendőt. Rokonok, ismerősök, barátok, családok boldog újévet kívánva koccintják össze poharaikat, s így mulat, így ünnepel most, mint egy nagy család az egész megye, az egész ország. Dallal, tánccal, víg muzsikaszóval ünnepeljük és köszöntjük az új esztendőt, mi Heves megyeiek is. Ám nemcsak az ünnepi mulatság vált szokássá, hanem az is, hogy ilyenkor mindenki számvetést készít múltjáról. Emlékezetében végig kíséri, hogyan dolgozott, mit tett az elmúlt évben. A számvetés után pedig a jövőbe néz, s tervekkel, reményekkel, bizakodással tele indul az új évnek. i is miután ismét lezártunk egy nehéz gondokkal, bajokkal, de sok örömmel vegyes óesztendőt, illő, hogy számvetést készítsünk. 1954 végén nemcsak egy év, hanem egy fél évtized, öt esztendő küzdelmes munkájának a végére tettünk pontot. Most fejeztük be országépítő első ötéves tértünket. Öt nehéz év kemény csatája áll mögöttünk, melyet sok nehézség és harc árán, de mégis sikerrel vívtunk meg. A harcnak pedig mi voltunk a katonái, mi munkások, parasztok, értelmiségiek, akik két kezünk, szívünk és eszünk munkájával, szorgos hétköznapjainkkal, verítékcsöppjeinkkel segítettük elő, hogy most győztes seregszemlét tarthassunk. Büszkék vagyunk nagyszerű ipari létesítményeinkre, a több millió forintos költséggel felépült Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat hatalmas üvegcsarnokos épületére, melynek készítményei még a külföldi országokban is hirdetik megyénk dolgozóinak raktudását, hírnevét. Fennállása óig iformálta a táj arculatát, jellegét, s az vmleere* két. Crlitutánk a &/'«• jrj**. V*«* ** Érc előkészítemű hatalmas épületömbjére, megyénk legkorszerűbb bányaüzemére, a Gyöngyösi XII-es aknára. Új létesítmény a Szűcsi XI-es aknaüzem, az Apci Fémtermia Vállalat, de a többi bányaüzemek és gyárak bővítése, korszerűsítése, újjáépítése mind-mind a mi munkánk, az ötéves terv gyümölcsét jelentik. Ebben az időszakban talált biztos talajra és vert gyökeret megyénk dolgozóiban is a szocialista munkaverseny, amely már nem egyszer, s nem egy üzemben szép eredményeket hozott. Boldogan könyveljük el eredményeink sorában azt is, hogy sokat javult a közlekedés, a kereskedelemben az áruellátás, hogy megszűnt a jegyrendszer, hogy árleszállítás volt. Már sokszor elmondott, de mégsem elcsépelt, s nem lebecsülni való dolgok ezek. Nem árt, ha az ötéves terv zárósorompójánál ezekre visszatekintve emlékezünk. De az emlékezés ‘rceben hálával kell gondolnunk nagy barátunk és segítőtársunk, a Szovjetunió állandó támogatására is.Mezőgazdaságunkban erre az időszakra esik a termelőszövetkezeti mozgalom kezdete, szövetekezeteink megerősödése. Ma már jogos büszkeséggel nézünk az atkári Micsurin, a kiskörei Dózsa, a felnémeti Petőfi, a herédi Micsurin, a füzesabonyi Petőfi, s még számtalan más gazdag termelőszövetkezetünkre. Megyénk 23 nagyüzemi állami gazdasága és 10 gépállomásának dübörgő traktorai hirdetik országszerte mezőgazdaságunk fejlődését. Nem lebecsülendő kulturális fejlődésünk ötéves eredménye sem. Egerben Pedagógiai Főiskola, Hatvanban Vegyipari, Gyöngyösön ’Mezőgazdasági Technikum. Kálban szakgimniázium létesült. Általános iskoláink, s a dolgozók iskoláinak fejlett rendszere a műveltégtől távolabb álló rétegekhez, a kis falvak és tanyavilágok sötétjébe is eljuttatta a ínyt, a tudományt. Az ötéves terv folyamán vevőnkben 20 község és a három város kaitt közkutat. 110 községben ég a villany, 77 kultúrotthon, 13 bölcsőde létesült. 2695 kisikás épült fel, 11 község kapott iskolát és 1 pedig óvodát. Alig van már községünk, hol ne lenne villanyvilágítás mozi, kultúriáz. A szép petőfibányai, a lőrinci, a füzestbonyi járási, s a többi ól kultúritben is mind azt bízon vitta, hogy államunk sok-sok forintot fordított az ilyen célokra is. Igaz, hogy országépítő munkánk közben követtünk el hibákat és az ország polikai és gazdasági vezetésében fennálló hibák is megyénkben is megmutatkoztak. A hibák írtái az új kormányprogram megjeleése • 'in " egészséges mederbe terelődött "zdií -níi elet ink. Megyénk néhány nagy és a bb kiri üzeme eredményesen gyárta ki.- siségleti cikkek tömkelegét. A ’.ezé az termelésben megnövekedett «tt dolgozó párasatok szerepe, ternelé víz gyümölcsösöket, szőlőket terít .■ a. .'erősödtek tsz-eink, újra világ-Vácot láttak megyénk híres mezőgazdasági exportterményei. Nem igaz tehát, hogy ötéves tervünk nem hozott teljes sikert, mert amint az előbbi példák is igazolják, lerakta a szocializmus építésének alapjait hazánkban, s megyénkben is. Új életünk építésének egész sor hőstörténete fűződik az elmúlt öt év majd minden mozanafához. igazi, hősi énekként aranybetűkkel írjuk történelmünk lapjaira. Nem is tagadhatjuk: jó érzés ez a seregszemle utáni büszkeség, mert amit építettünk, az a miénk, megbecsüljük, szeretjük, hiszen megdolgoztunk érte. Van tehát okunk az újévi örömre, mulatozásra, jókedélyre. A nagyság, biztonság és erőnk tudatában ünnepeljük, köszöntjük 1955-öt. Ez az erő, biztonságérzet, a jövőbe vetett törhetetlen hit és akarat vezet bennünket tovább a szocializmus építésének útjain. A kétarcú Janus-fej egyik arca hátra, a múltba, a másik pedig már előre, a jövőbe néz. Az évvégi számvetést készítő nagy család is a jövőre gondol. Mit ad, mit hoz az új esztendő, milyen lesz a jövő? S a tervezéskor okul a múlt tapasztalataiból, hibáiból, felhasználja a jót, hogy annál biztosabban, eredményesebben, tapasztalatokkal gazdagodva indulhasson tovább előre. Mi hát a teendő, milyen tervekkel, elhatározásokkal lássunk munkához az új év küszöbén? Ha mi is levonjuk a múlt tanulságait és megállapítjuk, hogy idáig a helyes utat jártuk, ebből természetesen következik a jövő feladata. Rákosi elvtárs az MDP III. kongresszusán tartott beszámolójában, már utalt arra, hogy az új, második ötéves tervünket csak 1953-ban kezdjük. A közbeeső egy év — vagyis a jelenlegi — a felkészülés, az erőgyűjtés esztendeje. A második ötéves terv hatalmas arányai, méretei — a szocializmus gazdasági alaptörvényeinek érvényesítése mellett — a szocializmust ékítik tovább hazánkban. Nagy szó, nagy tét, nagy terv ez, melynek megvalósításához feltétlenül szükséges a jól kihasznált egyéves felkészülés, erőieűjtés S a második ötéves terv sikere ■ ma is múlik, hogyan használjuk fel ezt az egyéves időszakot. Ezt teszik az építőmunkások is egy-egy nagy építkezés kezdete előtt. Ásogatni, tervezgetni kezdik az épület alapjait, hordják a követ, téglát, készítik az állványokat stb. így készítjük most mi is mindannyian elő a „tervnélküli“ évben — de szigorú tervek alapján — az új tervidőszakot. Az előkészítés közben ám nemcsak az épületre, hanem magunkra is kell gondolnunk, arra, hogy továbbra is bőségesen ellássuk magunkat élelemmel, ruházattal, s általában mindennel, amire szükségünk van. Az ipar többtermelése, a mezőgazdaság fejlesztése tehát, a kormány júniusi programja, a KV októberi határozata mutatja a helyes irányt ezután is. Mi pedig az új esztendőben munkánkkal tovább akarjuk fejleszteni eddigi eredményeinket. Bányászaink, ipari munkásságunk, dolgozó parasztjaink jól tudják, milyen nehéz, de szép és megtisztelő feladat vár rájuk, örömmel vállalják, hisz maguknak dolgoznak, munkáink gyümölcsét csakis ők, a dolgozók élvezik. TVÏ egyénk bányaüzemeinek — melyek már kis kivétellel újra szépen teljesítik tervüket — továbbra is elsőrendű kötelességük a terv naponkénti teljesítése. Hasonlóképpen ez a feladata erőművünknek is, hogy így együttesen biztosítani tudják ipari termelésünk nyersanyagát, hajtóerejét. Vasas üzemeink a takarékos anyaggazdálkodással, tervük teljesítésével segíthetik az ipart, a közlekedést. Időben tegyenek eleget exportkötelezettségeinknek, segítsék a mezőgazdaságot, gyártsanak közszükségleti cikkeket. Helyi ipari vállalataink, KTSZ-eink, s számtalan más kisebb közszükségleti cikket termelő üzemeink továbbra is a lakosság, a vásárlók igényeinek kielégítését tartják hivatásuknak. Mezőgazdaságunk számára a párt és a kormány december 19-i határozata, s a mezőgazdaságfejlesztés hároméves terve szabja meg az utat. A föld terméshozamának növelése, a talaj termőerejének biztosítása, az állattenyésztés fejlesztése, a jó helyi politika kialakítása mind-mind az egész dolgozó nőni életszínvonalának emelését segíti elő. E feladatok megoldása közben egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk a termelékenység, a minőség, az önköltségcsökkentés és a munkafegyelem követelményeiről sem. Mi ad még ezenkívül nagy segítséget, lendítőerőt a munkához? A Rákosi Mátyás Művek dolgozói versenymozgalmat indítottak hazánk felszabadítása 10. évfordulójának tiszteletére. A felhívás megjelenése után üzemeink egész sora csatlakozott e nagyszerű kezdeményezéshez, újra fellángolt a szocialista munkaverseny lelk«* tüze tz«nveink az élüzem. Igozaink pedig a sztahanovista címért kezdtek nemes versengésbe. Náluk a gyöngyösi XII-es aknaüzemnél talált először visszhangra a felhívás, örömmel csatlakoztak, s hívták versenyre a megye összes üzemeit. A verseny időszakában, de azután is állandóan szükség van a dolgozó tömegek aktivitására, javaslataik, elgondolásaik meghallgatására. Hegyeket képes megmozgatni a tömegek ereje. Szükség van arra is, hogy párttagjaink „kommunisták az élre“ jelszóval újra szép tanújelét adják a kommunista példamutatásnak. Hiszen számtalan eset bizonyította be már, hogy ahol a kommunisták élenjárnak, példát mutatnak a termelésben, ott a dolgozó tömegek követik őket és ott nincs is különösebb hiba: üzemi, párt- és szakszervezeteink, műszaki vezetőink segítsék e nagyarányú munkaverseny kibontakozását, a többtermelést. Községeinkben a pártszervezetek segítő munkája mellett a tanácsok, s a helyi népfront bizottságok nyújthatnak hathatós segítséget dolgozó parasztságunknak. Elmondhatjuk hát, hogy a felkészülés évében erős, szilárd, gazdasági alapokra állítjuk országunkat, népgazdaságunkat. Azt is megállapíthatjuk, hogy ehhez minden magyar dolgozó, ipari munkás, dolgozó paraszt és az értelmiség együttes, lelkiismeretes, odaadó munkája szükséges. Ezt követeli meg ma tőlünk a nemzetközi helyzet is. Az imperialista háborús törekvésekre úgy tudunk csak igazán kellő választ adni, ha mindennapi országépítő munkákkal erőssé, egységessé tesszük magunkat, országunkat. Igaz, hogy egy-egy ember ereje és akarata még nem nagy dolog. De egy község, város, vagy megye dolgozóinak együttes ereje, közös összefogása csodákra, nagy tettekre képes. És most az új év küszöbén nagy tettek megvalósítása előtt állunk, erre szólít fel bennünket pártunk és kormányunk és erre szólít mindenkit az emberekben élő hazaszeretet, kötelességérzet és lelkiismeret. Ezekkel a gondolatokkal lássunk munkához az új esztendő első munkanapjától kezdve, s végig így dolgozzunk. Fáradozásaink akkor ismét bőven gyümölcsöző termést hoznak, s egy év elteltével ismét örömmel tapasztaljuk, hogy mennyi fejlődtünk, erősödtünk, mennyivel különbek vagyunk, mint teg nap voltunk Ismét vígan koccan majd az ünnepi pohár, ünnepeltük egyéves csatánk hőstetteit, szép eredményeinket. M ÚJ ÉV — ÚJ TERVEK Minden ember új, megvalósításra váró tervekkel tekin az új év elé. Ahány ember annyi elgondolás, annyi tervezgetés. Hadd mondják e terveiket most azok, kiknél tervében mindannyian szereplünk, kiknek terve mindany íryiunkat érdekel. I Pft.^SZÁNTÓ IMRE I ^tanár a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának elnöke: „Az oktatásügyi minisztérium megbízásából kiadvány készítek, címe: „Helytörténet kutatások módszerei és eredményeinek felhasználása az oktató és nevelő munkában" Munkámban segítségemre vannak a történelmi tanszék dolgozói. Ezzel a kiadvánnyal az a célom, hogy vezérfonala adjak az általános iskolai pedagógusok kezébe, s széles körben felkeltsük az érdeklődést a helytörténeti kutatások iránt. Ez elősegíti a demokratikus hazafiság kifejlesztését s továbbmenőleg a szocialista hazafiság érzésének kialakítását. Május 1-re el is készítem ezt a kiadványt. Most van lektorálás alatt egy új munkám, „Alsópáhok története“ című falu-monográfia. A Művelt Nép könyvkiadó ezt ebben az évben ki is adja. Ennek a műnek a kéziratát elküldtem Alsópáhokba. Értesülésem szerint a falu emberei nagyon megörültek neki, s sa..zat..c! föld Téli Estéken örömmel olvassák szülőfalujuk történetét. Szeretném, ha egy másik művem is megjelenne, melynek címe „A munkásmozgalom története Heves megyében a Horthy-fasizmus idején“. Ez a munka nagy segítséget nyújt majd a magyar párttörténet tanulmányozásában a Heves megyei dolgozóknak. Ez évben két cikket kívánok megjelentetni, az egyik: „A parasztság helyi jellegű megmozdulásai Heves megyében a jacobinus mozgalom idején". A másik: „Heves megye parasztságának megmozdulásai a XIX. század első felében". Az 1955-ös évben „nyomdakészre“ készítem el Asbóth János keszthelyi georgikum tanár útleírásait a napóleoni háborúk korából, mely eddig kéziratban hevert. Ez az útleírás egyik legértékesebb gazdasági forrásmű a jelzett korról. Ennek feldolgozásával érzékeltetem a pallérozott mezei gazdaság fejlesztését a napóleoni háborúk korában. Mint a népfrontbizottság elnöke arra törekszem, hogy a helytörténeti kutatásokat, a szülőföld megismerését mind szélesebb körben ismertessem és a megye osztályharcos küzdelmeit bemutatva segítsem a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását. Boldog vagyok, hogy népi demokráciánk minden lehetőséget megad kutatásaim további folytatására és elmélyítésére.1' KOCSMÁR JÁNOS [ tanács elnöke: „Az 1955-ös évben javítani akarjuk városunk vízellátását. A Szala-parti munkálatok már a vízvezetékhálózat bővítésének első jelei. Ez évben városunk külső részein másfél kilométerrel bővítjük a vízvezetékhálózatot, s ugyancsak egy kilométerrel bővítjük a szennyvízcsatornahálózatot is. Ez évben szebbé és csinosabbá tesszük városunk utcáit, hogy az emberek ne csak tavasszal és nyáron gyönyörködhessenek városunk szépségében, hanem az őszi és téli hónapokban is. A városi tanács eltökélt szándéka, hogy az új esztendőben enyhít a súlyos lakásproblémán. Több hivatalt összeköltöztetünk, s az így felszabadult lakásokat az arra rászoruló családoknak adjuk. Az a véleményem, hogy inkább a hivatalokban legyen nagyobb a zsúfoltság, minthogy rossz lakásokban és a fáskamrákban éljenek az emberek.“ MUCSI SÁNDOR, / a yem^ nács ipari osztályának vezetője: „Ebben az évben még nagyobb gondot fordítunk a közszükségleti cikkek gyártésára. Éppen ezért január 1-én összevonunk négy vállalatot: az Autójavító, az Általános Javító és a Finommechanikai Vállalatot, a Babakocsigyárral együtt. Az új vállalat gyermekkocsi részlegén több újtípusú gyermekkocsikat gyártunk. Négy új típusú sportkocsi és a szíjrúgós mélykocsi gyártását kezdjük meg. Az Egri Faipari Vállalatnál megkezdjük a festett hálószoba s konyhabútor gyártását. Úgy tervezzük, hogy az első negyedévben 190 konyhabútort és 60 hálószobabútort gyártunk. Tervünkben szerepel, hogy a Patyolat Vállalatnak új épületet építünk, közel egymillió forintos költséggel. Az építkezést tavasszal, mihelyt az idő engedi, azonnal megkezdjük — sok-sok háziasszony munkáját akarjuk ezzel is megkönnyíteni. Bélapátfalván nagyon jó minőségű agyagot bányásznak, melyet az ország különböző részére, így Hódmezővásárhelyre is szállítanak vagonos tételekben. Az a tervünk, hogy kerámiai üzemet létesítünk Bélapátfalván. Itt megvannak a lehetőségek az új üzem létrehozására, szakemberek is vannak ott helyben.“ SZABÓ JÓZSEF, az Füre? vállalat igazgatója: „Sok szép tervünk közül hadd említsek meg egy párat. Eger strandfürdőjét a nyári szezon idején az ország minden tájáról felkeresik kirándulók, nyaralók. Az 1955-ös évben, hogy a zsúfoltságot megszüntessük, bővíteni kívánjuk a strandot. A 25x50 méteres medence építését már januárban megkezdjük, s a nyárra átadjuk. Még a téli hónapokban próbafúrásokat végeztünk a fürdő területén. Ezek a próbafúrások sikerrel biztatnak. Harmincnégy méter mélyről 35 fokos víz tört elő. Azt reméljük, hogy nagyobb mélységből még melegebb vizet kapunk. A fúrások folytatására ez évben 150 ezer forintot fordítunk. A gőzfürdőben is nagy a zsúfoltság, különösen a hét végén. Ennek elkerülésére újból üzembe helyezzük a volt József-fürdőt, ahol olcsóbban lehet majd tisztálkodni. A József-fürdőben tíz zuhanyozó és hét 8x4 méteres melegvízű medence áll majd a lakosság rendelkezésére. Mind a strandfürdőt, mind a gőzfürdőt még szebbé és csinosabbá akarjuk tenni. A strandon a mélyített zuhanyozónál Kisfaludy-Stróbl Zsigmond alkotását, a születő Vénusz szobrát helyezzük el a fürdőidényre." SZÖLLŐSI GYULA, a He 1________________________A vas megyei tanács népművelési oszt’a vezetője: „Az 1955-ös évben a népművelési munka fő irányvonala a második ötéves terv megfelelő előkészítése lesz. Igyekszünk mindenben kielégíteni a lakosság egyre növekvő kulturális igényeit. Megyénkben az új év folyamán 20 kultúrotthont tataroztatunk és az összes kultúrotthonokban kiegészítjük a még hiányos felszereléseket. Azt hiszem, hogy Eger város lakossága nagy örömmel fogja üdvözölni a legkomolyabb műsoros rendezvények megtartására is alkalmas, nyárra felépülő új szabadtéri színpadot. A színpadot már a tavasz folyamán elkezdjük építeni, nagy részét társadalmi munkában és reméljük, hogy az üzemek dolgozói és a diákok lelkesen vesznek majd részt ebben a munkában. Az 1955-ös évben a terv szerint Egerben állandó színházi társulat alakul, mely Egert, Gyöngyöst és Hatvant látja el állandó műsorral, valamint felkeresi megyénk kisebb községeit is.“