Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-01 / 35. szám

ILLAS PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPUJSÁ­G AZ MDP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM, 1955 MÁJUS 1. VASÁRNAP Éljen m­ájuWk, a proletár nemzetköziség harcos ünnepe, a békéért küzdő népek nagy seregszemléje! A VILÁG MAM­IM­K ZÁSZLAJA ALATT Akik becsü­letre teljesítették vállalásukat... Z­ászlóerdők pirosába öltözött ma a világ. Vörös zászlók erdeje leng a Vörös téren, Peking évszázados pagodái előtt, Nowa Huta új utcáin, Londonban a Themze rakodóin, Chicagóban a húsgyá­rak környékén, Brazíliában és a Dél­­afrikai Unióban, Ausztriában és Indiá­ban. Ünnepük a világ munkásosztályai a 05. május elsejét, a proletár internacio­nalizmus évről évre egyre szélesebb tö­megeket zászlaja alá tömörítő napját. Amikor először lebbent a májusi szélben a vérvörös lobogó, még csak a munkás­­osztály legöntudatosabbjai vonultak alatta — ma a néptömegek, a világ né­peinek zászlaja lett. A Kreml tornyán lengő vörös zászló, a szovjet munkás­­osztály — amely maga köré tömörítette a szovjet nép minden társadalmi rétegét — majd négy évtizedes bátor, önfelál­dozó, s győzelmekkel teli harca, az eddi­gi szimbólumot, a vörös zászló szabad­ság szimbólumát az eleven, igaz valóság lelkesítő tartalmával töltötte meg. Ü­­nnepel a magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép is, ün­nepel megyénk minden városa, üzeme, községe. Nem tudtunk még, mert nem is lehet soha betelni a szabad májusok ízé­vel, mert évtizedeken keresztül a Berva völgyétől a Hűvösvölgyig, Tatabányától Miskolcig csendőrsortűz, rendőrkardlap kísérte a nem egyszer véres május el­sejék sorát. Ma szabadon ünnepelünk, lázas tervezgetés, ezernyi vidám ötlet, a megfeszített, komoly építőmunka hir­dette a munkásosztály nagy ünnepére való készülődést. A 11. szabad máin'. 1. Amikor a vá­rosok, a falvak utcáin harsogó dallal vo­nul dolgozó népünk, talán éppen ebben autó l..w.d«n vagy Madrid au.. ... Ingy verbe, könnybe fojti a világ munkásai­nak nagy ünnepét. Mert nemcsak a mun­kásosztály, a burzsoázia is készül május 1-re. Tömegterror, fenyegetés, börtön, a burzsoá diktatúra minden eszköze s fegyvere felsorakozott, hogy kicsavarja a vörös zászlót a még elnyomott, kapi­talista országok munkásainak kezéből. Sikerül-e? Tavaly a Laniel-kormány be­tiltotta Franciaországban a május 1-i felvonulást — a Laniel-kormány megbu­kott. Az idén Faure miniszterelnök pró­bálkozik a párizsi munkások gúzsbakö­tésével ... A népet nem lehet legyőzni! mikor mi vidáman, szabadon ün­nepeljük május elsejénket, ami­kor a felvonulás táblái a szocializmust építő munkánk győzelmeiről adnak szá­mot — a Szovjetunióra gondolunk. A szovjet munkásosztály, a lenini párt se­gítségével tépte le népünk kezéről a bi­lincset. S szabad kezünk, mellyel tíz éve építjük hazánkat, mindig kapott és kap segítséget, támogatást a szovjet néptől, a Szovjetunió munkásosztályától. Szeret­jük, forrón szeretjük végre hazánkat. De csak akkor szeretjük igazán, ha sze­retjük azokat, akik megtanítottak ben­nünket élni a szabadsággal, akik mellet­tünk állnak minden küzdelmünkben, akik éppen azért segítenek minket, mert ők is szeretik hatalmas föld­jüket, a szovjet munkásokat, a szov­jet népet. Példájuk erőt és ösztön­zést a további munkánkhoz. Ve­lünk együtt ünnepel most az öt éve szabad, hatalmas kínai nép is. Ve­lünk ünnepelnek szabadon a népi de­mokratikus országok dolgozói. Együtt és egymásért! S a mi ünneplésünk, a mi erőnk, erő az elnyomottaknak, erő az angol, francia, spanyol munkások harcá­hoz. Legyőzhetetlen ez az erő, az össze­fogás ereje. Ez szabadította ki börtöné­ből Rákosit és Dimitrovot, ez védi, óvja Nazim Hikmetet és Paul Robesont — a proletár internacionalizmus, a világ munkásosztályainak összefogása, május­i ragyogó eszméje. Ez az erő jutott kifejezésre Lipcsében, ahol néhány nappal ezelőtt­ 25 nemzet munkásosztályának 1300 szakszervezeti küldötte, közte a magyar munkásosztály küldöttsége szállt síkra a világ békéjé­nek megőrzéséért, a thermonukleáris fegyverek betiltásáért , az életért. A mostani május elsején különös íze­­ van az emlékezésnek. Alig néhány­­ hete ünnepelte népünk szabadsága tize­­­­dik esztendejét. S akaratlanul is van ab­­­­ban valami kifejező, hogy e nagy ünne­­­­pet oly szorosan nyomon követi a mun­­­­kásosztály, a nemzetvezető osztályának,­­ s ma már egész dolgozó népünknek ün­­­­nepe. Az elmúlt tíz esztendő minden­­ győzelme, építésünk minden vívmánya,­­ életünk minden szépsége elválaszthatat­­­­lan a magyar munkásosztály áldozatos­­ harcától. Munkásosztályunk, mely szám­­­­belileg és politikailag óriásit nőtt és gya­­­­rapodott az elmúlt egy évtized alatt, s méltó volt történelmi szerepéhez. A ma­­­­gyar munkásosztály, s élcsapata, a párt­­ osztotta ki, s védte meg a dolgozó pa­­­­rasztok földjét, a munkásosztály volt az, s amely élére állt az újjáépítésnek, az öt­­­­éves terv gigászi munkájának. A ma­­i gyar munkásosztály volt az, amely min­­­­denkor szembefordult a nép ellensé­­g­ségeivel, a háborús kardcsörtetőkkel­­ szembe. )­­önfeláldozó, becsületes munkája, ki- f­entartása, következetessége, harced­­­­zettsége, elszántsága tette lehetővé, hogy oly szilárddá kovácsolódjon a munkás­­paraszt szövetség, proletárdiktatúránk alapja, hogy egész népünk, értelmisé­günk, a dolgozó kisemberek milliói mély bizalommal és szeretettel övezik a mun­kásosztályt, s annak pártját, életünk motorját és iránytűjét: a Magyar Dol­­­­gozók Pártját. Munkásosztályunk legna­­­­gyobb történelmi győzelme, hogy széles­­ egységben sorakoztatta fel a dolgozó né­­­­pet a szocializmus építésének, békénk,­­ függetlenségünk és szabadságunk védel­­­­mének nagy feladataira­ ke­l tekintenünk. Éppen a tíz év eteti­­­ ményeinek lattán, a megnövekedett hi­­s­zituin­ es szeretet alapján óriás mérték­­­­ben megnőtt a magyar munkásosztály s­­ ezen belül a megye munkásosztályának a felelőssége. Az ő vállán nyugszik békénk­­ további megőrzésének, ezéri tervünk s­­ az elkövetkezendő új ötéves tervünk si­­­­kere. Álljon a nehézipar fejlesz­­­­téséért folyó harc élére, legyen minden­­ munkás harcosa a termelékenységért, az­­ önköltségcsökkentésért, a szilárd fegye­­­­lemért vívott küzdelemnek,­egyenek általánosak az olyan pél­­­­dák megyénkben, mint a Mátra-­­ vidéki Erőmű, a Recski Ércbánya, a­­ Bélapátfalvi Cementgyár, a rózsaszent­­­­mártoni bánya, az Egri Dohánygyár pél­­­­dája — ahol a dolgozók ország, világ­­ előtt bebizonyították: nem veszett ki az­­ igazi „magyar virtus“, nagy tettekre ké­­­­pes a magyar munkásosztály. További sikereink döntő alapja, hogy­­ munkásosztályunk még jobban segítse a szövetségesét, a dolgozó parasztságot, a­­ mezőgazdaság szocialista fejlődése, a­­ dolgozó parasztság igazi felemelkedése­­ útján. Ezen a téren minden munka, s minden fáradság értékes gyümölcsö­­s­két terem: még szilárdabbá válik a­­ két alapvető osztály szövetsége, ezen­­ keresztül hazánk ereje, emelkedik­­ egész népünk életszínvonala.­­ Í*Ü­nnepel megyénk, ünnepel és kö­­­­szönti munkásosztályát. Az ün­­­­nepség egysége, május 1 munkaköszön­­­­tésének ezernyi győzelme nemcsak ne­­­­künk ad új erőt, bizalmat és erőt fönt a­­ világ még elnyomott népeibe, ösztönzést­­ ad harcaihoz, tovább szilárdítja a pro­­­­letár internacionalizmust, erősíti a bé­­­­ketábor erejét. Zászlóerdők pirosába öl­­­­tözött a világ, s e zászlók alatt most a­­ Szovjetunió s a „rohambrigádok“ felé­­ tekintenek a hízó szemek, ünnepeljünk , és dolgozzunk úgy, hogy méltók legyünk­­ a rohambrigádokhoz, hogy példánkkal­­ utat mutassunk a szabadságért harcolók­­­­nak. ) M­ájus 1 ! üdvözlet a magyar mun­­­­kásosztálynak, üdvözlet a világ­­ minden munkásosztályának. Üdvözlet a­­ nagy Szovjetunió dicsőséges munkásosz­­­­tályának, a hatalmas kínai nép, a népi s demokráciák, hű testvéreink vezető osz­­­­tályainak ... Üdvözlet a 66. május 1-én. I Kulcsár László, a gyöngyösi MÁV Váltó és Kitérőgyártó Vállalat DISZ-tagja nemcsak a felszabadulási műszakban ért el kiváló eredményeket. A május 1 tiszteletére indított versenyben állandóan 131 szá­zalékra dolgozik és a selejtet 2,5 százalékra csökkentette,, Szántó László, a gyöngyösi MÁV Váltó és Kitérőgyártó üzemi Vállalat szegecselő bri­gádjának vezetője, háromszo­ros sztahanovista. Május 1 tiszteletére megígérte, hogy a 133 százalékos napi előirány­zata helyett 160 százalékra teljesíti a tervet. Tervteljesí­­tésének átlaga 220 százalék Csordás Gyula, az április 4-i verseny egyik kiváló teljesít­ményű, elért bányásza, a Pető­fi altáró 26 os frontján dol­gozik. Saját munkájának ja­vítása mellett a brigád többi tagjait is állandóan segíti Rigó Imre Petőfibánya 15-ös frontján dolgozik. A kiváló DISZ-tag átlagosan 130—140 százalékot teljesít Stadler Ferenc, a Hatvani Cu­korgyár villanyszerelője ki­váló munkát végzett az elmúlt hónapban. Teljesítmé­nye legtöbbször meghaladta a 130 százalékot, április máso­dik dekádjában pedig 141,9 százalék volt. Bozóki István, ács, brigádve­zető a május 1-i vállalás tel­jesítésében átlag 200 százalé­kot ért el. Már augusztus 20- ra is tett felajánlást: a gyön­gyösi 80 lakás építésénél a tetőket elkészíti Herceg János, Petőfi altáró 26-os frontjának bányásza ki­váló munkával készült május 1 megüneplésére. a Petőfibánya 27-es frontjának munkája is sokat javult az utóbbi hetekben. Hozzájárult ehhez Dráva Ferenc bányász lelkiismeretes, igyekvő mun­kája is Salkóczky Mihály, a Hatvani Cukorgyár kőművese április második dekádjának teljesíté­sében 137,6 százalékot ért el. Bognár Ilona, a gyöngyösi MÁV Váltó és Kitérőgyártó Vállalat dolgozója. Az elmúlt hónapban átlagosan 126,5 szá­zalékot teljesített, egy száza­lékos selejttel Petőfibánya egyik legjobb DISZ-tagja Zsemlye Ferenc, az április 4-i versenyben elért eredményeinek fokozásával üdvözli május 1-ét Péntek István már az elő­napokban bekapcsolódott május­i tiszteletére indító versenybe. Kevés villanysz­­elő ért el a Hatvani Cako gyárban hozzá hasonló jó ered­ményt. Április második di­kádja alatt 161 százalékot te­jesített

Next