Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-01 / 35. szám

4 Költészetében a munkásosztály életérzése nyer megfogalmazást... — József­ Attila emlékest Egerben — József Attilára, a munkás­osztály halhatatlan költőjére emlékeznek most országszerte születésének ötvenedik évfor­dulóján. Egerben a TTIT, az MT Népművelési Osztálya és a Békebizottság rendezett ün­nepi estet. Dr. Némedi Lajos a TTIT­ elnökének megnyitó sza­vai után dr. Kalmár Lajosné főiskolai docens mondta el Jó­zsef Attila önéletrajzát. Az ünnepi megemlékezést Berzy András főiskolai adjunk­tus tartotta. Párhuzamot vonva Petőfi, Ady és József Attila irodalmi munkássága között, elmondotta, hogy alkotó mód­szerük, érzelmi alkatuk és sze­repük különbözősége ellenére is hasonló , mindhárman a leg­magasabb művészi színvonalon fejezték ki koruk társadalmi és történelmi valóságát. Petőfi előtt a fejlődés irány­vonalai világosak. Forradalmi korszak költője. Céljai, fel­­­adatai határozottak. Ady bo­nyolult és zűrzavaros kor fia volt. Egészen más légkörben és fényben jelenik meg József Attila. Egészen más világ kül­dötte, egészen más világot fe­jezett ki. Ha sötét és nehéz korban is élt — az elnyoma­tás legsötétebb éveiben — a világkép, amely előtte lebegett, konkrét és egy­értelmű volt. Költészetében a munkásosz­tály életérzése, álmai, vágyai és törekvései­­ — az új rend, a készülő új, em­beri világ törvényeinek meg­sejtése, áhítása és vállalása s az érte való kemény helytállás az „örök talajon“ — nyert hal­hatatlan megfogalmazást. Művészileg, társadalmilag a legnagyobbra, a legigényesebb feladatra vállalkozott: a fasiz­mus embertelen világában ma­gasra tartani az emberi öntu­dat fényét és méltóságát, egy sötét és reménytelen korban hirdetni az élet derűjét, egy születőben lévő emberi maga­tartás és életforma szépségét, egy ideátlan, atomizált társa­dalomban felmutatni a meg­szerkesztett harmóniát, a kis­polgári ösztönösség világában az emberi értelem fegyelme­zett, tudatos szavával meg­idézni, vallani és vállalni a forradalmi rendet, a szilárd jövőt, a magasabb rendű világ uralmát, a szocializmust — mondotta a többi között. Az ünnepi beszéd után Bo­dor Tibor, Perényi László, a budapesti Madách Színház tagjai, Demjén Éva előadó­művésznő és Orosz Imre főis­kolai hallgató József Attila legszebb verseiből tolmácsol­tak néhányat, igen nagy si­kerrel. F. Kaufmann Emmi zeneiskolai igazgató, B. Zna­­kovszky Klára, Zsukotinszky Rudolfné zeneiskolai tanárok és Csemiczki Dénes zongora­­művész zeneszámaikkal tették változatossá a műsort. Bérczi András, főiskolai adjunk­­­­tus ünnepi beszédet tart. ­i Egri lakatosárugyár versenyvállalását teljesítette Büszkén jelentették az Egri Lakatosárugyár dolgozói, hogy a május 1-re tett versenyvál­lalásukat április 27-én délben maradék nélkül teljesítették. A vállalás teljesítésében ki­váló munkát végzett Karkusz József ifjúmunkás lakatos, aki 167 és Leszkovszky Zoltán sztahanovista karbantartó la­katos, aki 140 százalékot ért el. • Egyre nagyobb eredménnyel folyik a vasgyűjtés Megyénk valamennyi üze­mében nagy szorgalommal gyűjtik a DISZ-fiatalok a vas- és fémhulladékot. A szorgos munka eredményeképpen az egri Babakocsi gyár fiataljai száz mázsoTvasasi az Észak­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat diszistái 42 má­zsa vasat és hat mázsa fémet, a Bélapátfalvai Cement- és Mészmű szorgalmas fiataljai pedig 130 mázsa vashulladé­kot adtak át az egri MÉH- telepnek. NÉPÚJSÁG ­ Központi Vezetőség márciusi határozatát vitatták meg megyénk élenjáró parasztasszonyai Az MNDSZ kezdeményezé­sére megyénk legjobb termelő­szövetkezeti és egyénileg dol­gozó parasztasszonyai értekez­leten vitatták meg a Központi Vezetőség márciusi határozata végrehajtásának feladatait. Az értekezleten felszólalt Such János elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára is. Az értekez­let részletes ismertetésére la­punk következő számában visszatérünk. Tovább kell növelni az iparcikkek forgalmát Ma megyei kereskedelmi tanácskozás Egerben Megyei tanácskozásra gyűl­tek össze Egerben az állami és földmű­vesszövetkezeti keres­kedelmi szervek képviselői, hogy a Központi Vezetőség márciusi ülése és az országos belkereskedelmi tanácskozás alapján megtárgyalják a me­gye kereskedelmének helyzetét, feladatait, elemezzék a munká­ban felmerült hibákat. Megje­lentek a tanácskozáson a köz­pontok küldöttei, valamint Er­délyi Ferenc elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság titkára. Szi­tás elvtárs, a Megyei Tanács elnökhelyettese és a megye po­litikai és államvezetőinek szá­mos képviselője. A tanácskozás beszámolóját Deóre János elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője tartotta. Beveze­tőben méltatta a kereskedelem feladatait a szocializmus épí­tésében, majd hangsúlyozta, hogy kereskedelmi szerveink munkája — az elért eredmé­nyek ellenére — sem volt men­tes a KV márciusi határoza­tában feltárt hibáktól. Ezután a szocialista kereske­delem eddig elért eredményeit elemezte behatóan. Elmondotta, hogy a szocialista kiskereskede­lem áruházai, boltjai vendég­látó ipari egységei behálózzák az egész megyét. Ma már olyan létesítményekkel büsz­kélkedhet, mint az egri és a gyöngyösi Csemegebolt, az ál­lami áruházak, az egri és a petőfibányai ruházati bolt, a hevesi és a hatvani szövetke­zeti áruház. A kereskedelem­ben dolgozók jó­­ munkájuk nyomán elismerésben és megbecsülésben részesülnek, ugyanakkor fokozottabb szociá­lis és kulturális ellátottság­ban is részesülnek. Az áruforgalom problémájá­ról szólva, megállapította, hogy 1955-ben az előző évihez vi­szonyítva ez 21,5 százalékkal emelkedett, egyedül a Vas Mű­szaki Nagykereskedelmi Vál­lalat 33 százalékkal hozott több árut forgalomba, mint a meg­előző években. Részletesen is foglalkozott a megye nagyke­reskedelmi vállalatai árufor­galmi mutatóinak alakulásá­val, s megállapította, hogy az áruforgalom biztosításához és további fokozásához a jó ke­reskedelmi munka mellett begyűjtési tervek maradékta­lan teljesítése, s a spekuláció elleni átgondolt következetes harcra is szükség van. Az iparcikkforgalom további fokozása mellett jelentős fi­gyelmet kell fordítanunk a gyümölcs, zöldség és burgonya felvásárlására — állapította meg. A földművesszövetkeze­tek elárusító helyeinek fokozá­sa mellett, ki kell aknázni az olyan lehetőségeket, mint a bizományi értékesítés, a tsz-ek állandó elárusító helyeinek megteremtése, amelyek első­sorban a lakosság élelmiszerel­látását javítják meg, ugyanak­kor egyszerű eszközökkel köz­vetlen kapcsolat is létesül a városi fogyasztók és a mező­­gazdasági termelők között. Deák elvtárs önbírálatot gya­korolt az osztály nevében, mert felvásárlást nem kísérték kellő figyelemmel nem bizto­sítottak a lehetőségen belül minden téren megfelelő tarta­lékot, s ezzel zavarták az ál­lam piacszabályozó szerepének érvényre jutását. Ezután a vendéglátóipari vállalatok munkájáról szólva, megállapította, hogy elmara­dottságuk igen komoly, s a hibák döntő része nem objek­tív eredetű, gondos munkával, minden különösebb beruházás nélkül kijavíthatók. Elmondot­t, hogy Gyöngyösön, de első­sorban Egerben merült fel igen sok panasz a vendéglátó­ipari vállalat munkájával, kü­lönösen sok az Egri Csillag Szállóval és Étteremmel kap­csolatban. Kétségtelen, a fel­merülő hibákba belejátszik, hogy a megyei tanács kereske­delmi osztálya, de az egri vá­rosi tanács, valamint a Bel­kereskedelmi Minisztérium il­letékes főosztálya sem adta meg a kellő segítséget. Rátért ezután a kereskede­lem és az ipar kapcsolata to­­vábbjavításának szükségessé­gére, a hálózatfejlesztés és szakosítás, valamint a vevő­­szolgálat megteremtéséből adó­dó feladatokra. Különösen fontos — mint ezt a panasz­­könyvek is bizonyítják —, hogy tovább javuljon az el­adók és a vásárlók kapcsolata. Majd a forgalmi költségek színvonalával foglalkozva, megállapította, hogy Heves megyében túl drágán keres­kednek az illetékes szervek, a kereskedelemben dolgozók jó­­­ része nem gondol arra, hogy a tervteljesítés mellett szükség van az önköltségcsökkentésre is. Különösen a göngyölegkölt­ség igen magas, de jelentősen hozzájárul az önköltségcsök­kentés emelkedéséhez a leltá­ri hiányokból, a selejtekből adódó kereskedelmi veszteség is. Külön is foglalkozott itt a takarékossággal, a társadalmi tulajdon védelmével, amelyek­ben komoly hibák voltak ta­pasztalhatók az elmúlt évben. Példának hozta fel az úgyne­vezett „Vidóczki betyárcsárda” italbolt létrehozását, amely 200 ezer forintba került, de forgal­ma általában alig éri el a havi 6000 forintok Külön foglalkozott Deák elvtárs a földművesszövetkeze­tek gazdasági eredményeivel azok tömegszervezeti munká­jával. Rendkívül fontos fel­adatnak jelölte meg a szövet­kezetek hitelgazdálkodásának, az áruforgalmi munkának megjavítását, valamint a szö­vetkezeti tagság emelése mel­lett a különböző szakcsopor­tok szervezését. A földműves­szövetkezeteknek a tavalyi pél­dához hasonlóan ebben az év­ben is fokozniuk kell a moz­­­­góárusítást a nagy nyári me­zőgazdasági munkák idején,­­ sűrűbben kell rendezniük áru­bemutatókat, szövetkezeti vá­­­­sárokat, fokozottabban kell biztosítaniuk a falu iparcikkel­­ való ellátását. Végezetül részletesen is fog­lalkozott a kereskedelmi párt­­szervezetek feladataival, a ver­­­­senymozgalom eredményeivel, majd pdig megszabta a megye állami és földművesszövetke­zeti kereskedelmi szerveinek­­ legfontosabb tennivalóit a la­kosság­­ jobb-és változatosabb­ ipar- és élelmicikk-ellátásában.­­ A hozzászólásokban a fel­szólalók kiegészítették a be­­­­számolót, elmondották tapasz­talataikat, értékes javaslatokat tettek a munka megjavítására. Felszólalt a tanácskozáson a­­ többi között Erdélyi Ferenc [ elvtárs a megyei pártbizott­ság titkára, Bágyi Imre elv­­­­társ, a megyei pártbizottság­­ ipari és kereskedelmi osztá­lyának munkatársa, Nagy Jó­zsef elvtárs, a gyöngyösi vá­rosi pártbizottság részéről, Ko­­hut János elvtárs, a hatvani járási pártbizottság részéről, Kormos Miklósné a KPDSZ­­ területi bizottsága képviseleté­ben, valamint a nagykereske­delmi vállalatok és boltok ve­zetői közül számosan. Deák János elvtárs beszél. Újabb győzelmek cementgyárainkban - túlteljesítették havi tervüket a bélapátfalviak A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói április hó­napban ugyanúgy, mint az I. negyedévben, derekasan helyt­álltak a munka frontján. Csü­törtökön reggel jelentették, hogy maradéktalanul teljesí­tették április havi tervüket. A cementüzem dolgozói úgy határoztak, hogy május 1-ig még 2400 tonna cementet, a klinkerégetők pedig 1440 ton­na Minkért adnak havi tervü­kön fel­üL szép győzelemmel köszön­tötték április 28 reggelét a május 1-i versenyben a Selypi Cementgyár dolgozói. A jól szervezett, lelkes munka ered­ményeképpen cementtermelési tervüket 116,4 százalékban tel­jesítették, míg a klinker terv­ben 109,5 százalékot értek el. A gyár dolgozói még a hónap elején arra tettek ígéretet, hogy cementből és klinkerből 100—100 tonnát termelnek ter­ven felül május 1 tiszteletére. A gyár kőbányája és mész­­üzeme is arról adott hírt, hogy eleget tettek április havi kö­telezettségüknek. A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói jó munkájuk jutalmául községükben a me­net élén vonulnak fel ma, má­jus 1-én és valamennyien ví­gan ünnepelnek, mert ismét győzelmesen fejezték be az április havi előirányzatot. Eredményes munkájuk nyo­mán cementből 250 tonnával szárnyalták túl tervüket, míg klinkerből elérték a 100 tonnás túlteljesítést. A vállalás telje­sítésének az ad különös ér­téket, hogy ugyanakkor két százalékkal csökkentették az előállított termékek önköltsé­gét. A szép eredmény elérésében különösen a klinkerégető és a vagon buktató brigád végzett igen jó munkát. A selypiek ■-----------------------O Hatodik lett megyénk az országos begyűjtési versenyben - a gyöngyösi járás változatlanul az első A felszabadulási versenyben megyénk a hatodik helyen végzett, a gyöngyösi járás pedig a második kategóriába tar­tozó járások között első lett az országban. Az eredmények bizonyítják, megvan a lehetőség arra, hogy az új versenysza­kaszban még jobb eredményt érjünk el, de ehhez arra van szük­ség, hogy a lemaradó járások felzárkózzanak az élenjárók mögé. Az április 25-i értékelés szerint a járások sorrendje a következő: Járás HAMLET Shakespeare: Hamlet­ című drámájának angol filmválto­zatát a Gyöngyösi Szabadság Filmszínház május 4-ig, az Egri Vörös Csillag Filmszínház május 5-től 11-ig tűzte műso­rára. A dán királyt öccse, Claudius meggyilkolta és bátyja trónjára lépett. Nemcsak a trónt bitorolta, hanem bátyja feleségét is elvette. A meggyilkolt király fia, Hamlet királyfi, apja szellemének utasítására, egész életét a bosszúnak szen­teli. Apja gyilkosán bosszút áll ugyan, de ő maga is tragiku­san végzi életét. — erről szól a film. Egri Vörös Csillag Filmszínház: május 1-től 4-ig: Első számú közellenség (francia) Egri Dózsa Filmszínház: május 1—3-ig: Tartalékjá­tékos (szovjet) Gyöngyösi Szabadság: május 1—4-ig: Hamlet (an­gol) Gyöngyösi Puskin: május 1—2-ig: Trubadúr (olasz) 3—4-ig: Lammermoori Lucia (olasz) Füzesabony: május 1—2-ig: 13-as számú ügynök (szovjet) 3—5-ig: Aljeko — Svéd gyu­fa (szovjet) Hatvan: május 1—4-ig: Liliomfi (ma­gyar) Eger „Béke’­-mozgó május 1—2-án: Repülés a Holdba (szovjet) »I — A mátrai üdülők május elsejére Megyénk legszebb táján, a Mátra üdülőiben pihenő dolgo­zók is nagy szorgalommal ké­szültek május 1 megünneplé­sére. Az ünnepségek már szombaton este kezdődtek, az üdülők dolgozóiból alakult kul­­túrcsoport, tánccsoportok szó­rakoztatták a pihenőket, majd reggelig tartó vidám táncmu­latság következett. Ma már reggel összegyűltek az üdülők a mátraházi sport­pályán, ahol nagyszabású sporteseményeknek voltak szemtanúi. Az üdülők vezető­sége a betegek szórakoztatásáról sem feledkezett meg, hétfőn a kultúr- és tánccsoportok a ké­kesi, majd a mátraházi tüdő­­szanatórium betegeinek adják elő műsorukat. Az ünnepélyen a Honvéd üdülő vendégei is részt vesznek. 1955 május 1. vasárnap Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Király Mária, Koszt­ra Zoltán Tibor, Banya László, Cserháti Violetta Erzsébet, Ko­csis Ferenci, Dányi Zoltán, Ba­logh Katalin, Oláh Tibor, Nagy József, Tuza Éva. Házasságot kötöttek: Kelemen István — Boldog Mária­, Rózsás László—Cser Etelka Ilona, Szajkó János,Szénás­ Irma. Meghaltak: Ferencz Józsefné, Teknős Borbála, Tóth János. Eger város anyakönyvéből Születtek: Kovács Anna, Berki Márta, Vígh Sándor, Gömöri Ist­ván, Kovács Erzsébet, Jágerseki Katalin, Vincze János, Antal And­rea, Szontágh László, Fügedi Jó­zsef, Kovács Anna, Fülöp Sán­dor, Jankovics László, Kiss László, Domboroczki Béla, Ba­logh Anna, Varga István, Farkas Györgyi, Farkas Bernáth. Házasságot kötöttek: Nagy Kál­mán— Román Zsuzsanna, Filep József—Adám Katalin. Meghaltak: Czakó Orbánná, Ta­mási György, Simon* Mihályné, dr. Nyiri László, Bakk Istvánné, Gö­möri Jánosné, Ludvig József és Petrik Sándorné.

Next