Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-02 / 44. szám
A » , Vilag proletárjai egyesüljetek! NE P UJ SAG AZ MDP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX ÉVFOLYAM, 44. SZÁM. Ára 50 fillér 1955 JÚNIUS ?.. CSÜTÖRTÖK A vas- és gépipari munkanormákról A szocialista bérezés alapelve: mindenki a végzett munka mennyisége és minősége szerint részesül a fogyasztásra szánt társadalmi javakból. A munkásoknál a végzett munka mennyiségét és minőségét legjobban a munkanormákkal és a jól megállapított alapbérekkel lehet kifejezni, így a munkanormák képezik az alapját a legkövetkezetesebb szocialista bérrendszer, a darabbérrendszer megvalósításának. Fontos a munkanormák szerepe a szocialista versenyben is. A helyesen megállapított normák teljesítésére, illetve túlteljesítésére tesznek vállalást az üzemek dolgozói. A verseny értékelését is a munkanormák alapján végezzük— a normák teljesítésével mérjük az egyes dolgozók eredményeit. A helyesen megállapított normák ösztönzik a dolgozókat a jobb eredmények elérésére, újításokra, ésszerűsítésekre, a gyártás technológiájának tökéletesítésére. Azok a munkanormák hasznosak tehát, amelyek ösztönzően hatnak a technika fejlődésére és ezen keresztül elősegítik a termelékenység emelését, a termelés növelését, az önköltség csökkentését. Az elavult normák nem tölthetik be ezt az ösztönző szerepet, mert túlhaladott technikára épülnek. Az elavult normák éppen ezért fékezik a munka termelékenységének növelését — és ezáltal a társadalom fejledését. A legutóbbi normarendek alatt gyorsan fejlődött a vasiparban, különösen a gépiparban a technika, a gyártás technológiája. Az elmúlt évek folyamán több mint kétmilliárd forintot fordítottunk a gépiparban korszerű gépekre, készülékekre, szerszámokra, fejlesztettük a gyártás technikáját, nem is beszélve a sok tízezer újításról, ésszerűsítésről, kiváló munkamódszerről, amelyek üzemeinkben meghonosodtak, ugyanakkor a normák és prémiumfeltételek nem igazodtak az új adottságokhoz és így fellazultak. A normák fellazulásához vezetett másrészt az ipar szerepét lebecsülő, megalkuvó, opportunista nézetek terjedése. Mindezek hatására alakult ki iparunkban, különösen a vasiparban a bér- és normafegyelem terén az a tarthatatlan helyzet, amely akadályozza gazdasági életünk egészséges továbbfejlődését, a termelékenység növelését. A dolgozók életszínvonalát viszont csak úgy lehet tartósan javítani, ha a munka termelékenysége állandóan növekszik és az önköltség rendszeresen csökken. A norma- és bérfegyelem, a normák lazulásának mértékét jól szemlélteti egy-két számadat. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó üzemekben az elmúlt évben csaknem négy százalékkal csökkent a munka termelékenysége, ezzel szemben majdnem tíz százalékkal növekedett a dolgozók átlagos keresete. A munkabérek és a termelékenység változása között tehát mintegy 14 százalékos az eltérés. A Gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Vállalatnál egy-egy dolgozó átlagteljesítménye igen magas volt, de az üzem gyakran mégsem teljesítette a tervét. Minden józan gondolkodású ember belátja, hogy ezen az úton nem mehetünk tovább, hogy ez nem előre, hanem visszafelé vezet. A laza normákkal szerzett " magas kereset egyik jásik dolgozónak pillanatnyilag előnyös. De a dolgozók többségének, az egész társadalomnak mérhetetlen károkat okoz, ha megfelelő ellenérték nélkül fizetünk ki indokolatlanul magasabb béreket. Elképzelhető-e olyan háztartás, ahol a háziasszony többet akar kivenni az éléskamrából, mint amennyit beszerzett? Nyilvánvaló, hogy így még a legdúsabban ellátott éléskamra is előbbutóbb kiürül. S ha ez így van egy család háztartásában, hogyan lehetne másképp népgazdaságunkban? Ha ezt nem látnánk be és többet akarnánk elosztani, mint amennyit megtermelünk — önmagunk alatt fűrészelnénk a fát. Súlyos hiba volt már eddig is, hogy az életszínvonalat a közelmúltban az állami tartalékokból, a beruházásokra szánt összegekből emeltük. A cél tehát az, hogy helyreállítsuk az egészséges arányt a munkatermelékenység és a kifizetett bérek között. Ez az arány pedig akkor áll helyre, ha a termelékenység gyorsabban emelkedik, mint a munkabérek. Abban, hogy ilyen lazaságok kialakulhattak és hogy ezeket az üzemek többségében megtűrték, nagy szerepe van a párt politikája elferdítésének, a jobboldali elhajlásnak. A jobboldali elhajlásnak számos megnyilvánulása van. A többi között az, hogy a gyártásban, a munkafolyamatokban bekövetkezett műszaki szervezési változásokat a normák megállapításánál nem vették figyelembe holott a Minisztertanács 1952 ben ha....ozatot hozott trt . Eu -i rendelkezést azonban az üzemek gazdaági, műszaki vezetői és sok esetben a szakszervezeti funkcionáriusok is liberálisan kezelték, így a normák elavultak, nem tartottak lépést a fejlődéssel. Ezért, ahelyett, hogy újabb erőfeszítésekre mozgósítanák a dolgozókat, a termelés fékjeivé válnak, gátolják a munka termelékenységének továbbfejlődését. Elem kisebb szerepe van a ■ ' normák fellazulásában annak a gyakorlatnak, amely az életszínvonal emelését úgynevezett „helyi módszerekkel” akarta megvalósítani. Egyes üzemekben olyan nézetek kaptak lábra, hogy egy-egy munkáscsoportnak „törvényszerűen” el kell érnie a 170—180 százalékos teljesítményt. A normákat tehát úgy határozták meg, hogy minden különösebb erőfeszítés nélkül ilyen százalékkal dolgozzanak a műhelyben. Számos üzemben az is szokássá vált, hogy az új munkák normáit már eleve úgy szabták meg, hogy az első napokban is olyan teljesítményt érjenek el vele, amennyi a műhely, vagy üzemrész átlagos teljesítményszázaléka a már begyakorolt munkáknál, így természetesen a munkásoknak nem érdekük, hogy új eljárások kidolgozásán, ésszerűsítéseken törjék a fejüket, hiszen a megszokott kereseteket könnyűszerrel, minden különösebb szellemi megerőltetés nélkül is elérhetik. A liberalizmusnak, a normák fellazításának az lett a következménye, hogy a bérezésben aránytalanságok keletkeztek. Azonos munkát végző dolgozóknak különböző üzemekben más az órakeresete. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet sérti a szocialista bérezés egyik alapelvét, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. De felrúgjuk azt az elvet is, hogy szakképzettebb, igényesebb, nehezebb munkáért több bér jár. A laza normahelyzetből fakadó aránytalanságok sértik a magasabb szakképzettségű, jó munkát végző dolgozók igazságérzetét. Ugyanakkor a laza normából fakadó aránytalanságok szinte csábítják a kevéssé öntudatos dolgozókat munkahelyük elhagyására, hiszen nem nehéz üzemet találni, ahol könnyebben kereshetik meg a pénzüket. Az utóbbi időben hatalmas méreteket öltő munkaerővándorlásnak egyik oka éppen a bérezésben kialakult aránytalanság. A laza norma- és bérhelyzet szinte melegágya a fegyelmezetlenségnek. A laza normák miatt egyesek indokolatlanul magas bérekhez jutnak, tehát olyan keresethez, amely mögött nincs megfelelő termelés. A jogtalanul felvett bérek pénzt vonnak el a népgazdaságtól. Emiatt kevesebbet fordíthatunk az üzemi berendezések korszerűsítésére, új gépekre, az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésére, közszükségleti cikkek gyártására. Ez viszont kárt okoz az egész társadalomnak, hiszen gátolja az életszínvonal emelését és a technika fejlesztését. A vas- és gépipari normák területén tehát végre rendet kell teremteni. Óriási szerep és felelősség hárul ebben a pártszervezetekre, az üzemi bizottságokra. Kötelességük, hogy öntudatosan, határozottan állást foglaljanak a munkásosztály érdekeit szolgáló intézkedések mellett és segítsék azok végrehajtását. dolgozásnak, miért törvé eyszerű velejárója a fejlődésnek a normák elavulása, miért válik időnként szükségessé rendezésük. Szavaik akkor lesznek meggyőzőek, ha mindezt nem általánosságban fejtegetik, hanem helyi példákkal bizonyítják. Számíthatnak arra is, hogy az ellenség igyekszik a dolgozók kevésbé öntudatos rétegeit befolyásolni. Ezt az aknamunkát az öntudatos dolgozókra támaszkodva akadályozzák meg és már a kezdet kezdetén határozottan utasítsanak vissza minden ilyen próbálkozást. Szakszervezeti aktivistáink egy pillanatig se feledkezzenek meg a verseny szervezéséről. Ellenőrizzék, hogy a dolgozóknak rendelkezésükre áll-e az anyag, a szerszám, a rajz és a munkalap. Követeljék meg a műszaki vezetőktől a munka jobb megszervezését. Fontos feladatuk a munkamódszerátadás, a patronálás megszervezése is. Járjanak az élen a kommunisták, a szakszervezeti aktivisták az új technika alkalmazásában, a jó munkamódszerek átvételében. Eredményeikkel a gyakorlatban bizonyíthatják be, hogy milyen tartalékaink , vannak még a termelés, a termelékenység fejlesztésében. Közben ne hanyagolják el a dolgozók ügyes-bajos dolgait, a munkavédelmi előírások betartásának, a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének az ellenőrzését. A cél az, hogy a munka termelékenysége emelkedjék és ezzel megteremtsük az egész társadalom számára az anyagi javak mind nagyobb mennyiségét. További cél a bérek közötti aránytalanságok és a kirívó igazságtalanságok megszüntetése. Ezekkel a célokkal a munkásosztály nagy része egyetért, helyesli azokat és megérti, hogy csak így juthauunk tovább előre az életszínvonal emelésének és a szociaizmus építésének útján, Erdős, hegyes megyénk kedvelt helye a kirándulóknak. Egy-egy kiemelkedő pontról festői látványt nyijt az öreg Bükk TRAKTOROS NAP: június 12 Az idei „traktoros napot” június 12-én rendezik meg Budapesten a megyeszékhelyeken, gépállomásokon és azokban az állami tan-, kísérleti és célgazdaságokban, ahol legalább tíz traktoros dolgozik állandóan. A traktoros nap ünneplései : adják a* a eredmény* fdièr* traktorosoknak a földművelésügyi miniszter és a MEDOSZ elnökségének jutalmait. Ugyanekkor adják át a felszabadulási versenyben kiváló eredményt elért gépállomásoknak, traktoros-brigádoknak és traktorvezetőknek s Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ ■ noksegének jutaira es «stebanoveste okleveleket. jó tejbeadásért jutalom-korpát kaptak a legjobb termelőszövetkezetek Megyénk termelőszövetkezetei közül három tsz: a tárnáméról Alkotmány, az egerfarmosi Új barázda és a verpeléti Dózsa kiváló tejbeadásáért jutalmat kapott. Ezek a csoportok élen jártak a kötelező és a szabad tejbeadásban az első negyedévben. Teheneik mind törzskönyvezettek, így a beadott szabad tej után a megfelelő áron felül literenkint még 30 deka korpát is kapnak. És a tarnamérai Alkotmány 9000 liter után 25 mázsa, az egerfarmosi Új barázda 5000 liter után 15, és a verpeléti Dózsa 3000 liter tej után 10 mázsa jutalom korpában is részesült Ez a jutalom szolgáljon buzdításul a többi csoportoknak, hogy a következő negyedév után ők is hasonló jutalomban részesüljenek. Heves megyei Tejipari Vállalat Eger Új bérházak épülnek Gyöngyösön Egyre szépül és épül Gyöngyös városa. A munkásosztály, valamint a dolgozó parasztság részére ebben az évben kétszáz lakást építettek. Nagy ütemben épül a két, egyenként negyvenlakásos bérház is, melyek közül az egyik már tető alatt van, a másikra pedig most húzzák a második emeletet. A tizenkettes bányaüzem dolgozói részére negyven ikerházat építenek fel, melyben nyolcvan család talál otthonra. Az ásványbánya dolgozói is tizenkét lakáshoz jutnak ebben az évben. A lakásépítkezés mellett gyors ütemben folyik a város közkútjainak rendbehozatala is. Rövidesen elkészül a kórházhoz vezető új bekötőút és a régi, töredezett makadámutat új betonúttal cserélik le. A város kultúrájának fejlesztéséért a régi Orczy-kastély udvarán szabadtéri színpadot építenek, ahol a nyári hónapokban a város színjátszói szórakoztatják majd Gyöngyös lakóit. Többezer hold vegyszeres gyomirtást végeztek el ebben az évben megyénkben. Az új agrotechnikai eljárás lényegesen növeli kalászosaink terméshozamát Negyvenezer forint megtakarítás Az Egri Gépállomás dolgozói az elsők között csatlakoztak a Baranya, megyei gépállomások versenyfelhívásához. Elhatározták, hogy a termelőszövetkezetek gabonavetés területének mintegy 70 százalékát gépi erővel takarítják be, s ezenkívül jelentős segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó parasztoknál: i.i. Alaposan felkészültek a nagy nyári méagazdaság: munkára 51 cséplőgépet, négy kévekötő-arató gépet és egy kombájnt javítottak ki. A kombájnra tisztító berendezést szereltek fel, hogy cséplés után ne kelljen még külön rostálni a gabonát- Jelentős megtakarítást értek el a gépjavítás során. Egy-egy cséplőgép javítását a tervezett 220 óra helyett átlag 167 óra alatt végezték el. Ezzel közel 15 ezer forintot takarítottak meg. Régi alkatrészek felhasználásával is jelentősen csökkentették a javítási költséget; 14 kiselejtezett cséplőgépből közel 25 ezer forint értékű alkatrészt használtak fel. Szőlőtermelőink növelik a termésátlagokait Az elmúlt esztendőben is szép termést takarítottak be szőlőtermelőink. A jó termést gondos, szakszerű munkával az idén is biztosítják. A szőlő első permetezését már csaknem teljesen befejezték, s mintegy 4000 holdon elvégezték a tőkék másodszori permetezését. A peronoszpóra elleni védekezést 40 peronoszpóra jelző állomás segíti. Állandóan ellenőrzik a határt, s a jó termés érdekében legalább hétszernyolcszor permeteznek az idén. Száznegyven mázsa vasat gyűjtöttünk Bélapátfalva utcáin gyakran hívja fel kocsik zörgése az arrajárók figyelmét. A vasgyűjtők szorgalmasan szállítják a MÉH-hez az összegyűjtött hulladékokat. Mi úttörők is bekapcsolódtunk a fémgyűjtésbe. Még a legkisebbek, a pajtások is derekasan kivették részüket ebből a munkából. Május végéig 143 mázsa vasat gyűjtöttünk. De a tanulást sem hanyagoljuk el. Kettős feladat áll előttünk: vasgyűjtéssel és jó tanulásunkkal teszünk hitet a varsói egyezmény mellett. Dudics Zsuzsanna Bélapátfalvi Petőfi Úttörőcsapat csapattanácselnöke,