Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)
1955-08-04 / 62. szám
7 NÉPÚJSÁG Még mindig nem kielégítő a szarvasmarhatenyésztés helyzete a hevesi járásban Majd két hónappal ezelőtt Heves megye kommunistái, legjobb aktivistái megyei értekezleten vitatták meg a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét és feladatait. A megyei aktívaülés feltárta a tenyésztésben tapasztalható nagyfokú lemaradás okait, s megjelölte a tennivalókat is a munka gyors megjavítására. A nagy feladatok eredményes megoldására a megyei párt-végrehajtó bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága közös tervet dolgozott ki. Azóta két hónap telt el, s a megyei párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta: mit tettek a hevesi járásban az eltelt idő alatt a szarvasmarha-tenyésztés megjavítására. Megyénk déli járása, a hevesi, a legjelentősebb állattenyésztő járás. Nem közömbös tehát, hogy az itteni párt- és tanácsszervek munkája nyomán, hogyan javul a tenyésztői munka színvonala, hogyan emelkedik számszerűleg is, elsősorban a tehénállomány. A megyei párt-végrehajtó bizottság megállapította, hogy érték el bizonyos eredményeiket ebben a járásban a szarvasmarha-tenyésztésben. A járási pártbizottság, s határozatai nyomán a járási aktívaülés megtárgyalta az e téren előttük álló feladatokat, a községekben nemcsak párttaggyűléseken, de a legjobb dolgozó parasztok bevonásával gyűléseken is megvitatták, mit kell tenniök, hogy számszerűleg is növekedjen a járás szarvasmarha állománya. A termelőszövetkezetekben— a járás vezető szerveinek helyes intézkedése nyomán — 42 törzskönyvezett fejőstehenet vásároltak, s ezzel a törzskönyvezett tehenek száma az összállomány 4*,? százalékára emelkedett. A megyei párt-végrehajtó bizottság azonban azt is megállapította, hogy ezek az eredmények nagyon kezdeti eredmények, hogy bizonyos politikai és szervezeti intézkedéseken túl alig jutottak ebben a járásban a szarvasmarha-tenyésztésben tapasztalható lemaradás felszámolásában. A járási tanács nem látja tisztán a járás helyzetét, nincs képe arról, milyen a tenyésztői munka a községekben és termelőszövetkezetekben. A szarvasmarhák nyilvántartása tűrhetetlenül rossz. Tiszanánán például majd 500 darabbal kevesebb szerepel a hivatalos nyilvántartásban, mint amennyi a tényleges állomány. A járásban hozzávetőlegesen így mintegy 2000 szarvasmarha hiányzik a nyilvántartásból. Komoly hibák, bűnös mulasztások tapasztalhatók az apaállat gondozásában is. A járási tanács főállattenyésztője, a járás állattenyésztéssel foglalkozó szakemberei kevés gondot fordítanak az apaállatgondozás ellenőrzésére, s emiatt például Erdőtelken értékes apaállat pusztult el. Hasonló mulasztás tapasztalható a takarmánybázis biztosításában is. A termelőszövetkezetekben nem teljesítették a zöldsilózási tervet, nem biztosítottak még megfelelő mennyiségű szálastakarmányt sem a jószágok számára. Ennek ellenére a pélyi Rákosi és több más termelőszövetkezetben a háztáji tehenek részére szétosztották a közös állomány ellátásához szükséges szálastakarmány mennyiséget. A megyei párt-végrehajtó bizottság megállapította, hogy a járás állattenyésztői munkája egyhelyben topogásának fő oka, hogy a kommunisták, a pártszervek megfeledkeztek a következetességről, nem lépnek fel keményen a mulasztókkal szemben, nem végeznek megfelelő politikai felvilágosítómunkát a szarvasmarha-tenyésztés megjavítása, a tehénállomány számszerű növelése érdekében. A párt-végrehajtó bizottság figyelmeztetésben részesítette a hevesi járási párt-végrehajtóbizottságot a járás tenyésztői munkájában tapasztalható komoly hibákért, s megfelelő alapossággal és körültekintéssel újból megszabta a járás kommunistáinak legsürgősebb tennivalóit a párthatározat eredményes végrehajtására. A hevesi járás példájából tanulnia kell többi járásainknak is. Kétségtelen, hogy nem mindenütt ez a helyzet, hogy több járásunkban sokkal számottevőbb eredményekről lehet beszámolni, hogy igen sok azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol most már mindent elkövetnek a megfelelő takarmányalap biztosítására, a tehénállomány és annak hozamának növelésére. De még ezekben a járásokban is megtalálható nem egy helyen, hogy a közös állomány rovására próbálják „eltartani” a háztáji teheneket, hogy nem foglalkoznak megfelelően az állatgondozókkal, s emiatt nem halad a nők bevonása sem ebbe a munkába, hogy bűnös hanyagsággal bánnak az értékes apaállatokkal. A megyei párt-végrehajtó bizottság a kommunisták egyik legfontosabb feladatának jelölte meg, hogy következetes helytállással, felvilágosító szóval harcoljanak a szarvasmarha-tenyésztés munkájának továbbjavításáért. SZAKSZERŰ TÁROLÁS Nagy kincs ma a műtrágya minden mázsája, hiszen elengedhetetlen terméseredményeink növeléséhez. Mégis egyes földművesszövetkezetek hanyagod kezelik, s ezzel hatalmas károkat okozva népgazdaságunknak. A Heves megyei földművesszövetkezetben 10 mázsa linzisó (pétisónak megfelelő nitrogén tartalmú import műtrágya) volt a raktárban. A Tamaszentmiklós és környéke földművesszövetkezet ügyvezetője az egyik nap utasítást adott, hogy mivel ez a műtrágya véleménye szerint régi (?) hordják ki a szemétre. A hevesvezekényiek végre is hajtották az utasítást. A 10 mázsa bnzisó értéke látszólag nem sok, de ha azt számítjuk, hogy ez mintegy 20 hold fejtrágyázására elegendő, s hatására a 20 holdon átlag két mázsával nagyobb termést lehet betakarítani, ez — szabadpiaci búzaárban számolva, 9600 forint — elvesztését jelenti. Pélyen a tárolással van hiba. A szövetkezet egyik raktárának eresze alatt 11 mázsa pétisó, egy mázsa kálisó és négy mázsa szemcsézett szuperfoszfátot „tárolnak“ összekeverve. Helyes volna, ha az illetékesek felelősségre vonnák azokat, akik így bánnak a nép vagyonával. DISZ-aktívaértekezletet tartottak Petőfibánya fiataljai A petőfibányai kultúrotthon nagytermében vasárnap délelőtt aktívaértekezletet tartottak a Mátra vidéki Szénbányászati Tröszt DISZ-aktivistái. Bajáik István, a Tröszt igazgatója, a megyei pártbizottság tagja tartotta a beszámolót. Megemlékezett az ifjú bányászok kongresszusi eredményeiről, majd megdicsérte a fiatalokat azért, mert a tröszt DISZ-brigádja megalakulásuk óta mintegy 25 ezer tonna szenet adtak terven felül. Beszámolójában egyes bányaüzemek szakszervezeti bizottságait megbírálta, mert nem segítették kellően a DISZ-brigádok versenyét, és több bányaüzem műszaki vezetőjét, akik hasonlóan elhanyagolták a brigádok támogatását. Zwillinger elvtárs, a gyöngyösi XII. akna igazgatója például hosszabb ideje csak ígérgeti a DISZ- szervezetek segítését. Baják elvtárs foglalkozott a DISZ-szervezetek erősítésével is. Megemlítette, hogy az általán a kongresszusi készülődések idejében 170 fiatal lépett a DISZ-be. Ezáltal sokat erősödött szervezetük. Végezetül a DISZ-szervezetek előtt álló nagy felelősségteljes feladatokról beszélt: szervezzenek minden bányaüzemnél anyagmentő ifjúsági brigádokat, továbbra is erősítsék a frontbrigádok munkáját és a Petőfi-altárói szervezet példájára másutt is szervezzenek ifjúsági szállító brigádokat. Élénk vita követte a beszámolót. Banus István, a 36-os DISZ-frontbrigád vezetője felszólalásában elmondotta, hogy a harmadik negyedévben 3000 tonna szenet adnak terven felül, amelyet a VIT tiszteletére vállaltak. Hozzászólt Vég Máté, a XII. akna DISZ-fiatalja is, aki a városi és a megyei bizottságot bírálta. A tapasztalat az, hogyha az elvtársak kijönnek a szervezetünkhöz, rendszerint gyengének találják a DISZ-munkát, de kevés segítséget adnak azok kijavításában — mondotta. Végül az értekezleten részvevő kiváló bányászfiatalok elhatározták, hogy a harmadik negyedévben még jobban megerősítik szervezetüket, új tagokat vesznek fel és közös erővel küzdenek a nagyobb széntermelésért. VIT műszak a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél Vasárnap a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt ifjú bányászai megbeszélésre gyűltek össze Petőfibányán. Ezen a megbeszélésen elhatározták, hogy augusztus 1-től 20-ig VIT-műszakot tartanak. Úgy döntöttek, hogy ezidő alatt több mint kétezer tonna szénnel szárnyalják túl előirányzatukat. A mátravidéki szénmedence fiatal bányászainak nagy részük van abban is, hogy a tröszt bányásznapi vállalásából az elmúlt havi terven felül 3160 tonna szenet küldött a Mátravidéki Erőmű táplálására. A hétfőn reggel megkezdődött VIT-műszak ideje alatt ismét be akarják bizonyítani, hogy a párt, az ország mindig számíthat rájuk, ígéretük valóra váltására hétfőn reggel mind a 14 DISZ frontbrigád párosversenyre lépett egymással. HERNÁDI főjegyző úr öklével nagyot csapott az asztalra. — Még mit nem! Majd én megmutatom ezeknek a kódisoknak, hogy amíg én itt vagyok, nem lesz házépítés Csárdatanyán. A csárdatanyai volt cselédek, az új földhözjuttatottak fejükbe csapták sapkájukat, s káromkodva elindultak hazafelé. — No, lehet itt demokrácia is, kutyából csak nem lesz szalonna — mondogatta Berényi István, Szén Antal, meg Hevér Mihály —, akik azért jártak a boconádi községházán, hogy az 1945-ben kiosztott házhelyre építési engedélyt kérjenek. Abban az időben történt ez, amikor ugyancsak kezdték visszaperelni a kiosztott földeket az urak. A Gosztonyi földbirtokosoknak is akadt jó támasza Boconádon, a kisparasztok elleni harcban. A párt azonban a kisemberek mellé állott. „Földet vissza nem adunk” — volt a jelszó, majd később alkotmányunk is védelmére kelt az új gazdáknak. Eldőlt a per. A föld maradt azoknak, akik évszázadokon át művelték: Hevér Mihály bácsié, Tari Jánosé és a többi földhöz juttatotté. A csárdatanyaiakból nem aludt ki a nagy vágyakozás, hogy saját házat építsenek, megszabaduljanak a több családdal közös konyhás, cseléd tömeglakástól, a tüdőbaj fészkétől. Éveken át táplálták ezt a gondolatot. Volt, aki serkentse őket, aki nem hagyta kialudni belőlük a jobb életbe vetett remény szikráját „A párt segíti magukat” — mondogatta sokszor Molnár József Munka érdeméremmel kitüntetett tanító. Nem volt rest utazgatni, fáradozni a tanyaiak érdekében. S az eredmény? Aki ma Kál felől Hevesre utazik, furcsa dolgokat láthat. Látszólag érthetetlen dolgok történnek. Az emberek lebontják a nagy cselédházat, s az udvaron kis vályogvityrlót csinálnak, abban húzódnak meg. De nézzük csak meg közelebbről, mi is történik a Gosztonyi báróék egykori cselédtanyáján. A RÉGI cselédlakásoknak már csak a kéményei jelzik az egykori nyomorúságot. A zsúpszalmát — csakúgy mint néhány éve a bárókat — elhordja a szél. Az új élet vihara csikorgatja a nyomortanya ajtóit. Nincs már ember az egygerendás lyukakban, valamennyien új házat építenek maguknak. Az építkezés még nem kezdődött meg, mégis otthagyják már a sokszor elátkozott régit. Ideiglenes nyári otthonokat készítettek, míg egy részük a környékbeli tanyákon ismerősöknél húzódik meg arra a néhány hétre, míg a kijelölt helyen felépülnek az új házak. — Nagyon régen várunk mi már erre — mondja az öreg Hevér Miska bácsi, s ömlik belőle a panasz a múltról, a cselédsorban eltöltött öt évtized szenvedéseiről. „Apámékkal és nyolc testvéremmel Tisza-Erken laktunk. Tíz holdas tanyánk, családi házunk volt. Még a községi térképen is szerepelt a Hevér-tanya. Tízen azonban nem tudtunk megélni belőle, s így egy részünk cselédnek szegődött a Gosztonyiakhoz. Gyuri bátyám könnyebben akart élni, mesterséget tanult. Gépésznek készült. A könnyebb megélhetés reménye, vágya arra ösztökélte, hogy cséplőt vásároljon. A cséplőt el is hozta, de a boletta miatt kifizetni már nem tudta. Dobra került a 10 holdas tanya. Nem telt bele két hét, s házunkba Gutai János kulák helyezte be pereputtyát, aki csalással potom áron vásárolta meg az elárverezett birtokot. Nekünk 20 pengő jutott belőle. Csoda-e, ha apám, anyám után bátyám is csakhamar a földbe került. Mi pedig cselédeskedtünk, summáskodtunk tovább, hol a bárónál, hol a kuláknál, mikor, melyik hogy tudott becsapni bennünket. Kapaszkodtunk, éjjel-nappal, de mindig csak annyink volt, amit a summáskocsira felpakoltunk.” Most közös erővel pusztítják a régit, amelyhez annyi keserű fűződik, s építik az újat. Hevér bácsi is épít. Lebontotta már ő is a cselédház reáeső részét, de épít két veje és fia is. Jól keresnek. Az állami gazdaságból havi 2000 forintot is hazavisznek hónap elején, Miska bácsinak is szépen jut a juttatott hat hold föld jövedelméből. Építenek a többi volt cselédek is. Gyarmati Antal, Berényi István, Zsólya József, Hellyei Károly és még sokan, hisz vagy 30-an szerepelnek az új építkezők névsorában. ÉPÍTENEK. Maguknak lakást, az utódoknak otthont. Mert nem csupán házépítésről van itt szó. Új község születik a pusztán. Hernádi főjegyzőnek tudatlanul is volt valami igaza. Csárdatanyán valóban nem épül új ház, mert itt a 30 új ház építői már egy új helység, „Alatka” község alapítói. Azé a községé, melynek építési tervrajza fölé — melyet az egész lakosság készített — esténkint a csárdatanyai iskolában sok napbarnított fej hajol. Szemükkel járják végig a tervrajz papírján a jövendő község utcáit. Itt lesz a tanácsháza, ide az iskolát építjük, — amott parkot létesítünk. — Odaépítjük a csecsemőotthont, itt lesz a posta, orvosi rendelő és sorolják még hosszan. Szobákéiul a közös gyümölcsös, park, s tervezgetnek, míg csak az álom ágyba nem szorítja őket. Nappal a kimért telkek között sétálnak, az új Alatka község jövendő utcáján — az Alkotmány utcán. Lehetne-e szebb utcanevet választani, mint azt a nevet, melynek ezt a szép új életet, a földet, az egészséges házakat, az épülő új községet köszönhetik — a hat éves alkotmányét, így épül fel a tatárjárás alatt elpusztított ősi Alatka település helyén alkotmányunk hatodik évfordulójának évében a csárdatanyai dolgozó parasztok akarata s munkája nyomán megyénk 114-ik községe, így születik új község. Bódi János 1955. augusztus 4. csütörtök Egerben lesz a IV. Békekölcsön harmadik húzása Az év hátralévő részében még öt ízben lesz államkölcsön sorsolás. Szeptember 18-án Egerben, a IV. Békekölcsön harmadik húzása, október 20— 23-án Veszprémben a IL Békekölcsön hetedik húzására kerül sor. Novemberben kétszer lesz sorsolás: 13-án Budapesten, 26—29 között pedig Miskolcon. Végül december 30-án Székesfehérvárott rendezik meg a III- Békekölcsön ötödik húzását. Az öt sorsoláson egymillió kötvénytulajdonos kötvényét húzzák ki, s így az év végéig jóval kétmilliárd forint fölé emelkedik a visszafizetett összeg. A múlt évben jegyzett V. Békekölcsön-kötvények kiosztását augusztus 20-ig fejezik be. . A gyöngyösi Dózsa Termelőszövetkezet is befejeze az aratást. Számítás szerint szép eredményt értek el gabonafélékből: 10,13 mázsás búza, 10,56 mázsás tavaszi árpa, s 10,54 mázsás őszi árpa holdanként átlaguk lett. Megjutalmazták a legjobb vasgyűjtőket A Heves Megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ, július 16-án ünnepélyes keretek között 13 földművesszövetkezeti dolgozónak adta át a Könnyűipari Minisztérium által adományozott ,„kiváló fémgyűjtő“ jelvényt és a velejáró jutalmat. Győri László, igazgató ünnepi beszédében hangoztatta a melléktermék és hulladékgyűjtés nagy fontosságát, és a kitüntetett dolgozókat a jövőben még jobb munkára kérte. A földművesszövetkezeteken keresztül 13 pedagógust is megjutalmaztak, akik a vasgyűjtésben jó munkát végeztek. A pedagógusoknak és az úttörőkm eddig mintegy 4000 forintot adtak át a földművesszövetkezetek. Kiváló munkát végzett a vasgyűjtő hónap alatt Zakár Zoltán, a megyei tanács VB oktatási osztály munkatársa, aki jelenleg az V. számú iskolánál dolgozik. Jó szervező és irányító munkával minden iskolánál biztosította megyénkben a hulladékgyűjtést. A vidéki pedagógusok közül Bertalan Imre, bélapátfalvi pedagógus érdemel külön is dicséretet, aki mintegy 200 mázsa vasat és öt mázsa színesfémet gyűjtött össze. A földművesszövetkezet 150 forint jutalmat adott át neki. Földművesszövetkezeteinknek továbbra is feladatuk a házaknál lévő elfekvő hulladékanyag felkutatása és összegyűjtése, amely népgazdaságunknak komoly nyersanyagot jelent. (Sí) Iroda-takarításból gyűlt össze 280 kiló papír A Csepeli Papírgyár dolgozóinak felhívására a Tisza Cipőgyár adminisztratív és műszaki dolgozói is irodaszekrény- és asztalfiók takarítást rendeztek. Az eredmény 280 kiló irodapapír összegyűjtése lett. Ebben a munkában részt vett a vállalat minden adminisztratív és műszaki dolgozója, közöttük Árvai Béláné, Bányai Sándorné, Kiss Irén, Tóth Imre elvtársak. A pénzügyi osztály kollektívája 53, a könyvelési osztály két brigádja pedig 36, a kereskedelmi csoport 41 és a beruházási osztály 35 kiló papírt adott át, a többi részlegek kisebb mennyiséggel járultak a gyűjtéshez. Helyes lenne, ha minden üzemben hasonló irodatakarítást rendeznének, mert mindenütt van kiselejtezhető, elavult nyomtatvány, előjegyzési füzet, naptár stb. Ezek összegyűjtése — amint azt a Tisza Cipőgyár példája mutatja — szép eredményre vezethet, Aki saját magát fejbeüti... Furcsa és szokatlan esemény történt a minap Gyöngyös környékén. Július 26-án este, a késő esti órákban egy földön mozdulatlanul fekvő emberre akadtak az árokban a Hort felé haladók. Felszedték az embert, s akkor vették csak észre, hogy az eszméletét vesztettet leütötték. A sérültet kórházba szállították, ahol gyógykezelés alá vették. A kórházba szállított ember Zsigmond Károly gyöngyösi lakos volt. Zsigmond Károly feljelentést tett a rendőrségen, hogy ismeretlen személyek leütötték, s kirabolták a feljelentés szerint 3500 forintot loptak el tőle, s elvették karóráját, aranygyűrűjét, cigarettatárcáját. Az eseménynek csakhamar híre terjedt Gyöngyösön és a környéken. Különböző variációkban emlegették az emberek a gyilkos rablók által elkövetett gaztettet, s az esemény után napokig még nappal is zárva tartották a háziasszonyok az ajtót, hogy a betörőktől védekezzenek. Hírek szálltak, hírek mennek. A rendőrség pedig ezalatt végezte munkáját, nyomozott.A nyomozás sikerrel járt, melynek eredményét itt közöljük olvasóinkkal. Megállapítást nyert, hogy Zsigmond Károlyt nem ütötte le senki, s nem is rabolták ki. Ezt a históriát saját maga találta ki, hogy anyagi haszonra tegyen szert. Zsigmond, mint törzskönyvi felügyelő járta a környék községeit, s a gazdáktól kisebb-nagyobb összegeket vett fel, hogy azt befizesse illetékes csekkszámlára. Zsigmond ezt a pénzt akarta megszerezni magának, s úgy gondolta, eljátssza, mintha leütötték volna, így az ismeretlen tettesek ellen megindul majd eljárás, s a pénzt pedig nyugodtan felhasználhatja saját céljaira. A gondolatból tett lett. Megrendezte a rablással összefüggő helyszínt, s értéktárgyait és a 3500 forintot az esemény színhelyétől nem messze elásta. Majd saját bokszerével többször fejbeütötte magát, az orrából pedig elindította a vért. Eddig tart a Gyöngyös környéki rablótámadás eseménye — valósága. A rendőrség őrizetbe vétel mellett bűnvádi eljárást indított az önrabló tolvaj Zsigmond ellen, tanúságként pedig leszögezhetjük: még ilyen módon sem kifizető a dolgozó parasztok, az állam meglopása,