Népújság, 1955. október (79-85. szám)
1955-10-02 / 77. (79.) szám
2 NÕDUJSAG PÁRTÉLET ☆ Elhanyagolja a pártoktatási év előkészítését a tarnaörsi pártszervezet vezetősége Néhány nap múlva az 1955— 56-os oktatási év propagandistái közös tanfolyamon tárgyalják meg azokat a legfontosabb elvi kérdéseket, amelyet az új oktatási évben ismertetnek meg hallgatóikkal. Nagy szerepük van ezeknek a tanfolyamoknak, nagymértékben ettől függ az oktatási év sikere. A propagandisták színvonalas vitákon tisztázzák majd a legfontosabb kérdéseket s ez elősegíti, hogy minden torzítástól, ferdítéstől mentesen taníthassák a párttagokat, a pártonkívülieket a marxizmus-leninizmus helyes értelmezésére, alkalmazására — végső fokon a párttagság eszmei és politikai egységének további szilárdításaihoz járulnak hozzá. Számos helyen a propagandisták munkához láttak. Szorgalmasan tanulmányozzák az anyagot, jegyzeteket készítenek, hogy minél színvonalasabban vehessék ki részüket a vitából. Nem minden propagandista teszi azonban ezt. Tarnaörsön Magda Györgyöt, Nagy Józsefet és Meizer Endrét bízta meg a pártszervezet propagandista munkával. Magda György és Nagy József elvtárs politikai iskolát Meizer Endre elvtárs marxizmusleninizmus alapjai tanfolyamot vezet majd. Ezek az elvtársak még nem láttak munkához. Bár az útmutatót mind a hárman megkapták, nem tanulmányozzák azt, nem szerezték még be a tanuláshoz szükséges irodalmat sem. Nagy és Magda elvtárs elfoglaltságára hivatkozik. Meizer elvtárs korainak tartja a készülődést. Egy másik szavával azonban ő maga cáfolja ezt meg, amikor azt mondja, hogy nagyon fontos és gondos tanulmányt igényel a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyam anyaga. A gondos tanulmányozáshoz pedig idő kell. Néhány nap alatt nem lehet elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanítását, a szocializmust megelőző termelési módokról, az osztályról és az osztályharcról. Ezért nincs korán a készülődés. Azért, hogy Tarnaörsön így „készülnek“ a propagandisták az oktatási évre, nemcsak a propagandistákat, hanem a pártszervezet vezetőségét és a járási pártbizottságot is felelősség terheli. A pártszervezet elhanyagolta az oktatási év előkészítését. Magda és Meizer elvtárssal még azt sem közölték, hány hallgató tartozik hozzájuk, hogy kiket tanítanak az oktatási év ideje alatt. S mivel nem tudják, kik a hallgatóik, természetesen nem is foglalkoznak velük ... Tarnaörsön is több elvtárstól hallottuk: „Az elmúlt évben jóformán nem is volt politikai iskola, — év közben megszűnt“. Ha a jövőben is így törődnek a párttagság oktatásával, mint most, az oktatási év végén újból csak ezt mondhatják. A pártvezetőségnek, a propagandistáknak nem szabad tovább késlekedniük sürgősen pótolni kell a mulasztást. Helyes lenne, ha rendkívüli pártvezetőségi ülésen a propagandisták részvételével megtárgyalnák az oktatási év előkészítését, s határozatot hoznának a jóformán el sem kezdett munka meggyorsítására. Mi most a legsürgősebb tennivaló? Tanuljanak a propagandisták és a pártvezetőséggel együtt beszélgessenek a hallgatókkal. Ez nem tűr halasztást. Papp János I Ünnepség Egerben Szeptember 29-én Egerben, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Rákosi termében a néphadsereg napja alkalmából ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen megjelentek néphadseregünk aktív és tartalékos tisztjei, több élenjáró munkás és dolgozó paraszt. Árvai Dezső, a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség megyei és a néphadsereg napján nöke megnyitó szavai után Rátkai Mihály őrnagy mondta el ünnepi beszédét. Beszédében megemlékezett népünk 1848 szabadságharcáról, történelmünk dicső napjáról, a pákozdi győzelemről, népünk és a hadsereg egységéről. Az ünnepséget kultúrműsor követte. Miből épül DISZ-helyiség Kerecsenden? Kerecsenden a DISZ-szervezetnek még nincs önálló helyisége. A falu dolgozó parasztjai ezért elhatározták, hogy a VI. békekölcsönből a falujukban maradó összeget kultúrotthon építésére költik, s ebben lesz a fiatalok otthona is. A tervek szerint egy használaton kívüli épületet alakítanak át erre a célra. Az átalakítási munkák mintegy 25 000 főt Írtba kerülnek. — Olvasd, terjessd a Népújságot! Balázs László 25 és Juhász János 20 előfizetőt gyűjtött a Népújságnak a horti tangazdaság dolgozói közül. RENDŐRSÉGI, bírósági hírek — Juhász Géza hatvani lakos, kulákszármazású vádlott a kerekharaszti tsz könyvelőjeként 1955 első hónapjaiban 11 897 forint készpénzt sikkasztott. Emellett a tsz-elnököt becsapva, 900 forintot sikkasztott el tőle. Az elsikkasztott pénzek egy részét italra, más részét különböző ingóságok vásárlására fordította. A hatvani járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére ismételt sikkasztással és magánosok részére elkövetett sikkasztás bűntettével vádolta és emiatt két évi és hat havi börtönbüntetésre, s öt évi közügyektől való eltiltásra ítélte. — Nagy Ferenc horti dolgozó parasztot a járásbíróság egy évi börtönbüntetésre ítélte, mert a járásbírósági végrehajtó által zár alá vett 20 mázsa csövestengerit elidegenítette, s azt állataival feletette. — Antal Jánosné jászárokszállási lakos a gyöngyösi piacon citromot árult és azt darabonként 16 forintért adta el. Ezért a bíróság az üzérkedőt három havi börtönre ítélte. Az egri járásbíróság szeptember 22-én vonta felelősségre Czibula János bélapátfalvi többszörösen büntetett cséplőgépkezelőt és Bletzer János cséplőgép-ellenőrt társadalmi tulajdon elleni sikkasztás és a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett miatt. A két vádlott 1954 augusztus havában hat bélapátfalvi egyénileg dolgozó kisparaszttól 63 kilogramm búzát és 133 kilogramm cséplőgéprészt vett át, melyet az egri Terményforgalmi Vállalathoz kellett volna beszállítani. Az átvett terménymennyiséget elsikkasztották s azt a rendeltetéstől elvonták. Czibula Lászlót a járásbíróság egy év és hat hónapi börtönbüntetésre és három évi állampolgári jogoktól való eltiltásra, Bletzer Jánost pedig 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. 1955. október 2. vasárnap. Akikre büszkék vagyunk Sipos János, gyöngyösi alap- Horváth bácsi, ötven évedoJ-szervezeti titkár 10 éve szol- __. .________ gálja a pártot goak banyában Elkészült a vetésterv, a megvalósításán dolgoznak a füzesabonyi gazdák Másfél héttel ezelőtt készült el Füzesabony községben az őszi vetéstervek felbontása. Nem volt könnyű munka, ezt el kell ismerni. 1727 hold őszi vetés vár a falu dolgozó parasztjaira, ennyi területre kellett felbontani a tervet a falu dolgozóival közösen megbeszélve, ki miből, s mennyit vessen, hogy aztán a jövő évben mindenből elegendő termés legyen. A községi tanács minden dolgozó paraszttal részletesen megbeszélte ezt a tervet. Több mint ezer gazda mondta el véleményét, több mint ezer gazdával egyezett meg a tanács, míg végül elkészült a terv két hét kemény munkája után. Most már a terv megvalósításán dolgoznak a füzesabonyiak, serényen végzik az őszi árpa vetését, megkezdték a búza alá való szántást, próbacsíráztatást végeznek, csávázzák, tisztítják a vetőmagot, hogy jó termést takaríthassanak be a jövő esztendőben is. Megjelent a Propagandista szeptemberi száma A Propagandista szeptemberi száma közli Demcsák Sándor „Iparúnk műszaki fejlesztéséért” c. cikkét, amely a technikai fejlődés fő kérdéseivel foglalkozik. A Propagandista munkájához c. rovatban megjelent: Wirth Ádám: A marxizmus—leninizmus az emberi kultúra és tudomány fejlődésének legnagyobb vívmánya. Gönyei Antalné: A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása — fordulat a magyar nép történetében és Csikós György: Hogyan tanítsuk a marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamon a tőkés kizsákmányolást? c. cikkét. A fentieken kívül még a folyóirat Máté János: A mezőgazdasági termelőszövetkezet fölénye az állattenyésztésben a kisparaszti gazdaságokkal » szembeni« Balogh Elemér: A vallás társadalmi gyökerei. Illés Lajos: Fejlesszük a propagandisták beszédkultúráját c. cikket. Ismerteti az atomerő békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezlet eredményeit, a Pártfőiskola gazdaságpolitika tanszékének vitáját és foglalkozik a pártoktatás időszerű problémáival. Megjelent az „Anyag és Adatszolgáltatás“ A szeptemberi szám az alábbi fontosabb cikkeket tartalmazza: P. Nyikityin: A Szovjetunió iparának műszaki fejlesztése. Van Kvang-vej: A Kínai Népköztársaság első ötéves tervéről. V. Mkhejev: Az új Ázsia. A. Grosev: A szovjet filmművészet további fejlesztéséért. A hatvani járás mezőgazdasági jellege mellett is megyénk egyik legnagyobb ipari gócpontja. Itt, a selypi medencében van nemcsak hazánk, de Közép-Európa egyik legmodernebb bányaüzeme, Petőfibánya is, amely közvetlenül látja el szénnel a járás másik fontos üzemét, a Mátravidéki Erőművet. A járásban — Apcon — van az ötszörös élüzem Fémtermia Vállalat is, amely egyre növekvő acéltermelésünket látja el az acél előállításában nélkülözhetetlen és eddig külföldről importált ötvözetekkel. Alig néhány lépésre vannak egymástól népgazdaságunk számára olyan fontos üzemek is, mint a Selypi Cukorgyár, a Cementgyár és a korszerű Zsófiamalom. Az ipari üzemek mellett jelentős a járás mezőgazdasága is. Több nagykiterjedésű állami gazdaság és 13 termelőszövetkezet működik a járás területén. A földek nagy részén azonban még egyénileg, belterjes gazdálkodást folytatnak a dolgozó parasztok, bár az MÓsszel már egyre többen választották a nagyüzemi, közös gazdálkodás útját. A belterjes gazdálkodásban jelentős helyet foglal a dinnye mellett a paprika, paradicsom termelése, melyek nyers állapotban és konzervnek feldolgozva is keresett cikkek külföldön. Tj1bből a képből bizonyos mértékig a járás jelentősége mellett kitűnik az is, hogy a járási pártbizottságnak, ha igazán gazdája akar lenni a járásnak, nemcsak alapos, hanem sokrétű politikai munkát is kell végeznie. Természetesen a leggondosabb munkával sem volnának képesek a JB dolgozói csak maguk irányítani, vezetni a járást. Ehhez száz és száz kommunista és pártonkívüli önzetlen, a párt és a dolgozó nép érdekeit szem előtt tartó munkájára van szükség. Emberekre, káderekre van szükség, akiknek segítségével a járási pártbizottság valóban képessé válik az egész járás irányítójává, szervezőjévé válni. Az irányításra, a vezetésre alkalmas káderek azonban nem hullanak az égből. A fejlődéssel lépést tartani tudó, vezetésre alkalmas emberek kinevelése a járási bizottságon dolgozó kommunisták feladata. És ez a munka az emberekkel való törődés, panaszaik érdemleges elintézése, segítségnyújtás problémáik megoldásához, hiányzott a JB munkájában az elmúlt években és bizonyos mértékig hiányzik a kezdeti eredmények ellenére még ma is. Egészen a Központi Vezetőség márciusi határozatáig, a meggyőző, nevelő szó helyett rideg, nem egyszer goromba utasítgatások, segítő ellenőrzés helyett „postamunka“, oldalakat betöltő szempontokkal volt a JB kádermunkájának módszere. S ez a rideg bánásmód, az emberekkel való nemtörődés nemcsak az alapszervezetekben dolgozó kommunistákkal szemben volt jellemző, hanem bénít a pártbizottságon is. Például Csizmadia Béla elvtárs múlt év márciusában egy budapesti üzemből jött a JB-re dolgozni. Új munkakörébe való bevezetése az íróasztal, a benne lévő iratok, a kulcsok átadásából és néhány általános szempontból állt. De talán még hidegebb fogadtatásban részesült Bódis Ferenc elvtárs, aki szintén Budapestről jött a járási DISZ-bizottság élére. A Központi Vezetőség márciusi határozata megteremtette a lehetőségét, hogy pártbizottságaink gyökeres javulást érjenek el a kádermunka területén. Bár a hatvani járásban a kádermunka fellendülését már 1954 végén is lehetett tapasztalni, a fordulat itt is a márciusi határozat után következett be, mikor a járási pártbizottság többet kezdett foglalkozni a káderekkel, az emberekkel. Matksa János elvtárs három éve községi párttitkár Ecsédem. Sok gondja-baja volt a pártszervezettel, a tömegszervezetekkel, a tanáccsal. Nem tudta kellőképpen összefogni, egybehangolni, irányítani munkájukat. Számtalan panasszal fordultak hozzá a község dolgozói is. A JB segítségének hiányában azonban kevés problémát tudott megoldani. Mikor a JB egy elvtársat állandó instruktorként küldött a segítségére, már egyre könnyebben és egyre több problémát tudott megoldani. Sándor elvtársnőt, az instruktort gyakran meg lehet találni Ecséden. Ha a munka úgy kívánja, egész nap is ott van, ilyenkor megbeszéli, hogy az elmúlt taggyűlés határozataiból mit valósított meg a pártszervezet vezetősége és mi van még hátra. Megbeszélik, hogy a feladatokat hogyan, milyen módszerekkel lehet legkönnyebben megvalósítani. És ha a feladat olyan, Sándor elvtársnő is segít, szervez. Az eredmény: javult a pártszervezet munkája, javult a kapcsolat a tanáccsal, a többi tömegszervezettel, rendszeresebbé vált a vezetőségi ülések és taggyűlések megtartása és ami nem kevésbé fontos: Maksa elvtárs az állandó és rendszeres segítés, ellenőrzés következtében megtanult irányítani, vezetni. Ha nem is ilyen mértékben, de fejlődés tapasztalható a többi községekben, üzemekben is A legjelentősebb eredmény az elmúlt évekhez viszonyítva az, hogy a pártszervezetek vezető szerepe egyre jobban megszilárdult a járás községeiben. Az eredmények mellett azonban vannak még hibák a járási pártbizottság munkájában, melyek gátolják a kádermunka további fejlődését. Nem eléggé segítő, nevelő jellegű a JB instruktori, ellenőrző munkája. Keveset foglalkoznak a káderekkel, mint emberrel és csak e feladatot végrehajtó funkcionáriust látják bennük. Problémájuk, gondjaik iránt már nemigen érdeklődnek és nem nyújtanak kellő segítséget azok megoldásához. Ha kimennek egy községbe, csak a munka után érdeklődnek és átadják a következő feladatok szempontjait. Ez főképp abból adódik, hogy még mindig sok az olyan ellenőrzés, mikor a JB munkatársai egy-két óra alatt beszélik meg a feladatokat, vagy próbálják ellenőrizni a határozatok végrehajtását. Legtöbbször csak a titkár személyén keresztül. Az ilyen ellenőrzésekről beszéltek az elvtársak Rózsaszentmártoniban, Boldogon, Petőfibányán és a Mátravidéki Erőműben is. Komoly hiányosság az is, hogy a JB munkatársai csak a titkárokkal igyekeznek megbeszélni a feladatokat. A vezetőségi tagokkal pedig nem, vagy alig törődtek. Ez maga is nagy hiba, de ha nem javítják ki, még nagyobb hibákhoz vezethet. Az így magukra hagyott vezetőségi tagok, mivel azt látják, hogy a JB mindent csak a titkárokkal beszél meg, azt is, amit majd nekik kell elvégezni, funkciójukat fölöslegesnek tartják, esetében a felelősségérzetük. Ez végső soron a kollektív vezetés lazulását vonja maga után, mert a titkár maga marad és minden munkát neki kell elvégezni. Az ellenőrzések éppen a ráfordított idő rövidsége miatt felületesek, nem eléggé nevelő jellegűek és így nem nyújtják azt a segítséget, amit várnak az emberek. Az ellenőrzések nem eléggé nevelik a kádereket kommunista helytállásra, önállóságra, helyi politizálásra és ezért gyakori, hogy a párttitkárok egy-egy feladat megoldásánál túlzottan a járási pártbizottságra várnak. Tartalmasabb, színvonalasabb insteruálást, segítőbb jellegű ellenőrzést kell nyújtani a JB-nek az alapszervezetek részére. A pártszervezetek segítése, a határozataik végrehajtásának ellenőrzése azt is jelenti, hogy segítünk a feladatok megvalósításában úgy, hogy segítünk megkeresni a választ, a végrehajtás közben felmerülő „hogyan“ kérdésre. Erre azért is van szükség, mert az üzemből vagy hivatalokból jött párttitkárok vagy egyéb pártfunkcionáriusok, ha általában ismerik is például a júniusi határozatot, helyi ismereteken alapuló, munka közben nyújtott segítség nélkül nem tudnak eredményesen harcolni a megvalósításáért. Ilyen irányú módszertani segítséget vár Boldogan például Vona István elvtárs is, aki nemrég került a hatvani járási tanácstól a boldogi pártszervezet élére. Hogyan, milyen módszerekkel lehet ezt a kádermunka minőségének javítását biztosítani a hatvani járásban? Legfontosabb feladat, hogy a JB mielőbb a gyakorlatban valósítsa meg a Központi Vezetőség legutóbbi, a pártmunka operatívabbá tételéről szóló határozatát. Jobb munkaszervezéssel szüntesse meg a nyári záporhoz hasonló futóellenőrzéseit, töltsön több időt egyegy pártszervezetnél. A Központi Vezetőség említett határozata is ezt segíti elő, mikor intézményesen csökkentette a papírmunkát az ülések számát. Akkor majd munka közben tudják ellenőrizni a határozatok végrehajtását, megismerni a kádereket és nevelni, segítani a feladatok megvalósításában. A járási pártbizottságnak sokkal többet kell törődnie a káderek problémáival is, legyen az egyéni, vagy az egész pártszervezetet érintő kérdés. Hisz a káderek megbecsülését, munkájuk eredményeinek elismerését, a velük való törődést leginkább panaszuk, problémáik elintézése fejezi ki. Ezen a téren is komoly javítani való van még a JB munkájában. Vona elvtársinak Boldogon például komoly gondot okoz, hogy a két tsz egyesülése óta nincs a csoportnak elnöke. Az őszi munkák ideje pedig elérkezett. A JB csak ígérgette a segítséget, de az elmaradt. Dóra János elvtársat, aki a rózsaszentmártoni községi pártszervezet titkára, hogy munkáját jobban végezhesse, Petőfibányáról áthelyezték a községhez közelebb lévő IX-es aknához. Az áthelyezés előtt ígéretet kapott a JB-től, hogy olyan munkakört biztosítanak számára, amelyben fizetése nem fog csökkenni. Az áthelyezés óta több hónap telt el és bár beosztása magasabb, fizetése mégis 250—300 forinttal kevesebb, mint előző munkahelyén. Dóra elvtárs említette ezt a JB első titkárának, Rabetz elvtársinak is, intézkedés mégsem történt. Nem elég meghallgatni a problémákat, bajokat, hanem gyorsan és érdemlegesen el is kell intézni. A fenti néhány példából tehát az tűnik ki, hogy még komoly tennivalói vannak a pártbizottság dolgozóinak a kádermunka további javítása terén. Az a feladat áll előttük, hogy a Központi Vezetőség határozata értelmében töltsenek több időt az emberek között, tegyék rendszeresebbé az ellenőrzést,és ellenőrzés közben növeljék a kádereket a nehézségek leküzdésére, harcos kiállásra, a párt és a kormány határozatainak végrehajtása közben. Neveljék nagyobb önállóságra a funkcionáriusokat és ne csak a feladatokat beszéljék meg velük, a szempontokat adják át, hanem tanítsák meg őket azok végrehajtására — vezetni, irányítani. Sárközi Miklós TARTALMASABB MUNKÁT — A hatvani járási pártbizottság kádermunkájáról —