Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-02 / 77. (79.) szám

2 NÕDUJSAG PÁRTÉLET ☆ Elhanyagolja a pártoktatási év előkészítését a tarnaörsi pártszervezet vezetősége Néhány nap múlva az 1955— 56-os oktatási év propagandis­tái közös tanfolyamon tár­gyalják meg azokat a legfon­tosabb elvi kérdéseket, ame­lyet az új oktatási évben is­mertetnek meg hallgatóikkal. Nagy szerepük van ezeknek a tanfolyamoknak, nagymérték­ben ettől függ az oktatási év sikere. A propagandisták szín­vonalas vitákon tisztázzák majd a legfontosabb kérdése­ket s ez elősegíti, hogy minden torzítástól, ferdítéstől mente­sen taníthassák a párttagokat, a pártonkívül­ieket a marxiz­­mus-leninizmus h­elyes értel­mezésére, alkalmazására — végső fokon a párttagság esz­mei és politikai egységének to­vábbi szilárdításaihoz járul­nak hozzá. Számos helyen a propagan­disták munkához láttak. Szor­galmasan tanulmányozzák az anyagot, jegyzeteket készíte­nek, hogy minél színvonala­sabban vehessék ki részüket a vitából. Nem minden propa­gandista teszi azonban ezt. Tarnaörsön Magda Györgyöt, Nagy Józsefet és Meizer End­rét bízta meg a pártszervezet propagandista munkával. Mag­da György és Nagy József elv­­társ politikai iskolát Meizer Endre elvtárs marxizmus­­leninizmus alapjai tanfolya­mot vezet majd. Ezek az elv­társak még nem láttak mun­kához. Bár az útmutatót mind a hárman megkapták, nem ta­nulmányozzák azt, nem sze­rezték még be a tanuláshoz szükséges irodalmat sem. Nagy és Magda elvtárs elfoglaltsá­gára hivatkozik. Meizer elvtárs korainak tartja a készülődést. Egy másik szavával azonban ő maga cáfolja ezt meg, amikor azt mondja, hogy nagyon fon­tos és gondos tanulmányt igé­nyel a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyam anyaga. A gondos tanulmányozáshoz pedig idő kell.­­ Néhány nap alatt nem lehet elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanítá­sát, a szocializmust megelőző termelési módokról, az osztály­ról és az­­ osztályharcról. Ezért nincs korán a készülődés. Azért, hogy Tarnaörsön így „készülnek“ a propagandisták az oktatási évre, nemcsak a propagandistákat, hanem a pártszervezet vezetőségét és­ a járási pártbizottságot is fele­lősség terheli. A pártszervezet elhanyagolta az oktatási év elő­készítését. Magda és Meizer elvtárssal még azt sem közöl­ték, hány hallgató tartozik hozzájuk, hogy kiket tanítanak az oktatási év ideje alatt. S mivel nem tudják, kik a hall­gatóik, természetesen nem is foglalkoznak velük ... Tarnaörsön is több elvtárs­tól hallottuk: „Az elmúlt év­ben jóformán nem is volt poli­tikai iskola, — év közben meg­szűnt“. Ha a jövőben is így törődnek a párttagság okta­tásával, mint most, az oktatási év végén újból csak ezt mond­hatják. A pártvezetőségnek, a propagandistáknak nem szabad tovább késlekedniük sürgő­sen pótolni kell a mulasztást. Helyes lenne, ha rendkívüli pártvezetőségi ülésen a propa­gandisták részvételével meg­tárgyalnák az oktatási év elő­készítését, s határozatot hoz­nának a jóformán el sem kezdett munka meggyorsításá­ra. Mi most a legsürgősebb tennivaló? Tanuljanak a pro­pagandisták és a pártvezető­séggel együtt beszélgessenek a hallgatókkal. Ez nem tűr ha­lasztást. Papp János I Ünnepség Egerben Szeptember 29-én Egerben, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa Rákosi termében a nép­hadsereg napja alkalmából ünnepséget rendeztek. Az ün­nepségen megjelentek néphad­seregünk aktív és tartalékos tisztjei, több élenjáró munkás és dolgozó paraszt. Árvai De­zső, a Magyar Önkéntes Hon­védelmi Szövetség megyei és­ a néphadsereg napján nöke megnyitó szavai után Rátkai Mihály őrnagy mondta el ünnepi beszédét. Beszédé­ben megemlékezett népünk 1848 szabadságharcáról, törté­nelmünk dicső napjáról, a pá­­kozdi győzelemről, népünk és a hadsereg egységéről. Az ünnepséget kultúrműsor követte. Miből épül DISZ-helyiség Kerecsenden? Kerecsenden a DISZ-szer­­vezetnek még nincs önálló he­lyisége. A falu dolgozó pa­rasztjai ezért elhatározták, hogy a VI. békekölcsönből a falujukban maradó összeget kultúrotthon építésére költik, s ebben lesz a fiatalok ottho­na is. A tervek szerint egy használaton kívüli épületet alakítanak át erre a célra. Az átalakítási munkák mintegy 25 000 főt Írtba kerülnek. — Olvasd, terjessd a Népújságot! Balázs László 25 és Juhász János 20 előfizetőt gyűjtött a Népújság­nak a horti tangazdaság dolgo­zói közül. RENDŐRSÉGI, bírósági hírek — Juhász Géza hatvani la­kos, kulákszármazású vádlott a kerekharaszti tsz könyvelő­jeként 1955 első hónapjaiban 11 897 forint készpénzt sik­kasztott. Emellett a tsz-elnö­­köt becsapva, 900 forintot sikkasztott el tőle. Az elsik­­­kasztott pénzek egy részét italra, más részét különböző ingóságok vásárlására fordí­totta. A hatvani járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére ismételt sikkasztással és ma­gánosok részére elkövetett sik­kasztás bűntettével vádolta és emiatt két évi és hat havi börtönbüntetésre, s öt évi köz­ügyektől való eltiltásra ítélte. — Nagy Ferenc horti dolgo­zó parasztot a járásbíróság egy évi börtönbüntetésre ítél­te, mert a járásbírósági vég­rehajtó által zár alá vett 20 mázsa csövestengerit elidege­nítette, s azt állataival fel­etette. — Antal Jánosné jászárok­szállási lakos a gyöngyösi piacon ci­tromot árult és azt darabonként 16 forintért adta el. Ezért a bíróság az üzér­kedőt három havi börtönre ítélte.­­ Az egri járásbíróság szeptember 22-én vonta fele­lősségre Czibula János bél­apátfalvi többszörösen bünte­tett cséplőgépkezelőt és Blet­­zer János cséplőgép-ellenőrt társadalmi tulajdon elleni sik­kasztás és a közellátás érde­keit veszélyeztető bűntett miatt. A két vádlott 1954 augusztus havában hat bél­apátfalvi egyénileg dolgozó kisparaszttól 63 kilogramm búzát és 133 kilogramm csép­lőgéprészt vett át, melyet az egri Terményforgalmi Válla­­­lathoz kellett volna beszállí­tani. Az átvett terménymen­­­nyiséget elsikkasztották s azt a rendeltetéstől elvonták. Czi­bula Lászlót a járásbíróság egy év és hat hónapi börtön­­büntetésre és három évi állampolgári jogoktól való el­tiltásra, Bletzer Jánost pedig 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. 1955. október 2. vasárnap. Akikre büszkék vagyunk Sipos János, gyöngyösi alap- Horváth bácsi, ötven évedoJ-szervezeti titkár 10 éve szol- __. .________ gálja a pártot goak banyában Elkészült a vetésterv, a megvalósításán dolgoznak a füzesabonyi gazdák Másfél héttel ezelőtt készült el Füzesabony községben az őszi vetéstervek felbontása. Nem volt könnyű munka, ezt el kell ismerni. 1727 hold őszi vetés vár a falu dolgozó pa­rasztjaira, ennyi területre kel­lett felbontani a tervet a fa­lu dolgozóival közösen megbe­szélve, ki miből, s mennyit vessen, hogy aztán a jövő év­ben mindenből elegendő ter­més legyen. A községi tanács minden dolgozó paraszttal részletesen megbeszélte ezt a tervet. Több mint ezer gazda mondta el véleményét, több mint ezer gazdával egyezett meg a ta­nács, míg végül elkészült a terv két hét kemény mun­kája után. Most már a terv meg­valósításán dolgoznak a füzes­abonyiak, serényen végzik az őszi árpa vetését, megkezdték a búza alá való szántást, pró­­bacsíráztatást végeznek, csá­vázzák, tisztítják a vetőmagot, hogy jó termést takaríthas­sanak be a jövő esztendőben is. Megjelent a Propagandista szeptemberi száma A Propagandista szeptemberi száma közli Demcsák Sándor „Iparúnk műszaki fejlesztéséért” c. cikkét, amely a technikai fej­lődés fő kérdéseivel foglalkozik. A Propagandista munkájához c. rovatban megjelent: Wirth Ádám­: A marxizmus—leninizmus az emberi kultúra és tudomány fejlődésének legnagyobb vívmá­nya. Gönyei Antalné: A Kom­munisták Magyarországi Párt­jának megalakulása — fordulat a magyar nép történetében és Csikós György: Hogyan tanítsuk a marxizmus—leninizmus alap­jai tanfolyamon a tőkés kizsák­mányolást? c. cikkét. A fentieken kívül még a folyó­irat Máté János: A mezőgazda­sági termelőszövetkezet fölénye az állattenyésztésben a kispa­raszti gazdaságokkal » szembeni« Balogh Elemér: A vallás társa­dalmi gyökerei. Illés Lajos: Fej­lesszük a propagandisták beszéd­­kultúráját c. cikket. Ismerteti az atomerő békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezlet ered­ményeit, a Pártfőiskola gazda­ságpolitika tanszékének vitáját és foglalkozik a pártoktatás idő­szerű problémáival. Megjelent az „Anyag és Adatszolgáltatás“ A szeptemberi szám az alábbi fontosabb cikkeket tartalmazza: P. Nyikityin: A Szovjetunió ipa­rának műszaki fejlesztése. Van Kvang-vej: A Kínai Népköztársa­ság első ötéves tervéről. V. Mk­hejev: Az új Ázsia. A. Grosev: A szovjet filmművészet további­ fejlesztéséért. A hatvani járás mezőgaz­­­­­dasági jellege mellett is megyénk egyik legnagyobb ipari gócpontja. Itt, a selypi medencében van nemcsak ha­zánk, de Közép-Európa egyik legmodernebb bányaüzeme, Petőfibánya is, amely közvet­lenül látja el szénnel a járás másik fontos üzemét, a Mátra­­vidéki Erőművet. A járásban — Apcon — van az ötszörös élüzem Fémtermia Vállalat is, amely egyre növekvő acélter­melésünket látja el az­­ acél előállításában nélkülözhetet­len és eddig külföldről impor­tált ötvözetekkel. Alig néhány lépésre vannak egymástól nép­gazdaságunk számára olyan fontos üzemek is, mint a Selypi Cukorgyár, a Cement­gyár és a korszerű Zsófia­­malom. Az ipari üzemek mellett je­lentős a járás mezőgazdasága is. Több nagykiterjedésű álla­mi gazdaság és 13 termelőszö­vetkezet működik a járás te­rületén. A földek nagy részén azonban még egyénileg, bel­terjes gazdálkodást folytatnak a dolgozó parasztok, bár az MÓsszel már egyre többen vá­lasztották a nagyüzemi, közös gazdálkodás útját. A belter­jes gazdálkodásban jelentős helyet foglal a dinnye mellett a paprika, paradicsom terme­lése, melyek nyers állapotban és konzervnek feldolgozva is keresett cikkek külföldön. Tj1­bből a képből bizonyos­­ mértékig a járás jelen­tősége mellett kitűnik az is, hogy a járási pártbizottság­nak, ha igazán gazdája akar lenni a járásnak, nemcsak ala­pos, hanem sokrétű politikai munkát is kell végeznie. Ter­mészetesen a leggondosabb munkával sem volnának ké­pesek a JB dolgozói csak ma­guk irányítani, vezetni a já­rást. Ehhez száz és száz kom­munista és pártonkívüli önzet­len, a párt és a dolgozó nép érdekeit szem előtt tartó mun­kájára van szükség. Emberek­re, káderekre van szükség, akiknek segítségével a járási pártbizottság valóban képessé válik az egész járás irányító­jává, szervezőjévé válni. Az irányításra, a vezetésre alkalmas káderek azonban nem hullanak az égből. A fej­lődéssel lépést tartani tudó, vezetésre alkalmas emberek kinevelése a járási bizottságon dolgozó kommunisták feladata. És ez a munka az emberekkel való törődés, panaszaik érdem­leges elintézése, segítségnyúj­tás problémáik megoldásához, hiányzott a JB munkájában az elmúlt években és bizonyos mértékig hiányzik a kezdeti eredmények ellenére még ma is. Egészen a Központi Veze­tőség márciusi határozatáig, a meggyőző, nevelő szó helyett rideg, nem egyszer goromba utasítgatások, segítő ellenőr­zés helyett „postamunka“, ol­dalakat betöltő szempontokkal volt a JB kádermunkájának módszere. S ez a rideg bánásmód, az emberekkel való nemtörődés nemcsak az alapszervezetek­ben dolgozó kommunistákkal szemben volt jellemző, hanem bénít a pártbizottságon is. Pél­dául Csizmadia Béla elvtárs múlt év márciusában egy bu­dapesti üzemből jött a JB-re dolgozni. Új munkakörébe való bevezetése az íróasztal, a benne lévő iratok, a kulcsok átadásából és néhány általá­nos szempontból állt. De ta­lán még hidegebb fogadtatás­ban részesült Bódis Ferenc elvtárs, aki szinté­n Budapest­ről jött a járási DISZ-bizott­­ság élére. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata megte­remtette a lehetőségét, hogy pártbizottságaink gyökeres ja­vulást érjenek el a kádermun­ka területén. Bár a hatvani járásban a kádermun­ka fel­lendülését már 1954 végén is lehetett tapasztalni, a fordu­lat itt is a márciusi határozat után következett be, mikor a járási pártbizottság többet kezdett foglalkozni a káderek­kel, az emberekkel. Matksa János elvtárs há­rom éve községi párttitkár Ecsédem. Sok gondja-baja volt a pártszervezettel, a tömeg­szervezetekkel, a tanáccsal. Nem tudta kellőképpen össze­fogni, egybehangolni, irányíta­ni munkájukat. Számtalan pa­nasszal fordultak hozzá a köz­ség dolgozói is. A JB segítsé­gének hiányában azonban ke­vés problémát tudott megol­dani. Mikor a JB egy elvtár­sat állandó instruktorként kül­dött a segítségére, már egyre könnyebben és egyre több problémát tudott megoldani. Sándor elvtársnőt, az instruk­tort gya­kran meg lehet talál­ni Ecséden. Ha a munka úgy kívánja, egész nap is ott van, ilyenkor megbeszéli, hogy az elmúlt taggyűlés határozatai­ból mit valósított meg a párt­­szervezet vezetősége és mi van még hátra. Megbeszélik, hogy a feladatokat hogyan, milyen módszerekkel lehet legkön­­­nyebben megvalósítani. És ha a feladat olyan, Sándor elv­­társnő is segít, szervez. Az eredmény: javult a pártszer­vezet munkája, javult a kap­csolat a tanáccsal, a többi tö­megszervezettel, rendszereseb­bé vált a vezetőségi ülések és taggyűlések megtartása és ami nem kevésbé fontos: Maksa elvtárs az állandó és rendsze­res segítés, ellenőrzés követ­keztében megtanult irányítani, vezetni. Ha nem is ilyen mértékben, de fejlődés tapasztalható a töb­bi községekben, üzemekben is A legjelentősebb eredmény az elmúlt évekhez viszonyítva az, hogy a pártszervezetek ve­zető szerepe egyre jobban megszilárdult a járás közsé­geiben. Az eredmények mellett azonban vannak még hibák a járási pártbizottság munká­jában, melyek gátolják a ká­dermunka további fejlődését. Nem eléggé segítő, nevelő jel­legű a JB instruktori, ellen­őrző munkája. Keveset fog­lalkoznak a káderekkel, mint emberrel és csak e feladatot végrehajtó funkcionáriust lát­ják bennük. Problémájuk, gondjaik iránt már nemigen érdeklődnek és nem nyújtanak kellő segítséget azok megol­dásához. Ha kimennek egy községbe, csak a munka után érdeklődnek és átadják a kö­vetkező feladatok szempont­jait. Ez főképp abból adódik, hogy még mindig sok az olyan ellenőrzés, mikor a JB mun­katársai egy-két óra alatt be­szélik meg a feladatokat, vagy próbálják ellenőrizni a határo­zatok végrehajtását. Legtöbb­ször csak a titkár személyén keresztül. Az ilyen ellenőrzé­sekről beszéltek az elvtársak Rózsaszentmártoniban, Boldo­gon, Petőfibányán és a Mátra­­vidéki Erőműben is. Komoly hiányosság az is, hogy a JB munkatársai csak a titkárok­kal igyekeznek megbeszélni a feladatokat. A vezetőségi ta­gokkal pedig nem, vagy alig törődtek. Ez maga is nagy hi­ba, de ha nem javítják ki, még nagyobb hibákhoz vezet­het. Az így magukra hagyott vezetőségi tagok, mivel azt lát­ják, hogy a JB mindent csak a titkárokkal beszél meg, azt is, amit majd nekik kell elvé­gezni, fun­kciójukat fölösleges­nek tartják, esetében a felelős­ségérzetük. Ez végső soron a kollektív vezetés lazulását vonja maga után, mert a tit­kár maga marad és minden munkát neki kell elvégezni. Az ellenőrzések éppen a rá­fordított idő rövidsége miatt felületesek, nem eléggé nevelő jellegűek és így nem nyújtják azt a segítséget, amit várnak az emberek. Az ellen­őrzések nem eléggé nevelik a kádereket kommunista helyt­állásra, önállóságra, helyi po­litizálásra és ezért gyakori, hogy a párttitkárok egy-egy feladat megoldásánál túlzottan a járási pártbizottságra vár­nak. Tartalmasabb, színvonala­sabb insteruálást, segítőbb jel­legű ellenőrzést kell nyújtani a JB-nek az alapszervezetek részére. A pártszervezetek segítése, a határozataik végrehajtásának ellenőrzése azt is jelenti, hogy segítünk a feladatok megva­lósításában úgy, hogy segítünk megkeresni a választ, a végre­hajtás közben felmerülő „ho­gyan“ kérdésre. Erre azért is van szükség, mert az üzemből vagy hivatalokból jött párttit­károk vagy egyéb pártfunkcio­náriusok, ha általában ismerik is például a júniusi határoza­tot, helyi ismereteken alapuló, munka közben nyújtott segít­ség nélkül nem tudnak ered­ményesen harcolni a megvaló­sításáért. Ilyen irányú mód­szertani segítséget vár Boldo­gan például Vona István elv­társ is, aki nemrég került a hatvani járási tanácstól a boldogi pártszervezet élére. Hogyan, milyen módszerek­kel lehet ezt a kádermunka minőségének javítását biztosí­tani a hatvani járásban? Leg­fontosabb feladat, hogy a JB mielőbb a gyakorlatban való­sítsa meg a Központi Vezető­ség legutóbbi, a pártmunka operatívabbá tételéről szóló határozatát. Jobb mun­kaszer­­vezéssel szüntesse meg a nyá­ri záporhoz hasonló futóellen­őrzéseit, töltsön több időt egy­­egy pártszervezetnél. A Köz­ponti Vezetőség említett hatá­rozata is ezt segíti elő, mikor intézményesen csökkentette a papírmunkát az ülések szá­mát. Akkor majd munka köz­ben tudják ellenőrizni a hatá­rozatok végrehajtását, megis­merni a kádereket és nevelni, segítani a feladatok megvaló­sításában. A járási pártbizottságnak sokkal többet kell tö­rődnie a káderek problémái­­val is, legyen az egyéni, vagy az egész pártszervezetet érin­tő kérdés. Hisz a káderek megbecsülését, munkájuk eredményeinek elismerését, a velük való törődést leginkább panaszuk, problémáik elintézé­se fejezi ki. Ezen a téren is komoly javítani való van még a JB munkájában. Vona elv­társinak Boldogon például ko­moly gond­ot okoz, hogy a két tsz egyesülése óta nincs a cso­portnak elnöke. Az őszi mun­kák ideje pedig elérkezett. A JB csak ígérgette a segítséget, de az elmaradt. Dóra János elvtársat, aki a rózsaszent­­mártoni községi pártszervezet titkára, hogy munkáját job­ban végezhesse, Petőfibányá­­ról áthelyezték a községhez közelebb lévő IX-es aknához. Az áthelyezés előtt ígéretet kapott a JB-től, hogy olyan munkakört biztosítanak szá­mára, amelyben fizetése nem fog csökkenni. Az áthelyezés óta több hónap telt el és bár beosztása magasabb, fizetése mégis 250—300 forinttal keve­sebb, mint előző munkahe­lyén. Dóra elvtárs említette ezt a JB első titkárának, Ra­­betz elvtársinak is, intézkedés mégsem történt. Nem elég meghallgatni a problémákat, bajokat, hanem gyorsan és ér­demlegesen el is kell intézni. A fenti néhány példá­ból tehát az tűnik ki, hogy még komoly tennivalói vannak a pártbizottság dolgo­zóinak a kádermunka további javítása terén. Az a feladat áll előttük, hogy a Központi Vezetőség határozata értelmé­ben töltsenek több időt az em­berek között, tegyék rendsze­resebbé a­z ellenőrzést,és ellen­őrzés közben növeljék a ká­dereket a nehézségek leküzdé­sére, harcos kiállásra, a párt és a kormány határozatainak végrehajtása közben. Nevel­jék nagyobb önállóságra a funkcionáriusokat és ne csak a feladatokat beszéljék meg velük, a szempontokat adják át, hanem tanítsák meg őket azok végrehajtására — vezet­ni, irányítani. Sárközi Miklós TARTALMASABB MUNKÁT — A hatvani járási pártbizottság kádermunkájáról —

Next