Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-04 / 1. szám

MAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ' NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA x. Évfolyam 1. szám ÁRA SO FILLER 1936. JANUÁR 4. SZERDA Felcsendül a telefon a Petőfi altáró diszpécser-szobájában: az új esztendő első jelentése. A Petőfi bányai bányászok megkezdték a második ötéves terv teljesítését. H taggyűlés sikerének fontos feltétele a kollektív beszámoló Megkezdődtek a vezetőségválasztó taggyűlések. Né­hány alapszervezetben — a párttagság bizalmából —már új vezetőség áll a pártszervezet élén. S a vezetőségek tag­jai máris munkához láttak mert tudják: ha a párt irá­nyító munkája egyetlen pillanatra hiányozna, ebből semmi se nem származna a párt, az üzem, a község, a közösség számára. A vezetőségválasztó taggyűlések zöme még hátra van. S azokban a pártszervezetekben, ahol eddig még nem vá­lasztott a tagság, bőven van tennivaló. A sok tennivaló — a tagság mozgósítása a taggyűlésre, a taggyűlés meneté­nek megbeszélése stb. — közül is egyik legfontosabb feladat a taggyűlés beszámolójának az elkészítése. Milyen legyen a jó beszámoló? Régi tapasztalat: a beszámol akkor éri el célját, akkor követi élénk, termékeny vita, ha az a pártszerve­zet életét, a párttagok munkáját, tükrözi. Nem sokat — jóformán semmit sem — ér az olyan beszámoló, amelyik ál­talános formulákat, tételeket hangoztat, amit épp úgy el­mondhatnánk Zaránkon mint, Petőfibányán, innen úgy egy tsz taggyűlésen, mint egy kórház, vagy akármilyen vállalat taggyűlésén. Az ilyen általános beszámolókat hosszú hallgatások, kínos negyedórák követik, « végül is a be­zámolót e’készítő elvtársak — vagy elvtársi — nem tudják elképzelni, miért ilyen „passzív“ a párttagság. De előbb-utóbb rájönnek: az általános, „a semmitmondó“ be­számoló a vita, a vélemény­nyilvánítás egyik legveszélye­sebb, legálcázottabb elfojtója. Mi most a legfontosabb feladat? Ezt természetesen a pártszer­vezetek jellege s ezen belül is egy-egy pártszer­vezet helyzete határozza meg. Erre nem lehet és nem is szabad receptet adni, hiszen minden egyes pártszervezet­nek megvan a maga speciális problémája. Egyik helyen nincs baj a kommunisták példamutatásával, de nem meg­­felelő ütemben fejlődik a pártépítő munka. A másik he­lyen gyakori a tag és tagjelölt felvétel, de baj van a poli­tikai iskolákkal, a kommunisták aktivitásával. Termé­szetes, hogy itt ezekn­ek a kijavítására kell a figyelmet­ fordítani. Nagyon fontos azonban hogy ezeket, vagy bár­milyen problémákat a Központi Vezetőség, a felsőbb párt­szervek határozatai szellemében tárgyalják. A vezetőségválasztó taggyűléseken két­­ év munkáját tárgyalja a pártszervezet Ez hosszú idő, két év alatt sok­mindent végeztek a pártszervezetek, s annak felsorolása több órát venne igénybe, kevés idő jutna arra, hogy a taggyűlés a legdöntőbb feladatokra irányítsa a figyelmet, sisvpen azért az a helye, ha főként a márciusi határozat utáni helyzettel foglalkoznak, ha érdekesen színesen nem száraz felsoroláskén mutatja meg a beszámolót, mit tettek, illetve mit nem tettek a pártszervezet kommunistái a határozat megvalósításáért. Igen fontos, hogy a beszámoló bátran, a valóságnak megfelelően tárja fel az eredmények mellett a hibákat is. Ha a beszámoló igyekszik „elkenni“ a hibákat, akarva­­akaratlanul is árt az alapszervezetnek. Árt, mert nem tüzeli a kommunistákat a hibák kijavítására, csökkenti aktivitásukat, árt, mert félrevezeti a párttagságot és az új vezetőséget. Bátor, harcos elvi bírálat jellemezte a ve­zetőségválasztó taggyűléseket, s ez nagyban elősegíti a taggyűlés színvonalának emelését, az eredményesebb munkát. A Központi Vezetőség novemberi határozata meg­szabja minden kommunista, minden pártszervezet szá­mára a legfontosabb tennivalókat. Ez legyen a vezérfona­la — e feladatok helyi meghatározása — a beszámolónak minden taggyűlésen, falun városon bányában és tsz-ben egyaránt. Nem újkeletű dolog: minden határozat annyit ér, amenny­i megvalósítanak belőle, ha az nem marad holt betű, hanem megtestesül a több és jobb termékben, a magasabb terméshozamban a párttagság és a pártonkí­­vüliek aktivitásában, s végső soron — amit szolgál — a szocializmus építése, az életszínvonal növekedése, újabb sikereiben. A vezetőségválasztó taggyűlésnek tehát fontos feladata: a konkrét helyi viszonyoknak megfelelően moz­gósítson a novemberi határozat végrehajtására, elsősorban is az 1956-os tervév sikeres megvalósítására. Bár már annyit felsoroltunk — hogy milyen legyen a jó beszámoló —, de a legfontosabb még hátra van. Ho­gyan lehet jó beszámolót készíteni, olyan beszámolót, amelyik magában foglalja a fent felsoroltakat, s amelyik kiváltja a párttagság aktivitását. Egyszerű a válasz: úgy, ha az kollektívan készül. Egy ember képtelen, bármen­­nyire is jártas a pártmunkában, egyedül jó beszámolót készíteni. Egy ember csak egy ember, egy ember téved­het, s nem láthatja meg az eredményeket és a hibákat, úgy, mintha azt közösen csinálják. A kollektíva, az egész párttagság, sőt a pártonkívüliek résztvétele, — úgy, hogy a véleményüket figyelembe vesszük —, az egyedüli fel­tétele a reális alapos beszámolónak, s így válik elkerül­hetővé a tévedés, a félreértés. Számos pártszervezetünk megértette már ezt. Donnádon élénk vita előzte meg a beszámolót, s csak miután a vita eldőlt, akkor vetették papírra. Gyöngyöshalászon, Egerben és az egri járás több pártszervezetében arra törekedtek hogy minél több kommunistát vonjanak be a beszámoló elkészítésébe. A pártszervezet munkájának felülvizsgálására brigádokat szerveztek, s ez a módszer biztosíték arra, hogy a beszá­­­moló helyesen tükrözi a végzett munkát, hogy aktivizá­lódnak a párttagok. Egyes pártszervezeteink azonban nem fordítanak még mindig elég figyelmet a beszámoló elkészítésére. Egerbo­­cson, Gyöngyössolymoson, Vécsen és még néhány párt­­szervezetben, néhány nappal a vezetőségválasztó taggyű­lés előtt, még nem volt kész a beszámoló, egyes helyeken még az elképzelés sem volt meg, hogy miről beszélnek majd a vezetőségválasztó taggyűléseken. A járási pártbizottságoknak — úgy, mint azt a füzes­abonyi járásban teszik — több segítséget kell adni a be­számoló elkészítéséhez. A füzesabonyi járásban a titká­rok,­osztályvezetők és munkatársak segítenek egy-egy alapsze­vezet beszámolójának elkészítéséhez. Segítsen minden járási pártbizottság most ebben — mert ez az egyik legfontosabb feladat, mert ettől függ nagy mértékben a vezetőség választó taggyű és sikere. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Hevesen minden kommunista Ugye a vezetőségválasztás. — Ki, mit vár az új évtől? — Dolgozzen-e az anya, a feleség — Villám — Tetótájékoztató. — f hírem megyénk életéről Új belépők a gyöngyösi járás tsz-eibe A zárszámadási közgyűlések megkezdése óta a gyöngyösi járásban is többen választot­ták már a nagyüzemi gazdál­kodást. Az eredmények is­mertetése óta 98 tag kérte fel­vételét a járás különböző ter­melőszövetkezeteibe. A legnagyobb a fejlődés a gyöngyösi termelőszövetkeze­teknél. Ebben az évben 36 fo­rintot ér egy munkaegység. Az Ivancso-család évi jöve­delme 630 munkaegység után 22.680 forint lett Az eredmé­nyek láttán megkétszerező­­­dött a tsz taglétszáma, 35-en, kérték felvételüket. A gyön­­­gyösi Kossuth tsz-be 13 új t olk­épe van. ■ A K­- * •l.'.i.jI i tagjainak a száma néggyel növekedett és, november vé­gén új term­előcsoport is ala­kult 22 családdal 65 hold sző­lőterülettel. Új színdarabot próbál a M­ÁV Kitérőgyártó színjátszó csopor­tja Csaknem egy éve már, hogy a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyár­tó Üzemi Vállalat színjátszó csoportja bemutatta Schubert —Berta: „Három a kislány“ c. dalművét. Az előadás megye­­szerte nagy sikert aratott. Most kezdték meg egy mai tárgyú színdarab próbáit Slotwinski— Skowronski: ,,Az igazgató úr nevenapja“ című háromfelvo­­násos vígjátékot az­­ üzem szín­játszói előreláthatólag január végén már bemutatják a me­gyének. A színdarab tanulmányozása végett a színjátszó csoport tag­jai nemrégiben megnézték a budapesti Jókai Színház elő­adásában ezt a színdarabot. A gyöngyöspatai Felszabadulás Tsz 22 holdon telepít új szőlőt Az idén is nagy kedv m­­u­­tatkozik a termelőknél új sző­lőtelepítésekre A gyöngyösi járás termelőszövetkezeteibe eddig 54 hold új szőlő telepí­tésére kértek engedélyt. A legjelentősebb a gyöngyöspa­tai Felszabadulás Tsz-nél, ahol 22 holdon már meg is kezd­ték a forgatást a szőlő alá. A domoszlói Dózsa és a gyön­gyöspatai Aranykalász Tsz-ek­­ben 10—10 holdon telepíte­nek. Az oltványokat már va­lamennyi tsz megkapta. Szakmi tanfolyamok kezdődnek Selypen Szakmai tanfolyam kezdődik január első napjai­ban a Selypi Cukorgyárban. Huszonkét fő részvételével kazánfűtés, 35 fővel pedig cukoripari tanfolyam kezdő­dik. Mindkét tanfolyam 180 órás lesz, ahol a hallgatók megismerkednek a kazánfű­tés, valamint a cukoripari technológia alapelveivel. A tankönyveket­ és egyéb se­gédanyagokat az üzem­ bizto­sítja a részvevők számára. A következő esztendő jó ter­mésének egyik feltétele az őszi mélyszántás időben való elvég­zése. Ezen az őszön részint a kedvezőtlen időjárás következ­tében, részint azonban a munka helytelen megszervezése miatt elmaradtunk az őszi mélyszán­tással. December 31-ig az egyé­nileg dolgozó parasztok mély­szántására váró föld területé­nek mindössze 55 százalékán végezték el a mélyszántást. Jobb a helyzet a termelőszövet-1955 szeptember harmadi­kán adták át rendeletésének hazánk, nehéziparunk egyik jelentős bázisát, a gyöngyös­oroszi új Ércelőkészítő Mű­vet. A modern gyár dolgozói — akiknek legnagyobb részük egy évvel ezelőtt még mező­­gazdasági munkás volt — az­óta szocialista munkaverseny­­ben harcolnak a több, jobb és olcsóbb termékért. Munkájuk nem is maradt eredménytelen. Már az első évben is megáll­­ták helyüket.­ Indulásuk óta az év utolsó napjáig 580 ton­na ólom és 1600 tonna cink­ Színport adtak népgazdasá­gunk számára. Megállták helyüket az érc­bánya dolgozói is, akik a mo­dern bányagépek segítségével 68 000 tonna nyersércet ter­meltek az 1955. évben. Ez A Megyei Törzskönyvezési Felügyelőség elkészítette az elmúlt­­ esztendő mérlegét, ho­gyan javult a szarvasmarha t­­nyésztés minősége, hogyan emelkedtek a hozamok.­­ Az értékelés szerint az ál­lami gazdaságok között a leg­jobb eredményt a Hatvani Cu­korgyár nagyteleki célgazda­­ságábban érték el, ahol az egy teherre eső átlagos évi tejho­zam 3904 kg volt. A termelő­­szövetkezetek között a leg­jobbnak a mezőtárkányi Sza-és 27 tonna égetett mésszel te­tőzték meg a második ötéves terv első napjának előirányza­tát. A cementgyáriak lendülete és szorgalma hétfőn, az ünnep után sem szenvedett törést. Az új év első munkanapján reggel hat órától délután két óráig az első műszak eredménye újabb 35 tonna cement és tíz tonna égetett mész terven felül.­­ A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói a termelési sikerek mellett gondosan ké­szülnek az évi nagyjavításokra is, hogy a második ötéves terv első évében még több, jobb, ol­csóbb építőanyaggal láthassák a keretekben, ott a mélyszántási­­ tervet 90 százalékra teljesítet­­ték, azonban ezzel sem lehe­­t­tünk egészen elégedettek. A­­ következő napokban arra van­­ szükség mindenütt, hogy a kedvező időjárást kihasználva, minden fagymentes napon dol­gozzanak. Gondoljanak arra a dolgozó parasztjaink, hogy a téli szántás még mindig jobb,­ mintha tavaszra marad a mun­ka, azonban még csak a kezdet, mondják az új mű és a bánya dolgozói. A kezdeti hibákat már kijavították, a berende­zéseket megismerték és az új évben már jobban, gyor­sabban megy a munka. A bá­nya dolgozói víztelenítették a függőaknát, melynek mélyén újabb kutatásokhoz fogtak. Jól haladnak a feltárásokkal is, melynek eredményeként az új évben több és jobb minő­ségű nyersérccel látják majd el az ércelőkészítő művet. Az ércelőkészítő mű és bá­nya dolgozói el is határozták, hogy már 1956. első negyedé­ben párosversenyre hívják a recski ércbányászokat, hogy a jövő évben még több dúsí­tott érccel láthassák el kohó­inkat. Vadság Tsz bizonyult 3900 kg­­os évi átlaggal. A megyeien a legjobb tehén az elmúlt évben a nagygombo­si tangazdaság Gizi nevű te­hene volt, egy évi tejtermelé­se 7500 kg. A termelőszövet­kezetek közül a mezőtárkányi Szabadság Tsz a legjobb tehén tulajdonosa. Manci nevű tehe­nük évi tejtermelése 5612 kg Az egyénileg dolgozó parasz­tok között a legjobb tehénnel Gulyás Alajos érki dolgozó pa­raszt rendelkezik, egy év alatt 6475 kg tejet fejt. Eredményes munkával kezdték az új évet is a Bélapátfalvai Cement és Mészmű dolgozói A Bélapátfalvi Cement és Mészmű dolgozói mész és klin­­keregetői, cementmolnárai ter­melési sikerekben gazdag esz­tendőt hagytak maguk mögött. A gyár dolgozóinak elmúlt évi jó munkáját dicséri, hogy hos­­­szabb idő óta 1955-ben minden cikkből túlteljesítették tervü­ket. Évi előirányzatukon felül 11 967­ tonna cementet, 7462 tonna kankért és 336 tonna meszet adtak az­­ építőipar ré­szére. A cement és mészmű dolgo­zói az új évet is munkasikerek­kel köszöntötték. Január else­jén a reggel hat órától a hétfőn reggel hat óráig tartó ünnepi műszakban 198 tonna cementtel el a lakásépítőket. t­em­.elő’»i,övetke­zeteií­k 90 százalékban végeztek az őszi mélyszántással Több mint kétezer tonna dúsított ércet adott az országnak a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőmíí Egy tehéntől 7500 kiló tej a nagygom­bosi tangazdaságban Kiváló begyűjtési dolgozók KECSŐ MÁRIA Havesvezekény KISS FERENC Ludas­­ KORCSINÁK KLÁRA Nagyréde ESZTERGÁLYOS FERENC Nagyfüged

Next