Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-03 / 18. szám
NÉPUJSÁG Pisze LFT * fi fiainál) Ható seregszemle vonzóbbá teszi tíz$s szervezeteteket A „HÁMÁN KATÓ” ifjúsági kulturális és sport seregszemle a gyöngyösi járásban is nagy visszhangra talált. Járásunkban is megalakult a szervezőbizottság a DISZ, a népművelési osztály, a TSB és az oktatási osztály részvételével. Nap mint nap érkeztek a benevezések. A benevezések száma azt mutatja, hogy az idei kulturális seregszemle méretei felülmúlják az eddigieket, hiszen több ezer már is a benevezettek száma. Olyan községi DISZ szervezetek, mint például Gyöngyösoroszi, Visonta, Halmajugra, Vécs és Karácsond, azelőtt sohasem szerepeltek kultúrversenyen, most pedig igen ahposan készülnek a seregszemlére. Az elmúlt évekhez viszonyítva, igen jelentős színvonalbeli változást és emelkedést sejtetnek a benevezések. Azelőtt a művek zöme alacsony színvonalú, szirupos, idejét múlt mű volt. Az idei benevezéseken ilyen művek már csak elvétve fordulnak elő. A színjátszó csoportok többsége már komoly színdarabokkal vesz részt a seregszemlén. Példának említhetnénk a gyöngyössolymosi csoport „Nyolc hold föld”, a detki gépállomás ,.Darázsfészek” Gyöngyösoroszi „Fehér Anna” és a kisnánai DISZ szervezet „Hűség próbája” című darabjait. Ugyanez mutatkozik meg a népi tánccsoportok benevezéseinél is. Míg az elmúlt években a tánccsoportok szedettvedett táncokat mutattak be, ma már többségük kidolgozott koreográfia alapján, fejlettebb táncoktatók vezetésével készül a bemutatóra. Járásunkban az elmúlt években elhanyagolták a zenekultúrát A kultúrversenyeken igen kevés énekkar szerepelt, műsorválasztásuk sem volt a legmegfelelőbb. Ma már az énekkarok száma megkétszereződött, műsorokban a klasszikusok mellett népdalgyűjtemények és helyi feldolgozású művek is szerepelnek. A KULTURÁLIS és sport seregszemle nyújtotta program során DISZ szervezeteink többségében jelentősen megjavult a szervezetek belső élete, színesebbé, vonzóbbá vált a fiatalok számára. Nap, mint nap próbálnak, esténként vidáman szórakoznak — készülnek a seregszemlére A felkészülés során több összejövetelt, gyűlést, megbeszélést tartanak, ahol nemcsak készülődésről van szó, hanem arról is, hogy milyen problémák, feladatok vannak a DISZ szervezetekben és hogyan lehetne azokat megoldani. Megkönnyítette a felkészülés a tagösszeírást is. A kultúrmunkában olyan fiatalok is részt vesznek, akik eddig lebecsülték a DISZ munkáját, bár egy részük tagja volt a DISZ-nek A seregszemlére való készülődés során a kultúr- és sportmunka után vonzódva, sokan kapcsolódnak be újból. A DISZ szervezetek belső életének megjavulása láttán Szűcsi községben 51 Gyöngyöstarjánban 41, Pécsen 20 fővel emelkedett a DISZ-tagok száma. A felkészülési időszak próbái és a különböző előadások szervezése szintén jelentős mértékben elősegíti a DISZ szervezetek egyéb feladatainak teljesítését. Közös foglalkozások, próbák és előadások közelebb hozzák a fiatalokat egymáshoz, erősítik a kollektív szellemet, erősítik a munkás-paraszt és értelmiségi fiatalok barátságát. A DISZ szervezeteink bekapcsolódtak a kultúrházak munkájába, így kialakult a helyes kapcsolat a DISZ vezetők és kultúrvezetők között. Számos fiatal pedagógus került közelebb a DISZ szervezetek munkájához és tudásukkal, szakmai hozzáértésükkel segítették a DISZ belső életének megjavítását. A JÁRÁSI szervezőbizottságnak az eddigi tapasztalatok alapján a legfontosabb feladata, hogy még több szakmai segítséget, tanácsot adjon a csoportoknak, ellenőrizze a seregszemle feltételeinek végrehajtását, a helyi bemutatók, versenyek szervezését. A bizottság kéthetenként „Seregszemle híradót” ad ki a rendszeres tájékoztatás érdekében. Fontos feladata a szervezőbizottságnak az is, hogy a csoportok, a szervezetek elől elhárítsa az akadályokat, például egyes vezetők magatartásán javítson. Azokén, akik nem látják a kultúr- és sportmunka jelentőségét az ifjúság nevelésénél. Alágyfügeden a tanácselnök megköveteli: a fiatalok kérvényt írjanak a tanácshoz egy-egy rendezvény engedélyének megadásáért. Halmajugrány a szövetkezet nem adja át a helyiséget a DISZ szervezet részére, pedig a fiatalok nem tudnak másutt próbálni. Egyes vezetők nemi törődömségét mutatja az is, hogy a seregszemléből — elsősorban a vezetők hibájából ! — hiányoznak az üzemek. Közös munkával kell elérnünk azt is, hogy Márkáz község DISZ vezetői és a kultúrház vezetői között helyes kapcsolat alakuljon ki és megszűnjön a vitatkozás a két vezetőség között. A szervezetek részére megfelelő helyiséget kell biztosítanunk, például Nagyrétdén, Gyöngyöspatán, Gyöngyösorosziban. Egyes ellenséges elemek igyekeznek szétzülleszteni a kultúr- és sportcsoportokat. Ez abban mutatkozik meg, hogy olyan darabok játszására akarják bírni a csoportojkat, amelyek a kispolgári nézetek, befolyások elterjedését segítenék elő. Másrészt az előadás utolsó napján lebeszélik a szereplőket, akiket a csoport nem tud már egy-két nap alatt pótolni. Azonban az eddig elért jó eredmények azt bizonyítják, hogy egyre több vezető és fiatal válik a kultúrmunka lelkes művelőjévé, ez arra enged következtetni, hogy az akadályokat majd közös munkával el tudjuk hárítani. SIMON SÁNDOR, DISZ titkár, Gyöngyös I A külpolitikai helyzet Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából A Mongol"Néni Forradalmi Párt Központi Bizottságának Kedves Elvtársak! A Magyar Dagazok Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk önöknek ahhoz a harchoz, amelyet Ulan-Bator a mongol nép a szocializmus építéséért a béke megvédéséért vív. Mély meggyőződésünk hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a mongol nép ebben a harcban diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Dobi István elvtárs üdvözlő távirata a Finn Köztársaság elnökéhez Dr. Urlo Kaleva Kekkonnen őexellenciájának, a Finn Köztársaság elnökének A Finn Köztársaság elnöki tisztségébe történő beiktatása a’kalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében szívből jövő üdvözletemet küldöm Nagymáltóságodnak és őszintén kívánom, hogy elnöksége alatt tovább emelkedjék a testvéri finn nép jóléte és fejlődjék a népeink közötti baráti kapcsolat. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke. OSienhauer : „Az Adenauer-kormány a halálos válság állapotába került“ Ofenhauer február 26-án Heidelbergben kijelentette, hogy az utóbbi idők eseményei az 1949. óta tartó „Adenauer- korszak” végét jelzik a német politikában. — Az Adenauer-kormány a halálos válság állapotába került — mondotta Ollerthauer. A kancellár a belpolitikában túlzott követeléseket támasz tott a kormánykoalícióval és az ellenzékkel szemben, s ennek következtében olyan mozgalom indult meg, melyet 1953- ban még senki sem láthatott előre. A szövetségi kormány — OljenInner véleménye szerint — ’ mindinkább ,a pártonkívülivé vált miniszterek menedékhelyévé” válik. — A német egység helyreállítására Németországnak két szét kell állnia arra, hogy vita tárgyává tegye egyfelől a NATO-ban, másfelől a varsói szerződésben való részvétele kérdését — mondotta a Német Szociáldemokrata Párt elnöke. — Ha a mostani kormány úgy vélekedik, hogy politikáját nem építheti ilyen új alapra, akkor más erőknek kell átengednie a lehetőséget ahhoz, hogy új külpolitikát kezdjenek... Ha 1957. után a Kereszténydemokrata Unió nélkül alakul majd kormány, s megnyílik a lehetőség a demokratikus politikához, amelyben a vezető szerep a Német Szociáldemokrata Párté lesz. Meg kell békülni azzal a gondolattal, hogy a szövetségi köztársaságban a demokrácia formáinak nem mindig kell megegyezniük az amerikai politika elképzeléseivel és óhajaival... A szovjet emberektől tanultam meg, milyen nagy felelősség pedagógusnak lenni ÏJT a szovjetunióbeli címelényeimről kérdeznek, mindig egy bensőséges, szép ünnepély jut az eszembe. Is jkolánk egyik pedagógusa ebben az időben ünnepelte munkásságának negyvenedik jubileumát. Az ünnepélyre meghívták régi diákjait is, akiket ő nevelt becsületes, szovjet emberekké. Többszázan jöttek el, köztük magasrangú katonatisztek, Sztálin-díjasok, a Szovjetunió Hősei. Még ma is szinte látom magam előtt az egyszerű, őszhajú asszonyt, aki ilyen sok kiváló embert nevelt, j Ott, az ünnepélyen negyven esztendő munkásságáról beszélt. Ezen az ünnepélyen ébredtem rá, milyen nagy felelősség ; pedagógusnak lenni, hiszen emberek százait neveljük. Nemcsak itt, lépten-nyomon tapasztaltam, mennyire megbecsüllt a Szovjetunióban a pedagógusokat s a pedagógusok rá is szolgálnak erre, lelkesen részt vesznek minden munkában. A kolhozokban de mindenütt a leglelkesebb segítői a párttitkárokmac. Sokszor látogattam meg iskolákat s mindig megragadott a fegyelem, a rend, a magas tanulmányi színvonal. Akkor elhatároztam, ha hazajövök én is úgy tanítom a fiatalokat, hogy hasonlóak legyenek a szovjet fiatalokhoz Nagy tervekkel jöttem haza, az első hetekben szerettem volna szinte egyik napról a másikra megváltoztatni mindent úgy, ahogy én tanultam. Aztán rájöttem, hogy legfontosabb feladatom megismerkedni a magyar iskolákkal, a tanítási módszerekkel. Sokat járok ki a falusi iskolákba, s most már elmondhatom, ismerem többé-kevésbé a falusi iskolák problémáit, s igyekszem úgy nevelni a főiskolai hallgatókat, hogy megállják a helyüket az életben is. Ne csak általános elveket kapjanak, hanem felkészüljenek arra, hogy szinte erjesztői legyenek a falusi kulturális életnek, segítsék minden tettükkel a párttitkárt a politikai munkát. Nagyon tetszett nekem a Szovjetunióban a pedagógusok társadalmi élete, komoly vitákat rendeznek, s előadásokat és szeretném el érni, hogy azok a hallgatók, akik tőlünk kikerülnek, a szovjet pedagógusokhoz hasonlóan dolgozzanak, más terveket is tűztem magam elé. Elhatároztam, hogy egy-egy korszakot dolgozok fel a magyar pedagógia történetéből. Most Apácai Cseri János munkásságát tanulmányozom, s ezzel együtt az egész XVII. század pedagógiai módszereivel ismerkedem. Másik nagy tervem a serdülő kor sajátosságainak tanulmányozása. Sok ferde nézet van még erről a korról ma is a pedagógusok körében Az e téren végzett munkát azért is fontosnak tartom, mert a serdülő kor sajátosságai hatással vannak az úttörő és a DISZ munkára. Évekre egy egész életre szóló munka mind a kettő, s a pedagógia fejlődését szeretném vele segíteni. Elmondta: Mikus Gyula, ped. főisk. tanársegéd, Eger M einltoid Maier „Adenauer kancellár diktatúrájának megszüntetését“ követeli Reinhold Maier, Batten é j Württemberg volt tartományi miniszterelnöke, a szabad demokrata párt egyik vezetője egy stuttgarti választási gyűlésen kijelentette: Bonnban már régen befagyott a demokrácia és egy pöffeszkedő, népellenes rendszer lépett a helyébe, Adenauer kancellár diktatúrája, melyet meg kell szüntetni. Reinhold Maier élesen bírálta Buiert, a szabad demokrata párt 16 kilépett képviselőjének vezetőjét, akit „Adenauer besúgójának és csatlósának, politikai kalandornak és erkölcstelen karrieristának“ nevezett. Lapjelentések szerint Adenauer a kancellári hivatal titkos alapjából kétmillió márkát bocsátott az Euler-csoport rendelkezésére, a nyugat-németorzági gyáriparosok szövetsége pedig további 1,5 millió márkát adott Euleréknak. 1956. március 3. szombat ZSENY A CSUVASOV tj keserves egy állapot volt, mondhatom.... Megérkezünk hárman és egyikünk sem tud oroszul. Olyanok voltunk, mint a süketnémák. Ráadásul késtünk is, már egy hónapja folyt a tanítás ... Latzkó Tóth Péter, a „Vízkereszt” fiatal rendezője meséli első moszkvai élményeit. Hat esztendővel ezelőtt, 1950 őszén harmadmagával a Szovjetunióba küldték, hogy elvégezze a moszkvai színművészeti főiskolát. — Beültünk az előadásra és füleltünk. Amíg élek, nem felejtem el. Háromnegyed óra hosszat feszülten figyeltem és próbáltam kikapdosni az ismerősnek tetsző szavakat Egy mukkot sem értettem Támadt viszont olyan fejfájásom, hogy háromnegyed óra után kénytelen voltam elmenni az előadásról. — Képzelhetitek, milyen érzés... Egy hónappal elmaradtunk már amúgy is és akkor az a szörnyű kavarodás a fejemben Nem mertem volna megesküdni, hogy valaha is megértem az orosz előadásokat. Voltak ott más külföldi ösztöndíjasok is, de azok már mind tanultak egy-két évet oroszul. Csak mi nem tudtunk mihez kezdeni. Megérkezésünk után nem sokkal Komszomol-gyűlés volt az évfolyamon és a szovjet diákok pártfogásukba vettek. Kiosztottak bennünket, ki milyen tárgyból segít majd. Ettől fogva mindegyikünkre jutott egy féltucat „tanár”. Előadások előtt, előadások után, szünetekben, délután, este, reggel állandóan magyarázott valaki. Félrehúztak egy ablakmélyedésbe és magyaráztak. Oroszul, angolul, németül, ki milyen nyelvet értett, valóságos eszperantó alakult ki közöttünk a különféle nyelvekből. Kiemelkedő szerepe volt a jelbeszédnek — kézzel-lábbal iparkodtak megértetni velünk az előadások tartalmát. Néha már jólesett volna egy kis pihenés — zsebre dugott kézzel őgyelegni a szünetekben De pártfogóink könyörtelenek voltak. Amíg nem értettük a magyarázatokat, nem tágítottak. Hogy mennyire igazuk volt, akkor értettük meg, amikor a pártfogolás meghozta az eredményét és fejünkben lassan leülepedett a zűrzavar. Kaptunk aztán más segítséget is ... Az első évben sokat dicsértek bennünket. Nem mondom, tanultunk is keményen, késő éjszakáig fennmaradtunk nem egyszer. A második évben már tűrhetően érttettünk oroszul, lazítottunk a gyeplőszáron. Mindenki dicsért bennünket, milyen szorgalmasak vagyunk, milyen kitartóak, nekünk meg fejünkbe szállt a dicsőség. Kidüllesztett mellénnyel jártunk-keltünk: lám, kik vagyunk, mik vagyunk... Órákon néha bolondoztunk, játszottunk a hátsó padban, ahol a tanár nem látott. Egyszer aztán egy Komszomol-gyűlésen elkaptak bennünket. Fejünkre olvasták a hibáinkat, bírálták emberi magatartásunkat. Éjjel fél kettőig tartott a gyűlés. Mondanom sem kell, nem esett éppen jól. Gyűlés után odajön hozzám a tankör bizalmi, az a fiú, aki a legkíméletlenebbül lehordott. Azt mondja: te, ea és ez a vendéglő, még nyitva van, üljünk be és beszélgessünk egy kicsit ... Nagy szemeket meresztettem. Mondom neki: nagyon kedves tőled, hogy még gúnyolódsz is, de jobb lesz, ha békét hagysz, semmi közöm hozzád, neked se énhozzám. Most rajta volt a sor az álmélkodásban. Hát nem érted? — kérdezi — én szeretlek becsüljek téged, épp ezért nem hallgathatom el a hibáidat. Mi mindig így szoktuk: nyíltan megmondjuk, ami rossz a másikban. Utólag elmondhatom: nem ártott meg ez a lecke sem... Tit S3’éhként nagy szeretet“ ‘ tel vettek körül bennünket, nemcsak az egyetemen, máshol is, ahol felfedezték, hogy magyarok vagyunk. Megesett, hogy idegen emberek odaléptek hozzánk néhány baráti szóval, kérdéssel. Egyszer vendéglőben ültünk hárman s magyarul beszélgettünk. A szomszéd asztalnál ült egy ezredes. Váratlanul felénk hajol és barátságosan megkérdezi, nem magyarok vagyunk-e? Kiderült, hogy járt Magyarországon a háborúban és ismerős volt neki a magyar nyelv muzsikája. Átült az asztalunkhoz, elbeszélgettünk. Mesélt a magyarországi élményeiről és nagyon, dicsérte a magyarokat is sok ismerőse, barátja van nálunk. Ilyen eset sokszor előfordult az öt év alatt. Itt van például Zsenya Csuvasov... ! Zsenya Csuvasov is ott tan nult a főiskolán, rendezőnek készült. Jóval idősebb volt nálunk, legalább harminc éves Daliás, izmos, jóvágású ember. Csak éppen a bal lába béna volt. Egy repesz vágódott a csípőjébe és átvágta az inait. Meg volt a lába de teljesen bénán Nagyon szomorú volt, hogy ő, az erős, szép szál ember — nyomorék. Meg aztán volt egy kis elfogódottság bennünk iránta: tudtuk, hogy a magyarországi harcokban sebesült meg... Egyszer késő este bejött a szobánkba. Fenn voltunk még, tanultunk. Zsenya Csuvasov leült egy székre, cigarettára gyújtott, nézegetett bennünket. Amúgy is hallgatag ember volt, ült és cigarettázott. Amikor a cigarettát elszívta, feltápászkodott és azt mondta: í — Jól van, fiúk, tanuljatok csak. Komolyan dolgoztok, becsültek érte. Ez jó, nagyon jó... . Az ajtóhoz bicegett, a küszöbön megállt és hozzátette: I — Nagyon jó, fiúk ... Látjátok, ez itt — és béna lábára ! mutatott — nem volt hiába. Ugye értitek?... '’IJudjátok, ez így elmondva, nagyon szürke és szegényes .. De ahogy az a komoly, nagy, erős ember ott állt a béna lábával és mosolygott, úgy mosolygott, mint egy gyermek, aki valami nagyon szép ajándékot kapott, szélesen, boldogan, azt nem lehet elfelejteni. Akkor értettem meg igazán, mi az, hogy szovjet ember. G, A. így láttam a szovjet üzemekben az egészségvédelmet SOKFELÉ jártam a Szovjetunióban, megnéztem a kolhozokat, a gyárakat, megismertem, hogyan vigyáznak a munkások egészségére az üzemekben. A munkások és a dolgozó parasztok állama törvénybe iktatta a kötelező egészségvédelmet A gyárakban, melyek a világ legfejlettebb technikai eszközeivel dolgoznak, erős, egészséges munkások élnek Ma már nem lehet elképzelni a szovjet gyárat egészségvédelmi eszközök nélkül. A vizes munkahelyen dolgozóknak nem hiányzik a gumicsizma, a megfelelő öltözet, ezt a gyár biztosítja. Általában mindenütt megvannak azok az egészségvédelmi eszközök, amik biztosítják az egészség megvédését munka közben is. Itt nem úgy gondolkoznak, mint a kapitalista országokban, ha egy munkás életéről van szó, hogy nem számít, mert van elég munkanélküli. Itt az ember a legnagyobb érték. És bármibe is kerül, mindent megtesznek, ha egy szovjet ember életének a megmentéséről van szó. Törvény van az egészségvédelmi eszközök létesítésére, s a szovjet hatóságok részéről ezt megfelelő szigorúsággal ellenőrzik is állandóan. Minden üzemnek saját üzemi orvosa van, és nagyon sok helyen orvosi laboratórium is, hogy a betegségek okát azonnal megállapíthassák, késedelem nélkül megkezdhessék a kezelést. Az orvosok mellett kisegítők dolgoznak, ,,szesztráknak”i hívják őket Technikumot végzett nők, nem olyan képzettek, mint az orvosok de különösen az idősebbek, gyakorlottabbak, az operáción kívül minden kezelést elvégeznek. ARRA IS vigyáznak, hogy egészséges legyen a gyárak környéke is. Fokozott gondot fordítanak a tisztaságra, a jó levegő biztosítására. így láttam én a munkások egészségvédelmét a Szovjetunióban. Elmondta: Tamás László, MDP városi titkár, * Eger