Népújság, 1956. július (52-59. szám)

1956-07-04 / 52. szám

VILÁG ÍGYESÚDITEU! X. ÉVFOLYAM 52. SZÁM. masa ÄRA 5Q rikhtM Pm^mMbÉMpm 1956. JÜLIUS 4. SZERDA Közös erővel népünk kenyeréért írta: VARGA FERENC megyei begyűjt. kiv. vez. Dolgozó parasztságunk szorgalmas munkája nyomán az elmúlt évinél jobbnak mutatkozik az idei gabonatermés. A népgazdaság valamennyi területén azért kell napról­­napra a termelést fokozni, hogy megteremtsük az anyagi feltételét azoknak a nagyszerű elhatározásoknak, amelyek dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelkedését cé­lozzák. Az életszínvonal emelkedésének egyik alapfeltétele a bőséges kenyér- és lisztellátás. Ezt a feladatot most kell megoldanunk, mivel elérkezett a gabonabetakarítás és be­gyűjtés ideje. Dolgozó parasztságunk az elmúlt években példamutatóan tett eleget állampolgári, hazafias kötelessé­gének ,ezért elsősorban nekik köszönhetjük, hogy megszűnt megyénkben, de országosan is a kenyérellátási zavar. Az elmúlt évi tapasztalatokból okulva, az ez évi ara­tási, behordási és cséplési munkákat szervezettebben és na­gyobb körültekintéssel kell végezni a hasonló csapadékos időjárás miatt. Nem ismétlődhetnek meg olyan helytelen­ ad­minisztratív intézkedések, amelyek egyes helyeken a már kész termés gyors betakarítását és minőségi megóvását gá­tolták. Ez évben is kell, sőt fokozottabban kell végezni a tarlóhántási munkákat mert az a jövő évi többtermést segíti, de ez nem mehet az idei kenyérellátásunk rovására. Dolgozó parasztságunk és termelőszövetkezeteink az elmúlt évben is, de különösen ez évben a beadás jó teljesí­tésével rászolgáltak arra a bizalomra, hogy a velük kapcso­latos gazdasági problémákat ne csak adminisztratív úton, hanem közvetlen megbeszélésekkel, nevelő, meggyőző poli­tikai munkával oldjuk meg. A kölcsönös bizalom elmélyí­tését jelenti, hogy a gabonára vonatkozó forgalmi korláto­zások az ország területére kiterjedően megszűnnek, ami azt jelenti, hogy a termelők kötelezettségük teljesítése után fe­leslegüket szabadon értékesíthetik. Ez azonban nem teszi lehetővé, hogy egyes személyek továbbeladás céljára felvá­sároljanak nyerészkedésből. Az egyre fokozódó kenyér- és lisztigények kielégítése szükségessé teszi, hogy a beadási kötelezettségek felemelése nélkül a kenyérgabona szerződéses felvásárlási útján növel­jük az állami készleteket. Ez a formája a gabonaszükségle­tek biztosításának megértésre talált a termelők döntő több­ségénél. Dolgozó parasztságunk tárgyilagosan mérlegelte a kialakított árakat, s elismeri, hogy a nyersgabona ára nem haladhatja túl a háromforintos kenyérárat. A szabadgabona árának felemlése szükségszerűen maga után vonná a ke­nyér árának emelését egyben minden más iparcikkét is. Ez az irányzat károsan hatna a dolgozó parasztság, de az egész lakosság érdekeire is. Mindezeket mérlegelve, el kell ismernünk kormányunk helyes árpolitikáját. Kormányunk 280 forintban állapította meg a szerződéses gabona mázsán­ként árát. Ezen belül igényt tarthat az eladó mázsánként 20 kilogramm korpa juttatásra, kedvezményes műtrágyára és gépállomási mélyszántásra. A kedvezmények igá­n­ybevétele mellett mázsánként búzáért 240 forintot, rozsért pedig 220 forintot kap. A begyűjtési szervek már most megkezdik a szerződések megkötését a várható termés figyelembevételé­vel és előlegként a lekötött mennyiség értékének 50 százalé­kát ki is fizetik.Pártunk és kormányunk, bízva a dolgozó parasztság ön­tudatában, az értékesítési szerződések megkötését a legmes­­­szebbmenőkig az önkéntességre alapozza. Az elmúlt évben először bevezetett szerződéses felvásár­lás eredményes volt, m­­vel megyénk dolgozó parasztsága az előirányzatot teljesítette. Ezt azonban úgy értük el, hogy a gabonatermő járásaink, mint a hevesi és a füzesabonyi, na­gyobb terhet vállaltak magukra, mivel feleslegüket teljes egészében átadták. Az aránytalanságot azzal s­züntetjük meg, hogy az árufelesleg 80 százalékát minden termelőtől felvásároljuk. Tanácsaink és begyűjtő szerveink feladata, hogy az előirányzott mennyiségek maradéktalan felvásárlása érdekében már most megkezdjék a politikai felvilágosító és nevelő munkát, különösen a pétervásárai járásban. A ke­nyérgabona feleslegnek jó áron való felvásárlására elsősor­ban azoknál a termelőknél kerül sor, akik a cséplésig esedé­kes állat- és állati termék beadási kötelezettségeiket ren­dezték. A hátralékos termelőktől nemcsak a szükségleten felüli mennyiséget, hanem gabonakészletéből minden cikk­ből fennálló hátralék erejéig a szükséges mennyiséget igény­be vesszük. Hogy erre sor ne kerüljön, saját érdeke minden termelőnek élőállat- és állati termékből esedékes kötelezett­ségének eredeti cikkel való rendezése. Ez azért előnyös, mert például egy kilogramm sertéshús társulási ára 15—16 forint, ehelyett igénybe vett gabona ára pedig szerződéses felvásárlási áron is 28 forint, mivel egy kilogramm sertés­hús 10 kilogramm kenyérgabonával egyenlő. A begyűjtési dolgozók egyik legfontosabb feladata, hogy gabonabegyűj­tésig minden hátralékot a fentiek megmagyarázásával az eredeti cikkben rendeztessenek. Az idei nagy gabonabegyűj­tést párhuzamosan az élőállat és állati termék begyűjtésé­vel, pártunk irányvonalának szigorú szem előtt tartásával lehetőleg adminisztratív intézkedések nélkül, az élenjáró dolgozó parasztokra való támaszkodással, a termelők meg­győzésével, tartalmas politikai munkával oldjuk meg. A párt­szervek irányításával és ellenőrzésével el kell érni, hogy tanácsaink és a begyűjtésben érdekelt valamennyi szerv olyan politikai nevelőmunkát végezzen, hogy dolgozó pa­rasztságunk nagy többsége már most vállalja a beadási és a szerződéses kötelezettség cséplőgép alóli időben való ma­radéktalan teljesítését. Az elmúlt évi és ez évi országos versenyeredményeinkért dicséret és elismerés illeti dolgozó parasztságunkat. Az ed­­digi élenjáró eredményekre bizton alapozhatjuk ez évi sike­reinket. Pártszerveink irányításával a tanácsok és begyűj­tési szervek dolgozói törvényes úton eddig is sok és nagy feladatot megoldottak. Ezt várja tőlük ez évben is pártunk és kormányunk és az egész dolgozó nép. Lesz kő a családi házak építé­sére. Kőbányáink naponta sok­száz tonna követ adnak. Heves megyei napok Egerben A plakátok úgy hirdették, hogy a „Heves megyei napok” szombat délután kis ünnep­séggel veszi kezdetét. De hát nem lennénk Egerben, ha a gazdag programot ígérő ese­mény nem borkóstolóval kez­dődött volna. Még szombat délben: jó idő, minden na­gyobb utcában a drága nedűt kínáló sátrak. Pohárba került az aranyszínű és a vérpiros ital, aztán lett tőle jókedv. Ember legyen a talpán, aki ellent tud állni az ilyen ízlése­sen dekorált kimérők csábítá­sának. Az ünnepélyes, az igazi meg­nyitóra a kora délutáni órák­ban került sor. Részt vett Er­dei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Magyar Jó­zsef, a megyei tanács elnökhe­lyettesének megnyitó szavai egyben a különféle kiállítások kezdetét is jelentették. A Heves megyei napokra jól felkészült az Északmagyar­országi Üzemélelmezési Válla­lat I-es telepe. A Pedagógiai Főiskolával szemben ütöttek sátrat és még pénteken előké­szítették a gázfőzőt, hogy min­dig friss legyen készítményük. A hangverseny szünetében már szombaton nagy forgal­muk volt. Sokan vásárolták a­ frissen sütött lángost, a sátor­ba vonzotta a kolbász és virsli kellemes illata a vendégeket. Az első két napon 8200 forint értékű forgalmuk volt. Három­száz darab kolbászt 570 pár virslit, 400 lacipecsenyét, 400 lángost és 780 málnát adtak el. A Vállalat I-es telepe ezen a héten naponta árul 4 órá­tól és a felsorolt jó falatok mellett valószínű még fasíro­­zottat is készítenek majd. Kiállítások Heves megye életéről Említsünk meg közülök egy­néhányat: A Pedagógiai Főiskola dísz­termét betöltő „Megyénk tíz­éves fejlődése”, a fotógrafikon és a képzőművészet értékes dokumentációja. Az idegenfor­galom, az MSZT által megren­dezett Szovjetunió életét be­mutató képkiállítás, az egész­ségügy összegyűjtött anyaga, a Közgazdasági Technikumban és a Szakszervezeti Székház­ban bemutatott kiállítások egyaránt sikert arattak, ös­­­szevetve: a kiállítások sikerét legjobban a nagyszámú látoga­tóval bizonyíthatjuk. Jól tük­rözték megyénk, életünk egy­­egy sajátosságát. Szombat este megtelt a fő­iskola udvara. Itt tartották 1907 és 1955 után a harmadik egri Dalosünnepélyt, kiváló kórusok szereplésével. A Kar­cagi Rákóczi Kultúrotthon 54 tagú énekegyüttesének műso­rából a Csajkovszkij Altató­dalát épp úgy hatalmas taps­sal jutalmazta a hallgatóság, mint az Egri Állami Zeneis­kola kamarakórusának, a Ba­lassagyarmati Tanítóképző, vagy az Egri Járási Kultúrház énekkarának jól sikerült mű­sorszámait. Nagy tetszéssel fogadták a Salgótarjáni Acélárugyár, a Karcagi Gábor Áron és a Pe­­tőfibányai Erkel Ferenc ének­karok bemutatkozását is. Itt kell megemlíteni, hogy közben igen tehetséges szólóénekese­ket hallottunk, mint Koposzov. Fecskéjében Másnap hajnalban eltűnt a megszokott Eger. Forgalmas város lett sok emberrel. Ko­rán érkeztek a különvonatok s vendégeink is elsőként ter­mészetesen az ízletes lacipe­­csenyét, utána a kulacsból töl­tött abasári rizlinget és egri bikavért ízlelték meg. Ragyogó idő volt. A nap programja az Északmagyarországi Kórusok versenyével bontakozott ki. A Kossuth téren összegyűlt kó­rusokat a városi tanács elnöke köszöntötte, majd az énekka­rok együttesen két szép dallal viszonozták a meleg fogadta­tást. Aztán nagyszámú közön­ség előtt három helyen is tar­tottak versenyt, melyet az or­szág legkiválóbb szakemberei­ből alakult zsűri bírált el. Ör­vendetes, hogy a verseny szín­vonalát tekintve, nincs nagy különbség a helyezettek között. Több falusi, termelőszövetke­zeti együttes szerepelt figyel­met felkeltően, így a borsod­­ivánkai Tsz-kórus. A Heves megyei napok első két napján, szombaton és va­sárnap nagy forgalmat bonyo­lítottak le a Vendéglátóipari Vállalat kihelyezett sátrai. A jó idő, és az Egerbe özönlött többezres tömeg elárasztotta a borkóstolókat, lacikonyhákat, vendéglőket. Több­­ mint 70 ezer forintos forgalmat bonyo­lítottak le ezekben a sátrak­ban. Virsliből 7000 pár, debre­ceniből 600 pár, kolbászból 100 kilogramm fogyott két nap alatt s emellett 100 kilogramm húsból készült lacipecsenye és sok kiló saját készítésű hurka is. Italban is nagy volt a for­galom. 100 hektoliter sör és 20 hektoliter bor fogyott a kinti sátrakban. A Vendéglátóipari Vállalat egységein kívül több borkósto­lót működtettek a termelőszö­vetkezetek és földművesszö­vetkezetek is, ahol ugyancsak jelentős forgalom volt ezek­ben a napokban. Különösen a Medocot a Leánykát és az Eg­ri bikavért fogyasztották so­kan. Sokan keresték a lacipecsenyét, friss kolbászt lángost . .. Több mint 70 ezer forintos forgalom volt a Vendéglátóipari Vállalat sátraiban szombaton és vasárnap A győztes énekkarok A Szolnoki Népi Együttes nagysikerű bemutatójára dél­után került sor. Ezt követte a verseny eredményhirdetése. Első csoportban: 1. a Karcagi Rákóczi Kultúrotthon Ének­kara, megőrizte a tavalyi ser­leget, 2. a Szolnoki Népi Együttes, 3. a Borsod megyei Központi Énekkar. Második csoport: 1. Az Egri Járási Kultúrház énekkara El­nyerte a Népművelési Osztály vándordíját és az orosz és szovjet dalok tolmácsolásáért Aranykoszorús jelvénnyel is kitüntették. 2. A Jászberényi Járási Kultúrház Énekkara. 3. A Szűcsi Községi Kórus. Harmadik csoport: 1. A Bor­­sodivánkai tsz énekkara. 2. Az Egri Állami Zeneiskola együt­tese. 3. A Balassagyarmati Szabó KTSZ kórusa. A vendégek és a megye dol­gozói nevében elismeréssel adózunk minden szervnek amely munkájával, ötleteivel segítette a két napot ily kel­lemessé tenni. Az egri üze­meknek különösen kifejezzük hálánkat ,mivel készséggel vál­lalták a vendégkórusok kalau­zolását, patronálását és jóleső meglepetésként kis serlegek­kel, boros kulacsokkal, porce­lán és kristálytárgyakkal „ju­talmazták” őket. Ezerötszázan a Néphadsereg Művészegyüttesének előadásán Vasárnap este a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett mű­vészegyüttese az Egri Pedagó­giai Főiskola szabadtéri szín­padán „Színes Fergeteg” cím­mel adott műsort. Az együt­tes műsorában népdalcsotrok, népi táncjelenetek váltakoztak Különösen sok tapsot kapott a „Dobozi táncok”, a „Cigány­­tánc” és a „Reggel a tábor­ban” című tréfás táncjelenet. A legtöbb szám után a lelkes, ezerötszáz főből álló egri kö­zönség ráadást követelt. 10 ezer ember a Heves megyei napokon Egerben szombaton és vasár­nap csúcsforgalom volt az ide­genforgalom területén, öt kü­lönvonat és 30 külön autóbusz­­járat hozta városunkba Észak­­magyarország többi részéből érkező vendégeinket. A láto­gatók száma több, mint 10,000- re tehető. Ilyen nagy számmal ez évben még nem látogattak el vendégek Egerbe. A hazai vendégeken kívül svájci és francia vendégek is felkeres­ték vasárnap városunkat, ahol kellemesen töltötték a napot. Közéletünk számos képviselője is részt vett a Heves megyei napok vasárnapi ünnepségein. Itt volt Egri Gyula elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja KV. titkára, Erdei Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Jakab Sándor elvtárs, a Közlekedésügyi Minisztérium VIII főosztályának vezetője és Dr Ivanics József, az IBUSZ vezérigazgatója. A vasárnapi ünnepségekről a Magyar Rádió is felvételeket készített. Látogatók jártak a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben, s megcsodálták a szövetkezet 20 mázsás átlagtermést ígérő őszi árpáját.

Next