Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-01 / 60. szám

4 Felejthetetlen él­ményt jelentett az Állami Népi Együt­tes tagja számára a La Manche-csatorna átkelése Folkstone és Boulogne között. Ra­gyogó napsütésben , teljes szélcsendben tettük meg a mint­egy kétórányi hajó­­utat, s élveztük a tenger ezer szépsé­gét. A francia tenger­parttól villanyvonat vitt Párisig, tavalyi vendégszereplésünk legnagyobb sikerei­nek színhelyéhez. Csak félnapot töltöt­tünk a fények váro­sában, de ez a félnap is gyönyörű élményt jelentett. Karnevál napját ünnepelte Pa­ris — a Bastille le­rombolásának évfor­dulóját — s az utcá­kon és tereken ezer­nyi fiatallal találkoz­tunk, akik késő éj­szakáig daloltak és táncoltak. London ko­mor hidegsége után üdítő volt a város közvetlen melegsége, s mi, az annyira várt meleg nyári éjszaká­ban sorra látogattuk a legszebb helyeket Másnap — többeze­r­­kilométeres út után — értünk el Genová­ba. Utunk szépsége — szavakkal szinte kifejezhetetlen. A francia—olasz Alpok havas csúcsai, szaka­­dékai, és ezernyi ví­zesése közt 120 km- es sebességgel robo­gott velünk a vonat, s olyan alagutakon keresztül száguldot­tunk, mint a 12 km-es Mont Celesse alagút. Genovába, az olasz tengerpart gyönyörű városába, késő este érkeztünk. Az ősi vá­rosban hetek óta folynak a II. Nem­zetközi Táncfesztivál bemutatói. A bemu­tatóra érkezett együt­teseket a város köz­pontjától 15 kilomé­terre fekvő Nervi látja vendégül Cso­dálatos környezetben hatalmas kókuszpál­mák és babérligetek között szabadtéri színpadon csendülnek fel a különböző nem­zetek dalai, s a tán­cok hátteréül a hold­fényben csillogó ten­ger szolgál. Mesteri módon fokozzák a színpad tervezői a természetes szépsége­ket. Fényszórók vilá­gítják meg a pálmák koronáját, s a trópusi virágokból szőtt sö­vényeket apró tavak és cipruslugasok bont­ják meg a Stockhol­mi Király Színház művészegyüttese, a Scala Társulat már nagy sikert aratott a genovaiak körében, s nagy érdeklődéssel várják az Állami Né­pi Együttes után színpadra lépő Ram Gopal indiai tánc­­együttest is. A ma­gyar bemutató óriási sikert aratott. A szín­pompás képeket csak fokozta a csodálatos környezet, az opálfé­nyű tenger s a dato­lyapálmák lombja. A temperamentumos olasz hallgatóknak a gyors sodrású szá­mok tetszenek leg­jobban. A Cigány­­tánc, a Duna-nóta s a csárdások. A lapok a legnagyobb elra­gadtatás hangján ír­nak az Együttesről, s az előadások nagy sikerének hírére Ró­mából, Milánóból is nagy számban érkez­nek érdeklődők. A Genovai Turisták Clubja régi ismerős­ként veszi körül az Együttest. Ők Buda­pesten látták először a műsort, de a geno­vai előadások mind­egyikén is jelen van­nak. Nem jelenik meg olyan lap Genovában, amelyik ne közölne naponta három-négy hasábos cikket. Az Il Secolo XIX. a Feszti­vál legnagyobb sike­rű együttesének érté­keli a műsort, s a többi között így ír: a Fesztivál Rendező­bizottsága nagy, de gyümölcsöző munkát vállalt a Magyar Ál­lami Népi Együttes meghívásával. Káp­rázatos műsoruk mint egy fátyol leb­benti fel a magyar táj és népszokások valóságát. Az előadás elejétől végéig lenyű­göző, csodálatosan egyesíti a látványos művészetet az audi­tív szépségekkel. — Sorolhatnám oldala­kon keresztül a felső fokokban áradozó új­ságcikkeket, de a tapsvihar tüzén is lemérhető műsorunk sikere. A mai elő­adást a genovai ipari munkásságnak aján­lotta a Rendezőbi­zottság, s az üzemek dolgozói a 3000 ülő­helyen felül az álló­helyeket is megtöl­tötték. Vasárnap sorra kerülő előadá­sunkat a R. A. I. Te­levíziós Társaság közvetlen adásban sugározza, s az adást Európa valamennyi Televíziós rádióállo­mása átveszi! A mi­lánói rádió hangle­mezfelvételt készített az Együttes zeneka­rának legnagyobb si­kerű számaiból, s közvetlen rádióadás­ra is sor kerül. Az Együttes tagjai­­ a hideg angliai napok után boldogan sütkéreznek a forró napsütésben, s a part homokos részein nagy vízicsatákban gyönyörködhetnek a fürdőzők. Hétfőn Monte Car­­lóban lépünk fel — majd egy előadás időtartamára újra Franciaország követ­kezik. Az utolsó Aux- Les-Bains-i előadás után újból felejthe­tetlen élmény követ­kezik. Autóbusszal tesszük meg a svájci­olasz alpokon keresz­tül Genfig vezető utat. Minden valószínű­ség szerint 28-án érünk újra Magyar­­országra, s a csodás itáliai szépségek for­gataga között is sok­szor s mind többször gondolunk erre a na­gyon várt napra. Kéthónapos ven­dégszereplésünk 50 előadása sok-sok ba­rátot szerzett orszá­gunknak, sok elisme­rést népművésze­tünknek és szülő­anyánknak, dolgozó népünknek. Hegyi Imre Áll. Népi Együttes tagja OLASZORSZÁGI LEVÉL Fergeteges siker a Genovai tengerparton Kánikulai forgalom a fagylaltotokban és az egri strandon Vasárnap Egerben is nagy bő­­­­cében. Ezen a napon több mini­ség volt. A nagy kánikulában ki­­s hétezer látogatója volt az egri haltak voltak az utcák. Csak a­­ strandon volt mozgalmas az élet. Motorkerékpárok és kerékpárok százain, külön autóbuszokon ér­keztek a vendégek, hogy meg­mártsák magukat a hűs egri víz­ben. Egriek, vidékiek és külföl­diek vegyesen úszkáltak a meden­strandnak. De hűsítő italból és fagylaltból is nagy volt a forga­lom. Az­­ Egri Vendéglátóipari Vállalat sörözőiben, büféiben több mint 150 hektoliter sör, 3300 üveg Bambi, és négy hektoliter málna fogyott. A Fagylaltból a Vállalat cukrászdái hét mázsát mértek ki. Ehhez még hozzá kell számítani­­ a Te­j eszpresszóban, a Park szálló­ban és a kisiparosoknál fogyasz­tott mennyiséget. Este nyolc óra után az utcák is kezdtek népeseb­bé válni. Ezrek és ezrek sétáltak a Széchenyi úton, élvezték este tízkor is a már hűvösre vált esti levegőt. Két szép nyári ruhamodelt mutatunk be képünkön, amelyet még a meleg őszi napo­kon is hordhatnak. Az egyik pasztellszínű puplinból készült. Mellvarrástól rakott ruha, a másik pedig kockás, könnyű nyári ruha, di­vatos nyakkivágással. ÍGY TEGYÜK EL! Málnadzsem nyersen:: A friss, nagyszemű málnát szitán lemossuk, üvegekbe rakjuk, nagyon sűrű sziruppal leöntjük, kevés sza­licilt teszünk rá és gyengén gőzöljük. (Egy liter vízhez 60 db cukrot adjunk.) népújsag i Naptár Augusztus 1. 1946-ban 10 évvel ezelőtt vezet­ték be az új forintot. 1914-ben 42 évvel ezelőtt tört ki az első világháború. Aron­cztu­s ? 1919-ben 37 évvel ezelőtt gyilkol­ták meg Szamuelly Tibort. Augusztus 3. 1863-ban 93 évvel ezelőtt született Gárdonyi Géza, az Egri csillagok és több híres könyv írója. — A CSÁNYI Földműves­­szövetkezet üzlethálózata két új létesítménnyel bővül. A fa­luban cukrászda nyílt meg, ami régi vágya volt a község akkosságának. Az állami gaz­daság területén fióküzletet lé­tesít a Fm. Szövetkezet. A be­rendezést már kiszállíttatta, most már csupán arra van szükség, hogy a gazdaság mi­előtt biztosítsa a helyiséget. — RÓZSASZENTMÁR­­TONban dolgozik a hatvani járás legnagyobb cséplőcsa­­pata. Tagjai, Csömör József brigádvezető vezetésével na­ponként csaknem két vagon gabonát csépelnek. Idáig már 25 vagon gabonát csépeltek el. — ÚJ KULTURHÁZAT kap Atkár község. Az építési mun­kálatokat nagyrészt társadal­mi munkával a község lakói végzik. — AZ ADÁCSI Előre tíz­­nek 800 ezer forintos költség­gel gazdasági épületet építe­nek. — A MÁTRAVIDÉKI SZÉNBÁNYÁSZATI Tröszt üzemvezetősége felhívással fordult bányászaihoz s kérte, hogy az elvizesedett nagy lengyeli olajmezők termelé­sének pótlására a harmadik negyedév hátralévő két hó­napjában ötezer tonnával adjanak többet terven felül. — AUGUSZTUS 20-ra, Al­kotmányunk ünnepére Gyön­gyös város Begyűjtési Hiva­tala vállalta, hogy versenyter­vét 150 százalékra teljesíti. — AZ IDEI BÁNYÁSZ­NAP tiszteletére gyors elbí­rálással egybekötött újítási hónapot rendez a Mátravidé­­ki Szénbányászati Tröszt újí­tási bizottsága. — VIDÁM IFJÚSÁGI ara­tó vasárnapot rendeztek az elmúlt vasárnapon Hatvan­ban. A város több kultúrcso­­portja ezúttal köszöntötte az aratási munkában élenjáró­kat. A BM. pétervásárai járási osztálya büntető eljárást indí­tott Szajkó Zoltán siroki la­kos ellen, mert 1956 július 24-én a késő esti órákban fe­leségét nyakonszúrta. Az as­­­szony elvérzett és meghalt. A bűncselekmény elkövetése közben Szajkó az áldozat any­ját is hátbaszúrta, aki lánya segítségére sietett. A gyilkost rendőrség elfogta és előze­tes letartóztatás mellett az ügyészségnek átadta.­­ Tóth András, a boconádi föld­művesszövetkezet boltvezetője? több visszaéléssel közel tíz­ezer forint kárt okozott a tár­­­sadalmi tulajdonnak. Ügyét a­ hevesi járásbíróság augusztus 1­1-én tárgyalja. Egerben a közelmúltban az­ erkölcsre veszélyes munkake­­­rülő csavargó nőket tartóz­­­tatott le a rendőrség. Ügyük tárgyalását július 31-én kezd­­­te meg az egri járásbíróság. Közlemény 1956 július 27-én sérülten­ az egri kórházba szállítót­? Ják Czirák Ferenc rendőrtörzs­i őrmestert — tiszaszentimrei? körzeti megbízottat — és Bu­gyik István kunhegyesi lakost.­­ Egerben a fenti esettel kap­­­csolatban különböző rémhírek­ terjedtek el. A közvélemény­ megnyugtatására közöljük,­ hogy Czirák Ferenc rendőr-, törzsőrmester fegyverhaszná­­­lata Bugyik Istvánnal szem­­­ben jogos volt, mivel Bugyik­ István a körzeti megbízott iro­­­dájában személyi igazolvány­ ellenőrzésekor alaptalanul rá­támadt Czirák Ferencre és­ megszúrta a kötelességét tel­­­jesitő rendőrt. BM Heves megyei rendőrkapitányság 1956. augusztus L, szerda FILM FIAM A TANÁR ÚR Megyénkben több községben közkívá­natra újból játsszák Fiam a tanár úr című olasz filmet. Képünkön a film egy jelenetét láthatjuk. OZIK ÜSGRfi: Egri Vörös Csillag. Augusztus 2-től 8-ig: Vádlottak padján (német). Egri Bródy. Augusztus 2-től 3 ig: Állami Áruház (magyar). Gyöngyösi Szabadság. Augusztus 2-től 6 ig : Idegen tollak, (csehszlovák). Gyöngyösi Puskin. Augusztus 2-től 5-ig: A mexikói (szovjet). Hatvan. Augusztus 2-től 7-ig: Az ördög szépsége (francia—olasz). Füzesabony. Augusztus 4-től 6-ig: Első szerelem (francia). Pétervására. Augusztus 4-től 5-ig: Ali baba. Filmhírek — Kecskeméten forgatják a Ke­serű igazság című új magyar fil­met, amelynek főszereplője Bes­senyei Ferenc, Ruttkay Éva, Gobi Hilda, Molnár Tibor, Gábor Mik­lós és Sinkovics Imre. — A Moszfilm Stúdió készül Goldoni: Mirandolina című víg­já­tékát. — A Német Demokratikus Köz­társaság és Franciaország közös filmet készít a Sálemi boszorká­nyok címmel. A film főszereplői Yves Montand és felesége Simone Signorét. — „Szomjazom“ a címe a Defa új filmjének, amely a spanyolor­szági szabadságharcról szól. — Nyugatnémet filmeket mutat­nak be a háború befejezése óta az idén először a Szovjetunióban. Műsorra tűzték a Patkányok, a Dupla Lotty, az Ezerpiros rózsa virágzik és a Kisváros aludni tér ! című filmeket. Őszi divatújdonságok Bár még nyár közepén va­gyunk, a divatáruüzletek már szorgalmasan készítik az őszi­téli szezoncikkeket. Tetszeni fognak azok a gyermek gyap­­júgarnitúrák, amelyek sálból, sapkából állanak és igen fi­nom gyapjúminőségben, kézi hímzéssel, a legkülönbözőbb színekben kerülnek forga­lomba. Sikernek számíthat a gyapjúból készülő kötött pet­­­tyes gyermek kendősapka, a bakfis hollandi fej­kötő és az első női kötött kalapok, ame­lyek most kerülnek divatba. Új duftin szatyrokat is készí­tenek, műbőrdíszítéssel. Ké­szülnek már az iskolaszezon­ ra is, új, olcsó aktatáskákat hoznak forgalomba. Ezenkívül színházi táskákat a kisestélyi ruhákhoz, és a divatos «kro­­kó“ préselt borjúbőrből kü­lönféle női táskákat is árul­nak majd.­­ MINT ISMERETES, Pá­cinban (Csehszlovák határon) július ö-én tűzvész pusztított. A tüzet a cseh és magyar tűz­oltók eloltották, mégis nagy kár keletkezett. Az Állami Biztosító a kötelező biztosítás alapján a károsultaknak 600 ezer forint kártérítést állapí­tott meg és azt egy héttel a tűz után ki is fizette. Árutombola a hatvani ünnepi vásáron Az augusztus 20-i ünnepi vásáron Hatvanban árutombo­lát is rendeznek. Kétforintos tombolajeggyel új típusú zöld Pannónia motorkerékpárt, női és férfi kerékpárt, Dongó se­gédmotort, rádiót és lemezját­szókészüléket lemezekkel, ezenkívül több értékes tárgyat nyerhetnek. Tombolajegyeket már előre is lehet vásárolni bármely kiskereskedelmi bolt­ban. TOLII JEGYZETEK KEDVES SZÜLETÉSNAP K­i ne emlé­kezne az infláció utolsó he­teire, napjaira, a bilipengők és adó­pengők már csilla­gászati számaira. Egy kicsi skatu­lya gyufáért egy táska pénzt kel­lett kifizetni ak­koriban. Nem mertünk az utcán járni, mert szédül­tünk az éhségtől, hiszen hetek óta görögdinnyét és fűrészpor ízű bu­cit rágcsáltunk. Vagy a határba jártunk cukorré­pát lopni, hogy otthon undorral megfőzzük a raga­csos, gyanús szí­­nű melaszt, leg­alább a gyereke­inknek jusson édesség. Utolsó ruhadarabjaink a piacon h­aroknyi lisztecskévé és tökmagolajjá vál­toztak. Az infláció lovagjai, az arany és dollárűzérek árultak ugyan Hershey amerikai csokoládét, téli szalámit, kakaót, ananász és ősziba­rack konzervet, de azt meg se tudtuk volna fizetni, meg hát nem is erre áhítoztunk. Estén­ként erdélyi töl­­töttkáposztáról, vékonymetéltes húslevesekről és disznótoros vacso­ráról álmodoz­tunk. És arról, ha igazán jó pénz lesz, mit veszünk belőle. Akkor már jelezték a stabili­zációt és nehezen vártuk a jó pénzt. Volt, aki pesszi­mista módon le­gyintett és volt (de még milyen sok volt abban az időben), aki arról «suttogott», ame­rikai segély nél­kül hogyan is le­hetne stabilizá­ció. Hogyan, mi­lyen aranyalap­pal? Egyre nem szá­mítottak. A mun­ka aranyalapjára. A magyar dolgozó nép munkás kezé­re, amellyel ro­mokat takarított el, gyárakat ho­zott rendbe és hi­dakat épített. Ez volt az az arany­alap, amelyre épí­teni lehetett és amelyre épült is a forint stabilizá­ciója. És 1946 augusz­tus 1-én ezüstszí­nű, egyforintosok, zöldhasú tízesek lapultak zsebeink­ben, tárcáinkban. Sokan még két­kedve forgatták és a piacon félénken kértek érte árut. Félelmük Csak ak­kor múlt el, mi­kor tíz forintért úgy megrakták a kosaraikat, hogy alig bírták haza­cipelni. Aznap ké­sőn volt ebédfő­zés. Későn értek haza, mert egy­másnak mutogat­ták a tyúkok sú­lyát, a zöld leve­lek között lapuló aranysárga házi vajat s az óriási káposztafejeket. Micsoda öröm és ujjongás lett úrrá az országban a fo­rint érkezésnél. Azóta, azt hi­szem, — ha néhol és néha ugyan még szűken is —, de mégis mindig örömet okoz mind­nyájunknak a fo­rint. Üdvözöljük hát születésnapján szeretettel és kí­vánjunk neki so­kasodást, szaporo­dást és nagyon­­nagyon hosszú életet. T. K.-né

Next