Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-03 / 18. szám

TU,AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP HETES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM 18. SZÁM.­ÁRA 88 FILLÉR 1957. MÁRCIUS 3. VASÁRNAP ! Illést tartott a MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága Újonnan beválasztott elvtársak a vezető szervekben!♦ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. február 26-án ülést tartott. A Központi Bi­zottság Kádár János és Kiss Károly elvtársak előadó be­szédei alapján megtárgyalta az 1. Időszerű kérdések és felada­tok, valamint 2. Szervezeti és személyi kérdések című napi­rendi pontokat. A Központi Bizottság a napirendekkel kapcsolatban több határozatot hozott. A KB határozata részlete­sen foglalkozott a párt építésé­nek feladataival, a szocializ­mus erői összefogásának kér­désével, az államigazgatás és Aczél György építőmunkás, vállalati igazgató, Apró Antal építőmunkás, iparügyi minisz­ter, Benke Valéria tanítónő, a Rádió alelnöke, Biszku Béla szerszámlakatos, pártmunkás, Cservenka Ferencné textil­­munkás, pártmunkás, Dabro­­noki Gyula sütőipari munkás, vállalati igazgató, Dögei Imre földműves, földművelésügyi miniszter, Fehér Lajos újság­író, pártmunkás, Fock Jenő műszerész, a SZOT titkára, Földes László asztalos, minisz­terhelyettes, Friss István köz­gazdász, Gáspár Sándor autó­szerelő, a SZOT főtitkára, Gye­­nes Antal közgazdász, újságíró, Horváth Imre lakatos, külügy­miniszter, Kádár János műsze­rész, miniszterelnök, Kállai Gyula újságíró, pártmunkás, Kiss Árpád mérnök, a Tervhi­vatal elnöke, Kiss Dezső szer­államhatalmi szervek munká­jával, a gazdasági, a tömeg­szervezeti munkával, a párt nemzetközi kapcsolataival. A Központi Bizottság elhatá­rozta a párt vezető szerveinek megerősítését. Az ideiglenes Központi Bizottságot 14 taggal, az intéző bizottságot két tag­gal kiegészítette. Az intézőbi­zottság mellett megszabott ha­táskörrel létrehozta a Központi Bizottság öttagú titkárságát, valamint öttagú központi el­lenőrzőbizottságot. A vezető szerveket újonnan beválasztott elvtársakkal kiegészítve, az alább közölt összetételben erő­sítette meg: számlakatos, pártmunkás, Kiss Károly bőripari munkás, párt­munkás, K. Nagy Sándor ker­tész, a túrkevei Harcos Tsz el­nöke, Komócsin Zoltán keres­kedelmi alkalmazott, pártmun­kás Kossa István közlekedési alkalmazott, pénzügyminiszter, Köböl József műasztalos, párt­munkás, Major Tamás színmű­vész, színigazgató,­­Marosán György sütőipari munkás, ál­lamminiszter Dr. Münnich Fe­renc jogász, miniszterelnökhe­lyettes, Németh Károly hús­­ipari munkás, pártmunkás, Nyers Rezső nyomdász, megbí­zott minisztériumi vezető, Pot­­hornyik József bányász, tröszt­­igazgató, Révész Géza nemes­­fémipari munkás, altábornagy, Rónai Sándor kőműves, az or­szággyűlés elnöke, Sándor Jó­zsef szűcsipari munkás, párt­munkás, Sándor Kálmán kubi­kos, pártmunkás, Somogyi­­ Miklós építőmunkás, a SZOTI elnöke, Szurdi István textil-­­ munkás, pártmunkás, Tömpe­­ István kárpitossegéd minisz­­­terhelyettes, Úszta Gyula er­­­dész, vezérőrnagy. í flz Intéző Bizottság­­ tagjai:­­ Apró Antal, Biszku Béla, Fe­ * hér Lajos, Kádár János, Kál­­­lai Gyula, Kiss Károly, Maro­­­sán György, Dr. Münnich Fe­­­renc, Rónai Sándor, Somogyi­ Miklós, a­ ­ Titkárság tagjai:­­ Kádár János, a Központi Bi­­­zottság elnöke, Fock Jenő, a­ Központi Bizottság titkára,­ Kállai Gyula, a Központi Bi­­­zottság titkára Kiss Károly, a­ Központi Bizottság titkára,­ Marosán György, a Központi­ Bizottság titkára, a­ Központi Ellenőrző Bizottság tagjai: Asztalos Géza vasmunkás, pártmunkás, Maróti Károly, közlekedési alkalmazott, ta­nácselnök Mózes Viktor szabó­segéd, nyugdíjas, Dr. Nezvál Ferenc bőripari munkás, meg­bízott minisztériumi vezető, Péteri István textilmunkás, pártmunkás. A határozat jelentőségének méltatására és részletesebb is­mertetésére visszatérünk. Az MSZMP Központi Bizottságának tagjai: Klastrom a föld alatt 14. századbeli műemlékeket találtak Egerben Egerben, a vár közelében fek­vő Tavassy Antal utcában vízve­zeték építése közben érdekes le­letre bukkantak a munkások. A csákányvágások nyomán korabeli bordaívek, középkori épü­leti töre­dékek, emberi csontok kerültek napvilágra. Az Egri Dobó István Múzeum muzeológusai és a helyi műemlékvédő bizottság tagjai a talált leletekből megállapították, hogy egy 14. századbeli klastrom maradványait találták meg. A muzeológusok irányításával a fel­tárást tovább folytatják, mivel még több értékes leletre számíta­nak. A feltárás során talált eszkö­zöket a Dobó István Múzeumba helyezik majd el. Drága a petőfibányai szén Mikor lesz olcsóbb? Az elmúlt év utolsó negye­dében a munkafegyelem meg­­lazulása, a sztrájkok és egyéb ismert zavaró körülmények megdrágították a termelést a Mátravidéki Szénbányákban is. 1956. harmadik negyedévé­ben, amikor a termelés még zavartalan volt, egy tonna szén felszínre küldésére 120 forint, 71 fillért fordítottak. A negye­dik negyedévben, az ellenfor­radalmi események miatt a szénmedence termelése egy­­harmadára csökkent, az egy tonna szén kitermelésének költségei pedig több mint két­szeresére emelkedtek. Az úgy­nevezett forradalmi veszteség­gel együtt ebben az időben 277 forint 94 fillért költöttek egy tonna szén fejtésére. Januárban már ismét zavar­talanul ment a termelés, je­lentős mennyiségű szenet küld­tek a felszínre, de keveset csökkent a termelés önköltsé­ge. Ebben a hónapban 195.35 forintot fordítottak egy tonna szén kitermelésére. Ezek sze­rint a szénmedence bányászai jelenleg 82.59 forinttal terme­lik drágábban a szénnek ton­náját, mint október előtt. Az előzetes kalkuláció szerint februárban sem várható jelen­tős javulás ezen a téren. Erre a hónapra az egy tonnára eső előirányzott összeg 194.21 fo­rint, melyből csupán egy-két forint lesz a megtakarítás. -l K Szántóföldi növényeket is öntesnek az idén Heves megyében A termékenyítő vízzel bővelke­dő Heves megyében az idén új alapokon fejlesztik az öntözéses gazdálkodást. Az Eger és a Tárna valamint a Zagyva folyó mentén a szántóföldi növények öntözését is bevezetik. Az eddigi tervek sze­rint mintegy háromezer hold ku­korica, cukorrépa, burgonya és szálastakarmány földjét teszik majd termelékenyé ilyen módon. Tarnabodon, ahol régi hagyomá­nyai vannak az öntözéses gazdál­kodásnak, már a múlt évben is sikerrel alkalmazták a szántóföldi öntözés módszerét. Az öntözött kukoricaföldekről például nyolc­van mázsa csöves kukoricát tör­tek le és csaknem háromszoros termést adott a burgonya, a cu­korrépa és a takarmány is. A he­lyi zöldségtermelő szakcsoport tagjai úgy határoztak, hogy az idén növelik az öntözött szántó­földek területét Mintegy ötven hold kukoricát és egyéb növénye­ket árasztanak majd el szárazság idején. A Hatvan környéki zöld­övezetben is mintegy körülbelül ötszáz hold kapásnövényt öntöz­nek majd az életet adó vízzel. Teljes üzembe Megyénk ércbányáiban már • nincs olyan akadály, amely a tér­* Ölelést akadályozná. A recski is,­­ a gyöngyösoroszi is teljes kapaci­t­­ással termeli a különböző érce­­­két, kohászatunk alapanyagát. « Különösen jól dolgoznak a* recskiek, ahol az országban az el­­­sőnek honosították meg a támfa­l nélküli főtőcsavaros biztosítást.* Ezzel a művelettel igen sok drága* bányafát takarítanak meg. A recs­­­ki ércbányászok kedden délig 4500 ilyen korszerű biztosító berende­­­­zést építettek be és a jövőben pe­­­dig tovább folytatják a kísérlete­­­ket, hogy minél több bányafát­ takaríthassunk meg az országnak.* ------------------ - Less-e piros tojás­­ az öntösködő legényeknek ?* — Mit hoz a húsvéti nyuszi? — érdeklődtünk az Édességke­reskedelmi Vállalattól és a kö­vetkezőket tudtuk meg. Az édességiparban fokozott javu­lás mutatkozik, bár az idén, húsvétkor nem számíthatunk olyan mennyiségű édességre, mint az előző években. Tár­gyalásokat folytatnak a buda­pesti és szerencsi csokoládé-­­gyárakkal, valamint a buda­pesti és győri keksz és ostya­gyárakkal. Előbbiektől csoko­ládé nyuszi, tojás, drazsé sze­letes áruk, sztaniolos csoma­golások érkezését remélik, míg az ostyagyárakkal a kedvelt pántlikás ostyatojások miatt folytatnak megbeszéléseket. ÖREG FA ÁRNYÉKA Egerben,, a strand­fürdő terepén dísz­ült Heves megye és egyben az északi hegység egyik leg­nagyobb és legidő­­ebb fáját. A szak­­értők és a régészek véleménye szerint a fa életkora megkö­zelíti a kétszáz esz­tendőt. A hatalmas terebélyes tölgyfa méreteire jellemző, hogy derekát csak három ember tudja kinyújtott karral át­érni és lombozata akkora területet foglal el, ahol egy háromemeletes, ti­zenöt lakásos hév ház kényelmesen el­­ férne. A hatalmast tölgy mitsem ,,tö­­­­rődve" magas élet-2 korával, minden év­­­ben kizöldel és több­ 1 száz strandolónak­ nyújt hűs árnyékolt a nyári kánikult­t­ban. | _________________1 MÁRKUSZ LÁSZLÓ képesriportja DIÁKOK Felnőtt lettem! — mondja mosolyogva ez a kislány, a gombavató ünnepség után, s büszkén viseli ruháján a zöld gombocskát. Az érettségiig azonban még hosszú az út, s ad­dig bizony szorgalmasan kell tanulni. Íme négy szép kislány az Egri Szilágyi Erzsébet Leánygim­názium IV/b. osztályának gombavató­járól. — Milyen kár, hogy nem most járunk iskolába! — A hangulat igen emelkedett, pedig csak szódavíz és bambi van előttük az asztalon. — Vagy lehet, hogy valamelyik üveg­­ben komolyabb ital is van? —­­ Ez itt még nem gombavató, csak egyszerű, de nagyon jól sikerült klubest. Az Egri Dobó gimnázium IIL osztályába nem járnak lányok, s ezért a Közgazdasági Technikum lá­nyait hívták vendégségbe. A vendéglátók is, a vendégek is meg voltak elégedve. Na­gyon jól érezték magukat — Adorján János 35 éves maklártályai lakost két év és 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte a megyei bíróság ellen­­forradalmi cselekmények mi­att. Az ítélet nem jogerős, terhelt, és az ügyész fellebbe­zett. — Kovács András egy év és tíz hónapi, Ambrózy István egy évi börtönbüntetést kapott, mivel az októberi események során Tarnamérán több sze­mélynek 20 napon túl gyógyuló sérülést okoztak.

Next