Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)
1957-07-03 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP HEVES MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1957. JÚLIUS 3, SZERDA Beszélgetés a faluval A párt munkájában mindig komoly, megtisztelő helyet foglalt el az agitáció. A jó agitáció, a helyes felvilágosító munka, a párt és a tömegek közötti eredményes kapcsolatot jelenti, amely nélkül a kommunisták pártja nem töltheti be feladatát. Az elmúlt időszakban ezen a téren is voltak hibák. Hányszor agitáltunk akkor is, amikor nem kellett volna. Zaklattuk az embereket. Mindent, mi akartunk megmagyarázni, — a bonyolult nemzetközi kérdéseket éppen úgy, mint azt, hogy mikor vessenek, kapáljanak, vagy éppen arassanak. Pedig a jó gazda nagyon is tudta és tudja ma is, hogy mikor, mit kell tennie. Az őszinteséggel is volt egy kis hiba. Sokszor szépítettük a dolgot, nem tártuk fel elég nyíltan hibáinkat, nehéz gazdasági helyzetünket a falu előtt. Ennek a hibának komoly következményei voltak. Beszélgessünk a faluval okos, őszinte, meggyőző szóval. Soha ilyen szükség nem volt erre a beszélgetésre, mint most, az ellenforradalom után, amely bizony nagy vihart keltett a lelkekben is. Beszélgessünk, vitatkozzunk a faluval is, az eszmei és politikai meggyőzés eszközével. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értkezletének határozata külön foglalkozik a párt és a tömegek kapcsolatával. „A párt és a tömegek kapcsolatának kérdése, a proletárdiktatúra viszonyai között, a proletárdiktatúra erejének legfontosabb kérdése. Ha a párt és a tömegek kapcsolata gyengül, gyengül a proletárdiktatúra ereje is.” Márpedig mi erősíteni akarjuk a proletárdiktatúrát. Tehát ápolnunk, erősítenünk kell a párt és a tömegek kapcsolatát. Hiszen komoly feladatok állnak előttünk. A nagy gazdasági csatát még nem nyertük meg teljesen. Az ipari munkásság megtette a magáét. A nehéz napokban adott szenet, amellyel biztosították a termelés megindítását, hogy minél előbb legyen áru a falu számára is akkor, amikor veszélyben volt a forint. Az ipar dolgozói a munkás-paraszt szövetségben vállalt kötelezettségeit teljesítették és teljesítik ma is a parasztsággal szemben. Most a falun, a parasztságon a sor. A párt és a kormány, a parasztság érdekében eltörölte a kötelező beevejtési rendszert De a város dolgozóit továbbra is el kell látni kenyérrel. S ezt csak úgy lehet megoldani, ha a falu lakossága megérti és segíti ezt a munkát. Megérti és selfizi elsősorban úgy, hogy a gabona feleslegét eladja az államnak. Most ismét csatasorba állnak a városi és a falusi népnevelők. Nehéz, de szép feladat áll előttük. A városi lakosság, az ipari munkásság kenyér ellátásáról, a munkásparaszt szövetségről van szó. Vegyék hát igénybe az agitáció minden formáját, az előadásokat, kisgyűléseket éppen úgy, mint a legjobban bevált egyéni agitációt. Tárják fel őszintén a parasztság előtt a való helyzetet. Mondják el, hogy a termelőnek is előnyös állami felvásárlásra — amely leküzdi a. spekulációt — feltétlenül szükség van a dolgozó nép élelmiszerellátása érdekében. Parasztságunk, amely az októberi napokban oly szén példáját adta a rendszer melletti kiállásának Tudia feladatát. Tudja főleg akkor, ha megismertetjük, sőt megértetjük velük a párt politikáját, ha agitációnk őszinte, türelmes és meggyőző lesz. Meggyőző agitációra van szükség El kell mondani, hogy a munkásosztálynak az ellátásáról van szó, amely az októberi és novemberi napokban vérével védte a nép hatalmát, = egyben a falut, s a parasztság földjét. Az az inari munkásság kér most a falutól amely 1945-ben kverekedte a földosztást, s azóta is védi a parasztság törvénybe iktatott jogait Hol lettek volna már a kiosztott földek, a virágzásnak indult szövetkezetek, vagy a szénen fejlődő közénharaszti kisbirtokok, ha novemberben nem győz a forradalom az ellenforradalom felett. Tudják ezt nagyon jól a faluban de azért nem árt emlékeztetni, nem árt beszélni róla, mert az emberek gyorsan felejtenek. Beszélni, kell a népnevelőknek arról is, hogy milyen komoly problémát ad a kormánynak, s az egész népgazdaságnak a mezőgazdaság lassú fejlődése. Bár a kormány minden segítséget megad, a kis- és középparasztoknak, de legfontosabb feladatának a tsz mozgalom fejlesztését tekinti, mert a nagyobb terméseredmények, elsősorban a nagyüzemi gazdálkodásnál valósíthatók meg. A falunak több gépre, ruhára, s egyéb iparcikkre van szüksége, a városnak élelemre. Egymást kölcsönösen segítve, így halad az ország szekere a helyes úton. S a jó népnevelő ezt nagyon ügyesen meg tudja magyarázni. Ha több az élelem, jobban élnek a munkások, s bővebben jut exportra is. Több export, több nyersanyagot jelent, abból pedig iparcikk lesz. Iparcikk a falunak is. Ha eredményes munkát akarunk, akkor beszélgetnünk kell a faluval rendszeresen, nemcsak az úgynevezett kampányok idején. A párt és a tömegek kapcsolata nem szorítkozhat csak egyes időszakokra. Folyamatos a falu életével, kultúrájával, terveivel, s kívánságaival foglalkozó népnevelő munkára van szükség, feladataink megoldásához. A további feladatainkat az országos pártértekezlet megszabta. Most a népnevelőkön a sor. Ismertessék meg a falu dolgozóival a határozatot. Vigyék el a pártonkívülieknek a párt szavát, a munkásosztály üzenetét. De hozzák is el a pártonkívüliek véleményét, kívánságát, a falu szavát a párthoz, mert ez a további jó munka egyik feltétele. Széljegyzet Alexander Oszipovszkij, aj a Moszkvai Orvostudományi I.Főiskola docense kísérleteket1,végez, hogy megállapítsa, milyen hatással van az állatokra, j és utódjaikra a rádióaktív sugárzás. Megdöbbentőek már az első eredmények is. Az állatok egy része meddő marad, másoknál normálisan folyt le a szülés, de az utód nem fejlődött rendesen. A harmadik nemzedék már torzszülött volt. Előfordult, hogy az utódnak csak három lába nőtt, vagy teljesen elfajult az idegrendszere, s volt olyan egyed, amelyiknél például olyan gyors ütemben nőtt a fog, hogy szétfeszítette az álkapcsot. A kísérlet bebizonyította már most a kezdeti stádiumában is, hogy nem pusztán agyrém a rádióaktív sugárzások ember,telen hatása. Megdöbbentő és megrázó bizonyíték, de egyben a figyelmeztető riadó is: fogjuk le idejében az atomgyilkosok kezét, mert nemcsak mi, hanem a jövő nemzedék is veszélyben van. A VIT FILMHÉT keretében, Egerben bemutatják a „Karneváli éjszaka” című színes, látványos szovjet filmet. vVWvVvVWvVWVWvVWvWMVVV i HEVESI HOMOKOTS Nőnek, terebélyesednek a szőlőtőkék a hevesi állami gazdaságban is. Már korán reggel munkához látnak a gazdaság dolgozói, hogy minél előbb végezzenek a fontos munkával. Ügyesek, szorgalmasak az asszonyok, nem egy közülük egyetlen nap alatt 1000 tőkét „kötöz” meg Tájékoztató a járványos gyermekbénulással kapcsolatos csoportos gyermeküdültetési korlátozásokról A különböző elterjedt hamis híresztelések megcáfolására, s a lakosság helyes tájékoztatására a Megyei Járványügyi Állomás a következőket közli: A gyermekbénulás továbbterjedésének megakadályozásáért a hatósági szervek Heves megyében a következő területeken rendeltek el csoportos gyermeküdültetési zárlatot: Eger város, egri járás, füzesabonyi járás és Hatvan város. Ez azt jelenti, hogy 0—14 éves korú gyermekeket ezeken a területeken csoportosan üdültetni, vagy innen máshová elvinni nem lehet. A zárlat kizárólag csak csoportos gyermeküdültetésre vonatkozik, de ajánlatos, hogy azonos korú gyermekeket óvjuk az idegen társaságba kerüléstől és általában olyan helyek látogatásától, ahol sok gyermek megfordul. Az egri uszodába és strandra 0—3 éves korig tilos gyereket vinni, de ajánlatos egészen 14 éves korig bezárólag. 800 Tagon csemegeszőlő ennyire kötöttek értékesítési szerződést a megyében Gyöngyös és Eger környékén az ország legnagyobb csemegeszőlő termő körzetében befejeződtek a szerződéskötések. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák a dúsan virágzó tőkéken mutatkozó jó termést figyelembe véve a tervezett 630 vagon helyett, nyolcszáz vagon csemegeszőlő értékesítésére kötöttek megállapodást a földművesszövetkezetekkel. A vulkanikus hegyoldalakon termő zamatos csemegeszőlő iránt a külföldi országok is melegen érdeklőnek. Többek között Csehszlovákiának, Svájcnak, Németországnak szállítanak majd a saszlából, a Csabagyöngyéből és a többi nemes csemegeszőlő-fajtából. Az eddigi megállapítások alapján augusztus végétől kezdődően hatszáz vagon szőlőt indítanak gondosan csomagolva az ország határain túlra. Befejeződött a fűmagaratás Megyénkben a szokatlan meleg június miatt korábban értek kasza alá a maghozó füvek. Június 23-ra az egész megye területén befejezték aratásukat. A kömlői Szabadság zse-ben kombájnnal végezték el az aratást, így a szemveszteséget minimálisra csökkentették. Megkezdték a cséplést is, az eredmény előreláthatólag közepes lesz. Elsőnek a bessenyőtelki termelőszövetkezetben végezték el a cséplést, holdanként 3 mázsás termést hozott a fűmag, ez 4000 forint holdankénti jövedelmet jelent. Több szénnel köszöntötték a pártértekezletet a mátravidéki szénbányászok Az országos pártértekezlet alkalmával a mátravidéki szénbányászok is több termeléssel juttatják kifejezésre, hogy támogatják a munkás—parasztkormányt, a párt politikáját. Ennek bizonyításául csütörtökön reggeltől péntek reggelig — a pártértekezlet első napján — 464 tonna szenet küldtek a felszínre terven felül. Eredményeiket megtartva, a hó végéig, első féléves tervükön felül 6000 tonna szénnel gazdagítják az országot. Pedagógus konferencia volt Egerben A Hazafias Népfront nevelésügyi bizottsága, a pedagógus szakszervezet, valamint a Heves megyei tanács művelődésügyi osztálya, konferenciára hívta össze a megye legjobb pedagógusait, akik a szocialista köznevelés problémáit vitatták meg. A megnyitó elhagyása és egyéb szervezési kérdések megbeszélése után Dr. Berencz János tanár, a pedagógiai tanszék vezetője mondott vitaindító előadást, Kultúrpolitikánk és nevelésügyünk időszerű problémáiról és a megoldandó feladatokról'’ — címmel. Ezután vita következett, melyben sok pedagógus szólalt fel. Felhívás A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya felhívja azon községekben lakó dolgozó parasztokat, amelyeknek határában a vaddisznók, és szarvasok kárt okoznak, hogy a 138/1950. MT. sz. határozatnak megfelelően a tulajdonosok első fokon a kötelező óvintézkedést tegyék meg. Termelvényeik megóvása érdekében az alacsony szárú növényeknél különböző lengő bábuk kirakását, kátrány, karbit szagosítást eszközöljenek. A magasszárú növényeknél a föld felett egy méter magasságban drótot húzzanak ki, amelyekre konzervesdobozok, csengők, kolompok elhelyezésével eredményesen védekezhetnek. Második fokon a vadásztársaságok kötelesek a szükséges óvintézkedéseket megtenni. Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya Somogyi Berta József elvtárs Egerben A Nagy-Budapesti pártház ostromának egyik hős védője, Somogyi Berta József elvtárs pénteken este Egerben, a helyőrségi tisztiklubban előadást tartott. Ismertette a budapesti ellenforradalmi napok eseményeit s főleg a Nagy-Budapesti pártház ostromának részleteit. Az előadáson mintegy 120-an vettek részt. Bronzkori sírok Szihalom határában A szihalmi állami gazdaság határában, munka közben tizenhat régi sírra bukkantak, melyekben a csontvázakon kívül több edényt is találtak. A régészek megállapították, hogy a feltárt sírok a bronzkorszakból valók és ezen a helyen abban az időben egy temető volt- Aratják a borsót Megyeszerte megkezdődött a borsó aratása. Négyezer holdnyi vetésterületen 6—7 mázsás átlagtermésre számíthatunk, de van olyan község a Tarna mentén, ahol 10 mázsa felett van az átlagtermés. Jók a terméseredmények az állami gazdaságoknál, ahonnan exportáljuk a borsót.