Népújság, 1958. január (13. évfolyam, 1-8. szám)

1958-01-04 / 1. szám

1958. január 4. szombat Két üzem • Hogyan készült fel . . . a Gyöngyösi MÁV Váltó és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat Múlt év januárjának második felében kezdődött meg a teljes kapacitású termelés ebben az üzemben. Hónapról hónapra emelkedett mind magasabbra a termelés szintjét mutató grafikon, s ennek eredménye, hogy a Váltógyár 100 százalékkal zárta az 1957-es évet, s ez a 100 százalék egyúttal a tavaly október előtti szintjét is jelenti. A váltógyári dolgozók jó munkáját mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az elmúlt év folyamán 12 millió forintot fizettek be az államnak nyereségvisszafizetés címén. — Nem látunk különösebb akadályt, — amely fékezhetné idei munkánkat — mondja Heiszler elvtárs, az üzem igazgatója, s rögtön hozzáteszi —, tervünk nem lesz nagyobb, hisz az exportigények és a belső piac nem vár tőlünk többet, mint az elmúlt évben. Azt is elmondotta, hogy megtörtént már az anyag biztosítása, van valamelyes készletük is és az éves tervet már programmozták hónapokra és műhelyrészekre is. A kialakult állandó törzsgárda fő biztosítéka a jó tervteljesítésnek. Számottevő gondot fordított eddig is, s akar fordítani az új évben is a vállalat vezetősége, a törzsgárda, valamint az új dolgozók szakmai továbbképzésére. Január végén több mint nyolc hónapos tanfolyam után vizsgáznak azok a betanított segédmunkások, akik e vizsga után mint szakmunkások dolgoznak tovább az üzemben. Ilyen jellegű tanfolyamot kívánnak rendezni ez év folyamán is. A szakszervezet és a vállalatvezetőség közös terve, hogy megoldja az újításfelelős közös problémáját is. Jelenleg nincs függetlenített újításfelelős, s emiatt hosszú időbe telik egyegy újítás felülbírálása, a benyújtott javaslatok jórésze hónapok óta, sőt van olyan, amely már egy év óta nem került felülbírálásra. Az újítások jelentős mértékben hozzájárulhatnak a vállalat gazdaságos működéséhez, éppen ezért még az év elején biztosítni akarják a függetlenített újítás felelős beállítását. Mindaz, amit a vállalat igazgatójától, a szakszervezeti bizottságtól megtudunk, azt igazolja, hogy nem lesz különösebb baj ebben az üzemben az 1958-as terv teljesítésével. - egy feladat az új esztendőre . . . ... a Gyöngyösi XlI-es akna Nehéz esztendő volt az 1957-es a gyöngyösi bányaüzem számára. Az ellenforradalom nemcsak anyagiakban, hanem erkölcsiekben is komoly kárt okozott. A termelés csak március közepére érte el a 100 vagont, ezt a nívót azonban csak július végéig tudták tartani. A bányászok között sok a kétlaki munkás. Emiatt az aratás, a szüret idején 150— 160, nem egyszer 200 ember hiányzott egyetlen műszakról, s ez napi 8—10 vagon termelés kiesést jelentett. Mindehhez hozzájárult, hogy a régi frontok kimerülése miatt új frontokra álltak át, aztán meg az évvégi szabadságok, úgy hogy az utolsó negyedévi tervét 97—98 százalékban teljesítette csak a bányaüzem. Az éves tervben azért meg lett a 100 százalék, a tavaszi eredményes munka következtében. Az üzem főmérnöke, Bernát Viktor bizakodva tekint az új esztendő elé. Elmondotta, hogy csak 1958. utolsó negyedévében lesz 10 vagonnal magasabb a termelés mint az elmúlt évi, de készen állnak már az új fejtések, jobbak a szállítási viszonyok, munkába áll az F 4-es fejtőgép is — mindez együtt gyorsabbá, olcsóbbá teszi a munkát. Komoly gondot okoz a nagyfokú hiányzás csökkentése. Elhatározták, hogy állandó betegellenőrt állítanak munkába, aki néhány „szúrópróba” keretében meglátogatja a betegeket és szükség esetén bírósági eljárást is indítanak a táppénzcsalókkal szemben. A belső fegyelem megszilárdításában jelentős segítséget nyújt majd a január 10-én megválasztásra kerülő üzemi tanács. A pártszervezet eddig is mindenben támogatta a gazdaságvezetés munkáját. A magunk részéről jó szerencsét kívánunk a gyöngyösi XII-es akna bányászainak munkájához. — Az iskolás gyermekek Ai- &= káron jól sikerült tombolajátékot rendeztek, melynek tiszta bevételéből az úttörők televíziót és vevőkészüléket vásárolnak. — Magánszemélyek részére ebben az évben a MOGÜRT Autókereskedelmi Vállalat 1500 személyautót importál. — Atkár község elmúlt évi adófizetési tervét 108 százalékban teljesítette. I«?r---— Gyógyszereinkről tart előadást dr. Velcsey István főgyógyszerész és dr. Kőrffy Loránd főorvos január 6-án este 6 órakor a Ped. Főiskola II. emelet 78. sz. termében. — Konozsay Margit egyetemi tanársegéd január 8-án este 6 órakor a Főiskola II. em. 65. számú termében a római és bizánci művészetről tart vetítettképes előadást. NKPOJSAG HIRDETMÉNY A pénzügyminiszter 40/1957./ XII. 11. PM. számú rendelete az adóalanyok 1958. évi összeírását rendelte el Eger város területén. A város területén összeírásra kerül lakóházanként, illetőleg helyiségenként minden lakóház, illetőleg minden lakóház, helyiség tulajdonosa, használója, (minden főbérlő, társbérlő, ágyrajáró), önálló keresettel bíró családtag és háztartási alkalmazott. „Összeírási ívet” kell kitöltenie minden olyan személynek, akinek adóköteles jövedelem- forrása, vagyontárgya, vagy állat állománya van. ) „Összeírási ív” helyett „Nyilatkozatot” kell kitöltenie annak a személynek, akinek ( munkaviszonyból származó jögvédelme, vagy nyugdíja van, de adóköteles jövedelemforrása, vagyontárgya, vagy állat- állománya nincs. / Az összeírási ívet, (nyilatkozatot ) az átvételtől számított) három napon belül pontosan kitöltve és aláírva, az össze J írást végző hatósági személyekhez kell visszajuttatni. Aki az összeírási ívet, (nyilatkozatot) határidőn belül nem adja vissza, vagy abban tudatGsan valótlan adatot tünteti fel, illetőleg valamely olyan ] adatot eltitkol, amely az adók megrövidítésére alkalmas, az a ? 13.400/1948. számú korm. rend j értelmében pénzügyi bűntettet, illetőleg szabálysértést követ el. A Megyei Tanács VB ] Pénzügyi Osztálya. I — Mínusz 180 és 273 fok között a címe Darvas Andor főiskolai tanár előadásának, — mely közben cseppfolyós levegővel mutat be Egerben még nem látott kísérleteket. Az előadás a Főiskola II. em. 70. számú termében lesz, január 9-én este fél 6 órakor. — A megyei tanács egészségügyi osztálya január 17—18-án két napos iskola-egészségügyi ankétot rendez. Rövidesen megkezdik az önműködő mosószerek gyártását, amelynek az lesz az előnye, hogy vízbe szórva, oxigént fejleszt, és a ruhát nem kell dörzsölni, kefélni, elegendő a mosószeres vízben áztatni. Tervek és valóság egy járási kultúrotthonban AZ IDEI TÉL úgy látszik nem sokáig váratott magára. Erős faggyal, hóval és hideggel köszöntött be december elején, s néhány hónapig élvezi is egyeduralmát. Faluhelyen talán nincs is ennél alkalmasabb időszak a pihenésre, no meg a szórakozásra, művelődésre. A sok ünnep, a hosszú téli esték száz és ezer kínálkozó alkalmat adnak arra, hogy a falu népe a kultúrházban, egy-egy rendezvényen kellemesen és hasznosan töltse el szabadidejét. Mondanunk sem kell milyen nagy feladat, nagy felkészülés halad ilyenkor a kulturházakra. Erről a nagy felkészülésről, a füzesabonyi járási kulturház téli programjáról akartam írni néhány sort az eredeti terv szerint. Az élet, a valóság azonban megmásította szándékomat. Programban, elgondolásban nincs hiány ugyan, de a gyakorlatban, a megvalósításban annál inkább. Ez a fő oka annak, hogy inkább elmarasztalni, mint dicsérni lehesen a kulturház munkáját. Mi is hál a tényleges helyzet? A kulturház vezetői annak idején alaposan fel is készültek. Több, gondosan gépelt oldal tartalmazza, érzi magában ezeket a terveket. Idézünk belőle néhányat. Színjátszás. A Gárdonyi Színház hat színdarabból álló előadássorozatot ad, ezenkívül a kultúrház önkéntes színjátszói három színművet mutatnak be. A tervek között szerepel egy báb- j szakkör létesítése, ezenkívül egy, tánc- és egy fúvószenekar működtetése is. Széles témakört és több haszos, közismert anyagot ölel fel az ismeretterjesztő előadások térre. A mezőgazdasági sorozat például 20 előadásból állana. A könyvtári munkák terve több irodalmi est megrendezését tartalmazza. A járási kultúrmunka feladatát a községi művelődési csoportok segítésében szabják meg. A felsoroltakon kívül szó van még egy szabás-varrás tanfolyam is a klubélet megszervezéséről. RÖVIDEN ENNYIBEN lehet summázni a terv lényegét, amely a maga nemében nem is lenne rossz. Alaposan és gondosan összeállított munka. Régi mondás már, hogy minden terv csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. S ha így nézzük a kulturház munkáját, akkor a helyzet bizony elszomorító. Vegyük csak sorra ismét az előbbi sorrendben. A Gárdonyi Színház megtartja előadásait, de ez elsősorban nem a kultúrház érdeme. A tervezett színdarabok közül még csak egyet sem sikerült bemutatni. Most a „Debreceni Lunátikus“ című színdarab próbája folyik már hónapok óta, s az is igen kínosan. A kulturigazgató véleménye szerint a színművészek munkát a széthúzás gátolja. Külön előadásra készülnek a földművesszövetkezet színjátszói is, így az erők szétforgácsolódnak, nem sikerül egy épkézláb színjátszó társaságot összellőzni és így sehol sem lesz teljes a siker. A báb-szakkör — mclv úllörőknől áll — eddig még semmit sem irodákért. A gyerekek tanultak ugyan mesejátékot, de még csak nőst sikerült szerezni néhány lábfejet és néhány hozzávaló celléket. Az ismeretterjesztő előadások sorsa még ennél is reménytelenebb. Az első előadáson, mely a mesterséges holdról szólt mindössze hatan jelentek meg. Ezzel a többi összejövetel sorsa is megpecsételődött. A könyvtár, s az irodalmi előadások iránt is általános a közömbösség, az érdektelenség. Hasonló lett a sorsa a klubfoglalkozások terveinek is. A járási kulturmunka, a községi kulturcsoportoknak adott segítség sem éri el a megfelelő követelményeket. A kultúrotthon vezetői jóformán tájékozatlanok az egyes községek kulturális helyzetéről, problémáiról. (Hogy csak egy példát említsünk, még mindig hallgat a híres mezőszemerei népi együttes). Egyedül a szabás-varrás tanfolyamnak van sikere. Még a szomszédos községekből is járnak ide tanulni. NINCS KOMOLY kulturális élet a járási kultúrházban — ez az általános vélemény az itteni munkáról. A kultúrház tevékenysége sok esetben csak egy-két táncmulatság megrendezésében nyilvánul meg — mondják többen. S ha jól megnézzük, valóban többé-kevésbé helytálló is ez a vélemény. De mi ennek az oka? Miért nem válnak valóra a tervek? Van-e egyáltalán kiút ebből a kátyúból? Helytelen lenne, ha a mulasztásokért csak a kultúrház igazgatóját hibáztatnánk. A fiatal igazgató, Kovács Béla, egyetemi végzettséggel, hozzáértéssel és nem kis szorgalommal látja el feladatát. Igen reálisan és tárgyilagosan látja a tényleges helyzetet, s cseppet sem igyekszik a hibákat elhallgatni, vagy szépíteni. A bajok fő oka — szerinte — anyagi, gazdasági nehézségek miatt van. Az önellátó kultúrház gondolata nem a legszerencsésebb találmány Áprilisban, amikor az igazgatást átvette, a 27 ezer forintos állami támogatásból már csak 11 ezer állt rendelkezésére. Egész évben, szinte fillérekig garasoskodva vészelték át a hónapokat, sokszor még az alkalmazottak fizetésére sem futotta. Éppen ezért a bevételek növeléséért, kénytelenek gyakori táncmulatságokat rendezni. Év végére azért eljutottak odáig, hogy már adósság nélkül kezdik a jövő esztendőt. A bajok másik oka a meg nem értésben, a kevés erkölcsi támogatásban, s az érdektelenségben keresendő. Való igaz, hogy a különböző társadalmi és tömegszervezetek nem támogatják, nem segítik kellőképpen a kultúrház munkáját. A széthúzás helyett összefogás, közös társadalmi segítség szükséges a kultúrmunka mielőbbi fellendítéséhez. VÉGÜL PEDIG a nép visszahúzódása, érdektelensége ellen a kulturmunkásoknak kell csatasorba állni. Ez a feladat lesz a legnehezebb. Jó műsorpolitikával, a személyes kapcsolatok ápolásával, szívós és kitartó küzdelemmel kell áttörni a közömbösség erős kőfalát. Nem lesz könnyű munka ez biztos, de megéri. CSÁSZÁR ISTVÁN ★ 3 DISZNÓÖLÉS (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) A disznóöléses falatot, a jó ropogós disznófülét, a mikor megkapta teljesen elégedett volt az egész disznóöléssel, legalábbis estig, mert utána következett a hagyományos disznótor. Dévényi Ferencék udvarán két levágott disznó perzselődik. A kovácsmesternek nagy családja van. Kell a zsír, a szalonna, s a jó disznóhús. A 170 kilós és a 120 kilós disznóból telik majd bőven a családnak. »cm lcyz Gaiia jó, forralt bor nélkül. Dévényi Ferencné, a reggeli órákban szorgalmasan kínálgatja a forralt bort, — mely nagyon jó orvosság a reggeli hideg ellen A megperzselt és megtisztított disznót keltéhasítják. A hentes, Sumi Ferenc ezért köszörüli most jó élesre a kést, hogy könnyen menjen a munka. A kis Györgyike is korán kelt ma. Ott melegedett már a perzselésnél is, s várta a finom FEBRUÁR Is NAPILAP A NÉPÚJSÁG!