Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-01 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 110. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1958. június 1., vasárnap A HAZAFISÁG ÉS NACIONALIZMUS ★­­ V. Csertyilin: LELKIISMERETI SZABADSÁG ÉS A SZOCIALIZMUS ★ == Molnár Jenő: ENYÉM • ★ ® Szalay István — ÖREG TANÍTOM ★ AZ ATOMROBBANTÁSOK HATÁSA AZ EMBERI SZERVEZETRE RÁDIÓMŰSOR—HÍREK SPORT cA 'Tóma miQipel fiankiz& tticLg Ittiere, a ciQiggt pedagógjunk­íőz­ ­ í A szinte szeretettel köszöntjük a mai I ' ' Pedagógus Napon Heves megye peda­gógusait. Köszöntjük a falusi nevelőt, a Fő­­­­iskola tanárait, köszöntjük a középiskolák pedagógusait, köszöntjük mindazokat, akik a­­ legfontosabbal: ifjúságunk, gyermekeink ne­velésével foglalkoznak Őszinte szeretettel szól köszönetünk azoknak akik kora gyer­mekkortól, majd érett férfikorig, hosszú éve­ken keresztül csepegtetik a tudományt az új nemzedékbe, akik jellemet és embert formál­nak, példát adnak, akiknek szobrászútjaikon a gyermeki lélek viaszából a férfi lelkének gránitja válik. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves­­ megyei bizottsága üdvözli a pedagógusokat e­zen a napon, amikor vele együtt egy ország,­­ egész népünk köszönti a nevelők társadalmát. s Ez a nap is kifejezője annak a megbecsülés­­­nek, amely méltán övezi életünk egyik leg­­­­fontosabb területének munkásait,­­ a pe­­­­dagógusokat. ” Évtizedekkel ezelőtt, a megye, az ország­­ egyik kiemelkedő íróegyénisége, Gárdonyi­­ Géza, a „Lámpás”-ban állított emléket a ta­­­nítónak, a nevelőnek. De emléket állított ő ] is, sok más író is a pedagógusok kitaszítottsá­­­­­ iának, kiszolgáltatottságának. A tanyai, a­­ falusi tanító, de városok nevelői is a feleke­zeti iskolák napszámosai, s nem egyszerűen a I .nemzet’’ napszámosai voltak. Presbitérium, 1 'a klérus, a nagygazdák döntöttek sorsa, al­kalmaztatása felett, nem egyszer és nem rit­kán afelett is, hogyan és mit tanít. Nem be­csülték sem munkáját, sem személyét, állás­talan pedagógusok egész sora volt kénytelen protekcióért kilincselni, magánórákat adni, vagy éppen alkalmi munkát keresni, hogy­­ egyáltalán betevő falatját biztosítsa. „Lámpá­­s­sok” voltak ők, amelyek be akarták világí­­­tani Horthy Magyarországa sötétségét, de a­­ lámpáshoz nagyon vékonyan adagolta az­­ urak országa az elengedhetetlen olajat. Ki­­­szolgáltatva, a legprimitívebb körülmények­­ között vívták nem egyszer meddő harcukat,­­hogy valóra váltsák Széchenyi álmát, a ,,ki­sművelt emberfők sokaságát”.­­ Ez a harc azonban mindaddig nem hozta,­­ mert nem hozhatta meg eredményét, amíg a­­Kossuthi eszme meg nem valósult: legyen­­ először szabad a nemzet. Ezért a szabadsá­gért hosszú évtizedeken keresztül harcolt dol­­­­gozó népünk, harcoltak a kommunisták, és­­ soraik között harcoltak a pedagógusok leg­­­jobbjai is. A harc, a küzdelem azonban csak­­ 13 esztendővel ezelőtt, a Szovjetunió segítsé­­­­gével hozta meg az eredményét: felszabad­ult­­ Magyarország, felszabadult a magyar dolgozó­i nép, megnyílt az út a „kiművelt emberfők­­ sokaságához”. Olyan forradalmi változás zaj­lott le az elmúlt 13 esztendő alatt, amelynek­­ magával kellett ragadnia és magával is ra­­­­gadta a pedagógusok társadalmát a nevelők legjobbjait. A párt kultúrpolitikája nyomán Európa egyik „legsötétebb” országában a szellem napvilágára lépett népünk. Megszűnt az analfabétizmus, új iskolák egész sorát épí­tettük fel, 10 esztendővel ezelőtt, az iskolák államosításával megnyílt az út a marxista— leninista szellemű nevelés megvalósításához, általában a nevelés minőségének és lehetősé­geinek forradalmi változásához. A nyolcosztá­lyos kötelező általános iskolai oktatás beveze­tése, ennek nyomán a dolgozók iskoláinak létrehozása, a munkás- és parasztfiatalok be­­özönlése a közép- és felsőiskolákba, az isko­lák felszerelésének nagyarányú kibővítése és­­ korszerűsítése, az a sok milliárd forint, ame­­­­lyet a közművelődésre fordít kormányzatunk,­ mind a kultúrforradalom győzelmének egy-­­ egy állomása. Ha voltak is hibák a közoktatás, a közne­velés terén, mert voltak, — hisz ilyen hatal­­­­mas feladatok megvalósításában könnyen elő­­­­fordulhatnak torzítások, — mégis az elmúlt 13 esztendő eredményei fényesen igazolták a­­ párt politikájának helyességét, olyan légkört­ és lehetőségeket teremtett a pedagógusok munkája számára, mint soha ebben az ország­ban. Kétségtelen, hogy nem volt kielégítő el­­­­ső­sorban az a munka, amely a pedagógusok társadalmának marxista—leninista nevelése­­ terén végeztünk. Nem egy esetben türel­metlenség volt tapasztalható ezen a téren, s ugyanakkor sekélyes és mechanikus volt ez­­ a nevelés, kikerültük a vitákat, nem tisztáz­tuk kellő elvi szilárdsággal, de ugyanakkor, türelemmel és következetességgel egész sor­­ olyan problémát, amely nyitott kérdés volt a pedagógusok előtt, s problémát jelent még­­ ma is jónéhányuk előtt. Az eltelt másfél esztendő alatt nemcsak gazdasági és politikai, nemcsak tágabb érte­lemben vett kulturális életünkben, de a ne­velés terén is konszolidálódás és lényeges előrehaladás tapasztalható. A pedagógusok közül azok is, akik jónéhány hónappal ez­előtt még bizalmatlanul szemlélték a hazánk­ban végbemenő folyamatot, ma már szívvel és lélekkel dolgoznak a maguk területén a közös ügy, a szocializmus, a béke megterem­tése és védelme érdekében. Baráti szóval, d­e elvi következetességgel tisztáztuk és tisztáz­­­­zuk azokat az ideológiai problémákat, ame­­­­lyek foglalkoztatták és foglakoztatják a ne­velőket, s amelyek tisztázása nélkül nincs to­vábbhaladás. Közösen, vállvetve dolgozunk az ifjú nemzedék nevelésén, s e nevelés, s a nevelők életkörülményeinek továbbjavításán Nehéz gazdasági viszonyaink közepette is si­került rendezni a pedagógusok fizetését, új iskolákat építünk — tudjuk, hogy még ko­rántsem elegendőt — új tankönyveket adunk, bővülnek a szertárak, sor kerül a polytechni­­kai oktatás bevezetésére. A mai Pedagógus <­ Napon is egész sor nevelőt tüntetnek ki áldo­­­­zatos és eredményes munkájukért. A párt és a kormány erejéhez képest mindent elkövet, hogy a lehető legjobb körülmények között, megbecsülve végezhessék munkájukat peda­gógusaink. Adjon ez a mai nap, az egés­z ország ma fe­léjük áradó szeretete új erőt és hitet minden­­ tanítónak, tanárnak, minden nevelőnek. Dol­gozzanak a holnapért, ifjúságunkért sok-sok­­ sikerrel, sok-sok eredménnyel. Érezzék, mert érezni is fogják a nép, a párt, kormány bi­zalmát és szeretetét, s tegyenek meg mindent,­­ hogy igaz hazafiak, szocialista emberek, a 1 ..kiművelt emberfők sokasága” nevelődje­nek fel kezeik alatt. Köszöntjük Heves megye pedagógusait 1958-i Pedagógus Nap alkalmából. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA Köszöntjük őket Köszöntjük őket Bartos Imre gimrv­i tvan Nagy­ Ferenc főisk tanszékvezető tanár, Eger. Ebergényi Tibor gimnáziumi tanár, Eger. Leblancz Zsolt igazgató-helyettes, Gyöngyös­­pata Szuromi Ferenc igazgató He^o Mihályft Győző tanító, Besenyőtelek, Tóth Tibor, a megyei tanács csop. vezetője, Tihanyi Miklósné vezető óvónő, Eger-Tóth Antal tanító, Gyöngyös.

Next