Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-01 / 135. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 135. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. július 1., kedd Évforduló Tíz esztendővel ezelőtt vette át az állam a magánkézben, a tőkés vállalkozás kezén levő mozikat. Tíz esztendővel ezelőtt indult meg filmkultúránk terén is az a gyorsütemű fejlődés, amely olyannyira jellemzője egész kulturális életünknek. A film, a mozi nagy hatalom. Lenin is a legfontosabb művészi ágnak tekintette, amely a legközvetlenebbül a legnagyobb tömegeket tudja nevelni, amely a legnagyobb tömegek számára képes biztosítani kulturális igényeik kielégítését. Az eltelt tíz esztendő, mint minden téren, a film terén, a növekvő mozihálózat terén is hatalmas eredményeket hozott. Míg 1935-ben összesen 410 mozi működött az egész országban, s egy év alatt 18 és fél millió ember tekintette meg a 149 000 előadást, addig 1955-ben 3369 mozi volt az országban, melyeknek 650 000 előadását 116 millió ember tekintette meg. S ezek a számok még nem mondják el azt, hogy döntő módon a falusi mozik száma emelkedett, hogy ma már nincs olyan települése az országnak, ahová ne jutnának el a legjobb filmek, s nem mondja el azt a minőségi változást sem, amely a filmelőadások únősége terén végbement. Az idősebb korosztály ' jól emlékszik azokra "vre, amikor „ketten 'el” mehettek moolyan eset is előegy krémest adtak ', hogy így is 'fogatók szókért állni a előtt, hogy az ember, dekái megy tatív filmkell, hogy archívumra a film vdalúthoz, ’vészi és ig legimutató > osulhatott , mozi elsőizlet, hanem eszköz: elisításon keaz út. sztendős évratekintve a jogos megelőmszkeség tölt- KÉP dolgozóit jelentős részük , hogy mind kül, környezetben, józtató filmek egésze élvezhette végig nehogy megismerkedheszovjet, a népi dedák filmművészetevilág haladó álmaival. Sok sikert, tóeredményes munkát ink számukra, s tojó filmeket magunk, számára- I Heves megyei napok keddi programja Délelőtt 9 órakor a megyei tanács nagy tanácstermében tartják a megyei gyümölcstermelési ankétot és tapasztalatcserét. 11 órakor a strandfürdőben Andreánszky Gáborné tanárnő tart előadást és bemutatót az egri melegvízről és azz abban élő trópusi növényekről és halakról. Délután 2 órakor a gyümölcstermelési ankét részvevői ellátogatnak a felnémeti Petőfi Tsz gyümölcsösébe. Este fél 8 órakor „Az olvasó kérdez — az író válaszol” címmel a TIT egri klubjában Pándi Pál író és kritikus tart ankétot. MA: TUDÓSÍTÁS A HEVESI JÁRÁSI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓRÓL ★ BEALKONYULT EGY NAGYSTÍLŰ SZÉLHÁMOSNAK ★ GYORSLISTA A KÖLCSÖNSORSOLÁSOKRÓL ★ VASÁRNAPI SPORTJELENTÉSEINK OLVASÓINK FIGYELMÉBE ! A „Repülés magyar úttörői” című sorozatunk nyolcadik folytatása mai számunkból anyagtorlódás miatt kimaradt. A folytatást holnapi számunkban közöljük. Takács Zoltán, a Selypi Cementgyár népszerű karbantartó lakatosa két szakmát tanult meg, mióta a gyárban dolgozik. 1949-ben már a galyatetői élmunkás üdülőben pihenhetett jutalomképpen, s ma is azon fáradozik, hogy munkájával újabb és újabb megbecsülést szerezzen. Az ötletnapokon beadott újításaival hozzájárult a cement előállítási költségeinek csökkentéséhez, s idősebb korát meghazudtolva nemcsak maga végez társadalmi munkát, de munkatársait is erre ösztönzi. Hadat fizentek a sárnak Ludason is Ebben az évben Ludason a járdaépítésre fordítanak nagy gondot A községfejlesztési alapból 15 ezer forintot költenek erre a célra. A héten már meg is kapták 150 mázsa cementre a kiutalást, s a községben a helyszínen készítik el a járdalapokat. A lakosok vállalták, hogy minden utcában, ahol járda lesz, kiássák a házuk előtt a vízlevezető árkokat, elplanírozzák a földet és lerakják a cementlapokat. Az idén utat is akarnak építeni, erre 121 ezer Ft-ot fordítanak. Az alapköveket már le is szállították. Megkezdték az aratást a füzesabonyi járásban is Mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztok felkészültek a termés betakarítására. A napokban a járás területén megindult az aratás. A poroszlói Béke Tsz gyors és akadály nélküli munkáját a Sarudi Gépállomás biztosítja 5 aratógépével az ősziárpa-földeken. A besenyőtelki Szabad Föld Tsz-ben a Füzesabonyi Gépállomás gépei végzik az aratást. Az egyéniek is aratnak, így Kál községben Juhász János, Juhász István és Cseh Sándor dolgozó parasztok kezdték meg elsőnek az aratást. a Gépipari Tudományos Egyesület egri helyi csoportja a Fínomszerelvénygyár bervai kultúrotthonában tart alakuló gyűlést július 3-án, délután 5 órakor. A megnyitó beszédet Dénes József, a Fínomszerelvénygyár igazgatója mondja. Ismertetik az egyesület célját, feladatát és az 1958. éves munkatervet. Friss csapolás Eger felkészült, hogy fogadja a Heves megyei napokra érkező vendégeket. A borkóstoló étterme s az egész vendéglátó ipar készült ezekre a napokra. A szombat-vasárnapi esőzések miatt a városba érkezett vendégek a zárt éttermekbe szorultak, s ott várták a jó időt. Ma már ismét süt a nap, s a jó napos időben ismét szükség lesz friss csapolásra. Erre készül fel többek között a Vadászkürt Étterem is. Győztes harc a megáradt Eger patakkal Vasárnap a déli órákban Eger déli negyedének, az un. Csákó és kanadai résznek lakói riadtan vették észre, hogy a máskülönben békésen folydogáló Eger patak szinte percről-percre árad, vize emelkedik. A kávébarna, szennyes víz jókora rózsákat, faágakat sodort magával jelezve, hogy feljebb az erdőn, Felsőtárkány, Felnémet vidékén is hasonló a helyzet. Reggel óta megállás nélkül szakadt az eső, egészen az éjszakai órákig. Délután három óra tájban az ÉMÁSZ épülete felől, a Sas úttal párhuzamosan, a malom irányában folyó csatorna teljesen megtelt vízzel és kilépett medréből. Percek alatt árasztotta el a Patyolat előtti gyalogjárót és a Tinódi utca végén levő mélyfekvésű gyepes térséget. Az ár a kerteket és néhány mélyebb fekvésű zat is veszélyeztetett. Rá A veszély hírére néhány perc alatt 20—30 ember látott neki a munkának. Kövekkel, téglákkal gátat emeltek, földdel, gyeptéglákkal zárták el a víz útját. Mintegy egyórás megfeszített munkával sikerült megakadályozni a további beszivárgást. Férfiak csákányoltak, lapátoltak, asszonyok téglát, követ hordtak a töltéshez. A csatorna vize egyre emelkedett. Később emelni kellett a töltéseket is. A víz elöntötte a Sas út egy részét, befolyt a Patyolathoz. Veszélybe került a Tefu telephelye, folyt a víz az út jobb oldalán levő földekre, ültetvényekre is. Egyik helyen sikerült elzárni a víz útját, a másik helyen áttörte a töltést. Estefelé megérkezett a segítség, tűzoltóság jött a helyszínre és mind a kanadai részen, mind a Sas úton munkához látták. A tűzoltók szivattyúzták a vizet a veteményes földekről, a katonák gátakat emeltek. Késő estig folyt a munka, míg végül is apadni kezdett a víz és a város e része megszabadult az áradástól. Hír érkezett arról, hogy Andornaktályán is egész éjjel készültségben volt az egész falu és itt is katonaság segített harcolni a víz ellen. Dicséret illeti azokat a lakosokat, akik kivették részeket a munkából és bőrig ázva is teljes erejükkel dolgoztak, és köszönet jár a katonáknak, tűzoltóknak, kik éjjelüket is feláldozva segítették elhárítani a vészt. (Szalay) Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át az Egri Képtárat, az egri Dobó István vármúzeum helyiségében. Mint már erről hírt adtunk, az Egri Képtár anyagát Katonáné, dr. Czobor Ágnes, az Országos Szépművészeti Múzeum, és dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria részéről rendezte újjá a líceumi képtár anyagából. Az ünnepélyes megnyitót dr. Dobrovits Aladár, a Művelődésügyi Minisztérium önálló múzeumi osztályának vezetője, a történettudományok kandidátusa tartotta, méltatva az új képtár jelentőségét és helyét kulturális életünkben. „Bükki képek“ kiállítás a Dobó gimnáziumban A Heves megyei napok keretében Egerben több kiállítás nyílt meg. Igen érdekes a Dobó Gimnázium földrajz szakkörének „Bükki képek” c. kiállítása. A szakkör 40 tagja Estók Bertalan földrajz szakos tanár irányításával két témakörben dolgozta fel a Bükkhegységet. Ez a kiállítás főleg gazdaságföldrajzi jellegű, ami politechnikai szempontból igen jelentős, nagy segítséget nyújt majd a szeptemberben meginduló politechnikai képzés bevezetésénél. A kiállítás erdőgazdasági részében a Bükkben fellelhető 22 fafajta hasznosítását dolgozták fel a tanulók olyan szempontból, hogy azokból mit lehet készíteni. A másik teremben, ahol mintegy 15 makett van kiállítva, hű képet kapunk a Bükk barlangjairól, vízeséseiről, forrásairól. Ismeretes, hogy a Bükkben 50 barlang van, melyek közül 9 olyan, amelyekben ősember is lakott. Itt találjuk a világhírű Szeleta barlang makettjét is. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy a lillafüredi vízesést, az imókői forrás és a sziklahasadék források makettjeiben víz is folyik, ami még tökéletesebbé teszi a források, vízesések hű ábrázolását. Nem akarunk itt külön-külön minden kiállított tárgy részletezésébe bocsátkozni, de egy azonban biztos, amit a most kapott elismerő oklevél is bizonyít, hogy a Dobó Gimnázium földrajz-szakkörének tanulói dicséretes munkát végeztek. Elutaztak a megyéből a Hanság lecsapolására induló diákok Mint már az előzőekben is jelentettük, Heves megyéből 57 diák jelentkezett a KISZ Központi Bizottságának felhívására a Hanság vidékeinek lecsapolására. Egerből 33 diák indult útnak, hogy a Hanság lápos területét termőfölddé tegyék. A kéthetes társadalmi munkára utazó diákokat szombat este az egri Vörös Csillag Kollégiumban búcsúztatták. Már az előző években is Sztálinvárosban, Berentén, Mohácson is szép eredményeket értek el a Heves megyei diákok. A megyei KISZ-bizottság nevében Kovács András elvtárs búcsúztatta a diákokat. — Amikor a KISZ központi bizottsága kiadta ezt a felhívást, kicsit féltünk, hogy nem lesz elég jelentkező megyénkből. Azonban kellemesen csalódtunk, mert a jelentkezés olyan nagymérvű volt, hogy két csoportot is indíthattunk volna a Hanságra. Hat év óta indulnak a diákok az ország különböző területeire hasonló munkákra, s a megyében a diákok között ez már hagyományossá vált. Mikor megérkeztek, láthatjátok majd, hogy a hansági tanyák kietlen, mocsaras, lápos vidéken vannak, amit nektek és a többi, hazáját szerető diákoknak kell újra termőfölddé tenni. A 33 fiatal, vidám diákcsoport között ott találjuk Juhász Józsefet, is aki most érettségizett. Ő már nem az első esetben vesz részt ilyen munkában. Részt vett 1955-ben, a berentei hőerőmű építésénél. Mikor arról érdeklődtünk, hogy most miért jelentkezett, így válaszolt: — Részemről kettős érdek fűz ehhez a felhíváshoz. Egyrészt átérzem a KISZ felhívását, s tudom, hogy országunknak nagy szüksége van a mi munkánkra. Másrészt szeretném megismerni hazánk minden táját, s most lehetőség nyílik a Hanság vidékének megismerésére is. . —kiss—) Gyűlés, Munkásgyűlés. Feláll egy idősebb útépítő munkás és felháborodva magyarázza — joggal —, hogy az ő építkezési szakaszukra csak késve, néha csak három óra környékén ér ki az ebédet szállító autó. Néztem az arcát, amely sok vihart és szenvedést élt át gazdájával együtt, s egy pillanatra eltűnt a terem, ahol voltunk és ahol beszélt, s árokpart jelent meg előttem. Árokpart, amelynek szélén ez az öreg munkás ül, ölében hagyma, kenyér, vékony szalonna, és ebédel. Mögötte a talicska, abban a bugyor, s a bugyorban a heti élelem: kenyér, hagyma, szalonna... „Mert a munkásember egész napi munka után megérdemli, hogy időben jusson hozzá az az étel” — mondta. Megérdemli!(6)