Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-01 / 135. szám
4 HEVESSY SÁNDOR: A’ Rátzoknak czifra Templomjok 66 47 Ispitálynak sorában 99 ugyan tsak a’ Rátz uttzában feljebb napnyugat felé díszűlt egy emelkedett parton, a’Rátzoknak czifra Templomjok, azon a helyen tudniillik, a’melyen Egernek pogány kézre lett jutása előtt a’ Sz. Ágoston rendin levő Szerzetesek ditsérték az istent. — Tsak ugyan ezen Templonról és a’ Rátzokról az egész uttzának, és a’ végin lévő kapu Rátz kapunak neveztetik .. írja gattáji Gorové László „több Ts. Ns. Vármegyék táblabírája” — „Eger városának történetei” című 1828-ban megjelent könyvében. Mai megemlékezésünk szóljon erről az egri görögkeleti — vagy amint itt általánosan ismerik — ráctemplomról, mint a város egyik nagy művészi értékű és érdekes történettel bíró műemlékéről. Amidőn egy-egy építészeti emlékünkkel ismerkedünk, először talán mindig az a kérdés merül fel bennünk: kik is voltak az építtetők, milyenek voltak annak a kornak viszonyai, amikor az alkotás elkészült, megszületett. És ha minderre általában kíváncsiak vagyunk, — különösen érdekelhet bennünket: hogyan kerültek a görögkeleti vallású szerbek és görögök — akik a „rác-templom” építői voltak — a ma már teljesen magyar és döntő többségében római katolikus Eger városába —, és azután mi történt velük, hová lett ez az idegen népelem falaink közül? Az első szerbek letelepedése Egerbe a XVI. század utolsó éveiben — a városnak a törökök által 1596-ban való elfoglalása után —■ mehetett végbe, legvalószínűbb, hogy a hódítók nyomán — mint kereskedők — kerültek hozzánk. Számuk a XVII. században állandóan emelkedhetett, mert a már többször említett Evlia Cselebi tí. török utazó, aki a XVII. század második felében (1664—1655) járt városunkban, azt állítja, hogy akkor „a lakosság legnagyobb része bosnyák volt..." Miután pedig az egykorú források a nemzetiségeket, rácokat, görögöket, stb. léptennyomon összetévesztik, összekeverik, feltehető és valószínű, hogy a fenti idézetben is bosnyákokon rácokat kell értenünk. A későbbi időkről már ■s megközelítően pontos adataink vannak. Eger várának a törököktől való visszavétele (1687) után „török, rácz és németajkúak gyülhelyévé lett”. Az 1690-i összeírás megemlíti a magyarok, németek és új keresztények (ittmaradt és keresztény hitre tért törökök) mellett a rácokat is. Számuk folytonosan emelkedett és csakhamar ők alkotják a városi polgárság vagyonosabb elemeit és a — később ugyancsak bevándorolt — görögökkel együtt a kereskedelemben uralkodó állást foglalnak el. A Makedóniából származó görögök főleg a karlócai béke (1699) után kerültek hazánkba és így Egerbe is. A békeszerződés értelmében ezek a török állampolgárságú görögök tekintélyes előnyökhöz jutottak, amelyeket — a külpolitikai helyzetnek megfelelően — az 1718-as passzarovoci béke pontjai csak megerősítettek. Ennek a békekötésnek az alapján a görögök csak egy helyen és csak 3 százalék vámot voltak kötelesek fizetni a behozott áruik után, aminek következtében a belföldi , és így a már itteni állampolgár szerb kereskedők sem versenyezhettek velük. Ebből származtak azok az ellentétek, amelyek az egyébként egyformán görögkeleti vallású szerbek és görögök között kisebb-nagyobb erővel, de jóformán az egész XVIII. század folyamán Egerben is jelenkeztek. Az itteni görög és szerb kereskedők 1748. után a nagykereskedelem mellett a kiskereskedelemben is kiépítették állásaikat. Most már a török árukon túl az Egerben olyan jelentős borkereskedelembe is bekapcsolódtak: ők az egri borok kiszállítói, főleg Lengyelország felé. És ha ezen keresztül jelentősen hozzájárultak is a város gazdasági életének fellendítéséhez, mégsem lehet mondani —, hogy Egerben mindenütt szívesen látott jövevények lettek volna. Különösképpen az egyházi vezetők, az akkori püspöki város urai fordultak minden lehető alkalommal ellenük. Mindent megtettek, hogy ha lehet „szép szóval”, de ha kell erőszakkal is „megtérítsék” őket. Az egri szerbek és görögök üldözésének a püspök részéről elsősorban a vallási féltékenység és a vallási fanatizmus volt az oka. Ezért mondotta ki már a Fenesy-féle egyezmény, amely 1694—1695-ben jött létre a város és püspök között, hogy Egerben csak katolikusoknak szabad letelepedniük, és a rácoknál is az „unió" (a görögkatolikus hitre való áttérés) volt az előfeltétele a polgárjog elnyerésének. Később, különösen Erdődy Gábor egri püspök (1715—1744.) buzgólkodott ezen a téren, aki elvette a görögkeleti szerbek kiváltságait: nem vehettek ingatlant, nem vették fel őket a céhekbe és vallásuk gyakorlását is akadályozták. A klérus vallási terrorjának lényegében csak az 1781. évi II. József-féle „türelmi pátens” szabott korlátokat. Mégis a rácok és görögök további felemelkedésének nem az itteni korlátozás, vallási üldözés vetett véget, hanem inkább a külpolitika változása következtében előállott új gazdasági helyzet. 1769-ben kormányrendelet jelent meg, amely szerint görögöknél levő tiltott árukat le kellett foglalni. 1772-ben a helytartótanács kimondotta, hogy a görög és szerb kereskedőknek hűségesküt kell letenni, és akik ezt nem teszik, azokat hat hónap elteltével az országból ki kell utasítani. Akik letették a hűségesküt, magyar állampolgárok lettek ugyan, de így viszont elvesztették azokat az előnyöket, amelyeket mint törökállampolgárok élveztek. Egyre több magyar és né■e i met kereskedő is jelenik meg a gazdasági életben, a görögök és szerbek kereskedelme pedig háttérbe szorul, így azután az idegen „merkatorok" (kereskedők) száma folyton csökkent, akik nem vándoroltak vissza Törökországba, azok vagy behozták családjukat, vagy itt Egerben megnősültek, lassanként igaz magyarokká lettek. 1794-ben már azt jelenti a magisztrátus: „Egerben Senki sem találtatott, a‘Ki a’Török Birodalomban Kereskedést Űzne”. (Folytatjuk.) Falusi cukrászda A cukrászda mennyezete fehérre meszelt, fagerendás. Nem „stíl” cukrászda ez, hanem falusi, közelebbről a horti földművesszövetkezet cukrászdája, amelyet neonfény világít meg, ízléses berendezésű és látogatott is. Nem kell talán egy félév se, és presszógép is lesz, egészen biztos, nem mintha a feketekávé egyet jelentene a kultúrával, de feltétlenül egyet: az igények növekedésével. S maga az egész cukrászda a falusi lakosság igényeinek, a fiatalság igényeinek növekedését példázza. NEPDJSAO Maximánor EGRI VÖRÖS CSILLAG Simon Menyhért születése EGRI BRODY Tavasz EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Apák és fiúk EGRI LAJOS VÁROSI KERTMOZI Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mexikói szerenád GYÖNGYÖSI PUSKIN Yves Montand énekel HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az élet háza HATVANI KOSSUTH Dankó Pista PÉTERVÁSARA Vetélytársak FÜZESABONY Becsületrablók HEVES Olivier bűne. 1958. július 1., kedd: 1921-ben alakult meg a Kínai Kommunista Párt. 1788-ban jelent meg a Magyar Múzeum, az első irodalmi folyóirat. 1818-ban született Semmelweis Ignác, az orvostudomány magyar büszkesége. 1828-ban született Huber Károly hegedűművész-zeneszerző. 1808-ban született Kovács Pál novellaíró. NÉVNAP Ne feledjük szerdán: OTTOKÁR — EGERBEN a Vörösmarty utcában, illetve annak folytatásaképpen a Baktai úton, 1 kilométer hosszban készül útkorszerűsítés, olajos hengerléssel, amely július 1-ig befejeződik. — MIKÓFALVA községi tanácsa tegnapi tanácsülésén megtárgyalták az első féléves munkát és a nyári mezőgazdasági munkák feladatait. — TEGNAP ESTE hét órakor az egri Vörös Csillag Kollégiumban búcsúztatták azt az 57 diákot, akik a Hanság lecsapolására indultak. A búcsúztatás ismertetésére lapunk következő számában visszatérünk. — DORMÁND községben, a községi kultúrotthonban, tegnap este szövetkezeti taggyűlés volt, ahol a tagságot a szövetkezet féléves munkájáról tájékoztatták. Utána a szövetkezeti kultúrcsoport műsorral szórakoztatta a taggyűlés részvevőit. — TEGNAP ÜNNEPELTE 40 éves fennállásának évfordulóját a Kompolti Kísérleti Gazdaság. Az ünnepi beszédet Tömpe István miniszterhelyettes mondotta. — SARUD községben megkezdték a gyalogjárda építését. A munkálatokat a szakmunkán kívül a község lakosai társadalmi munkával biztosítják. A járdát szeptember végén adják át a forgalomnak. — AZ EGRI AUTÓIPARI Forgácsoló Gyárban a múlt hét végén az arra esedékes dolgozók megkapták a törvény biztosította munkaruhát. — TARNABOD községi tanácsa megtartotta tanácsülését, ahol az aratás, cséplés, behordás, valamint a cséplőgépek menetidejének beosztását tárgyalták meg. AZ ÉV ELEJÉTŐL a szén beszállítását saját erőből végzi a Gyöngyösi Sütőipari Vállalat. Ezzel a munkával jelentős összeget tudnak megtakarítani a népgazdaságnak. 1958. Július 1., kedd Napirenden: A beszéd . . . közelebbről az előadói beszéd, amelyet éppúgy meg kell tanulni, mint az egyszeregyet, s amelyet sokan mégis úgy tekintenek, mint a lélegzést: megy az magától, oda se kell figyelni. Demosthenes, a híres görög szónok, követ tett nyelve alá, s a tengerparton tanult meg szónokolni, hogy nyelve ne akadozzék. Sok előadónak, szónoknak a gondolatai alá kellene valamiféle kavicsot tenni, ugyanebből a célból. Beszélni, közelebbről, mondjuk, munkásgyűlést, vagy pártnapot tartani, meg kell tanulni, hogy érdekes és élvezetes legyen mondanivalónk, meg kell tanulni, hogy megtaláljuk azokat a kifejezési formákat — a tartalomhoz! —, amely az illető gyűlés részvevői számára a legkönnyebben és legvilágosabban érthető. Nem véletlenül került napirendre ez a probléma. A közelmúltban egyik építkezésünknél munkásgyűlés volt. Az előadó, az egyébként fontos és a munkások számára is érdekes beszédanyagát egyrészt meglehetősen rendszertelenül és szárazon, másrészt feleslegesen használt „műszavakkal”, szakkifejezésekkel tűzdelte. Ilyeneket mondott például: „Névleges bér... bérezési front... ide lejuttatott nomenklatúrát... koordináció...” stb. Szemmel látható volt, hogy a munkások jórésze nem értette ezeket a szavakat, s az elsikkadó szavak hátán elsikkadt a mondanivaló lényege is. Egyetlen példa ez, de sajnos, meglehetősen általános. Ma már többé-kevésbé, mint vicc is, ósdi az „átbeszélés”, „élére állít”, „szempont levitel" frazeológiája. Eredményes és következetes harcot folytattunk kirekesztésükért a magyar nyelvből, s egyáltalán a gondolatokból. Nem ártana most hasonlóan következetes és kitartó harcot folytatni az előadások, beszámolók színvonaláért, a műnyelv kiszorításáért onnan, ahol semmi keresnivalója sincs. Attól még egyetlen előadás sem lett színvonalasabb, egyetlen előadó se nagyvonalúbb, ha minden ok nélkül, egyszerű munkások előtt dobálódzik idegen szavakkal, csak zárt körben, szűk, szakmai területen használt fogalmakkal, amelyeknek megvan a világos és mindenki számára érthető „magyar” párja. Új és nemes küzdelemre hat a közérthetőségért, a magyar nyelv, a fogalomalkotás tisztaságáért . (9V...6) ÉRDEKES HÍREK a világ minden tájáról ANGLIA: Alexandra, Kent angol tartomány hercegnője, a napokban ünnepelte 21. születésnapját. Mivel az angol törvények szerint most már Alexandra is a nagykorúak közé tartozik, királyi unokatestvérétől — Erzsébet angol királynőtől — értékes ajándékot kapott. Az örvendetes naptól kezdve a fiatal hercegnő két angol lovasezred büszke és tekintélyes parancsnokának mondhatja magát. JAPAN: A legutóbb készített állatstatisztika adatai szerint a cseresznyevirágok országában levő állatkertekben nagyon megnőtt az oroszlánok születési arányszáma, olyannyira, hogy a királyi sarjak ellátása és gondozása hovatovább komoly gondot okoz az állatkertek igazgatóságainak. A fenyegető túlnépesedés megakadályozására elhatározták, hogy az oroszlánok körében a legszigorúbb születésszabályozási módszereket fogják alkalmazni. IRAK: Fazilet hercegnő, Feisal iraki király menyasszonya bosszúsan és csalódottan jelentette ki vőlegényének, hogy a királyi palota környéke nem nyerte meg tetszését: poros, száraz és elhanyagolt. A jószívű és figyelmes jegyes azonnal megtette a szükséges intézkedéseket. A királyi palota környékén azóta nagyszabású építkezésekhez kezdtek. Földalatti folyosókat ásnak, melyekbe csöveket fektetnek le. Kutak, szökőkutak, mesterséges vízesések és tavak készülnek a rendkívül vízszegény területen. A szükséges vízmennyiséget — körülbelül egymillió litert hetenként — földalatti csöveken a Tigris-folyóból nyerik. A szikkadt és kopár vidék — egy menyasszony kívánságára — azóta termékeny és zöldellő kertté változott. ANGLIA: John Ramsayet, a rettegett londoni betörőt 1942-ben az angol kormány parancsára kiengedték a börtönből. A kormány ugyanis rendkívül fontos és kényes feladattal bíz meg az ügyeskezű és raff tolvajt: Göring páncél? nyét és kasszáját kelle' nyitnia. A vállalkozás járt és az angol bíróságot jutalmul vérhadlábra helyezte hatalma azonbbizonyult; &Trösen visszaeső pókban szabadi börtön falai k („Vie N: folyóirc Nagy l AZ EGRI VÁROSI művelődési ház a Heves megyei napok rendezvényeinek keretében 1958. június 28-án tartotta meg évzáró balettvizsgáját a Gárdonyi Géza Színházban. A bemutatóra hat órakor és fél 9-kor is zsúfolt ház előtt került sor. Ez a tény is bizonyítja, hogy Eger város közönsége igényli az ilyenfajta műsort. Igényli, mert a szülőkön és hozzátartozókon kívül nagy számú közönség jelent meg, akik tetszéssel és tapssal fogadták a bemutatót. A koreográfia minden évben más elgondolással készül el. Ebben az évben az volt az elgondolás, adjuk vissza egy év különböző hónapjainak jellegzetességeit. Ábrázolják a táncok az egyes hónapokat az egyes hónapoknak legkifejezőbb hangulatát. A zene adva volt. A zeneművészet klasszikusainak zenéje adta az alapot a koreográfia elkészítéséhez, így sikerült létrehozni, hogy Csajkovszkij, Schumann, Delibes, Strauss, Motra Poppy örökértékű dallamaira táncolhattak a növendékeik. A helyes zeneválasztás mindig félsiker. Ha a koreográfia hozzávaló és a kidolgozás is sikerül, akkor nem is maradhat el a megérdemelt taps. Januárban a hópelyhek tánca és a hóember megfelelően adta vissza a hónap hangulatát. A negyedik évfolyam táncolta, fejlettebb technikával, itt-ott még kicsit lámpalázasan és drukkolva. Ez a drukk érthető volt az elején és szemmel láthatólag lassan fel is olvadt és eltűnt. AZ EST EGYIK legsikerültebb jelente volt a farsangi jelenet (február). A farsangi bálok, a karnevál hangulat visszaadása volt a főcél. Különösen kiemelkedik Iványi Csilla Coquette-tánca, a kislány fejlett technikája és könnyed mozgása. Kiválót nyújtott a Tarantella táncolásánál Virág Éva, bájos és könnyed Péró Edit japán tánca, tüzes és temperamentumos a spanyol táncban Udvarhelyi Kati. Páka Eszter pillangótánca valóban a fekete pillangó mozdulatait igyekszik visszaadni — teljes sikerrel. Nagyon sikerült Udvarhelyi Anikó tánca. Meg is kellett ismételnie. Kiváló a spicc-technikája. Márciusban az ibolyák és a hóvirágok a tavasz hangulatát keltik a nézőben. Meg kell említeni, hogy ezek a kicsik ez évben először tanultak keringőzni. Ebben a korban (7 évesek) nagyon szép teljesítményt nyújtottak. Édesek voltak a kismadarak az áprilisi jelenetben. A májusi jelenet elgondolása nagyszerű. Díszletezéssel talán jobban ki lehetett volna hozni ennek a hangulatát, bár a szerelmespár (Póka Eszter és Vladár Feri) így is tudásuk legjavát nyújtották. Ámor szerepében Keskeny Ági megállta a helyét. Strauss halhatatlan melódiája csendült fel a következő hónap jelenetében. Itt Holló Éva különösen, de Monostori Méri is nagyszerű teljesítményt nyújtott. Júliusban Hubay: Hejre Kati zenéjére komponált tánc átmenet a népi tánc és a balett között. Inkább lehetne táncfantáziának nevezni. Szép volt, de a begyakorlása lehetett volna tökéletesebb is. MINDEGYIK HÓNAF adott valami hangulatot. Az augusztus a nyaralás, kirándulás, szeptember az iskolakezdés, október a gyümölcsszedés, november pedig a szomorú őszi esős idő hangulatát. Sikeresnek mondhatók ezek a beállítások és sikeresnek mondható a kivitelezés. Tetszett a szeptemberi stepp-tánc, melynek zenéjét zongorakísérője, Komnya Ferencné komponálta. Az év záró hónapja a december volt. Itt a Mikuláshagulatot a krampuszok tánca — a fenyőtánc pedig a karácsony hangulatát igyekezett kifejezni. De miután az év utolsó hónapja a december, s e hó végén, Szilveszterkor mindenki igyekszik visszagondolni arra, hogy mit végzett az elmúlt évben, így víziószerűen elvonult ismét előttünk az egész év. Nagyon ügyes gondolat volt. A koreográfiát Török Endréné tervezte. Egyes koreográfiái nagyon sikerültek, különösen ott, ahol hamar megtalálta a kapcsot a zenével. Nem volt olyan hónap és tánc, ahol ne éreztük volna azt a hangulatot, amit kiakaszom, ez a dicséret a ménítással is én lett. A zenei ki,' en látta el a ből és a együttesből anekar. A film lemondása utábak”, így ittzökkenés, de inikájuk és elni tudásuk átsegít* második előadás fogástalan munka Díszletezéssel sok volna a hangulat de erre nem volt minőség. UTOLJÁRA KELL líteni a jelmezek tér Ezt most kivételesen egyes növendékük, Póka csinálta, aki ezt a pályát hivatásának választotta, amint a tapsokból megállhattuk, teljes sikerrel. Schillinger Attila Táncolnak a hónapok (Az egri városi művelődési ház balettcsoportjának bemutató előadása)