Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

VILACI PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, I. szám ARA: 60 FILLÉR 1959. január 1., csütörtök JCöszöntü­­­k: 1959. Egy pillanatra kialudt a fény városokban és a fal­vakban. Az óra mutatója megállapodott a tizenkettesen. A csendben szinte érezte az ember az idő suhanását. Elér­kezett az óesztendő utolsó napja, s már itt van az új. Összeesende­nek a poharak, köszöntünk 1959. Hátunk mögött egy kemény, munkában eltöltött esztendő áll. Bő kézzel mérte számunkra a sikert. Tud­juk, ismerjük történetét, hiszen magunk formáltuk, egy­­ esztendő története ez életünkből is. Nem panaszkodo­­­t­tunk. Annyi eredményt hozott, amennyit munkánkkal ki­­­­harcoltunk tőle. Adott sikert, — noha hozott balsikereket­­ is. Adott gondterhes napokat, de derűs heteket is. Nap­­­­jaira büszkén tekinthetünk vissza, mert hatalmas mér­földkő volt ez az esztendő abban a munkában, amit 1956. októbere után kezdtünk. De ki gondol ma csak a múltra, amikor itt áll előttünk kifürkészhetetlennek tetsző titkai­val az új. 1959. — tiszta fehér lap az emberiség tör­ténetének könyvében, melyet mi írunk majd tele. Mi, akik a munkapad mellett, vagy tollal a kezünkben dolgo­zunk, küszködünk, hogy emberebb legyen az ember. 1959. Életünk uj esztendeje, mit tartogatsz szá­munkra? Ezt kérdi ma a földkerekség minden embere, akár itt él, Európában, akár a Föld más részén. Erre gon­dol a munkás, a hivatalnok, a háziasszony, erre gondol­nak a békés otthonokban élők, s azok, akik ezekben a na­pokban fegyverrel a kezükben élik az új esztendő első óráit, akik ettől az évtől a szabadságukat várják. S milliárdnyi ember szívében válasz is kér a kér­désre: békét hozzon az új esztendő. 1958-ban sokszor járt az emberiség egész létét fenyegető háborús szakadék szélén. Most nyugodtabban akarunk élni. Akarunk! Nem­csak üres szó ez, hisz az elmúlt esztendő sok minden mellett egy nagy felismerést is ajándékozott az emberi­ségnek: az emberek békevágya végtelen nagy erő. Képes arra, hogy lefogja a gyilkolásra induló kezeket. S olyan erő, amely nem fogy, hanem egyre nő. Nagy volt tavaly, s az új esztendőben még nagyobb lesz. Mert nemcsak ajándékképpen kérjük az új esztendőtől a békét! Tudjuk, hogy az ember nem kénytelen csak a sors vak szeszé­lyére bízni létét. Új esztendő küszöbén állunk, s a világ népeinek kórusaiban a mi hangunkat is hallhatják: békét, békét akarunk, 1959-ben. De vannak más vágyaink is, — igaz, elválaszthatatlanok a békétől. Sokat várunk az új esztendőtől, többet, mint amit a tavalyi adott. Új gyárakat várunk, melyek az emberi­ség jobblétét szolgálva, ontják termékeiket. Várjuk, hogy megépüljön a vezeték, amelyen a föld méhének egyik kincse, a gáz jut majd el a testvéri országból hozzánk, hogy bennünket is szolgáljon. Várjuk, hogy több gabonát, kenyeret, húst adjon a föld népe, hogy újabb ezreket hó­dítson meg a felismerés: nagyobb földön, összefogott erővel több lesz mindenből Várjuk, hogy a nagy táblá­kon több gép dolgozzon, hogy az üzletek kirakatai még tömöttebbek legyenek. Várjuk, hogy a tudomány újabb és újabb bevehetetlennek tűnő várait hódítsa meg tudósaink serege, s a tavalyihoz hasonlóan, az idén is újabb kezde­ményezésekkel bizonyítsa be Ifjúságunk: lesz, kiknek a kezébe tenni az ország sorsát. Várjuk, hogy a párt vezetésével még erősebben ös­­­szefogjon a nép, s a közös erőfeszítés eredményeként, egy esztendő múlva, amikor már ezt az évet búcsúztatjuk, s a hatvanadikat köszöntjük, ismét elmondhassuk: sok örö­met, eredményt és boldogságot hozott számunkra 1959. S mindezt nemcsak ajándékként várjuk. Holnap újra kezdődik a munka, az új év első munkanapja. Al­izzanak a kohók, felzúg a gépek hangja. Asztala mellé ül az értelmiségi, hogy új gépekkel, új tervekkel ajándé­kozza meg a népet. Egy-két nap, s benépesülnek az isko­lák, egyetemek padjai, ahol a fiatalok készülnek fel jövő­­jükre. Kisétál földjére a paraszt, hogy megnézze sarjadó vetését, s gondolatban már előre számot vessen: mit vár­hat a földtől, mit kell adnia a földnek. Új munkás-hétköz­napok sorai jönnek, amelyeknek minden óráján múlik, mi válik valóra mindabból, amit ezen a napon — elmél­kedve a múltról és a jövőről — ígérünk saját magunknak. Ilyenkor, az új esztendő első óráiban, az emberek számvetést csinálnak múltjukkal, s terveket szőnek a jövőre. S egy kicsit mintha új életet kezdenének, újat, amelytől többet és jobbat várnak. Ezzel köszöntik az új esztendőt Ezzel köszöntjük mi is. További sikereket, ered­ményeket várunk tőle, — cserébe munkánkért. S azt kí­vánjuk, hogy 1959. is egy legyen a békés építő munka esztendeinek sorában. AZ NYILATKOZIK MEGYEI TANÁCS VB-ELNÖKE * Árrendezésről ★ FOLYTATÁSOS REGÉNYÜNK ★ Gyurkó Géza: A KAPU ALATT ★ MIT VÁRNAK MEGYÉNK SPORTEMBEREI AZ 1959-ES ÉVTŐL? «'’ll a»a4 ! (Fotó: MÁRKUSZ) •^ VAAAAAA/ .'/'^A/^AA•^A [UNK]VVvfc'*^A^^/V^A/V^.A,V^A^y^.•'­A/V^AíV^AAAAA­,''^/^yVV Dobi István kitüntetése Az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás paraszt kormány javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének 60. születésnapja alkalmából az állami és társadalmi élet vezető posztjain szerzett kiemelkedő érdemei elismerésem a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Tanács­ elnökhe­lyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán délben 12 órakor az Országház Munkácsy-termében nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen voltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, és Marosán György államminiszterek, Biszku Bt belügyminiszter, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, &­mogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizotts­gának póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhely­­ese, Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki T­aács több tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány ta­gi, Vass Istvánná és Dinnyés Lajos, az országgyűlés aleln­ö­ei és m­ás párt és állami vezetők. Dobi István elvtárs tiszteletére, 60. születésnapja alkl­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt poltikai bizottsái szűkkörű baráti ebédet adott. Az ebéden Kádár János, ■ MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntet Dobi Istvánt, majd Dobi István elvtárs válaszolt a pohá köszöntőre.. (MTI) . A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának üdvözlete Dobi István elvtárshoz, 60. születésnapja alkalmából Kedves Dobi elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya őszinte szeretettel és tisztelettel köszöntik Önt 60. szü­letésnapján, mint a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, a dolgozó paraszt­ság hű fiát és népünk kiváló képviselőjét — a kommunisták hűséges harcostársát. Az ön életének dolgos és harcos évtize­deire a megbecsülés és tisztelet érzésével te­kint népünk minden igaz fia. Ez a harcos élet szocialista építő munkánk egyik legfontosabb alapjának igazát példázza: a harcot vezető munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság összeforrottságát. A magyar dolgozók a nép felszabadulásá­nak és felemelkedésének ügyéért tántoríth­a­­tatlanul küzdő igaz embert ismertek meg ön­ben, aki életét kora ifjúságától kezdve a nép szolgálatának szentelte. Nemcsak szegény­­paraszti származása, nemcsak a nehéz mun­kában töltött élete, hanem tudatos politikai te­vékenysége is elszakíthatatlanul a dolgozó pa­rasztsághoz, s annak egyetlen igaz barátjához, a munkásosztályhoz fűzi. Már 21 éves korá­ban a magyar vörös hadsereg soraiban har­colt, s egész életére elkötelezte magát annak az eszmének, amelynek diadalra juttatása a dolgozó milliók számára a szabadságot, az emberhez méltó életet, a bodogságot biztosítja A Horthy-rendszer brutalitásai ellenére, fenyegetés és üldöztetés közepette, tanította a szegényparasztságot, szervezte a szegény­­parasztok háború-ellenes fellépését. A fasiz­mus embertelen évtizedeiben kereste és meg­találta a jó utat: a kapcsolatot a munkás­­osztályhoz és forradalmi pártjához. A felszabadulás után változatlanul oda­adással folytatta ezt a munkát, amelyet életé­ben céljául választott. Egyre magasabb — a ez­zel egyre nagyobb felelősséggel járó — poszto­kém­ vette ki részét a közügyek intézéséből, munkálkodott a nép javán. Korunk nagy és győzelmes eszméjének, a szocialista építésnek fáradságot nem ismerő szolgálata vívta ki az ön számára népünk megbecsülését, amely a legmagasabb közjogi méltóságba, az Elnöki Tanács elnöki tisztjébe emelte. Amikor 1956. őszén veszélyben volt a nép­­hatalom, az Unversalisták által szított és a bel­ső reakció által kirobbantott ellenf­orra­dalom dúlása idején ön, kedves Dobi elvtárs, nagy­szerű és példamutató magatartást tanúsított: ml­egi­oathatat­lanul őrt állt a m­unkás-paraszt hatalom, a kivívott népszabadság és alapjogok, a szocialista építés védelmében. Hivatali elfoglaltsága ellenére Ön m­a is gyakori vendég a falvakban, a termelőszövet­kezetekben, parasztemberek megbeszélésein és otthonában. Meggyőződéssel hirdeti a felismert és a magyar falvakban­ egyre szélesebb kör­ben terjedő igazságot: dolgozó parasztságunk felemelkedésének, gazdag és kultúrált élete megteremtésének egyedüli célhoz vezető útja a szövetkezés, a nagyüzemi k­özös gazdálkodás Ma. 60 születésnapján megérdemelten irá­nyul Ön felé az egész dolgozó nép szeretete és ragaszkodása, a kommunisták teljes testvéri bizalma és mély megbecsülése. Engedje meg, kedves barátunk és harcostársunk, hogy szü­letésnapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársa­ság forradalmi munkás-paraszt kormánya, va­lamint egész dolgozó népünk nevében szívből köszöntsük önt. Kívánjuk, hogy sok-sok éven át jó egészségben, változatlanul, töretlen lel­kesedéssel végezze egész népünk javát szolgáló munkáját. Budapest, 1958. december 31. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNYA í­. l­ru Nexov, K. Vorosilov, Atao Ce-tunig távoral Dobi Istvánhoz Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság­ Elnöki Tanácsa Elnökénél Kedves Dobi Elvtárs! Hatvanadik születésnap alkalmából fogadja a Szo­jetunió Kommunista Pártj­nak Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelső Tanács­nak elnöksége, a Szov­jetül Minisztertanácsa és az egy szovjet nép forró üdvözlet A szovjet emberek úgy is é­rik önt, mint a dolgozó m gyar nép hű fiát, aki mind erejét a Magyar Népköztárs­ságban a szocializmus építés­nek szenteli. Nagyra értéki­jük az ön tevékenység amely államaink és népek­ közötti testvéri barátság fe­losztésére és erősítésére is nyúl. Teljes szívünkből hív­nunk önnek jó egészség hosszú életet, és további sik­reket a magyar nép és egész szocialista tábor javár­a. HRUSCSOV K. VOROSILOV Dobi István elvtársim­ a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa elnökének Hatvanadik születésű alkalmából a kínai nép, a nai kormány, s a magam vében­­orró üdvözletemet töm önnek kívánok öi jó egészséget és bosszú és kívánom, hogy újabb sik­ket érjének el Mag­­­am•>>­­szocialista építésének u szerv ügyében. MAO CE-TÜN

Next