Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

31 a ­iefül SÄS FÖLDI PÁL: Beszéljü­nk a Lukács-kérdésről Népv­ersi vázlat­ a. "(N­em sokkal a Petőfi Kör "­ filozófiai vitája után (1958 június 28-án) Lukács György előadást tartott az M­­DP Politikai Akadémiáján. Az előadás címe: A haladás és reakció harca a mai kultú­rában. Az előadás anyaga nyomtatásban is megjelent. Éppen ezért nem hagyható szó nélkül. Lukács György politikai né­zeteit A haladás és reakció harca a mai kultúrában c. munkája alapján ítélhetjük meg a legteljesebben. Különös szerepet játszik ez a munka mindenekelőtt azért, mert ki­élezett formában tartalmaz olyan gondolatokat, amelyek koncepciálisan korábbi mun­káiban is megvannak. Lukács a szóban levő előadá­sában azt állította, hogy a „marxizmus világtörténelmi igazságai dialektikusan érvé­nyesülnek, úgy hogy nemcsak az lehetséges, hogy valamely múlhatatlanul szükséges tak­tikai lépés dialektikus ellent­mondásban van az általános elméleti és világtörténelmi teóriákkal, hanem az még stratégiánkkal kapcsolatban is megeshetik. Sőt, a következők­ben éppen arra fogok utalni, hogy a döntő stratégiai kérdé­sekben ez nemcsak kivételes eset, hanem igen gyakran elő­fordul” (Lukács György: A haladás és reakció harca a mai kultúrában, 6. oldal, Szik­ra, 1956) Miről van itt szó? Arról hogy míg a marxista­­leninista elmélet szerint a for­radalmi proletariátus osztály­harca mindig a szocialista for­radalomnak és az osztálynél­küli társadalom felépítésének célját szolgálja, a gyakorlat­ban „igen gyakran” adódhat olyan „stratégiai célkitűzés”, amely a proletariátus osztály­célját nemcsak, hogy nem szolgálja, hanem kifejezetten ellenmondásban van vele. Eszerint tehát a marxista­­leninista párt vezette forra­dalmi proletariátus , igen gyak­ran” tudatosan osztályérdekei ellen harcol. Lukács ezzel a furcsa „következtetésével” kapcsolatban a munkásosztály demokratikus követelésekért és reformokért folyó harcára hivatkozik elsősorban, amely — Lenin tanítása szerint — éppen úgy alá van rendelve a munkásosztály szocializmu­sért folyó harcának, mint ahogy a rész alá van rendelve az egésznek. Lukács azonban „kijavítja” Lenin szavait, mondván: „Rész és egész kö­zött dialektikus ellentmondá­sok tömege merülhet fel. Le­het, hogy a rész bizonyos ese­tekben szembefordul az egés­­szel.” (uo. kiemelés tőle: F. P.). Ez reformista koncepció, mert a résznek rendeli alá az egé­szet, vagyis a végső célt szem­beállítja a részproblémákkal. Éppen a végső cél ilyen re­formista fnslá­­dozása ellen har­colva mutat rá Lenin arra, hogy a demokratikus követe­lésekért folyó harcot alá kell rendelni „a szabadságért és a szocializmusért folyó forra­dalmi harcnak.” (Lenin Mű­vei, 5 kötet, 420. oldal, Szikra, 1953.) L­ukács a bírálat tárgyát képező hibás ideológiai koncepciójából kiindulva, ki­fejti, hogy „ha meg akarjuk érteni az utolsó évtizedek tör­ténetét, akkor, fenntartva azt az álláspontot, hogy korunk­nak világtörténelmileg alapve­tő ellentmondása a kapitaliz­mus és a szocial­izmus közötti ellentmondás, el kell ismer­nünk, hogy Lenin halála után két korszak volt, amelyben a haladásért vívott harc straté­giáját nem közvetlenül az a kérdés határozta meg”. (Lu­kács György: A hal­adás és re­akció harca a mai kultúránk­ban, 7. oldal, id. kiadás.) Melyek ezek a „korszakok”? Az első Lenin halálától a má­sodik világháború végéig tart, amelyben „stratégiailag” fő probléma a „fasizmus és anti­­fasizmus frontja”. A második pedig a második világháború után alakult ki, s jelenleg is tart, s ebben a „béke és a há­ború kérdéséről van szó, a há­ború megakadályozásának, a háború elkerülésének kérdésé­ről, a koegzisztencia­roblémá­­járól”. Lukács véleménye sze­rint „innen merülnek fel a mai korszakunk alapvető konkrét stratégiai kérdései” (uo.). Lukács tehát szavakban el­ismeri, hogy korunk alapvető ellentmondása a kapitalizmus és szocializmus közötti ellent­mondás. Azonban arra a kér­désre, hogy alkalmazhatjuk-e ezt a szembeállítást minden közvetítés nélkül, direkt mó­don a konkrét problémákra, tagadólag válaszolt. Szerinte a konkrét problémákat nem eb­ből a szempontból kell meg­ítélni, mert a „haladásért ví­vott harc stratégiáját nem köz­vetlenül ez a kérdés határozza meg”. Ráadásul azt állítja, hogy „éppen a reakció az, amely igyekszik elterelni a fi­gyelmet arról a konkrét ellent­mondásról, amelyről a valósá­gos politikai életben szó van, mely megpróbál leegyszerűsí­teni minden aktuális kérdést a nagy általános világtörténelmi ellentmondásra, tehát a kapi­talizmus és a szocializmus el­lentmondására” (uo. 8. oldal). T­akács György tehát úgy i­s vélekedik, hogy jelen­leg nem a kapitalizmus és a szocializmus ellentmondása a fő probléma, hanem a „hábo­rú és béke, hidegháború és ko­egzisztencia, gyarmati elnyo­más és önrendelkezés” (uo. 27. oldal). Előadásából azonban annyira hiányzik a pontosan meghatározott történelmi hely­zet konkrét elemzése, hogy még csak eszébe sem jut meg­említeni azt a közismert tényt, hogy jelenleg két egymással ellentétes világrendszer léte­zik: a szocialista és a kapita­lista világrendszer. Hogyan értelmezi Lukács a koegzisztencia problémá­it? Azt mondotta, hogy a ko­­egzisztenciát, a két rendszer békés egymás mellett élését szó szerint kell értelmezni, abban az értelemben, hogy mindkét világ saját belső fej­lődési törvényei szerint élhet. Ezt mindkét oldal elismeri a másikról.” (uo. 10. oldal) Ezek szerint nemcsak a szo­cializmus ismeri el a kapita­lizmusról, hogy „saját belső fejlődési törvényei szerint él­het”, hanem ugyanezt a ka­pitalizmus is elismeri a szoci­alizmusról. Ez nevetséges áb­ránd, semmi más. De nézzük csak, hogyan kell szó szerint értelmezni a koegzisztenciát? Lukács az irodalomról és a művészetről szólva kijelenti, hogy „az irodalomban és a művészetben sem az a hely­zet, ami az akut forradalmi helyzetek éles d­fferenciáló­­dásában szokott megnyilvá­nulni, amikor barát és ellen­ség, mint két tábor áll egy­mással szemben, hanem rend­kívül bonyolult­ átmenetekről van szó. írókról akik forma­­lista módon nyúlnak a kér­déshez, és akiknek legben­­sőbb szándékuk mégis a béke, a haladás irányába mutat, re­alista írókról, akiknél a natu­ralizmus felé való elhajlást idéz elő éppen az, hogy nincs ilyen perspektívájuk stb A marxizmus feladata volna ezt az egészséges csatateret át­tekinteni elfogulatlanul, a ko­­egzisztencia, a mostani stra­tégiai szempontjából ítélni meg a művüket, és minden megindulást ,az igazi korszerű haladás irányába támogatni a marxista kr­itika segítségével.” (uo. 26. oldal). M­­­int kitűnik, Lukács úgy vélekedik, hogy egy­részt az irodalomban és a művészetben barát és ellenség nem mint két tábor áll egy­mással szemben, másrészt pe­dig az irodalmi műveket és az írókat a koegzisztencia szem­pontjából kell megítélni Lu­kács ezzel ténylegesen meg­szünteti a különbséget az iro­dalomban és művészetben a szocialista és a burzsoá ideo­lógia között, s a marxista ide­­ológiát a liberális polgári és a kispolgári ideológiában pró­bálja feloldani. Lukács a ko­egzisztencia fogalmán a prole­tár és burzsoá ideológia békés együttélését érti. Lukács György m­i sem tö­rődik a leninizmus alapigaz­ságaival. Mit számít neki a len­ni elmélet, hiszen csupán a lenini „módszert” tartja he­lyesnek. Most derül csak ki igazán, hogy miben sántikált Lukács a Petőfi Kör filozófiai vitájén. L­ukács ur. nyilván­valóan nem ért egyet Lenin­nek azzal az alapvető elmé­leti tételével, amely szerint­ a kérdés csak így tehető fel: Burzsoá vagy szocialista ideo­lógia. Itt középút nincsen, mert az emberiség semmiféle „harmadik” ideológiát nem dolgozott ki, mint ahogy álta­lában egy osztáwnemzétektől szaggatott társadalomban so­ha nem­­ is lehetséges osztá­­lyonVvült vagy osztályfeletti ideológia.” (Lenin Válogatott Művek I, 208—209. oldal, Szikra 1949.) (Folytatjuk.) szlovnap álomkonyháját A keletberlini karácsonyi vásár keretében tömegével vonzotta még a férfiakat is a „Csehszlovák konyhaeszközök­­ dolgozó asszonyainak bará­tai” című kiállítás, amely a holnap álomkonyháját vará­zsolta a látogatók szeme elé. Nem a már megszokott ügyes burgonyaprések, mokka­gépek, jénai edények és hasonló kony­hai felszerelések ejtik csodá­latba a nézőt itt, hanem olyan felszerelések, mint például a kétsütős 242. sz. Móra gáz­rezsó. Az egyik sütő sütéshez, a másik pirításhoz való. Az üvegablakos sütőt villany vilá­gítja meg, úgyhogy a házias­­­szonyt nem érheti semmi kel­lemetlen meglepetés. A T. 131-es villanyrezsó sütője automata hőszabályozóval van ellátva, az üvegablak, meg a villanyvilágítás a sütőben már természetes dolog. A második sütő melegítőként szolgál, ez jelzőórával és ellenőrző­ lám­pával van ellátva. Ahol a konyha elég tágas, ott a mo­sást is játszva el lehet végezni. A kiállított csehszlovák mo­sógépek slágere a „Moretta”, amely teljesen automatikusan más és különösen nagy érdek­lődést keltett a férfiak köré­ben. A villamosmeghajtású, gőzfűtésű dobmosógép elvég­zi az előmosást, a rendes mo­sást, négyszer öblöget, majd megszárítja a ruhát. A házi­asszony nyugodtan elmehet otthonról, s rábízhatja a ruhát a gépre. Még ha valami zavar keletkezne, sem lehet baj, mert a gép automatikusan kikapcso­lódik. A „Moretta” mosógépet jövőre már az NDK üzleteiben is árusítják. Egyelőre azonban még magas az ára, úgyhogy inkább csak házközösségek vá­sárolják meg.­­ A magyar—szovjet me­zőgazdasági hét előkészítő bizottsága március 2-án, hét­főn 9 órai kezdettel a Szak­­szervezeti Székház nagyter­mében megyei mezőgazda­sági ankétet rendez, Megkezdődött a vetőmagcsere Megyénk egész területén, de különösen a hatvani és gyön­gyösi járásban indult meg erő­teljesen a vetőmagcsere. Külö­nös figyelmet érdemel, hogy az idén mindenütt jóval több hib­ridkukorica-vetőmagot igé­nyeltek, mint az elmúlt évben A hatvani járásban az elmúlt évben jelentéktelen mennyisé­gű hibridkukoricát vetettek, most pedig közel 3 mázsa hib­ridvetőmagot igényeltek a dol­gozó parasztok. A gyöngyösi járásban 340 mázsa hibridku­koricát igényeltek és a közel­jövőben 900 mázsa árpa, 39 mázsa lucerna és 25 mázsa vö­­rösheremag került cserére. A Pravda Hruscsov választási beszédének külföldi visszhangjáról MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda Hruscsov választási be­szédének a világ közvélemé­nyében keltett visszhangját kommentálva, megállapítja, hogy a jóakaratú emberek mil­liói Hruscsov beszédében vá­laszt kaptak az égető kérdésre: Hogyan lehet elhárítani a há­borús katasztrófát. — Egyes nyugati politikusok és reakciós szemleírók viszont — állapítja meg a Pravda — még mielőtt ismerték volna Hruscsov beszédének tartal­mát, máris nagy sietve kiáltoz­ni kezdték: „Nem!” „Nem!” A szovjet javaslatok ellen­zői lényegében véve nem is tudják semmiféle érveléssel alátámasztani magatartásukat. Újra elővették a megszokott eszközöket: a félrevezetést, a rágalmakat, a koholmányokat. A helyzetet józanul értékelő politikusok és szemleírók azonban azt kívánják, hogy vegyék komolyan fontolóra a Szovjetunió javaslatait. A közvélemény pedig köve­teli: a nyugati hatalmak hagy­ják abba a hidegháborús poli­tikát, konkrét lépésekkel vála­szoljanak a békeszeretettel át­hatott szovjet javaslatokra — írja a Pravda. (MTI) G CIK nyilatkozata a nyugat-németországi revansista elemek tevékenységének megélénküléséről Prága (CTK). A CTK hírügynökség pénte­ken kiadott nyilatkozatában megállapítja, hogy Nyugat-Né­­metországban megélénkült a revansista elemek tevékeny­sége. E tevékenység elsősorban a szocialista országok ellen irá­nyul. Az ellenséges akciókat fokozni hivatott, hogy 1958. december 14-én egyesültek az áttelepült németek revansista szervezetei. A két legnagyobb szervezet Nyugat-Berlinben tartotta meg az úgynevezett „egyesülési gyűlést.” A CTK rámutat, Nyugat- Berlint a háborús pszichózis előidézésére, revansista és so­viniszta propaganda terjeszté­sére használják fel. Már ez is bizonyítja, mennyire helyesek és időszerűek a Szovjetunió kormányának a berlini kérdés megoldására tett javaslatai. Az új és nagy revansista szervezet megalakításának az a célja, hogy ellensúlyozza a német nép haladó erőit, ame­lyek a vitás kérdések békés rendezésére törekszenek. A nyugatnémet kormány képviselői siettek kifejezni megelégedésüket: az újév al­kalmával Adenauer kancellár, Brentano külügyminiszter és más nyugatnémet miniszterek egytől egyig külön üdvözölték e szervezeteket. A csehszlovák népet nem lepi meg és nem is félemlíti meg a gyűlölködés revansista politikája. A csehszlovák nép azért hívja fel az európai országok közvéleményének és kormányainak figyelmét ezek­re a tényekre, mert a béke­politika szellemében le akarja leplezni­ azokat, akik mohó hódítási vágyukban Európa nemzeteit az atomháború sza­kadékába akarják sodorni. A nyugatnémet kormány hasztalan igyekszik semmit­mondó és képmutató nyilatko­zatokkal cáfolni a nyilvánvaló tényeket és tagadni­­ a nyu­gatnémetországi veszélyes je­lenségek létezését. E nyilatkozatok álnokságát tények erősítik. 1959. február 6-án Adenauer kancellár a francia televíziónak adott in­terjújában kijelentette, hogy a BERLIN (MTI): A vesztfá­liai Hagen városában nyilvá­nos ülés keretében találkoztak egymással a két német állam tudósai és egyetemi tanárai. A hallei egyetem részéről Reintanz professzor, utána Hagemann professzor, a müns­­teri egyetem intézetének igaz­ Csehszlovákiából és Lengyel­­országból kitelepített néme­teknek vissza kell térniük ha­­zájukba Február 16-án az ott települt németek szövetsége felhívást adott ki, amelyben az áttelepültek, „a keleti német haza visszaszerzésének keresz­tes hadjáratára” szólítja fel. A nyugatnémet militaristák és revansisták felelőtlen törek­vései komolyan fenyegetik Európa békéjét. Éppen ezért szükséges, hogy a Szovjetunió javaslatainak alapján, a béke és a biztonság végett tárgyalá­sok induljanak a német béke­­szerződés megkötéséről és a nyugat-berlini kérdés rendezé­séről — állapítja meg a CTK. (MTI) gatója mondott beszédet Mindketten a két német ál­lam képviselőinek tárgyalásai és a konföderáció megalakítása mellett szálltak síkra, s köve­telték a nyugatnémetországi atomfegyverkezés azonnali be­szüntetését. Össznémet tanácskozás Hagenben Időjárás jelentés Várható időjárás vasárnap estig: kisebb felhőátvonulások eső nél­kül, helyenként reggeli ködképző­­dés, mérsékelt szél, az enyhe idő tovább tart. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 1, plusz 2 fok között, helyenként mínusz 1 fok alatt. Legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap: 12—15 fok között. Távolabbi kilátások: továbbra is enyhe idő. (HITT) Négyezer fordulat a Föld körül Moszkva (TASZSZ). A harmadik szovjet mester­séges hold pénteken befejezte négyezredik­­ fordulatát a Föld körül. A harmadik szputnyik immár 90 napja halad pályá­ján. Rádióállomása rendesen működik­. A harmadik szovjet mester­séges hold fellövése óta több mint 183 millió kilométert tett meg. Pályájának legnagyobb magassága ez idő szerint kö­rülbelül 1395 kilométer. (MTI) Sgy amerikai torpedó romboló megállított és átkutatott egy szovjet halászhajót NEW YORK (TASZSZ). A „Hale” amerikai torpedórom­boló Prew-Foundlandtól észak­keletre feltartóztatta a „No­­vorosszijszk” szovjet halász­­hajót és öttagú vizsgálóbizott­ságot küldött fedélzetére. A bizottság átvizsgálta a szovjet halászhajó iratait, majd eltá­vozott. Az amerikai hadügyminisz­térium közleménye szerint a torpedórombolót azért küldték ki a szovjet halászhajó meg­vizsgálására, mert az Atlanti­óceánban húzódó kábelek kö­zül öt kábelen szakadás tör­tént, állítólag olyan pontokon, amelyek a szovjet halászhajó útvonalába estek. Jerauld Wright tengernagy, aki a szovjet halászhajó át­vizsgálását elrendelte, jelen­tésében rámutat, „nem talál­tak semmiféle olyan jelet, amely arra mutatna, hogy a hajó halászaton kívül más célokat is követ.“ A szovjet­ halászhajó kapitánya szívé­lyes volt és az együttműködés szellemében járt el. (MTI) 1959. márciusi 1., vasára»® Macmillan Szovjetunióbeli látogatásáról LONDON (TASZSZ): Az an­gol külügyminisztérium pénte­ki sajtóértekezletén kérték a szóvivőt, kommentálja több angol lapnak azt a kijelentését, hogy Macmillan-Y­ek a Szovjet­unióban folyó látogatása „ku­darcot vallott”. A külügyi szóvivő kijelen­tette, hogy „az angol minisz­terelnök látogatásának célja puhatolózás­, nem pedig tár­gyalás. Ezért helytelen lenne a látogatás­­ kudarcáról­ beszél­ni”. (MTI) Macmillan Leningrádba érkezett KUEV (TASZSZ): Macmil­lan angol miniszterelnök, Sel­­wyn Lloyd külügyminiszter és kíséretük szombaton Kijevből Leningrádba utazott. A repülőtéren Kalcsenko, az Ukrán Minisztertanács elnöke, Palamarcsuk ukrán külügymi­niszter és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták a ven­dégeket. Kalcsenko búcsúbeszédében kijelentette, hogy az államok közös erőfeszítései és együtt­működése a békés együttélés elvei alapján biztosítja legjob­ban a béke fennmaradását és megszilárdulását. Reméljük — mondotta —, az önök látogatá­sa a Szovjetunióban lehetővé teszi, hogy jobban megismer­jék a szovjet népek életét, a békére és a többi országgal való együttműködésre irányuló törekvését. Macmillan válaszában meg­köszönte a kijevi lakosság ven­dégszeretetét és kijelentette, hogy bár csak rövid időt tölt­­hetett a városban, megismer­kedett Ukrajna életével és ra­gyogó eredményeivel. — Az önök iparának fejlő­dése, mezőgazdasági termelésé­nek növekedése sokáig emlé­kezetemben marad — mondot­ta Macmillan, majd megígérte, hogy tolmácsol­ja az angol nép­nek az ukránok barátságos ér­zelmeit és azt a törekvését, hogy barátságban akarnak él­ni és dolgozni. Beszéde végén a megjelentek tapsától kísérve Macmillan uk­rán nyelven így búcsúzott: „a viszontlátásra”. Hruscsov meglátoga MOSZKVA (TASZSZ): Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke az idén ta­vasszal meglátogatja a Lipcsei Nemzetközi Vásárt. A meghívás a Német De­­­ ­ tija a lipcsei vásárt­ mokratikus Köztársaság kor­mányától érkezett Hruscsov­­hoz. A szovjet kormányfő kö­szönettel elfogadta a meghí­vást. (MTI) tt Dél-aikai Nemzet­­i JOHANNESBURG (MTI). A Dél-Afrikában működő Afri­kai Nemzeti Kongresszus pén­teken nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapítja: Dél Rhodéziában a rendkívüli ál­lapot kihirdetése, az Afrikai Nemzeti Kongresszus szervezi­ sngresszus nyilatkozata sének betiltása és a párt veze­tőinek letartóztatása „törvény­telen és zsarnoki intézkedés”. A zavargásokért a felelősség egyedül az angol kormányt terheli és vállalnia kell a kö­vetkezményeket.

Next