Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 101. szám ARA: 60 FILLÉR 1959. május 1L., péntek ^AM^^MA''AW^AVvVVVMAAA^^AM/WWA, wWVWVt, llummniiiniinmiiniiiM« ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK NAGY ÜNNEPE Pi © g © ci A tizenötödik szabad május 1890. óta immár hatvankilencedszer ünnepe a világ munkásainak, dolgozó százmillióinak a május elseje. Azt fejezi ki ez az ünnep, hogy e kornak vezérlő és rohamosan tért hódító eszméje, a népek szolidaritása, a haladó erők összefogása, a haladást akadályozó, vagy gátolni akaró erők ellen. Május 1. megteremtette a népek országhatárokon felüli összefogását, a különböző országok burzsoáziájának határokon felüli összefogásával szemben, s ez — lapozzuk csak át a legújabb kor történelmét — egymás után aratta s aratja győzelmeit. 1890. óta ünnepli a mi népünk is május elsejét a munkások vörös zászlaja alatt. Egyegy május elseje harc volt. Harc, amelyben a magyar munkások hangjukat hallatták elnyomóikkal szemben: harc, amelyben az elnyomó földesurak és tőkések csendőrökkel és katonasággal, sortüzzel fojtották el az elnyomottak mind hangosabb kiáltását. És a sortüzek után munkásvér festette mindannyiszor még vörösebbre a proletárok lobogóját... De a vérhullás nem volt hiábavaló, mert 1915. április 4-én, a felszabadító szovjet katonák győzelmével felragyogott hazánk fölött is a szabadság hajnala, s ez a fény örökre elűzte a zsarnokság és elnyomás sötétségét. Népünk a tizenötödik szabad május elsejét ünnepli ezen a napon. S a felszabadulás utáni május elsejék mind-mind többek voltak, mint egyszerű megemlékezések. Alkalmasak voltak arra, hogy felmérjük azt az utat, amelyet eddig megtettünk, ugyanakkor előre is nézzünk a jövőbe, amely felé szilárd, erős léptekkel haladunk — de nem egyedül, hanem barátaink — a Szovjetunió, a népi demokratikus országok — segítő kíséretében. Nagy út van mögöttünk... A felszabadulásunk óta eltelt csaknem másfél évtized alatt a hajdani urak Magyarországából, országunnk a nép hazája lett. A gyárakat, bányákat, üzemeket a nép vette tulajdonába és pártunk teljesítette a dolgozó parasztság évszázados vágyát: nekik adta a földet. A párt vezetésével kezdett hozzá népünk a szocializmus építéséhez , s ezen építő munka valósággal megváltoztatta országunk térképét. Ahol valaha síkságok, mezők terültek el, ott ma új városok, új üzemek emelkednek, megindult a felfelé vezető úton a dolgozó parasztság is. Az elmúlt években egyre mélyebb gyökereket vert a falvakban a termelőszövetkezeti mozgalom. S a szabad élet hatalmas eredményeit nem tudta legyőzni, nem tudta megsemmisíteni az 1956. októberében feltámadt ellenforradalom. Népünk, amely úgy szereti a szabadságot, mint az életét, népünk, amely a szocializmus felépítésében látja fényes, ragyogó jelenét és jövőjét — fegyverrel a kézben meg tudta védeni a szabadság vívmányait, meg tudta védeni saját hatalmát és a támadó fegyverek eldobására, összetörésére tudta késztetni az ellenforradalom sötét erőit. Nagyot léptünk előre a felszabadulás óta eltelt csaknem másfél évtized alatt... De ezek az eredmények — bár a mi munkánk hozta létre valamennyit — csak saját erőnkből, nem valósulhattak volna meg. Segített bennünket az a proletárösszefogás, amely erős és elléphetetlen szálakkal fűzi [UNK] össze sorsunkat, célkitűzéseinket a testvéri országokkal, a hatalmas és gazdag Szovjetunióval. Proletárinternacionalizmus — ez az eszme fűz bennünket össze, ez az eszme az, amelynek kiteljesedése jelentette és jelenti a jövőben is győzelmeink gránittalapzatát. Azt mondottuk: május 1 ünnepe a jövőt is idézi, az ünnepnap a jövőt építő prog »aramadás is egyben. S a jövő világosan áll előttünk. Másfél évvel ezelőtt hirdette meg pártunk és kormányunk a hároméves tervet. A terv alapvető célkitűzése az volt, hogy tovább emelkedjék a dolgozó nép életszínvonala, s ez idő alatt meg tudjuk teremteni az 1961-ben kezdődő új ötéves tervünk anyagi, s technikai, műszaki alapjait. A terv reális célokat tűzött ki népünk elé. Ennek fényes biizonyítéka az is, hogy az első év tervelő- irányzatait maradéktalanul teljesíteni tud ? tud. Iparunk — az ellenforradalom fegyveres leverése utáni konszolidációt követően — ? jelentősen fejlődött, egyes iparágakban a vártnál is nagyobb túlteljesítéseket tudtunk elérni. A mezőgazdaságban is számottevő eredmények születtek. A kereskedelem, a korábbi évekhez képest még jobban ki tudta, elégíteni a dolgozók igényeit. És így sorolhatnánk tovább az eredményeket. A második tervévhez még nagyobb lendülettel, még nagyobb akarással kezdtünk hozzá... A dolgozó nép alkotó lendületét, valamint lehetőségeinket felmérve, pártunk ez év márciusában meghirdette a szocializmus gyorsabb ütemű építésére vonatkozó elgondolását. A párt azt javasolta a dolgozóknak: ez év végére érjük el a terv egyes mutatóinak egyébként 1960-ra tervezett színvonalát. " A dolgozó tömegek felismerték a párt eme javaslatának lényegét és örömmel vállalkoztak a megnövekedett tervfeladatok megvalósítására. Az alkotó munka eredményeként növekvő jólét — ez az a jövő, amelyet a mai május elseje idéz. Május elseje — a béke ünnepe is. A több mint egy évszázaddal ezelőtt kiadott jelszó: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” — t ma minden békeszerető népet és embert összefogásra szólít fel a béke és a szabadság. védelmére. Május 1 ma, a háború elleni harc hatalmas, száz- és százmilliókat átfogó, száz- és százmilliók akaratát és vágyát ki efejező seregszemléje. A burzsoázia nemzetközi méretekben fogott össze a szocializmus ellen; egy minden eddiginél borzalmasabb világháború kirobbantásán mesterkednek. A világpolitika legutóbbi nyugati eseményei világosan tükrözik ezt. Se a népek békekiáltása eddig el tudta nyomni a háborús készülődök és provokátorok fegyvercsörgését. S e békeharc élén a Szovjetunió népe áll, az az ország, amelyinek születése pillanatában az első életjele a béke követelése volt. A népek összefogása — hatalmas erő és legyőzhetetlen. Ennek az erőnek lenyűgöző demonstrációja a mi országunkban is a mai j május elsejei ünnep, a 15. szabad május 1.$ yv/\z\A/vyw‘' ' ft © 8 • j «w» «»-.a ©:« ggggeLggajftygoagg gflosgggg aa amac a««« &a-a a a rag©©* © asesso I munkásmozgalom élén A munkásmozgalom élén Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió minisztertanácsa • nak elnöke. — * ■ Mao C-tung, Kína Kommunista Pártjának elnöke Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke. Walter Ulber5**n* négimet Szocialista Egy- Wladislav Gomulka, a Lengyel Egyesült Mun Hu Sí Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista >kc. Kispárt Központi Bizottságának első titkári elnöke és a Ritkán Párt Központi Bizottságának első titkára.